Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

1978. szeptember 5., kedd Háromezer-háromszáz galamb Végegyházáról A Mezőkovácsháza és Vi­déke ÁFÉSZ végegyházi szerve az idei év első felé­ben hét új szövetkezeti taggal gyarapodott, s ezzel a több mint ezer tag rész­jegyalapja meghaladta a 325 ezer forintot. A tagok az év első felében csaknem 6000 forint értéknek meg­felelő társadalmi mun­kát végeztek eddig, noha nem minden egység mun­kaóráját számolták be az első félévben. Az ÁFÉSZ-egység mun­káját elsősorban három té­nyezőn lehet lemérni: a kis­kereskedelmi forgalmon, a TÜZÉP-telep munkáján és a felvásárlásokon. Az 1978. évi üzletpoliti­kai célkitűzéseikben a bol­ti kiskereskedelmi forgalom növekedését 10,2 százalék­ban határozták meg, azon­ban a tavalyi első félévhez viszonyítva csupán 108,4 százalékosra, a tervhez ké­pest még 100 százalékosra sem tudták teljesíteni. Mint a községi tanács ülésén megállapították, az alapvető élelmiszerekből változatla­nul megfelelő készletekkel rendelkeznek, azonban a hús és húskészítmények el­látásában továbbra is hiá­nyosságok mutatkoznak a községben. A végegyházi TÜZÉP- telep az esztendő első felé­ben a kedvezményes tü­zelőakció keretében 1500 mázsa brikettet, 3500 má­zsa egyéb szenet és 86 ezer ht-olajat értékesített. Ez a mennyiség kevésnek bizo­nyult, s a szállítás sem volt folyamatos. Így az igénye­ket nem tudták teljesen ki­elégíteni. A felvásárlás jól alakult az eltelt hat hónap alatt, ugyanis több mint 3300 ga­lambot, 570 nyulat, 155 ezer tojást vettek át a kis- árutermelőktől. A növényi termékek közül 123 kilo­gramm mákot és 440 kilo­gramm dióbelet vásároltak fel. „Ezredes” és társai „Ügyes vagy, kiskutyám!” — Kun Lajos német vizslájával A címben szereplő „Ezre­des” nem katona, hanem egy vadászkutya, mely tu­catnyi társával együtt szom­baton és vasárnap részt vett Gyomán, a Körös Ku­pa elnevezésű vizslaver­senyen, amelyet a két he­lyi, a Széchenyi és a Körös­menti Vadásztársaság, va­lamint az endrődi Béke Vadásztársaság rendezett. A kétnapos, rangos verseny­re a főszereplők és gazdáik Szolnok, Tolna, Baranya és Békés megyéből, valamint a fővárosból érkeztek. A vadászok úgy tartják: a jó kutya úgy hozzátarto­zik a vadászathoz, mint a puska. A derék négylábúak segítik gazdájukat a vad felkutatásában, a zsákmány megszerzésében. Egyebek között erről a tudásukról adtak számot a versenyen á vizslák. * * * Több feladatban verse­nyeztek a kutyák. Ha a „versenyzők” nem is néztek mindig jó szemmel, mégis végigkísértem őket. Az egyik feladat: a 60—70 mé­ter széles Holt-Körös túlsó partján kellett felkutatniuk a nádasban és onnan át­hozniuk két lőtt vadkacsát. A szél, a hideg és a hul­lámzó víz próbára tette a vizslákat. Az egyik néző meg is jegyezte: „Jobb he­lyen ilyen időben a kutyát ölben viszik ki ugatni.” A fővárosból favoritként érkezett „Ezredes”, a nagy testű magyar vizsla. Ha­talmas csobbanással veti magát a vízbe, de alig 15— 20 méter után visszafordul, reszketve lép partra. Gaz­dája nehezen ismét vízbe parancsolja, hiába. Végül is, többszöri próbálkozás elle­nére sem tudta megoldani a feladatot, az „Ezredest” néhány „újonc” is meg­előzte. Nem így a törékeny ku­tyahölgy, „Lady”. Óvatosan lép a vízbe, úszása egyen­letes, kifogástalan. Gazdá­ja a partról kézjelekkel irányítja. Látszik; összeszo­kott páros. Szintidőn belül „Vajon hogy sikerül az ellenfeleknek?” — dr. Csaba Kálmán segítőtársával Kép, szöveg: Szekeres András ben. De ez tilos, ezt a jól idomított Vadászkutya tudja. Nem tartozott a könnyű feladatok közé a vérnyom után a sebzett nagyvad kö­vetése és megtalálása. Szi­mat ide, szimat oda, bizony volt egy-két kutya, ame­lyik elkalandozott. * * * Az akadálypálya amo­lyan játékos feladatnak számított. Ezt a játékot macskával „fűszerezték”. Ügy tűnik, a kutya-macska barátság még elevenen él az ebekben, ez doppingolta valamennyit. Miközben a kutyák az akadályokat küzdötték le, az egyik vadásztól megtud­tam a feladat lényegét, ami nem más, mint a dúvad- irtás. A határban ugyanis elszaporodott a sok kóbor­macska, s ezek bizony nagy kárt okoznak az apróvad­állományban. * * * A fegyelmező gyakorla­tokban a bírák azt figyel­ték, hogy a kutya és a va­dász milyen összhangban dolgozik. A vadásszal szin­te együtt lélegzik, együtt lép a kutya. Vezényszavait, mozdulatait, utasításait fe­szülten figyeli. Ügy tartják: a mezei munkában, vagyis a gya­korlati vadászaton mutat­ja meg foga fehérjét a va­dászkutya. Az alkalmi fá­cánvadászaton a vizslák — szinte kivétel nélkül — már messziről észrevették a vadat: leálltak, lemere­vedtek. Volt olyan kutya, amelyik lépés közben ész­lelte a fácánt. Hogy ekkor mit tett? A lába a levegő­ben maradt, szoborként állt, úgy figyelte, „állta” a vadat, jelezve a gazdának. * * * A kétnapos izgalmas ver­senyen a legjobban szere­pelt „Gyendai Vadász Boy”, gazdája: dr. Baranyi Gá- borné tiszaroffi vadász. A második helyet szerezte meg „Ciró v. Buck”, tulaj­donosa : Hegedűs Elek, endrődi vadász. A harmadik helyen „Berekpusztai Osz­kár” végzett, gazdája: Drá- gucz Kálmán tószegi va­dász. Csapatban Szolnok megye érte el a legjobb ered­ményt, megelőzve Békés megye csapatát. ér partra a két vadkacsá­val. Csak a feladat után ve­szem észre, hogy három lá­bon ugrál a kutya. — Őt hete elütötte egy motorkerékpár — magya­rázza Kun Lajos, a gazda, aki a gyomai Széchenyi Vadásztársaság tagja. — El­tört a lába, három hétig a kórházban volt, ezért nem tudtunk megfelelően gya­korolni. Ez látszik is a mun­káján. Egyébként „Lady” tavaly a MAVOSZ főversenyén 3. Bányai Tünde: „Ott ni! Fi­gyelj, Ezredes !” helyezést szerzett, s ott a vízi munkában különdíjat kapott. A verseny végén ki­derült, hogy a kutya azon kevesek közé tartozott, amelyek maximális pont­számot kaptak. — Most az a fő, hogy rendbejöjjön — mondja a gazda, s féltőén húzta ma­gához cimboráját. * * * A következő helyszín a sebzett, menekülő apróvad nyomán elvezetni a gazdát. Ezt a feladatot legjobban Hegedűs Elek endrődi va­dász kutyája, „Buck” ol­dotta meg. Póráz nélkül, le­szegett orral, szinte nyíl­egyenesen suhant. S ami­kor meglelte a nyulat, csak­nem „felkiáltott” örömé­H munka térképe Behálózni a beruházásokat ................ E gy új beruházás — de még egy részleges felújítás is — pénzbe kerül, sok-sok pénzbe. A legfontosabb az, hogy a befektetés mielőbb megtérüljön, ez pedig a gon­dos előkészítő munkán, a kivitelezés alapos, körültekintő megszervezésén múlik. Egy létesítmény építésének megszervezése, a sokrétű kivitelező munka összehangolása a beruházást előkészítő és lebonyolító szervek számára nem könnyű feladat. A hálótervezés eredményeinek felhasználása, a hálós irá­nyítási rendszer alkalmazása jelentősen segítheti a meg­valósítást, segíthet a határidők megszabásában és meg­tartásában mutatkozó — nemegyszer megoldhatatlannak látszó — problémák kiküszöbölésében. — Annak idején a Polaris rakétaprogramot a tengeren­túliak négy év alatt akarták megvalósítani. Miközben a megoldáson gondolkoztak, nem volt nehéz felbecsülni­ük, hogy a munkákhoz több száz kivitelező cégre és tíz­ezernél is több szerződésre van szükség. Elkészítették az első nagyszabású hálótervek egyikét. Az eredmény: a munka négy év helyett két év alatt készült el. Egy közelebbi példa. A Szovjetunióban több mint tíz évvel ezelőtt minisztériu­mot bíztak meg a hálóterve­zési módszerek kidolgozásá­val, elterjesztésével. — Egy nyugat-európai or­szágban bonyolult közlekedé­si csomópontot építettek. Percre pontosan meghatároz­ták, hogy a létesítmény — mondjuk — egy hónap, két hét és három nap múlva ké­szül el. A hálótervben még az építkezéshez vezető utak közlekedési lámpáinak a változását is figyelembe vet­ték. A létesítményt határ­időre adták át. Már a pallér is Akitől mindezt megtudom: Hankó Pál, az AGROBER — pontosabban a Mezőgazdasá­gi Tervező és Beruházó Vál­lalat — Békés megyei ki- rendeltségének mérnöke. Fia­talember, néhány évvel ez­előtt került a céghez. Még egyetemi tanulmányaiból em­lékezett rá, mi a hálóterve­zés, s arra gondolt, nem ár­tana a mezőgazdasági üze­mek tervezésével, s a beru­házás lebonyolításával is fog­munkák előrehaladásakor — képtelenség arra vállalkozni, hogy megmondjuk mikorra készül el a létesítmény. Az illetékeseknek azonban nyi­latkozniuk kell: így szület­nek a „megfelelően hala­dunk”, a „jól állunk” és a többi, hasonló „precíz” hely­zetmeghatározások. A ha­táridő közeledtével viszont többnyire kiderül, hogy az elmaradás tetemes, csak túl­óráztatással, előre nem ter­vezett kiadások és kapkodás árán, vagy még így sem lesz kész a munka. Ha a menet- közbeni ellenőrzés elmaradt, a csúszásért már senkit nem lehet felelősségre vonni, hi­szen „akkor nem mondta senki, hogy késünk”. Ez nem is csoda, hiszen a kivitele­zés során a kép annyira ösz- szetett, zavaros, hogy nincs ember, aki tisztán látna... — Ézzel szemben a háló­terv...? Pontos térkép — A hálóterv nem más, mint a fő feladatók, a mun­ka menetének részletes, szemléletes jegyzéke, térké­pe. Koordinátarendszernek is nevezhetnénk : egyik oldalon az időegységeket tüntetjük fel, a másikon a feladatokat. A rajz megmutatja, mit, mi­lyen sorrendben, mennyi idő alatt kell megoldani. Előttünk a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet új tehe­nészeti telepe építkezésének hálóterve. Az álló oszlopok a hónapok — hetekre osztva —, a fekvő sávok az egyes létesítményrészek. S balról jobbra, felülről lefelé vé­időt; kiemeli azokat a leg­főbb elemeket, amelyek a megvalósítás idejét megha­tározzák; megmutatja azt is, melyik munka késhet, s milyen mértékben, anélkül, hogy akadályozná az egész elkészülését. Jó eszköz — mégsem csodaszer A beruházási munkák kö­vetésének egyik legnehezebb­jét könnyíti meg a hálóterv: a mindenkori helyzetfelmé­rést. Nem több, de nem is kevesebb, mint egy-egy be­ruházási munka végrehajtá­sának hasznos segédeszköze. Az országban mind több létesítményhez készül háló­terv — elsősorban a legna­gyobb beruházásokhoz. Me­gyénkben az AGROBER ti­zenötöt csinált eddig, a leg­többet a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak. Monori Károly, a megyei malomipari vállalat főmér­nöke mondja: — A hálóterv valóban jó segédeszköz, hasz­nos megoldás, fontos kellék, amely nélkül beruházást, fel­újítást már nem lehet jól lebonyolítani. Mégsem cso­daszer — ha a kivitelezők nem fogadják el vagy nem veszik komolyan. Általában azért nem fogadják el, mert olyan eszközt látnak benne, amivel „meg lehet őket fog­ni...” Vagy ha az előzetes egyeztetés után el is fogad­ják, ha akarnak, később is találnak okot a késésre. A hálóterv is csak abban az esetben segít, ha a tervező, a beruházó és a kivitelező ér­deke, szándéka, akarata ta­lálkozik. Ilyen példásan jó együttműködés valósult meg a füzesgyarmati csamoktáro- ló építésében, ahol a kivite­lezést a Vörös Csillag Tsz végezte. Fele annyi idő alatt készült el, mint eredetileg terveztük. A hálóterv hálóterve A hálóterv nemcsak épít­kezéseknél jön jól, hanem mindenütt, ahol bonyolult folyamatokat kell ütemezni, áttekinteni. S vannak-e még az iparban, mezőgazdaság­22, dbra CnmoképUUt szaraiét CPM-típusú hálóterv« és Iddalamzésa Egy viszonylag egyszerű folyamat hálódiagramja lalkozó intézetnél bevezetni ezt, egyelőre kísérletképpen. Csinálta, szorgalmazta — noha nem munkaköri fel­adatként. Főnökeitől megka­pott hozzá minden támoga­tást. Már a legegyszerűbb épü­letek munkavezetője: a pal­lér is készített tervet, skic­cet, legalább egy zsebken- dőnyi papíron. Épületeink azonban — köztudottan — egyre bonyolultabbak : im­már nemcsak azt kell pon­tosan papírra vetni, mit, ha­nem azt is, hogyan, milyen menetben, milyen szervezés­sel építünk. — Ilyen ütemterv, séma hiányában a beruházás meg­kezdésekor — még kevésbé a kony, vastag és szaggatott vastag vonalak haladnak a papíron, bekarikázott számok között. — A folyamatos vonal jel­zi a gyakorlati munkafolya­matot, a szaggatott függőle­ges pedig azt, ha két munka­fázis közt logikai-technoló­giai kapcsolat van, noha — esetleg — valóságos kapcso­lat nincs. A legfontosabbat a vastag folyamatos 'vonal mu­tatja: ez az úgynevezett „kri­tikus út”: az itteniek megva­lósítására nincs tartalék idő, itt bármi, bármennyit késik, akkor az egész késik... A hálóterv tehát — rövi­den —: felbecsüli, megha­tározza az egyes részmun­kák elvégzésére fordítandó ban, közlekedésben, kereske­delemben nem bonyolult fo­lyamatok...? Magát a terve­zést is lehet „hálótervezni”; egy-egy gyári munkáról, a szállításról, vagy éppen lét­szám- és pénzügyi folyama­tokról nem is beszélve... Jó lenne tehát, ha me­gyénkben is mielőbb elkészí­tenék a hálótervezés hálóter­vét — például az MTESZ —: hogy, s miként lehet ezt a hasznos, jó eszközt a terme­lőmunka mind több területén használni, alkalmazni. S a mi „hálónkon” sem es­het ki még valami: Hankó Pál munkájáért, a KISZ ak­ciója keretében, Kiváló Ifjú Mérnök címet kapott. Varga János

Next

/
Oldalképek
Tartalom