Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

1978. október 29., vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK Nagykamarás szülötte: Bojtos Sándor A községi művelődési ott­hon falón nagy betűkkel hirdeti a felirat: Bojtos Sán­dor Művelődési Otthon. Az épület előtt Győri Dezső szobrászművész 1971. novera­Bojtos Sándor mellszobra a művelődési ház előtt bér 24-én felavatott mell­szobra örökíti meg emlékét. A községben, a Petőfi Sán­dor utca 48. szám alatti csa­ládi ház falán pedig emlék­táblát helyeztek el. Bojtos Sándor 75 éves lenne, ha élne. 1903. október 29-én született Nagykama­ráson, sokgyermekes sze­gényparaszti családból. Ap­ja 1919-ben tagja a nagyka­marás! direktóriumnak. A fiatal Bojtos Sándor korán, már a szülői házban megis­merkedik a szocialista esz­mékkel, kapcsolatba kerül a munkásmozgalommal. 1933- ban belép a nagykamarási SZDP helyi szervezetébe, amely ez időben egyre job­ban kommunista eszméket fejt ki és terjeszt. A szóbeli felvilágosítás, agitálás mellett rendszere­sen ír újságcikkeket a Föld és Szabadság és a Népszava című lapokba. 1939-ben fel­veszi a kapcsolatot az Or­szágos Ifjúsági Bizottsággal; Ságvári Endrével, Kulich Gyulával, Deák Líviával tár­gyal, majd létrehozizák az Országos Ifjúsági Bizottság nagykamarási csoportját. 1939-től 1941-ig Bojtos Sán­dor nagykamarási lakásán BOJTOS ÄfOR 1905 -1942 NAGYKAMARÁS V.) HU.NISTA wtli-'H M£ i 1927-töl l9«-ic A MUNKÁSMOZGALOM NAGYKAMARÁSI MÁRTÍRJA I • • Emléktábla a Petőfi utca 48. számú ház falán Fotó: Martin Gábor Restaurálás Egerben befejezéséhez közeledik az 1745-ben épített szerb templom restaurálása. Jelenleg az 1789—91-ből származó ikonosztázt újítják fel az Országos Műemléki Felügyelőség restaurátorai. A képen: restaurálják az ikonosztáz fakereteit (MTI-fotó, Manek Attila felvétele — KS) Budapesten 1937-ben (Archív kép) tartják összejöveteleiket; ta­nulnak, szervezkednek, ké­szülnek az eljövendő új, jobb életre. Ez idő alatt Boj­tos Sándor rendszeresen tartja a kapcsolatot a buda­pesti elvtársaival. 1941. november 24-én haj­nalban 48 nagykamarási elv- társával együtt letartóztat­ják. Még aznap Békéscsabá­A tófenéken levő 1—3 mé­teres gyógyiszap világvi­szonylatban különleges gyógyértékkel rendelkezik. Ezért keresik fel a Hévízi-ta­vat oly sokan megyénk la­kói közül is. A kéthetes gyógyfürdő, az iszappakolás, a masszázs, az ultrahangos kezelés és egyéb gyógymód valóságos felüdülést jelent a mozgásszervi betegségben szenvedőknek. Hévíz egyébként kétféle gyógyvízzel rendelkezik. Az egyik a természetes meleg vizű tó, a másik a mélyfú­rások által feltárt kutak me­leg, kénes vize. A tó közelé­ben megfúrt hét kút olyan geológiai értéket ért el, amely felszínre hozta a 32— 42 fokos meleg vizet, magas kéntartalommal. A Hévízi-tóban 1953-ban a búvárok feltárták a forrás­tölcsért, s megállapították, hogy a mélység több mint 36 méter. A tó felszíne mintegy 48 ezer négyzetméter, a for­rás vízhozama naponta 86 millió liter. Ez a vízbőség le­hetővé teszi, hogy a Hévízi­tó vize két naponként telje­sen lecserélődik. A Hévízi-tó forrásvizének gyógyító hatását évszázadok­kal ezelőtt felismerték. A tó eredete visszanyúlik azokra az időkre, amikor a Balaton környéki bazalthegyek kelet­keztek. A vulkánikus műkö­dés következtében a földré­ra viszik. Vallatják, kínoz­zák, megverik, de meg nem törik. 1942. július 11—13-a között Budapesten, a Mar­git körúti katonai bíróság kommunista szervezkedés, hűtlenség és hazaárulás — vádjával ítéli el, 2 év és 6 hónapi börtönbüntetésre. Bojtos Sándor a bíróság előtt is bátran, kommunista­ként viselkedett. Az ellene felhozott vádakat visszauta­sította, érvekkel bizonyítot­ta a vádak alaptalanságát. Nemcsak önmagát, elvtársa­it is védte. A börtönben is kommunistaként viselkedett. Kapcsolatot teremtett dr. Weil Emillel, a dombegyhá­zi származású kommunista orvossal, Reizner Jenővel, Rácz Gyulával, Kállai Gyu­lával és több letartóztatott kommunista elvtársával. Hí­reket szerzett és továbbított, tájékozódott és tájékoztatott, segített elvtársain, ahol csak tudott. 1942 novemberében egy munkaszolgálatos szá­zadba osztották be, s a né­metek által megszállt Ukraj­na területére vezényelték, ahol valószínűleg akname­zőn halt meg. Halálának ide­jét a battonyai járásbíróság holttá nyilvánítási végzésé­ben állapította meg, isme­retlen helyen, 1942. decem­ber 15-ével. Nagykamaráson számon tartják, emlékét tisztelettel és becsülettel őrzik. Szüle­tésének 75. évfordulója al­kalmából tisztelettel emlé­kezzünk Bojtos Sándorra, Nagykamarás kommunista mártírjára. Balogh György teg repedésein forró vizek, szökőkutak, gejzírek törtek felszínre. így tört fel az ős­hévíz is. . A gyógyhely története a XVIII. századtól kezdődik, amikor 1795-ben gróf Feste­tics György — a főúri di­nasztia haladó szellemű, ki­váló alakja — felépítette a birtokához tartozó tó partján az első fürdőházat. Később újabb fürdőházak, vendéglők épültek a nyugati tóparton. A fürdőtelep jelen­tősebb építésére azonban a századforduló után került » sor. 1911-ben a belügymi­niszteri rendelet gyógyfürdő­hellyé nyilvánította Hévízt, 1941-ben téli fürdőház is épült, az igazi fejlődés azon­ban az államosítás után in­dult meg. Néhány év alatt 150 mil­lió forint beruházást valósí­tottak meg : korszerűsítették a meglevő épületeket, a für­dőt, az orvosi berendezések, műszerek, felszerelések egész sorát vásárolták meg. 1968- ban átadták Hévízen az or­szág legkorszerűbb fedett fürdőjét. Szépültek, bővültek a különböző üdülők és ven­déglátóipari. egységek. Mi a helyzet jelenleg? Hévízen napjainkban mint­egy tízezer ember tartózko­dik állandó jelleggel. De a nyári nagy szezonban — kü­lönösen hétvégeken — a ven­dégforgalom meghaladja a Hévíz a reumások Mekkája... Százmillió forint a gyógytó fejlesztésére A Hévízi-tó, a reumások Mekkája nemcsak Magyaror­szág, hanem Európa legnagyobb természetes meleg vizű gyógytava. A Balaton közelében, Keszthelytől alig hat kilométernyire, természeti szépségekben gazdag tájon, őserdővel övezve, egy völgykatlanban húzódik meg. A tó vize nyáron 33—35 fokos, de télen sem hűl lejjebb 23—24 foknál, így a tó gyógyvize a reumásoknak, a moz­gásszervi megbetegedésben szenvedőknek egész évben rendelkezésére áll. Ujjé, a ligetben nagyszerű... A népszerű századeleji sanzon sajátos hangulata — megváltozót tartalma ma is érvényes. Nagyszerű ma is a nagyvárosi embernek a szűk utcák, a magas házak közül, a por és a gépkocsik benzingőzfelhőjéből kimenni a ligetbe — élvezni a friss levegőt, csendet, a pihenést. Budapesten a Városliget sok-sok felnőttnek a gyer­mekkor emlékeit idézi, noha a háború óta teljesen megvál­tozott és csak az elmúlt években, a vásárváros kitele­pítése után nyerte vissza nyomokban régi hangulatát. Teljességre azonban nem tö­rekedték a liget tervezői; a régi híres éttermek, a Wam- petics, a Kollegerszki, a Gun- del és a Weingruber emléke csak az idősek emlékezeté­ben él — ma gondot okoz, ha a gyereknek egy pohár tejet akarunk ’ venni, vagy éppen a fárasztó sakkparti után egy hideg sörre vá­gyunk. Hiányzik a liget meg­hittsége, a sűrű fák alkotta lugas a Fáskörben —, hi­ányzik sok minden, ami a li­getet valamikor azzá tette, amivel örökre belopta magát a szívünkbe ... Igaz: megújult a Hősök terén — a liget kapujában — a Millenniumi emlékmű, télen most is működik a Mű­jégpálya és ismét világhírű a Fővárosi Nagycirkusz, amely néhány éve új épületbe köl­tözött, változatlanul közked­velt a már felújításra váró Széchenyi fürdő, melynek 75 fokos gyógyvize számos be­tegség enyhítője. Valamikor Pest határa hú­zódott ezen a vidéken, a több mint háromszáz holdas, egy­kor mocsaras, részben futó­homokos terület, melynek fá­sítását 1755—57 között kezd­ték meg fűz-, akác- és eper­fákkal. A Városerdő parko­sítása Boráros János főbíró kezdeményezésére a múlt század 20-as 30-as éveiben fejeződött be. A liget egykor sokkal nagyobb volt, mint * mai területe, mert sajnos a növekvő város minden évti­zedben elhódított egy-egy részt a ligetből. Mai formá­ját a Millenniumi ünnepsé­gek idején alakították ki. A liget ma játszó- és pihe­nőpark. A gyermekek a tol­laslabdapályáktól a csúszdá­ig, a hintától a libikókáig mindent megtalálnak itt. Az idősebbek, nyugdíjasok pedig a fák alatt tologatják a sakkfigurákat, vagy véget nem érő kártyacsatákat folytatnak. Ismét éled a liget, a pes­tiek kedvenc pihenőparkja ... B. I. Mit is lépjek? (MTI-fotó — Benkő Imre felvétele — KS) 30—35 ezret. Rendelkezésre ált egyebek között a kórház, a gyógyszanatórium, számta­lan SZOT-üdülő mellett a korszerű Bányászház, a MÁV-üdülő, a 400 ágyas Termál gyógyszálló, a ha­sonló nagyságú Louis Sail­lant gyógyüdülő. Igen sok a Balaton környéki üdülőkből való kirándulók száma. Má­sutt üdülnek ugyan a hazai és a külföldi vendégek ezrei, de napról napra kirándulnak a meleg vizű Hévízi-tóra, ahol az időjárástól függetle­nül úszkálhatnak, fürödhet­nek. A Hévízi-tó jelenleg nem használható teljes nagyságá­ban. A tófelületen ugyanis nagyarányú korszerűsítési munkálatok folynak, ezért a víztükör egy részét elzárták a fürdőzők elől. Amint Papp László hévízi tanácselnöktől megtudtuk, a nagyarányú korszerűsítés három éve kez­dődött, s előreláthatólag 1980-ban fejeződik be. Tel­jes pompával helyreállítják az elavult régi fatomyos pa­vilonokat. Az Ausztriából hozatott vörös fenyő igen tartós, jól bírja az állandó A régi, fatornyos épületek nedvességet, a téli-nyári idő­járás viszontagságait. Kivá­lóan alkalmas arra is, hogy facsavarokkal szereljék ösz- sze a védőkorlátokat, és így biztonsággal kapaszkodhassa- sanak a fürdővendégek. A Hévízi-tó fejlesztésére, korszerűsítésére több mint 100 millió forint beruházást- szánnak. Pillanatnyilag nagy gond, hogy reggeltől napes­tig, megszakítás nélkül kell fogadni a fürdővendégeket. Korábban egyórás déli szü­netet tartottak. Ez az idő kiválóan alkalmas volt a ta­karításra és arra, hogy a tó vize megpihenjék. Ha a vi­zet állandóan zavarják, ak­kor hamarabb kihűl és sokat veszít gyógyító erejéből. Elmondotta a tanácselnök azt is, hogy a Hévízi-tavon látható gyönyörű tavirózsák nemcsak természeti szépséget alkotnak. A messzire nyúló tavirózsaindák és dús leve­lek megakadályozzák a tó vizének párolgását, elősegítik a víz gyógyító hatásának fo­kozását. Beszélt arról is, hogy 1965- ben kormányprogram szüle­tett Hévíz továbbfejlesztésé­ről. Az a terv, hogy a ki­folyónál szabad strandot lé­tesítenek, így azok a vendé­gek, akik nem szenvednek mozgásszervi megbetegedés­ben, csak a családtagok ked­véért utaztak a festői kör­nyezetben levő Hévízre, meg­találják a saját szórakozási lehetőségeiket. Így tehermen­tesíteni tudják a meleg vizű tavat, s csak azok hasznosít­ják a gyógyvizet, akik arra rászorulnak. A felmérések alapján a hévízi szabad strand megépí­tése és teljes berendezése legalább 180 millió forint be­ruházást igényel. A népgaz­daság teherbíró képessége dönti majd el, hogy mikor látnak hozzá a nagyszerű terv megvalósításához. Ha ez elkészül, akkor lesz a meleg vizű tó igazán a reumások Mekkája. Egyébként Hévízen a me­leg vizű tavat mintegy 50 hektárnyi őserdő övezi. A község területén újabb 15 hektáron telepítettek virágot, zöld pázsitot, fákat, bokro­kat. A Balatoni Intéző Bi­zottság és a Balatonfüredi Erdőgazdaság sokat segít ab­ban, hogy Hévíz gyógyfürdő területén pihenőparkok áll­janak rendelkezésre. A ter­mészet nagy kincsét így az emberek pihenésére, sporto­lására, gyógyítására és szóra­kozására hasznosíthatják. Ary Róza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom