Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
1978. szeptember 1., péntek o Gazdasági kapcsolatok a fejlődő világgal Magyarország kereskedelmi partnereit a múltban jórészt az ország földrajzi helyzete határozta meg. Az Európa közepén, sokáig főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó ország elsősorban a vele szomszédos államokkal kereskedett, s még ha átlépte is ezek határait, Európán aligha jutott kívül. Az elmúlt két évtizedben ez a helyzet némiképp megváltozott. A magyar vállalatok egyre nagyobb mértékben vesznek részt a nemzetközi munkamegosztásban.. Kétségkívül, legfontosabb partnereink ma is Európában találhatók, ám a magyar áruk mind nagyobb mennyiségben jutnak el más földrészekre, s nem kis részben a fejlődő országokba. Gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal a hatvanas évektől gyors ütemben bővültek. Jelenleg 86 fejlődő országgal — köztük 37 afrikai, 23 ázsiai és 26 latinamerikai állammal — bonyolítunk le kisebb-nagyobb külkereskedelmi forgalmat. A fejlődő országok részesedése is egyre növekszik külkereskedelmi forgalmunkból, amit az is jelez, hogy arányuk tavaly már elérte a nyolc százalékot, s ezzel jóval meghaladta az egymil- liárd dollárt. Jellemző, hogy az 1970 és 1977 közötti időszakban a forgalom értéke évente átlagosan több mint 15 százalékkal — importunk csaknem 16, exportunk pedig több mint 14 százalékkal — emelkedett. I Külkereskedelmi forgalom Ami a magyar exportot illeti; kivitelünkben a legnagyobb szerepet a feldolgozott termékek játsszák. Exportunkban tavaly a gépek és komplett berendezések, valamint a gépipari fogyasztási cikkek aránya meghaladta a 45 százalékot. A gépipari termékek csoportjából legjelentősebb gyártmányok az autóbuszok, a vákuumtechnikai berendezések, az orvosi műszerek, röntgenkészülékek, kikötői berendezések, élelmiszeripari gépek. Vásárlásaink nagy része nyersanyagokból ,és félkésztermékekből tevődik össze. Am egyre inkább számolunk a fejlődő országok iparosítási és exportfejlesztési céljaival, ami azt jelenti, hogy az átlagosnál gyorsabb ütemben növeljük az onnan származó ipari termékek — elsősorban ipari fogyasztási cikkek — importját is. Ezért az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben a fejlődő országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunk — kereskedelempolitikai céljainknak megfelelően — gyorsabb ütemben növekedett mint teljes külkereskedelmi forgalmunk. Az elmúlt években kereskedelmi forgalmunkat a differenciálás és a koncentráció egyidejű alkalmazásával fejlesztettük. Exportunk gyors növelését a gazdaságilag gyorsan erősödő fizetőképes fejlődő országokban értük el — például Irakban, Iránban, Nigériában, Líbiában, Szíriában, Algériában, Kuvaitban. Árueladásunk ezekbe az országokba 1972 és 1977 között mintegy ötszörösére emelkedett, s ide irányul kivitelünk mintegy hetven százaléka. Hasonló folyamat ment végbe az elmúlt években az import fejlesztése során is: tavaly például Brazília, Nigéria, Irak, Irán, India, Egyiptom és Peru a fejlődő országokból származó importunknak jóval több mint hatvan százalékát szolgáltatta. Ami a földrajzi megoszlást illeti: exportunkban ,az elmúlt időszakban megnőtt az ázsiai országok szerepe — arányuk megközelíti a hatvan százalékot —, míg az afrikai országok 30 százalékkal, Latin-Amerika pedig tíz százalékkal részesedik. Importunkban mintegy hatvan százalékkal a latin-amerikai országoké a vezető szerep, az afrikai és az ázsiai országok aránya 20—20 százalékra tehető. I Hitelek, szakértők Magyarország és a fejlődő országok közötti forgalomnak az elmúlt években tapasztalt nagyarányú felfutását egyebek között az is lehetővé tette, hogy a fejlődő országok részére hiteleket nyújtunk, amelyek elősegítik a mindkét fél számára előnyös magyar termékek kivitelét. Az áruszállításoktól függetlenül az elmúlt években állandóan növekedett a fejlődő országokban a műszaki segítségnyújtás céljából kiküldött szakértőink száma. Mezőgazdasági szakmákról fiataloknak Édesipari termékgyártó Ugye tudjátok, hogy sokféle színben pompázó csokoládéféleségeket, cukorkaféleségeket, desszerteket az édesipari termékgyártó szakmunkások készítik. Az ő munkájuk eredménye a többi édesipari termék (ostya, keksz, sütemények) is. A gyerekek és felnőttek által egyaránt kedvelt édességek gyártása az alapanyagok előkészítésével kezdődik. Ez jelentheti például a kakaóbab szakszerű pörkölését, a cukormassza íz és szín szerinti összeá'lítá- sát. Nagyon gondos és precíz munkát, továbbá komoly szakértelmet igényel a töltelékanyagok elkészítése. Pontosan kell mérni, biztosítani kell a megfelelő hőmérsékletet és a szükséges megmunkálási időt. A több száz termék különbözőségét az alap- és töltelékanyagok változatossága biztosítja. Ezek felismerése megkívánja, hogy a szakmunkás jól tájékozódjon a színek, az ízek világában. Miután a nyersanyagok előkészítése megtörtént, kezdődhet a feldolgozás. Ezeket a műveleteket többnyire automatikus összeállító és formázógépek végzik. A gépek kezelése nagy figyelmet, gondosságot, hozzáértést, pontosságot igényel. Annak ellenére, hogy ez az ipar az élelmiszeripar egyik legjobban gépesített ága, vannak termékek, melyek csak kézi technikával készülhetnek. Ez pedig aprólékos munkát jelent, melyben különösen jól érvényesülnek azok a lányok, akik ujjaikat könnyedén, ügyesen, gyorsan mozgatják. Fentiek alapján elsősorban tisztaságszerető láj nyok, de fiúk részére is ajánljuk ezt a szakmát. A végzett szakmunkásokat az édesipari vállalatok, a cukorka- és csokoládégyárak, keksz-, ostya- és süteményüzemek foglalkoztatják. Tanulmányi idő 3, illetve 4 év. Képzés helye: Pesti Barnabás Élelmi- szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, 1062 Budapest VI., Népköz- társaság útja 100. Novodomszki Pál Minőség szerinti búzaátvétel Tízezer vagonnyi új tárolótér 1970-ben még csak 270 magyar szakértő dolgozott a fejlődő világ különböző országaiban, ez év elejére számuk már csaknem elérte a 650-et.. Szakértőink többsége a gazdasági kapcsolatok tekintetében fontos országokban — Algériában, Nigériában, Líbiában és Irakban — dolgozik. Emellett számtalan fejlődő országból érkeznek diákok Magyarországra, számuk ma már meghaladja a két és fél ezret, s szakmát, diplomát szerezve térnek vissza hazájukba. I Gazdasági egYüttmttködés A hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok mellett mindinkább előtérbe kerülnek az új formák a gazdasági együttműködésben. Megkezdtük például a fejlődő országokban is a termelési kooperációk létrehozását. E téren jelentős eredményeket értünk el egyebek között Indiában, ahol mikrohullámú műszaki berendezések gyártási technológiáját adtuk el, s Irakban, ahol autóbuszösszeszerelő üzemet létesítettünk. Az új együttműködési formák keresésének eredménye az is, hogy magyar cégek az elmúlt években tizenhét vegyes tulajdonú vállalatot hoztak létre a fejlődő országokban. Magyarország a fejlődő országokkal a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatait. Abból indulunk ki, hogy a fejlődő országok egyre nagyobb szerepet játszanak a világgazdaságban. E gazdasági fejlődési folyamat meggyorsításához — a kölcsönösség alapján — Magyarország lehetőségeihez mérten igyekszik hozzájárulni. Ezt jelzi az a prognózis is, amelyet a magyar szakemberek úgy fogalmaztak meg, hogy a fejlődő országokkal a kölcsönös áruforgalom növekedésének üteme a jövőben is jelentősen meghaladja a teljes magyar külkereskedelmi forgalom növekedésének ütemét. K. Ny. J. A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ebben az esztendőben, aratás idején csaknem 200 átvevővonalat üzemeltetett, így a csúcsidőszakban naponta mintegy 3 ezer vagon szemes terményt tudott a termelőktől felvásárolni. A vállalat régről ismert tárolási gondjai erre az évre sokat enyhültek azzal, hogy az ötödik ötéves tervidőszakra meghatározottnál jóval gyorsabb ütemben épültek az új raktárak, tárolók. Az eredeti elképzelések szerint 1980-ig 7 ezer vagonnal bővült volna a tárolókapacitás, ezzel szemben már eddig is több mint 6 ezer vagon új raktártér fogadhatta az új termést. Ebben az időszakban épült fel a mezőkovácsházi 2200 vagon befogadó- képességű vasbetonsiló, a sarkadi 560 vagonos vasbetonsiló és 500 vagonos csarnoktároló. Füzesgyarmaton két, egyenként 500 vagon terményt befogadó csarnok- tároló, Orosházán pedig egy ilyen készült el. Szeghalmon és Gyomán egy-egy 320 vagonos tároló segíti a felvásárlók munkáját. A sor ezzel még korántsem teljes, az előbbiekhez zárkózik fel az idén a tót- komlósi 500 vagonos tároló, a dévaványai 560 vagon terményt tároló lemezsiló, amelyet egy nagy teljesítményű rizsszárító egészít ki. Külön említést érdemel a Békéscsabán épülő 2200 vagon befogadóképességű gabonasiló, amely a következő aratáson már fogadhatja a búzát. Mindezekhez számítva azokat a tárolókat is, amelyeket a gabonaforgalmi a mezőgazdasági üzemekkel közös beruházásban hoz létre — így Csárdaszálláson a rizs tárolására és tisztítására, Szeghalmon a körösla- dányi tsz-szel kooperálva — a tervidőszak végéig 10 ezer vagonnal bővül a raktér. A fejlesztések eredményeként a vállalat immár 36—37 ezer vagon termény tárolását tudja megoldani, ebből mindössze 6—7 ezer vagon kerül csak időről időre szükségtárolókba. A csúcsidőszakokban azonban ezzel együtt is 8—10 ezer vagon szemet kell bértárolásban a partnerüzemekben elhelyezni. A tárolótér növelésével egy időben a vállalat fokozatosan készül fel arra is, hogy a búzát objektív minősítés alapján vehesse át a szövetkezetektől, állami gazdaságoktól. Próbaképpen két helyen — a békéscsabai, illetve az orosházi malomban — már ebben az évben is laboratóriumi minősítés, béltartalom-vizsgálat után vették át a termést. Tervek szerint, a laboratóriumok felszerelésével ezt a módszert 1980 után terjesztik ki az átvétel egészére. Olaj — bányából Kőolajlelőhelyek bányaművelésű kitermelési módszerét dolgozták ki Bakuban. Ismeretes, hogy az olaj hatalmas nyomás alatt fekszik a hordozórétegben, ahonnan a nyomás hatására tör fel a kútból. Idővel azonban a nyomás csökken, és ezt mesterséges úton, levegő lepréselésével kell szinten tartani. Végül is elérkezik a pillanat, amikor már ez sem segít, ilyenkor a kutat leszerelik. Természetesen ez nem ie'enti azt, hogy az olajmező teljesen kimerült, de a jelenleg alkalmazott módszerek csak a készletek 30—50 százalékának kitermelését teszik lehetővé. Ilyenkor segíthet a bányaművelésű eljárás, amely gyakorlatilag nullára csökkent túlnyomás mellett is módot ad a kitermelésre. Az olajbánya alig különbözik a közönséges szénbányától (egy széles kút, amelynek aljától vízszintes „folyosó” húzódik). A szénbányában azonban a „folyosót” magában a kitermelendő rétegben vágják ki, míg az olajbányában ezt meddő kőzetben teszik. A „folyosóig” felülről több, útközben olajat tartalmazó rétegeket metsző kutat fúrnak, és az olaj egyszerűen lefolyik a „folyosóba”, ahonnan kiszivattyúzzák. Gyakorlatilag az egész folyamat ember részvétele nélkül zajlik, és az olajmező kitermeltségi foka eléri a 80—90 százalékot. A bányaművelésű olajkitermelés különösen ott sokat ígérő, ahol az olajhordozó rétegek egymás fölött helyezkednek el, mint például Azerbajdzsában is, ahol ilyen olajbányát hamarosan üzembe állítanak. Szarvason Szarvason évek óta építkezik a városi lakásépítő és fenntartó szövetkezet, amely a város központjában kapott helyet. Működése óta öt négyszintes épületben 108 család talált szép és kényelmes otthonra a két-, illetve két és fél szobás lakásokban. Jelenleg is további háromszor 12 lakásos épületen dolgoznak a kivitelezők. A most épülő lakásokba a 36 család még az idén beköltözik. Az új lakótömbök közül négy A már elkészült épületek mellé újak sorakoznak Szobarészlet az egyik lakásban Múlt és jelen egymás mellett Fotó: Balkus Imre
