Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-10 / 214. szám

1978. szeptember 10., vasárnap iZHÜUlfíTci Bz ingázók sem mostohagyermekek Ifjúsági klub alakult Murunyban Kongresszus előtt Beszélgetés Szilágyi Péterrel, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárával Napbarnított arcú fiatal­emberek keresték fel a mi­nap Lakatos Zoltánnét, a Hidasháti Állami Gazdaság MEDOSZ Petőfi Művelődési Házának igazgatóját. Közöt­tük volt Szabó István, a muronyi községi KISZ-bi- zottság titkára, a muronyi Lenin Tsz állattenyésztési dolgozója is. Előadta, hogy a gazdaság segítségét szeret­nék kérni ahhoz, hogy köz­ségi ifjúsági klub alakulhas­son Muronyban. Rendkívül nagy az igény erre — mon­dotta —, hiszen a Lenin Tsz KISZ-klubja picike arra, hogy az ingázókat is befo­gadja. Márpedig ők sem le­hetnek mostohagyerekek. Muronyban jelenleg 24 KISZ-tag van. Ugyanakkor 40 KISZ-korú fiatal eljár Bé­késre, illetve Békéscsabára, ök a munkahelyükön KISZ- tagok, de szabad időben sze­retnének a község fiataljai­val együtt szórakozni. Ezért határoztak úgy, hogy általá­nos ifjúsági klubot alakíta­nak, ha az állami gazdaság helyiséggel segíti őket. Lakatos Zoltánné nagy örömmel fogadta a fiatalo­kat. hiszen a művelődési ház eddig is területi jelleggel működött. Ide járnak az állami gazdaság dolgozóin kívül a falusi gyermekek és a felnőttek, éppen a KISZ- korúak hiányoztak. Mind­járt meg is állapodtak ab­ban, hogy minden vasárnap ifjúsági zenés összejövetel lesz a nagyteremben. Ezen­kívül minden héten csütör­tökön a fiatalok rendelkezé­sére áll a művelődési ház. Bel- és külpolitikai esemé­nyekről, egészségügyről, honismeretről és egyéb té­máról rendezhetnek előadá­sokat, szellemi vetélkedőket. Az elhatározás gyors meg­valósításra talált Murony­ban. Az ingázók valóban nem lesznek mostohagyer­mekek, s már vasárnap meg­kezdődik a fiatalok közös programja a Hidasháti Álla­mi Gazdaság művelődési há­zában. Szüreti napok Sopronban Elkészült a soproni szüre­ti napok programja. Az im­már hagyományos, sok vi­dámságot ígérő látványos idegenforgalmi program az idén szeptember 23-tól ok­tóber 1-ig tart. Az esemény- sorozat a német nemzetiségi néptáncfesztivállal kezdődik. A fő esemény a szeptember 24-i szüreti karnevál lesz, amelyet egész napos folklór- műsor követ a bécsi dom­bi amfiteátrumban. A szü­reti karneválon felelevení­tik a szőlőművelés történe­tét a római kortól napjain­kig. A párt Politikai Bizottsá­gának januári határozata szerint a magyarországi nem­zetiségi szövetségek ez év novemberében összehívják és megtartják soron követ­kező kongresszusaikat. Már megkezdődtek az egyes szö­vetségek sajátosságainak megfelelően az önálló előké­születi munkálatok. A nem­zetiségiek lakta községekben gyűléseken választják meg a küldötteket, akik majd a legmagasabb fórumon, a kongresszuson képviselik a nemzetiségi dolgozók ezreit. — Milyen stádiumban vannak az előkészületi munkák — kérdeztük Szi­lágyi Pétertől, a Magyar- országi Románok Demok­ratikus Szövetségének fő­titkárától. — Szövetségünk V., soron következő kongresszusának előkészületei időben elkez­dődtek, tervszerűen és jó ütemben zajlanak. A kong­resszus jó előkészítése és eredményes megtartása ér­dekében széles körű társa­dalmi aktivitás kibontakozá­sát szerveztük meg. Miután szövetségünk a Magyar Nép- köztársaság területén élő va­lamennyi román nemzetisé­gű magyar állampolgár ön­álló társadalmi és nemzeti­ségi érdekvédelmi szerveze­te, így a kongresszust nem­csak a szövetség, hanem a hazai román ajkú lakosság legmagasabb szintű fórumá­nak is tartjuk. Már az elő­készületeink során is külö­nösen nagy figyelmet kívá­nunk szentelni ennék, a számunkra rendkívüli fon­tosságú eseménynek. Jól szolgálja kongresszusi elő­készületeinket a most már hetilapként megjelenő Foaia Noastra román nyelvű la­punk is, amely friss tájé­koztatást ad a lakosságnak az előkészületek egyes fontos állomásáról. — Csak a szövetség fog­lalkozik az előkészítéssel? — A szövetség tisztségvi­selői erre a célra kevesen lennének. Elősegítik a mun­kát szövetségünk választott szervei, a testületek is. Az országos választmány és a titkárság éppen úgy, mint a három munkabizottság tag­jai — az anyanyelvoktatási, a kulturális és a sajtó és kiadványozási bizottsági ta­gok — igen lelkesen és nagy felelősségtudattal veszik ki részüket a tennivalókból. Legutóbbi, februári választ­mányi ülésünkön megalakul­tak a kongresszust előkészí­tő munkabizottságok, ame­lyek külön-külön és együtte­sen is felelősek a magas szintű tanácskozás legjobb előkészítéséért. — Gondolom, „külső” segítséget is kapnak mun­kájukhoz? — Természetesen. Egész tevékenységünk, de különö­sen az előkészületek során a lehető legszorosabban együtt­működünk a Hazafias Nép­front vezető és irányító szer­veivel, a megyei titkársá­gokkal és községi bizott­ságokkal. Mondhatnánk úgy is, hogy mint a Hazafias Népfronttal együttműködő társadalmi szervezet, a kong­resszusra való felkészülé­sünket teljes egészében a népfrontmozgalom jegyében és annak égisze alatt végez­zük. Nagy figyelmet szentel ennek a munkának a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa és annak titkársága, a területi népfrontbizottságok pedig gazdáivá válnak min­den előkészítő rendezvé­nyünknek. — Ebben a munkában vannak-e feladatai a fő­titkárnak? — Nem mondhatnám, hogy tétlenségre vagyok kárhoz­tatva. Legfőbb feladatomnak természetesen a kongresszus lehető legsikeresebb megtar­tását tartom. Addig azon­ban, amíg idáig eljutunk, van néhány nagyon jelentős tennivalóm. Ezek közül két dolgot találok szinte rendkí­vüli fontosságúnak. Az egyik, a kongresszuson előterjesz­tésre kerülő beszámolónak — a többi írásos dokumentum­mal együtt — alapos előké­szítését és időben való köz­readását. Ennek a beszámo­lónak hűen és reálisan kell tükröznie a szövetségnek a két kongresszus között vég­zett nemzetiségpolitikai mun­káját, és világos útba­igazítást kell hogy adjon az elkövetkezendő ötéves idő­szak tennivalóinak a jó el­látásához. A másik nagy fontosságú feladatot abban látom — amely egyben a szövetség jövőbeni munká­jának a meghatározója is lehet —, hogy a kongresz- szusi küldöttek soraiból újonnan kialakítandó testü­letek tagjait igen körültekin­tően kell majd jelölésre ajánlani, más szóval biztosí­tanunk kell a testületek jó összetételének kialakítását. — Várható-e, hogy a kongresszust követően esetleg új módszerekkel kívánják fokozni a román nemzetiségű dolgozók ak­tivitását a nemzetiségi po­litikai célkitűzésekből és a szocialista társadalom épí­téséből reájuk háruló fel­adatok elvégzésére? — Közismert, hogy ha­zánkban a nemzetiségi szár­mazású dolgozók egyenran­gú állampolgárként élnek és egyenlő jogokat élveznek a magyar lakossággal. Ilyen­formán természetes az is, hogy együttesen és felelős­ségteljesen veszik ki részü­ket a fejlett szocialista tár­sadalom építéséből, együtte­sen, vállvetve dolgoznak és közösen örülnek a magyarok és román nemzetiségiek az elért jó eredményeknek, persze gondjaik, problémáik is azonosak. Szövetségünk egyik legfontosabb munkate­rülete a kultúra. A jövőben is tovább kívánjuk folytatni a haladó román nemzetiségű hagyományok feltárását és felelevenítését, pávakörök­ben, kulturális seregszemlé­ken, klubösszejöveteleken. Anyanyelvű oktatásunk — kezdve az óvodától, befejez­ve az egyetemen — szerve­sen illeszkedik az ország közoktatás-politikájának egé­szébe. Az oktatási intézmé­nyeinkben folyó oktató­nevelő munka azonos szintű a magyarokéval. Ezt igazol­ja az, miszerint a román is­kolákból a továbbtanulók száma — a lakossági szám­arányokat figyelembe véve — nem kevesebb, mint a magyar iskolákból tovább­tanulók száma, sőt egyes esetekben lényegesen kedve­zőbbek. A pedagógusellátott­ság is megfelel az iskolák igényeinek, a tervszerű kép­zés és továbbképzés itt is biztosított. Ez utóbbihoz je­lentős segítséget kapunk a szomszédos és baráti Romá­niától. — Nem okoz-e problé­mát a román lakosságú községek szétszórtsága, mi­lyen a határmenti telepü­lések kapcsolata? — A hazánkban élő ro­mán lakosság lényegében három megyében él. Mind­három megye — Hajdu-Bi- har, Békés és Csongrád — az ország keleti részén, ép­pen a Romániával szomszé­dos területen fekszik. Az említett megyékben csaknem két tucatnyi olyan települést tartunk számon, ahol román nemzetiségű lakosság is él. Ezek a települések többnyire vegyes lakosságúak, a lakos­ság 10—75 százaléka román. Egyetlen egy község van az országban — Méhkerék —, ahol a lakosság 98 százaléka román nemzetiségű. A ha­tár menti megyék jól és egy­re erősödőbb kapcsolatot alakítottak ki és tartanak fenn a szomszédos Románia határ menti megyéivel. A politikai kapcsolatokon túl­menően kulturális munka­tervek alapján egyre bővül azoknak az érintkezéseknek a köre, amelyeken keresztül lehetőség nyűik egymás kul­turális értékeinek a jobb megismerésére, és ezen ke­resztül a baráti kapcsolatok erősítésére. Ez a tevékeny­ség szerves része a két szom­szédos ország népei közötti barátság hídjának erősítésé­ben. — Csak a román nyelvű újságban tájékoztatják a lakosságot? — Egyik legjelentősebb tá­jékoztatási eszközünknek az anyanyelven megjelenő új­ságunkat tartjuk. A csaknem három évtizede megjelenő lap július 1-től kezdődően jelentős változáson ment át. Heti megjelenésű lap lett, és ezt mi a szocializmus építése során egy újabb jelentős vívmánynak, illetve ered­ménynek tekintjük. Az érde­kelt lakosság nagy megelé­gedéssel fogadta a lap heti megjelenését, ami egyben ösztönző is a gyakoribb olvasásra, az anyanyelven való művelődés elősegítésé­ben. De nem ez az egyetlen tájékoztatási eszközünk. Je­lentősnek tekintjük az anya­nyelvű szépirodalmi könyv­kiadásunk szerepét is, egy­részt a nyelvművelő és ha­gyományápoló munka, más­részt pedig a nevelés és a tájékoztatás szempontjából. A Tankönyvkiadó Vállalat keretében működő Nemzeti­ségű Szerkesztő Tanács rendkívül komoly szerepet tölt be a román nyelvű szép- irodalmi és ismeretterjesztői kiadványok megjelentetésé­ben. Ezek közül is említést érdemelnek a néprajzi tár­gyú sorozatok, valamint az évenként megjelenő és nép­szerű Kalendárium. Ügy ítéljük meg, hogy megfelelő­en alakult a Magyar Tele­vízió nemzetiségi adásokkal foglalkozó tevékenysége, bár a lehetőségek még közelről sincsenek úgy kihasználva, mint amilyenek az igények. Vannak eredmények a Ma­gyar Rádió nemzetiségi nyel­vű műsor-összeállításánál is. Sajnálatos módon azonban a román nyelvű hírközlés — a másik három nemzetiségi nyelvű adáshoz képest — elmaradt. Ezt némileg sé­relmezik és szóvá is teszik a román nemzetiségű lako­sok. A megoldásban azon­ban bíznak, és türelmesen várják a román nyelvű adás megkezdését is. — Hogyan ítéli meg a szövetség jövőbeni szere­pét? — Szövetségünkre, mint társadalmi szervezetre, úgy gondolom, hogy a szocializ­mus építésének időszakában még jelentős szerep vár, el­sősorban a román nemzeti­ségű lakosság körében vég­zendő munkában. Tovább kívánjuk erősíteni a magyar lakosság és a román nemze­tiségű magyar állampolgárok testvéri együttélését és kap­csolatát a politikai, társadal­mi és kulturális élet terüle­tén. Egyaránt kifejezésre kí­vánjuk juttatni teljes egyet­értésünket a fejlett szocia­lista társadalom építésének programjával, és mindenben követjük a párt marxizmus —leninizmus által vezérelt céltudatos politikáját. A Ha­zafias Népfronttal követke­zetesen azon dolgozunk, hogy részesei legyünk a szocialis­ta nemzeti egység és az in­ternacionalista együttműkö­dés fejlesztésének. A magyar lakossággal való testvéri együttélés erősítésén keresz­tül kívánjuk ápolni és fej­leszteni a szomszédos baráti Romániával való együttmű­ködésünket és kapcsolatain­kat, hogy betölthessük a két szomszédos ország népei közötti barátsági híd szere­pét a szocalizmus és a béke javára. Béla Ottó a. Búvárok lenek A napokban könnyűbú­várvizsga színhelye volt a gyulai Várfürdő sportme­dencéje. Az MHSZ gyulai könnyűbúvár klub tanfolya­mának hallgatói adtak szá­mot felkészültségükről. — Ki lehet könnyűbúvár? — kérdeztük. — A legfőbb feltétel — válaszolt Enyedi Ferenc gyulai klubtitkár — .az Örültem Mindig nagyon szerettem a nyári, téli és egyéb vásáro­kat. Már csak azért is, mert olyankor a sok vevő miatt kíméletlenül lehet lökdösőd­ni az üzletek előtt. De most nincs vásár és én. — jám­borul, tapasztalatlanul — le­mezjátszót szerettem volna venni Békéscsaba legna­gyobb áruházában. Namár- most: kikerültem a fáknak támasztott összes kerékpárt, s e sikeres „biciklizés” után szinte gyógyír volt mozgó­lépcsőn felmenni az eme­letre, ahol... Ahol láttam egy lemezját­szót. Egyet! Udvariasan meg­kérdeztem: — Csak ez van? A válasz: — örüljön, hogy egyálta­lán kapható, hiszen régóta hiánycikk. örültem... Üdvözöltem egy autós ba­rátomat. Megvallorrl, hibás voltam, mert leléptem az úttestre, miközben ő mellet­tem fékezett. Így a lábam majdnem a kerék alá ke­rült, de barátom — miköz­ben behúzta a kéziféket — megnyugtatott: nincs semmi baj. — Hál’ istennek nincs — mondtam —, hiszen a gumi­abroncsod épségben maradt, akárcsak azok a „szemeim”, amelyek felnőtt csirkének is dicséretére válnának. «4 nv Akkor is örültem, amikor 36 forintos taxiszámlát kel­lett kifizetnem. Illetve e ténynek nem örvendeztem túlságosan, de a későbbiek­ben érthető volt a boldogsá­gom. Ugyanis: késő este lé­vén — úgy látszik minden utas „nagy” pénzzel fizetett — a taxisofőr nem tudott visszaadni a százasomból. Rövid gondolkodás után oda­adtam neki a „pirosai” az­zal, hogy másnap behoz a munkahelyemre 60 forintot. Akárki kételkedhet, de így igaz: felkeresett és átadta a visszajáró pénzt. Bár mindenki ilyen len­ne. .. & Mert az elveszett napszem­üvegemet hiába keresem. Ezen nem is kell különöseb­ben csodálkozni, hiszen csaknem két évet „kibírt” a tulajdonomban, s csupán a jó ég tudja, hogy hol hagy­tam el. De örültem ennek is, pont az árleszállításkor vesz­tettem el, s 40 százalékkal olcsóbban kaptam egy újat. Igaz, jön az ősz felhőkkel, esőkkel, aztán a tél hóval, de mégis: van egy kedvezmé­nyes áron vásárolt napszem­üvegem. Csak egyetlen do­log bánt, mégpedig az, hogy a múltkori zivatarkor is olyan furcsán ' néztek rám az emberek. Talán irigylik a napszemüvegemet ? ! itt «» Nem vagyok egyedül, aki azt állítja, hogy a hölgyis­merősök mindig kifaggatják a férfiakat. Nos, engem is kifaggattak, hogy honnan veszek pénzt a vikendház- vásárláshoz. Nosza, mond­tam a jelszót: takarékos­ság!!! Az a szó, amit ezután használok, nem különöseb­ben szép, de ez az igazság: körbenevettek. Mire meg­említettem, hogy ezenkívül kiállók majd az utcasarokra is, s erre legalább három­szor megkerültek, igen jó­kedvűen kacarászva, s ek­kor már nem örültem, mert fogalmam sincs róla, hogy miért tették. Es végül: volt még egy­két dolog, aminek megörül­tem, de ismerőseim legin­kább azt mondták ennek hal­latán, hogy a „megörültem” szó első magánhangzója hosszú ékezetet érdemel. Vitaszek Zoltán Fotó: Drienszky Márton egészségügyi alkalmasság. A búvárjelöltet 8—10 szakor­vos vizsgálja meg. Lényeges a kifogástalan légzőrend­szer. Az ilyen tulajdonságú fiatalok az utolsó feladatot, a vizsgát tették le most. — Mióta foglalkozik bú­várképzéssel? — Tulajdonképpen én is MHSZ-tanfolyamon ismer­kedtem meg ezzel a szép sportággal, mint sorköteles. Leszerelésem után a szívem visszahúzott a medence partjára, majd rám bízták a klub vezetését is. Vissza­térve a mostani vizsgára el­mondhatom, hogy a tanfo­lyamon részt vett sorköte­lesek legtöbbje lelkesedés­sel, sőt rajongással sajátí­totta el a búvárismereteket. — Van bennük akarat és szorgalom, lehet rájuk szá­mítani — foglalta össze ta­pasztalatait a könnyűbúvár klub titkára. 0 szép környezetért Gyula köztudottan a me­gye tiszta, rendezett telepü­lései közé tartozik. E rang megőrzéséért igen sokat tesz a városi tanács, karöltve a Hazafias Népfronttal, a Vö­röskereszttel, a KISZ-szel, s nem utolsósorban támasz­kodva a lakosság segítségé­re. Ez utóbbit bizonyítja, hogy tavaly megyénkben a gyulaiak teljesítették a leg­több társadalmi munkát, s ebben jelentős volt a kör­nyezetvédelmi tevékenység is. A szennyvízelvezetés gond­ja áll első helyen a környe­zetvédelmi feladatok kö­zött. Nemrég elkészült egy vízgyűjtőterület terve, az építési költség azonban olyan magas, hogy a megvalósítás hosszú ideig nem válik le­hetővé. A szakemberek ezért most olcsóbb, rövidebb idő alatt kivitelezhető megoldást keresnek. Tavasszal lomtalanítást rendeztek a városban. Az összegyűlt szemét megsem­misítése gondot jelentett, ezért most folyamatban van egy szemétégető telep létre­hozása. Hamarosan indul a tisztasági akció, melyre máris szép számmal jelent­keztek. Gyula jellegzetességei a szép parkok, a hangulatos fasorok. Ezek rendben tar­tása igen sok munkát igé­nyel. Mivel a köztisztasági vállalatnál kevés a munka­erő. a lakosság segítségére ebben a feladatban is szá­mítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom