Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-02 / 207. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM. 207. SZÁM II bányászok társadalmunk megbecsült dolgozói Havasi Ferenc beszéde a pécsi bányásznapi ünnepségen Mint 25 éve minden esz­tendőben, idén is a bányá­szokkal . együtt emlékezik meg az ország 1919. szeptem­ber hatodikéról. Arról, hogy ezen a napon Tatabányán a kivezényelt csendőrök tüzet nyitottak a munkaidő kímé­letlen meghosszabbítása, s a sorozatos letartóztatások el­len tüntető bányászokra. A régi harcok, s a mártírok emlékét őrző bányásznap idei központi ünnepségét pénte­ken a virág- és zászlódílszbe öltözött pécsi sportcsarnok­ban tartották meg. A vendé­gek között ott voltak a Szov­jetunió és a Lengyel Népköz- társaság szénbányászati mi­nisztériumának képviselői, a hazai társvállalatok, továbbá a lengyel és az NDK-beli testvérvállalatok delegációi. Az elnökségben foglalt he­lyét Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Simon Pál ne­hézipari miniszter, Nagy Jó­zsef, a Baranya megyei párt- bizottság első titkára, Hor­váth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke, Simon Antal, a bányaipari dolgozók szakszervezetének főtitkára és Seregi‘-János, a Magyar Szénbányászati Tröszt ve­zérigazgatója. Elhangzott a Himnusz, majd Tóka Jenő, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Ezután Ha­vasi Ferenc mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kor­mányának üdvözletét tolmá­csolta a bányászoknak, majd így folytatta: — A mai napon és ezen az ünnepségen azokat köszönti az ország, akik az emberiség egyik legősibb foglalkozá­sának mai művelőiként be­csületes kemény munkával felszínre hozzák a föld mé­lyének kincseit. Népünk fi­Fáklyagyújtás előtt A Szövetség gázvezeték szovjet építői hétfőre a ma­gyar szakaszon is befej ezik»a csövek átkötését. gyelme azzal a tisztelettel és megbecsüléssel fordul ma a szén és az érc, az olaj és a bauxit, s a többi hasznos ás­vány szorgos bányászai felé, amelyet ez a szakma évszá­zadok során vívott ki magá­nak, s megérdemelten birto­kol ma is. A szónok ezt követően át­tekintette a magyar bányá­szat, a magyar bányamun­kásság történetét, kegyelettel emlékezett a bányászat már­tírjaira, a bányászküzdelmek hőseire, majd a következő időszak fejlesztési lehetősé­geivel, a magyar bányászat jövőjével foglalkozott. — Széntermelésünk — hangoztatta, a meglevő és a tovább működő bányák kor­szerűsítésével; valamint új bányák telepítésével az év­ezred végéig kétszeresére, szükség esetén pedig még ezt is meghaladó szintre növel­hető. A műszakilag megvaló­sítható legnagyobb hazai széntermelés is csupán azt jelenti azonban, hogy a szén­bányászat lehetséges többle­te energiaszükségletünk nö­vekedésének mintegy 35 szá­zalékát tudja majd fedezni. A nagyobb hányadról tehát a jövőben is más forrásból kell gondoskodnunk. — Szénhidrogén-termelé­sünk bővítésére — bármilyen kedvezőek is ebben a vonat­kozásban a gazdasági ered­mények — gyakorlatilag nincs lehetőség. A jelenlegi szint tartásához is a feltáró, kutató munka fejlesztésére, új előfordulások bekapcsolá­sára, új művelési eljárások alkalmazására van szükség. — Bauxitbányászatunk köz­ponti fejlesztési programja mintegy 14 százalékos terme­lésnövekedést és további új bányanyitásokat irányoz elő. Az adott fejlesztési lehetősé­gek kihasználása egyrészt je­lentős teljesítménynövekedést tételez fel, másrészt azt je­lenti, hogy folytatni kell a hatékony termelési vertiku­mok kiépítését. — A bányászat fejlődik, korszerűsödik, lényegesen el­viselhetőbb, könnyebb, biz­tonságosabb lesz, a bánya azonban bánya marad a jö­vőben is. Központi éltető eleme az ember, a bányász lesz. A jövő bányái is bátor, fegyelmezett, művelt szak­emberéket várnak. — A 28. magyar bányász­nap alkalmából bányásztár­sadalmunk minden dolgozó­jának azt kívánjuk, jó erő­ben és egészségben teljesít­hesse feladatát. Kívánjuk, le­gyenek továbbra is szocializ­must építő hazánk megbe­csült dolgozói, ügyünk ren­díthetetlen harcosai, boldo­gulásunk elősegítői. Kívá­nunk valamennyiőj üknek sok-sók „jó szerencsét!” A Központi Bizottság tit­kárának beszéde után Simon Pál kitüntetéseket adott át a mecseki szén- és ércbá­nyák élenjáró dolgozóinak. A napokban elérte teljes hosszát a világ legnagyobb, szocialista összefogással épü­lő gázvezetéke Orenburgból Ivano-Frankovszkig. Hozzá­láttak a nyomáspróbákhoz, a vezeték kifúvatásához. A szovjet munkások vállalták, hogy a csőkígyó utolsó ma­gyar szakaszán hétfőre befe­jezik, ami még hátra van: 4 hegyi folyón a csövek átkö­tését. Ezen a nyáron jutottak túl a legnehezebb szakaszon, a Kárpátokban 1500 csőfektető és szerelő tett meg mindent azért, hogy még az őszi esők beállta előtt elkészüljön a hegyi szakasz. A jól végzett munka örömével készülnek a néhány hét múlva esedékes fáklyagyújtás ünnepére, ami­kor is először teszi meg Orenburgból, a Szovjetunió nyugati határáig 2700 kilo­méteres útját az uráli gáz. Köszönet a nyári helytállásért ülést tartott a MED0SZ központi vezetősége A mezőgazdasági termelés helyzetéről, további felada­tairól, a dolgozókat újabb igyekezetre késztető időszerű tennivalókról tájékoztatta Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pénteken, a MEDOSZ köz­ponti vezetőségét. A miniszter megemlékezett az idei nehéz búzaaratásról. Megállapította, hogy a me­zőgazdasági üzemek nemcsak példásan elvégezték fel­adatukat, munkájuk eredmé­nye is megfelelt a tervek­nek. A búzatermelés fejlődé­sét az idei nehéz nyár sem törte meg, biztosítva van az ország ellátása és nemzetkö­zi kötelezettségeinknek is eleget tudunk tenni. A so­ron következő hasonló nagy munka a kukoricabetakarí­tás, annál is inkább, mert bár a vetésterület valamivel nagyobb a tavalyinál, de el­maradt a tervezettől. A je­lenlegi kilátások biztatóak ahhoz, hogy gondos munká­val raktárba kerülhessen az a mennyiség, amit a népgaz­dasági terv előírt. A mezőgazdasági termelés helyzetét öszegezve a mi­niszter megállapította, hogy ebben az évben, s a tervidő­szakban időarányosan, a ko­rábbi hátrányokat megszün­tetve, az előírásoknak meg­felelően fejlődött a népgaz­daság e fontos ágazata. Ko­moly gond, hogy a mező- gazdaság hatékonysága elma­rad mind a tervezettől, mind a lehetőségektől. E fontos té­nyező javításával, az átla­gosnál valamivel jobb ter­mészeti és gazdasági feltéte­lekkel azonban elérhetők lesznek a népgazáaság jövő évi és 1980-ig meghatározott mezőgazdasági termelési cél­jai. Az ülésen a központi ve­zetőség áttekintette a szak- szervezet legutóbbi kongresz- szusa óta eltelt időszak leg­fontosabb tapasztalatait. A szakszervezet vezető testüle­té végül állásfoglalásában értékelte a mezőgazdaság nyári munkáját, elismerését és köszönetét fejezte ki az ágazat dolgozóinak példás, gyakran áldozatos helytállá­sáért. A központi vezetőség kifejezte azt a meggyőződé­sét is, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói a . jó ter­mést ígérő, s az ugyancsak nagy szervezettséget igénylő őszi munkákat a nyárihoz hasonló felkészültséggel, példamutatóan végzik el. A MÁV Pécsi Igazgatósága Tolnanémedi térségében nagy vágányfelújítási munkát végez. A gépesítés nyolcszáz pályamunkást helyettesít. Képünkön: az ágyazatrendező gép (MTI-fotó, Gottvald Károly felvétele — KS) Dr. Becsei József átadja a miniszter dicsérő oklevelét La- borczi Aladárné igazgatónak Fotó: Gál Edit Miniszteri dicséretben részesült a Békési 3. sz. Általános Iskola tantestülete A Békési 3. sz. Általános Iskola tegnap délelőtt ünne­pelte fennállásának 425. év­fordulóját. Az ünnepségen, melyet a városi tanács dísz­termében rendeztek meg, Makoviczky János tanácsel­nök köszöntötte az iskola tantestületét, a meghívott vendégeket, közöttük Nagy Jánost, a Békés megyei Ta­nács elnökhelyettesét. Makoviczky János beve­zetőjében hangoztatta annak jelentőségét, hogy az 1552- ben, Szegedi Kis István pré­dikátor által alapított iskola nemes hagyományait követ­te és követi a város közok­tatása, a 3. sz. általános is­kola nevelőtestülete is. Ünnepi beszédet dr. Be­csei József mondott. Szólt a jubileumról, az iskola egy­kori alapításának körülmé­nyeiről, azokról a pedagógu­sokról, akik felelősséget éreztek a népért, a gyerme­kekért, és végső fokon a nemzetért. — Pedagógus generációk adták át egymásnak a helyü­ket — mondotta —, helyt- állva, eleget téve az idők szavának, a követelmények­nek. Ez mindenkor az ok­tatás és a nevelés volt, mely a felszabadulás után számos új vonással gazdagodott, és gyermekközpontúvá neme­sedett. A továbbiakban az ünnep­lő iskola munkájáról szólt, mely világosan tükrözi a gyermekszereteten alapuló hivatástudatot, és az elődök munkájának nagyrabecsülé­sét. Vázolta az új tanév leg­fontosabb teendőit, az új tanterv és a nevelési terv programjának megvalósítá­sát, mely a békési nevelők­től is tudásuk legjavát igényli. Az ünnepi beszéd után Laborczi Aladárné igazgató­nak átadta az oktatási mi­niszter dicsérő oklevelét, mellyel a jubiláló iskola tantestületét tüntette ki. Ki­váló Munkáért kitüntetést Jeney Béla igazgatóhelyettes és Andrássy Béláné tanár kapott. A kitüntetett iskola tantestülete nevében Labor- czi Aladárné mondott kö­szönetét az elismerésért. Az ünnepséget az iskola tanulóinak alkalmi kultúr­műsora zárta be. (Sass) Helsinki napok A finn főváros bemutat­kozik Budapestnek, a bu­dapestieknek : helsinki na­pok szeptember 1-től 17-ig tartó eseménysorozatát pén­teken reggel a budai Duna- parton felállított emlékkő avatása nyitotta. A Lánc­híd utcából öblösödő terecs- kével szemközt állt egykor az a Fiume Szálló, amely 1907-ben és 1908-ban ott­hont nyújtott Akseli Gallen­Diplomaosztás Tegnap, szeptember 1-én, délelőtt 10 órai kezdettel rendeztek diplomaosztó ün­nepséget Békéscsabán, az • MSZMP Oktatási Igazgatósá­gán. Az ünnepségen, ame­lyen Szigeti Zoltán igazgató- helyettes elnökölt, dr. Her- czeg Ferenc köszöntötte a 125 végzős hallgatót, akik kö­zül húszán érdemelték ki a vörös diplomát. Az ünnepi köszöntőt követően Juhász József igazgató adta át a fő­iskolai végzettségről szóló diplomákat. A volt hallgatók nevében Michel László kö­szönte meg az oktatási igaz­gatóság munkáját. Az ün­nepség az Intemacionáléval ért véget. Budapesten Kallela finn festőművész­nek. A parasztcsaládból szár­mazó művész Finnország nemzeti felemelkedése kor­szakának egyik legkiemel­kedőbb egyénisége volt. Munkásságát Magyarorszá­gon is jól ismerik, szívesen megfordult a gödöllői mű­vésztelepen, ahol alkotói tevékenységében társakra lelt. lubileumi ülás Az idén 30 esztendős a ma­gyar kisiparosságnak — a felszabadulást követően a Magyar Kommunista Párt által kezdeményezett —1948- ban megalakult érdekképvi­seleti szervezete. A KIOSZ' országos választmánya a ju­bileum alkalmából pénteken, az új városháza dísztermé­ben tartott ünnepi ülést, amelyen részt vett Bonifert Ádám, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese, Dob- rotka László, könnyűipari miniszterhelyettes, és S. He­gedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára is. Molnár József, a KIOSZ elnöke, ünnepi beszédében méltatta a megtett utat,' az elért eredményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom