Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
1978. szeptember 24., vasárnap Évente 20 ezer új könyv A Mezsdunarodnaja Knyiga a BNV-n A szovjet és orosz irodalom magyarországi és a magyar írók szovjetunióbeli népszerűsítésének egyik legfontosabb orgánuma a szovjet Mezsdunarodnaja Knyiga Külkereskedelmi Egyesülés. Érthető, hogy a BNV-n is hagyományosan megjelenő kiállító, s hogy a hazai vásárlátogatók érdeklődve tanulmányozzák a vitrinekben elhelyezett könyveket. Alexandr Trefilov, a Mezsknyiga bemutató igazgatója a következőket 'mondta : 600 könyvet, 100 újságot és folyóiratot, valamint hanglemezeket, bélyeggyűjteményeket mutat be egyesülésünk ezen a vásáron. A szovjet exportnak ez az ága jól ismert a testvéri szocialista országokban. Sikeres együttműködést folytatunk a kultúra külkereskedelmi és a könyvterjesztő, valamint a művelt nép vállalatokkal és a Filatéliával. A Mezsdunarodnaja Knyiga jelenleg 130 ország több mint 1000 cégével és szervezetével tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. Partnereinknek évente több mint 20 ezer új könyvet és 3 ezer rendszeresen megjelenő kiadványt (periodikát) ajánl. Az egyesülés kiadványaiból bemutatót tart az őszi BNV-n. Marx, Engels, Lenin művei nyitják meg a kiállítást. A központi kiállító tablón Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke válogatott cikkeit és műveit mutatjuk be. Beszédeivel és elméleti munkáival együtt bemutatásra került két visszaemlékezés is, a Kis Föld és az Üjjászületés. A 230 szovjet kiadóvállalat könyvtermésének jelentős része szépirodalom. Ebben a tárlóban az orosz irodalom klasszikusai — Puskin, Csehov, Turge- nyev, Dosztojevszkij, Gogol és Lev Tolsztoj — műveit mutatjuk be. A tárlókban gazdag bemutatóját láthatjuk a modern szovjet irodalomnak. Ezt Solohov, Szimonov, Proszkurin, Rasz- putyin, Bondarjev, Trifonov, Csakovszkij és más, a Szovjetunióban és külföldön egyaránt népszerű írók művei képviselik. A szovjet irodalom iránti érdeklődés Magyarországon évről évre növekszik. Erre jellemző, hogy az utóbbi 2 évben az egyesülés Magyarországra irányuló exportja 46,5 százalékkal növekedett. A Mezsdunarodnaja Knyiga igyekszik kielégíteni a szovjet emberek érdeklődését a magyar irodalom iránt, magyar klasz- szikusokat és modern írókat mutat be rendszeresen. A szovjet olvasók hatalmas tábora a magyar irodalommal természetesen fordításokon keresztül ismerkedik meg. 1946-tól a Szovjetunióban a .magyar szerzőknek több mint ezer műve jelent meg mintegy 40 millió példányban, a szovjet népek és nemzetiségek különböző nyelvein. A szovjet olvasók előtt jól ismertek Petőfi Sándor, Zalka Máté, Illés Béla, Hidas Antal és más szerzők művei. A közeljövőben jelenik meg a Magyar Irodalom Könyvtára 15 kötetben. Sok könyvet bocsát ki magyar nvelven a Kárpáti Könyvkiadó, amely szoros kapcsolatban áll a magyar Kossuth, Gondolat, Európa és Móra Ferenc kiadókkal. A közösen megjelentetett könyvek közül a kiállítás látogatói láthatják a Kézfogás című gyűjteményes kötetet. Ez az első kísérlet, hogy az orosz és a magyar szó' mestereit egy kötetben • olvassuk. A kötetet a Nagy Októberi Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére állították össze. A kiállításon egyes tárlóink a szovjet tudomány és technika magas szintű fejlettségét tükröző szakirodalmat mutatják be. A képzőművészet magyar barátainak érdeklődését minden bizonnyal felkelti a szovjet kiadók számos albuma. Például a Reneszánsz művészete, az Ermi- tázs, a Francia festészet. T.i- zián, az Orosz művészet. M. Szarján, a Szovjet művészet, a Tretyakov képtárban című albumok. M. Karpov Színházi nap Medgyesen — Most végre igazi színházba fogunk járni Csabára! De jó is, hogy eljöttem! — sóhajtotta egy fekete kendős néni pénteken este a med- gyesi könyvtárban. Szebb ajándékot nem vihettek volna haza tarsolyukban a Jókai Színház művészei az egész napos fellépéssorozat, s az esti irodalmi műsor után, mint e néhány szót. A nagyközségben csaknem ezer ember látta a békéscsabai színészeket. Nyolc helyszínen aratták le az őszintén csattanó tapsok sikerét. Kora délelőtt a kultúrház klubtermében lesték az ajtót várakozó suttogással a nyugdíjasok. Kárpáti Tibor már néma csendben idézte nekik elsőként Petőfi sorait. Ferencz Éva, Fodor Zsóka, Dénes Piroska szíwel-lélek- kel énekeltek, mondtak verset, tréfálkoztak az idős embereknek, majd szapora léptekkel sietett tovább a művésztársaság az óvodába, az általános iskola alsó és felső tagozatának osztályaiba. Mezei Annamária Kőmíves Kelemenné szomorú sorsáról mondott balladát, Ferencz Éva tisztán csengő hangján Basa Pista balladájával zárta a rendhagyó irodalmi óra műsorát. Nem csoda, hogy Rudas István gitárral kísért énekét, Dénes Piroska és Mártonffy Mária mesemondását tapssal fogadták az óvodások. Délután a vas- és fémipari szövetkezet ebédlőjében Lengyel István művészeket bemutató összekötőszövegével, dallal, verssel, vidámsággal folytatódott a színházi nap. Fodor Zsóka, Szűcs András, Gálfy László s a többiek emlékezetesen szép pillanatokkal ajándékozták meg a szövetkezet munkásait. Eközben már szerelték a művelődési ház előtt felállított színpad hangerősítőit. Kíváncsi felnőttek és gyerekek lesték a készülődést a szabadtéri kabaréműsorhoz. Jól sikerült az első színházi nap megyénkben! Az, hogy a medgyesiek jóleső érzéssel mentek haza, jórészt a színháziak lélegzetvétel nélküli, fáradtságnak jelét sem mutató 8 órás produkciójának, s a színházi nap helyi szervezőjének, Kucsera Lajos művelődésiház-igazga- tónak az érdeme. B. Zs. Kárpáti Tibor verset mond Dénes Piroska az óvodásoknak mesét játszik SZEBERÉNY! LEHEL: A KÉM Regény 53. Otthon csak a babicska ült a konyhasarokban, mint fekete csomó, ö se volt társaság. Csak ült, és egy másik világban merengett. Szája hangtalan mozgott, és sárga ujjaira rákövesedett a fekete olvasó. Teréza behozta reggel a tejet a tehéntől. Panaszosan mondta: — Pedig oly szép. Sűrű és tiszta... Sohase volt ilyen. A fekete csomó a sarokban nem szólt rá semmit. És Teréza sóhajtott. — Az emberek mégis... Elmaradt tőlük mindenki. Mintha járvány lenne a házban A legjobb szomszédok, Bozsenka, Szerafina, Her- minka, kik naphosszat itt ültek. Most már ez mindig így lesz? Minden hiába? Anyicska öntött magának a tejből, felhörpintette és elviharzott. Három napja szabadságon van. De reggel elviharzik, s estig nem látják. ö se társaság. — Ez csecsemőnek is megjár — szólott Teréza a tej fölött. Színét sóhaja fodrozta, mélázó tekintetének a szépség fölött kigyúló örömét pedig a bánkódás fodrozta, mintha csak veszendőbe kellene hogy menjen e szépség mind. Ahogy oda is megy, a bizonyságtévő szerepét tekintve. — Mi lenne, ha vinnék belőle Hankának? Nincs teje. A fekete csomó a sarokban összerándult. A sárga ujjak is rándultak; s mintha bekerítették volna védelmezőn, a távoztatón előretolt tenyérből rácsosán szétágaztak úgy, hogy a töpörtyűnyi arc kivillogott a rács mögül, mint egy vészlámpa. Tágra meresztett szempár volt ez az arc, a rémület villogása benne. — Azt te ne próbáljad! Világért se próbáljad! Teréza fogta a tejet, kizúdította a malacnak. S felemelt karját végighúzta a szemén. Hankának nincs teje. A faluban alig van már tehén. Ki gazdálkodik már máma? Mikor még a vad is dúlja a földet. E napok egyetlen eseménye volt — a köz dolgát most félretesszük —, hogy Hanka fiúgyermeknek adott életet. Ügy lett, ahogy várta. S ahogy a sógorság-komaság várta, hogy legyen. Mert Hanka, ahogy szokás, a hasa fölé függesztette karikagyűrűjét. S a gyűrű nem körözött, hanem ide-oda kilengett; világos beszéddel megmondta, hogy fiú lesz a kis jövevény. A védőnő erősködött, hogy Hanka menjen a szülőotthonba, kijön érte a mentő. De Hanka száját összeszorította konokul, s fejét rázta. A védőnőnek nem volt új a dolog. S Hanka ágyát az asszonyok a szoba sarkába tolták; ott szülte meg gyermekét elég könnyen. Aztán fehér lepedőt függesztettek az ágy köré. Egészen körülkerítették. Az ártalomhozók ellen. S ők ketten ott lesznek addig, a lepedő mögött, míg el nem jő a keresztelés napja. Akkor anya és gyermeke első ízben kilépnek a házból, egyenesen a templomba mennek, ahol is a kisded felajánlása a Szent Szűznek megtörténik, s nincs többé félnivalójuk, oltalom alatt állnak. De ha ennek előtte az utcára kimerészkednének — a szülőotthonból jövet megvan rá az esély —, mindkettőjüket szemmel verhetik. Legfőképp pedig kicserélhetik a gyermeket. Mert a boszorkányoknak ehhez nagy erejük van. Hanka ágyához a zárt ablakon át, s a lepedővel kétszeresen akadályoztatván, nem jutott el a rontás, sem a kinti nyáridő napmelege. Egyszer mégis ki kellett vinni a csecsemőt a lepedő Tapsolnak a nyugdíjasklub tagjai mögül. Mert ahogy a pólyából kibontották, nyújtózkodni kezdett. Kéjesen és boldogan. Csak a küszöbig vitték, ott letették, s nőstény kutyát hoztak a szomszédból, mert Hankáéké kan volt. Ezt átdobták a kicsi fölött, oda meg vissza. Többé nem nyújtózkodott. Ha idegen jött a faluba ezekben a napokban, úgy találta, hogy álmos a csend. Piheg csupán az élet csendesen a nagy melegben. Itt a hegyek között azonban sohase volt nagy meleg, és most sem. Az erdészettől jöttek, asz- szonymunkát szerezni bozótirtáshoz. Hatvan forintot ígértek. Előbb ugyan ötvenet, aztán hatvanat. S már a hetven is szájukon volt, csak szabad kezük nem volt hozzá, s felelőtlenül nem merték ígérni — noha a kocsma, a verbuválás színtere, hol erőlködéstől és sörtől egyképp gyöngyözött a homlok, a könnyelműséghez kedvező körítést nyújtott. Végül eredmény nélkül távoztak, abban a hitben, hogy a pénzen múlott. A gazdaság vezetője nem értette. — Mindig kaptunk onnan asszonymunkát. — Nem és nem — mondták a szervezők. — Megitták a sört, és rázták a fejüket. — ördögbe! — bosszankodott a főnök. Nem tudta, hogy indulatszava csaknem a dolog nyitjára tapintott. — Megint nagyon jár az erdőn a katona — beszélték a kocsmában az emberek. , (Folytatjuk) Ferencz Éva autogramot ad az iskolában Hárman a művelődési ház előtt; Jurka László színigazgató, Kucsera Lajos és Varga János nagyközségi párttitkár Fotó: Gál Edit
