Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
1978. szeptember 7., csütörtök o A Mezőgazdasági Kiadó újdonságai A vállalati gazdálkodás szervezése címmel jelent meg a Mezőgazdasági Kiadó „Mezőgazdasági vállalati gazdaságtan” sorozatának harmadik kötete. A könyvben a szerkesztőpáros — dr. Dobos Károly és dr. Tóth Mihály — hét szerzőnek a vállalati tervezésről, a vállalat működésének szervezéséről, illetve a mezőgazda- sági vállalatok gazdálkodásának és fejlődésének elemzéséről szóló írásait szedte csokorba. A szerkesztők ezzel a kötettel a vállalati gazdaságtan tananyagát tették teljessé, arra törekedve, hogy a tankönyvi követelményeket elsődlegesnek tartva, kézikönyvszerű igényeket is kielégítsenek. Ebben a kötetben szerepeltetik egyébként az első és második kötet (A vállalati gazdálkodás alapjai címmel, illetve A vállalati termelés- szervezése és ökonómiája címmel jelent meg) rövidített tartalom- jegyzékét. Ezzel kívánják elősegíteni, hogy az olvasó lássa a tárgyalt összes témaköröket, megkönnyítve a rendszerezést és a témák visszakeresését. „Szövetkezeti enciklopédia” címmel jut el a szakemberekhez és az érdeklődőkhöz a dr. Nagy László által szerkesztett hiánypótló mű, amely ugyancsak a Mezőgazdasági Kiadó ez évi újdonsága. A kilenctagú szerzőgárda 14 jól áttekinthető fejezetben sűrítette össze mindazon ismereteket és tudnivalókat, amelyek a szövetkezeti mozgalom valamennyi kérdésében biztonsággal igazítják el a ma emberét. Az általános szövetkezeti fogalmak — a szövetkezeti szektortól, a szövetkezeti demokrácián át a szövetkezeti jogig — tárgyalását követően a könyv enciklopédikus rendben szól a szövetkezetek csoportosításáról, megalakulásuk, működésük és vezetésük rendjéről, a szövetkezeti tulajdonról, a szövetkezetek vállalati gazdálkodásáról. Külön fejezetet szentel a háztáji és kisegítő gazdaságoknak, a szövetkezetek gazdasági együttműködésének, magyarázza a szövetkezet társadalmi tartalmát, a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos kérdéseket. Ismerteti a szövetkezetek egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének jogi formuláit, bemutatja a szövetkezetek érdekképviseleti szerveit, taglalja a szövetkezetek és a szocialista állam viszonyát, majd a szövetkezet felelősség- és jogviszonyainak részletezése után a magyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatainak feltérképezésével zárul. K. E. P. Növényvédő szer toxikológiai kollokvium A Magyar Farmakológiai Társaság toxikológiai szekciója a Nehézipari Kutató Intézettel közösen 1978. szeptember 5-e és 8-a között az idén először rendezi meg az I. növényvédő szer toxikológiai kollokviumot Balatonalmádiban. A kollokvium célja azoknak az alap- és alkalmazott kutatásoknak, valamint metodikai lehetőségeknek a megismerése, amelyek a hazai növényvédőszer-kutatási és gyártási, továbbá a fel- használással és forgalmazással kapcsolatos egészség- ügyi és környezetvédelmi fejlesztések toxikológiai programjának kidolgozásához új szempontokat nyújthatnak. Iszapcsapdák a Balatonban A balatoni vízügyi szervek évek óta folytatnak kísérleteket annak érdekében, hogy a tó eliszaposodását megakadályozhassák. Különösen a keszthelyi öböl iszaposodik a Zala folyó hordalékától. Az öbölben a víz fő áramlatainak útjában iszapcsapdákat képeztek ki. Az árokszerű iszapfogók hasznosnak bizonyultak, ezért megkezdték újabb csapdák kiképzését. A Balaton medréből — nagyrészt a keszthelyi öbölből — a következő években több mint százezer köbméter iszapot távolítanak el. Bratjâk a cirkot, szedik a cukorrépát Országos meliorációs bemutatóra készül a battonyai Május 1. Tsz A 4069 hektáron gazdálkodó battonyai Május 1. Tsz határában a nap minden szakában serény munkának lehetnek szemtanúi a járókelők. A John Deere, a Claas Dominátor és a Bi- zon Gigant nagy teljesítményű gépek három műszakban készítik a kitűnő magágyat az őszi kalászosok alá. Földi és repülőgép szórja a műtrágyát. Aratják . a seprőcirkot, amely hektáronként 25 mázsa szakáí- termést ígér. Megkezdték a cukorrépa-betakarítást. Az édesipari alapanyag hektáronként 400 mázsa körüli átlagtermést hozott, s naponta mintegy 20—30 vagonnal szállítanak a szomszédos Mezőhegyesei Cukorgyárba. — A Május 1. Tsz tagságának szorgalma, munkafegyelme közismert — vélekedik Mák Ferenc, a szövetkezet elnöke és Tóth Pál termelésirányító főmérnök. — Most azonban minden eddiginél nagyobb odaadással dolgoznak. Hiszen az a meg- tisztelés étre a szövetkezetét, hogy szeptember 15-én itt rendezik meg az országos komplex meliorációs bemutatót. Hazánk minden tájáról több száz szakembert várnak Battonyára, akik kritikus szemmel nézik majd az időszerű munkákat csakúgy, mint a meliorált területek terméshozamát. Hogy miért éppen a battonyai Május 1. Tsz-t választották a bemutatás színhelyéül, arra egyszerű a válasz: a szövetkezet az összterület meliorációjára vállalkozott. A battonyai Május 1. Tsz határában hektáronként 36 aranykoronásak a földek. A talaj öntés és cser- nozjom. A természeti kincs, a termőföld a békés—Csanádi löszhát delke'eti részén, a Maros hordalékkúpján sík területen fekszik. A talaj vízháztartása azonban igen rossz. Ezért a belvízveszély gyakran, fennáll, s bizonytalan a termelés. Ennek tudatában határozott a szövetkezet vezetősége évekkel ezelőtt a komplex melioráció mellett. A battonyai Május 1. és a Petőfi Tsz mintegy kilencezer hektáron valósítja meg a komplex meliorációt, 65— 70 millió forintos beruházási költséggel. Hogy a beruházási költség mennyire megtérül, arra elég néhány példa a Május 1. Tsz-ből: 1970—71-ben a szövetkezetben mintegy 15 millió forint kárt okozott a belvíz. A szövetkezet és a népgazdaság érdeke egyaránt megköveteli, hogy a magas aranykorona értékű talajokon ez a veszteség ne forduljon elő, hiszen éppen ilyen tájkörzetekből várják a nagy terméshozamokat. Ezzel szemben 1970-ben ezer hektár szenvedett belvízkárt, 1977-ben 289 hektár, ebben az évben pedig 240 hektár. 1970-ben búzából mindössze 15,9 mázsa volt a hektáronkénti hozam, kukoricából 11,4 mázsa, cukorrépából pedig 237 mázsa. A komplex meliorációs munkák megkezdése óta fokozatosan emelkednek a terméshozamok. 1977-ben már az ősziárpa és a búza hektáronként 50 mázsa felett hozott, a kukorica 65,2 mázsával fizetett. 1978-ban a közismerten kedvezőtlen időjárás ellenére 48 mázsa búzát takarítottak be hektáronként. A meliorált területre vetett napraforgó — ahol azelőtt szinte nem hozott termést a növény — 25—30 mázsás átlagtermést ígér, a cukorrépa pedig 400 mázsa felett hoz. A folyamatban levő komplex meliorációs munkának igen nagy szerepe van abban, hogy a battonyai Május 1. Tsz 1978-ban a rendkívül szeszélyes időjárás ellenére jó gazdasági évet zár. A meliorációs program több éves munkát igényel. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat a Békés megyei AGROBER tervei alapján végzi a kivitelezési munkálatokat a Május 1. Tsz határában. Ennek értelmében többek között 550 ezer köbméter föld kitermelésére, 52 kilométernyi csatorna megépítésére, 150 kilométer alag- cső beépítésére és a teljes földúthálózat kiépítésére vállalkozott a kivitelező. Az eddig elért eredmények arra engednek következtetni, hogy a teljes meliorációs program befejezése után a battonyai Május 1. Tsz-ben a négyezer hektárnál nagyobb területen biztonságos lesz a termelés. Kalászosokból 50 mázsa feletti hozamokat érnek el, kukoricából pedig 70 mázsa felett. Kukoricából annyi lesz a többlet- hozam, amennyi ötezer sertés meghizlalására elegendő. Ezért vállalkozott a szövetkezet arra, hogy 25 millió forintos beruházással megvalósítsa a sertéstelep rekonstrukcióját, s minden korábbinál több húst adjon a népgazdaságnak. A szeptember 15-i országos komplex meliorációs bemutatóra kiállítást is rendeznek Battonyán. Ezenkívül bemutatják a meliorált táblák terméshozamait, az új technológiák gépeit, munkaeszközeit, többek között a lé- : zer vezérlésű lánctalpas és gumikerekes drénerező gépeket. Szemtanúi lehetnek a vendégek a felszíni talajjavításnak, a kettős rétegű talaj- javításnak és a szervestrá- : gya-terítésnek is. Ary Róza flfegYyereket eldobni! Munkásörökkel éjszakai gyakorlaton Eligazítás az erdő szélén — Na, komám — pillantott az órájára Tóth József — menni kell. A két férfi felállt, és hogy ne zavarják a többiek szórakozását, köszönés nélkül kisétáltak az utcára. Felhők között bújkált a hold. — Csak eső ne legyen — jegyezte meg az egyik, és az utcasarkon elköszöntek egymástól. Igyekezz, nehogy elkéss! \A zene, a mulatozás hangjai még egy ideig elkísérték a távozókat. Az orosházi Béke étteremben szólt a muzsika, az olajbányászok a bányásznap alkalmából ünnepeltek. □ Éjfél elmúlt már, amikor az orosházi munkásőrök gépkocsira szállták. Közöttük voltak^ az olajbányászok is. Az előző nap a lövészeten kellett bizonyítani felkészültségüket, most pedig éjszakai gyakorlaton, önként vállalták a munkásőrséggel együtt járó kötelességeket, és nem szeretnének szégyent vallani. Igaz a mondás, az egyenruha kötelez. Fáradságos szolgálat a munkásőré. A termelésben sem kulloghatnak hátul, legtöbbjüknek családja van, gyerekek, akikkel jó lenne többet foglalkozni a szabad időben. De a szabad idő egy jelentős részét itt töltik el a munkásőrségben. Nem panaszkodásként mondták, hiszen jókedvűen, örömmel csinálják, jól érzik magukat ebben a közösségben. Ez jár Tóth József és Horváth Antal, a két olajbányász fejében, miközben robog az autó a gyakorlat színhelye felé. Jól tudják ők feladataikat, hiszen az egyik 16; a másik 20 éve viseli már az acélszürke egyenruhát. Amikor megérkeznek, megkapják a parancsot a gyakorlat végrehajtására. A feltételezés szerint „menekülő diverzánso- kat” kell bekeríteni, elfogni, ártalmatlanná tenni. Sok a kukorica a környéken, erdőfoltok, vizesárkok szabdalják a nagyszénási határt. Itt aztán nem könnyű megtalálni a három fegyverest, mert ennyien vannak. Rakéta hasítja szét az égbolton a felhőket. Kezdődik az üldözés. Vizes a kukorica, egy-kettőre nyirkos lesz a ruha. Az éles levelek karmolják a bőrt. A rádión utasítás jön, tartani a megadott irányt. Csendes az éjszaka, egyetlen hangos szó sem hallatszik. A parancsokat is halkan, szinte suttogva adják tovább. Szorul a hurok. Egy kis tisztás váltja fel a hatalmas kukoricatáblát. Az üldözöttek — nincs mód az óvatoskodásra — átrohannak rajta, de most már nincs menekvés. A túlsó oldalon az erdő bokrai között tüzelésre készen ott húzódnak az elrejtőzött munkásőrök, nincs tovább szabad út. A „diverzánsok” látják szoros helyzetüket, géppisztolysorozatok csattannak, torkolattüzek villognak. A tüzelés nem tart sokáig. Határozottabb a felszólítás: „Adják meg magukat, a fegyvert eldobni!” Elcsitul a zaj, felegyenesednek az üldözöttek, eldobják a fegyvert, Kezüket a magasba emelik. Még ott rövid értékelés hangzik el. Malya Jenő, az orosházi egység parancsnoka jelent Tóth Pálnak, a munkásőrség megyei parancsnokának, aki a megyei pártbizottság és a megyei parancsnokság nevében köszönetét fejezi ki minden résztvevőnek az eredményes lövészetért, a példás fegyelemmel végrehajtott gyakorlatért. Szemmel láthatóan jólesik a fáradt, álmatlanságtól karikás szemű harcosoknak az elismerés. Aztán újra gépkocsira ülnek, és a nagys’2énási tsz központjában frissen sült hurka, kolbász mellett még felidézik az izgalmasabb pillanatokat. Kint süt a nap, vasárnap van. Otthon fő már az ebéd. A gyerekék is felébrednék. Nekik békés éjszakájuk volt, és akik ezt mindig biztosítják számukra, most fáradtan indulnak hazafelé. Ez a nap a pihenésé lesz. Hétfőn várja őket a munka és az újabb feladatok. B. O. Parancs érkezik a rádión Vége a gyakorlatnak, fegyverürítés Fotó: Béla Ottó
