Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

1978. szeptember 5., kedd o A jegykiadó automaták premierje Békéscsabán Felavatták az Államigazgatási Főiskola új épületét A tankötelezettség: közügy Szeptember 4., hétfő dél­előtt, Békéscsabán a 7-es au­tóbuszon. Egy fiatalasszony tétován tartja kezében a sár­ga kétforintost. Keresi a so­főr előtt a perselyt, hiába. Fábián Pál. a Volán 8-as szá­mú Vállalatának személy- forgalmi csoportvezetője oda__ lép hozzá és készségesen el­magyarázza, bemutatja a jegykiadó automata kezelé­sét. A Szabadság téri megálló­ban sokan felszállnak. Röp­ködnek a megjegyzések. — öreg koromra kellett ezt megérnem... — Jó lenne, ha jegy he­lyett 500 forintosokat adna ez a masina ... — Ki ,a fene győzi ezt két­forintossal ... A többség azonban szó nélkül, gyorsan „megváltja” a jegyét, csupán az érdekli: minél hamarabb eljusson utazása céljához. Czirbuly Zoltán gépkocsi- vezető mondja: — Az a baj, hogy sokan nem olvassák el a kifüggesz­tett kezelési utasítást. A kart nem nyomják le ütközésig, a jegyet pedig éppen ellenke­zőleg, felülről lefelé akarják leszakítani. Fábián Pál még hozzáte­szi: — Több tízezer példány­ban adtunk ki szórólapokat, helyi menetrendet a gép he­lyes kezeléséről. Bízunk ben­ne. hogy az utazóközönség megérti törekvésünket és se­gíti munkánkat. Valóban erre van szükség, hiszen naponta 60 ezer em­bert szállítanak a megye- székhely autóbuszain. A za­vartalan forgalom lebonyo­lításához az utasok fegyel­mezett magatartása elenged­hetetlen. Az első tanévet nyitották meg hétfőn a Budapesti Ál­lamigazgatási Főiskolán. A Tanácsakadémia újjászerve­zésével, továbbfejlesztésével létrejött legifjabb felsőfokú oktatási intézményünk tan­évnyitóján — egyszersmind a főiskola fémből, márványból, üvegből komponált Ménesi úti épületének avatóünnep­ségén — Kelemen Ferenc fő­igazgató köszöntötte az ok­tatói kart, a hallgatóságot és a vendégeket, majd — átvé­ve az intézmény kulcsát So­mogyi Lászlótól* a Középü­letépítő Vállalat igazgatójá­tól — megköszönte az építők munkáját. A főiskola félezer hallgató egyidejű foglalkoztatására és 300 kollégista elszállásolásá­ra alkalmas, szép parkkal övezett, impozáns épületét a LAKÓTERV építészei tervez­ték, felépítésén az Építőipari Beruházó Vállalat és a Köz­épületépítő Vállalat irányí­tásával 15 alvállalkozó dol­gozott. Papp Lajos államtitkár a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke tanévnyitó és iskolaavató beszédében el­ismeréssel szólt arról a sok­oldalú szervező, előkészítő munkáról, amellyel az intéz­mény jogelődje, a Tanács- akadémia oktatói, dolgozói a főiskola életrehívásában köz­reműködtek. A Tanácsaka­démia betöltötte feladatát, de az államigazgatás mindin­kább olyan politikai szakmai tevékenységgé válik — emel­Világszerte tért hódít az ion-implantáció, vagyis a gyorsított ionok belövése szilárd testekbe. Az eljá­rást egyebek közt a félveze- tőgyártásnál, lézerbesugár­zásnál, fémfelületek ko­pásállóságának javításánál, kémiai katalizátorok előál­lításánál alkalmazzák. A ha­zai kutatások körében en­nek az eljárásnak a fejlesz­tése a legköltségesebb. Az ion-implantáció ku­tatásokról most első ízben rendeznek Magyarországon nemzetközi konferenciát. A tanácskozás-sorozatot hétfőn, az Akadémia nagytermében Pál Lénárd akadémikus, az OMFB elnöke nyitotta meg. Az ötnapos konferencián 28 ország több mint 200 szak­embere vesz részt. A kö­vetkező napokban összesen 18Q szakelőadás hangzik el. Az ion-implantációs eljá­rás hazai felhasználási le­hetőségeiről, az újabb ku­tatási eredményekről, a magyar és a külföldi inté­zetek együttműködéséről nyilatkozott az MTI munka­társának Pál Lénárd akadé­mikus és Gyulai József fi­zikus kandidátus, a buda­pesti konferencia elnöke. Az OMFB elnöke elmond­ta, hogy a szilárd testek tu­lajdonságai sokféleképpen változtathatók. A félvezető­ké például oly módon, hogy idegen testet lövellnek az integrált áramkörbe. Ez a módszer a minőségi félve­zetőgyártásnál ma már szin­te nélkülözhetetlen. Igaz ugyan, hogy az implantáció roncsolja például a kris­tályszerkezetet, de ez hőke­zeléssel „gyógyítható”. Je­lenleg elsősorban a félveze­tőgyártásnál alkalmazzák az eljárást, s egyre inkább elő­térbe kerül a fémfelület-ke- zeléseknél is. Gyulai József fizikus a kísérletekről szólva elmon­dotta: az implantációval a fémfelület olyan keménnyé tehető, hogy annak kopás- állósága százszorosa lesz a korábbi technológiával elő­állított fémekének. Ez pél­dául a csapágygyártásnál óriási gazdasági hasznot hozhat. te ki az államtitkár —, ame­lyet csak a kifejezetten erre képzett, sajátos ismeretekkel rendelkező szakemberek lát­hatnak el eredményesen. Az ország új felsőoktatási intézményében a hároméves nappali tagozaton 150-en, a négyéves esti tagozaton csaknem 100-an, a Veszprém­ben és Nyíregyházán műkö­dő szintén négyéves levelező tagozaton több mint 200-an kezdik meg tanulmányaikat. Az Oktatási Minisztérium nevében Polinszky Károly miniszter köszöntötte az új felsőoktatási intézmény ta­nárait, dolgozóit hallgatóit. — Az állami élet fejleszté­sét több magas szintű párt- és állami határozat tűzi cé­lul. A tanácsi munkában a megnövekedett helyi hatás­körrel együtt jár az önálló­ság és a felelősség, az alapo­sabb felkészültség és szak­mai tudás kívánalma. A mi­niszter szólt a főiskolára vá­ró tudományos és kutató­munkáról, s említést tett ar­ról is, hogy más főiskolákkal, illetve az egyetemek jogtu­dományi karaival is lehető­ség kínálkozik az együttmű­ködésre. Rámutatott: a főis­kolán olyan .szakembereket kell nevelni, akik fogékonyak az állampolgárok gondjai iránt. Az Államigazgatási Főisko­la tanévnyitó és avatóün­nepségén jelen volt Korni- desz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője is. Egy másik fontos terület a korrózióvédelem, ahol az ion-implantációval már a közeljövőben nagy sikere­ket érhetünk el. Az eljárás lényegéből adódik, hogy a felületi rétegbe juttatott ionok képesek megváltoz­tatni a felszíni réteget. Pál Lénárd a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a hazai kutatóintézetek inten­zív együttműködést alakí­tottak ki a szovjet Kurcsa- tov és Lebegyev intézetek­kel. A szovjet intézet veze­tője, Alekszandrov akadé­mikus több évvel ezelőtt is­mertette a magyar szak­emberekkel kutatásaik ered­ményeit. A szovjet intézet rövid idő alatt leszállította az első ion-implantációs be­rendezést is, s azóta tartós, hatékony együttműködés alakult ki. A magyar KFKI munkatársai a közelmúlt­ban már saját berendezést is kifejlesztettek. Sőt ké­szül az újabb készülék is a Híradástechnikai Kutató Intézet részére, amelyet a KFKI, a HIKI, a TÁKI és az Egyesült Izzó közös tár­sulása állít elő. Maga az a tény, hogy az IUPAP (a tiszta és alkal­mazott fizikai nemzetközi unió) a szocialista országok közül most első ízben Buda­pesten rendezi meg ta­nácskozását, elismerése a magyar kutatási eredmé­nyeknek, rangot ad fejlesztő intézeteinknek. Békés megye országos köz- úthálózatához tartozó útjain a következő munkák vannak: A 44-e- számú ű* gyűl"? átkelési szakaszán, a Bár­doséri úton hídszegélyépítési munka folyik. Az építők a munkaterületet „Úton folyó munkák”, „Útszűkület”, 40 km-es sebességkorlátozás” táblával jelzik. így ország iskolarend­szerének hatékonysá- I gát annak alapján állapíthatjuk meg, hogy a tanköteles fiatalok hány százaléka, mennyi idő alatt és milyen eredménnyel vég­zi el az egyetemes emberi műveltség alapjait lerakó, úgynevezett alapozó iskolát. Joggal szögezte le az 1972-es oktatási párthatározat, hogy a magyar’ közoktatás to­vábbfejlesztésében alapve­tően fontos feladatok hárul­nak az általános iskolára. Népünk közműveltsége első­sorban az általános iskolán áll vagy bukik. Gondoljuk csak meg, hogy a tanulók abban az életkorban — 6 és 14 éves koruk között — járnak ebbe az iskolatípus­ba, amikor az ember for- málhatósága, értelmi befo­gadóképessége, szellemi gaz­dagodásra való készsége a legnagyobb. Ezért nem kö­zömbös számunkra, hogy ez alatt a nyolc év alatt milyen mértékű műveltséghez jut­nak a tanulók, illetve há­nyán fejezik be eredménye­sen általános iskolai tanul­mányaikat. Általános iskoláink három évtizedes fennállásuk alatt — dicsekvés nélkül mond­hatjuk — nemzetközileg is figyelemre méltó eredménye­ket értek el. A hat-tizenhá­rom éves gyerekeknek 97— 98 százalékát évek óta ott találjuk az általános isko­lában vagy valamelyik gyógypedagógiai intézmény­ben. Még sincs okunk az elégedettségre, mert a hi­ányzó két százalék évente 19—20 ezer gyereket je­lent, vagyis ennyien elesnek az iskolai nevelés és okta­tás lehetőségeitől, ennek kö­vetkeztében minden bizony­nyal szegényebb lesz sze­mélyiségük, göröngyösebb az életútjuk. Sokan még ma is azt hi­szik, hogy a tankötelezettség végrehajtása egyszerű jogi kérdés, amelynek a megol­dása kizárólag a tanácsokra és az iskolákra tartozik. — A szülőket példásan meg kell büntetni — mondják —, ha gyereküket nem íratják be az iskolába, arra pedig a pedagógus ügyeljen, hogy egyetlen tanuló se maradjon ki onnan. Mondanunk sem kell, hogy korántsem ennyire egy­szerű a helyzet. Hiszen a le­morzsolódó vagy az iskolá­ba be sem kerülő gyerekek zöme a társadalom perifé­riájára szorult család fia, lánya. Iskoláztatásukat szá­mos gond nehezíti. Például: bármennyire hihetetlennek látszik : az országos népes­ségnyilvántartásban sem szerepel, hogy a hatéves gyerekek között mekkora a cigányfiatalok aránya, pe­dig az oktatási irányítás szá­mára ez fontos adat lenne. Miként az is — ami már az A mezőgazdasági nagyüze­mek az utóbbi időszakban már nem kísérleteznek olyan mértékben egyedi tervekkel, mint a korábbi években, mi­vel ezek a próbálkozások az esetek többségében nem vál­tották be a reményeket, — ezt bizonyítja az AGROBER hivatalos tervösszesítése. A békéscsaba—makói ösz- szekötő út Csanádapáca átke­lési szakaszán szeptember o-tol, szerdától megváltozik a forgalmi rend. Az autó­busz-állomásnál levő csomó­pontban az egyenesen to­vábbhaladó Felszabadulás útnak alá lesz rendelve a Bé­késcsaba felőli irány. oktatási főhatóság hatáskö­rébe tartozik —, hogy akik egy adott időpontban hiá­nyoznak a tanulói nyilván­tartásból, azok miért nem járnak iskolába. Az általános iskolában a lemorzsolódó tanulók ará­nya sem kevés, tizenhat éves korig mintegy 10 százalék, ennek ellenére a tankötele­zettségi törvény végrehajtá­sának legfontosabb állomá­sa az iskolakezdet Huba mondja ki az oktatási ber­kekben sokszor idézett 1961- es III. törvény, hogy „tan­kötelezettségének kezdetén minden gyermeket általános iskolába kell beíratni”, s egy 1973-as törvényerejű ren­delet szerint ennek elmu­lasztásakor a szülő vagy a gyerek gondviselője ellen szabálysértés miatt felje­lentést kell tenni, sok fia­tal mégsem kerül be az is­kolába. Hogy mi az oka ennek? A tanácsi dolgozók tudják a legjobban, hogy számos ci­gánycsalád esetében a sza­bálysértési eljárás egyszerű­en nem érvényesíthető, ille­tőleg nincsen foganatja. Hi­szen arra is van példa, hogy a kóborló életmódot folyta­tó cigányok — gyerekeikkel együtt — semmiféle nyil­vántartásban sem szerepel­nek. ■ Hozzátartozik az igazság­hoz, hogy a tankötelezettsé­gi gondok nem mindegyike kapcsolatos a cigánykérdés­sel. A hatéveseknek ugyanis egy másik csoportja azért hiányzik az iskolából, mert képezhetetlen, vagy értelmi fogyatékos. A tavalyi tanév­ben mintegy négyszáz gyere­ket „iskolaéretlennek” mi­nősítettek a komplex isko­laérettségi vizsgálatokon. E bonyolult kérdéskör elemzé­sétől terjedelmi okok miatt, ha el is tekintünk, egy bí­ráló észrevételt mégsem hall­gatunk el: ma még jó pár iskolában túl gyorsan és könnyű szívvel lemondanak egy-egy lassú fejlődésű, de ép értelmű gyerekről. MjBgaz, hogy ez a lemon- ■ ;lás nem a gyerek végleges „száműzése” az iskolából, mert nyolcéves korára — tehát kétéves ké­séssel — szinte valamennyi gyerek bejut az általános iskolába vagy valamelyik ki­segítő intézménybe. A kér­dés összetettségére vall, hogy a bejutástól még hosszú és nehéz út vezet az iskola el­végzéséig. Társadalmi fejlő­désünk mai szakaszán a tankötelezettségi törvény eredményes végrehajtása nemcsak pedagógiai feladat, hanem égetően fontos politi­kai kérdés is. Vagyis köz­ügy, melynek megoldásához mindenekelőtt a társadalom szoros együttműködésére van Az állattartási épületek tervezésénél lényegesen le­egyszerűsödött a megrende­lők dolga. A MÉM által ajánlott típusterveket rövid úton „lehívhatják”, illetve a helyi körülményekre adaptál­hatják az AGROBER közre­működésével. Ezek a tervek lehetővé teszik a gazdaságo­sabb megoldások bevezetését, s így egyre népszerűbbek. Amíg 1976-ban 950 példány­ban rendeltek szarvasmarha­tartó-épület tervet a gazda­ságok, addig tavaly már 2500-at kértek, s hozzávető­leg ilyen arányban nőtt a sertéstartó-épület tervek szá­ma egy év alatt. Az ered­mény: az állattartási létesít­mények már csak alig ötödé készül egyedi tervek alapján — ez az arány 1976-ban még egyharmadot tett ki. A típustervek alapján fel­épített épületekben a terme­lés is gazdaságosabb. Az automata kezelése egyszerű, gyorsabbá teszi a fel- és le­szállást Fotó: Béla Ottó Megkezdődött a tanév a középiskolai felnőttképzésben részt vevőknek is Békés megye felnőttkép­zést is folytató középiskolái köziül elsőként Békéscsabán a Kemény Gábor Szakközép- iskola felnőtt tagozata tar­totta meg tanévnyitó ünne­pélyét. A tegnap délután 5 órakor kezdődő ünnepségen Varga Lajos tagozatvezető tartott tanévnyitó ünnepi be­szédet. Ebben többek között kiemelte: Társadalmi életünk gyökeres változásai megkí­vánják minden embertől, hogy állandóan képezze ma­gát, művelődjön. Szocialista társadalmunk folyamatos építéséhez, a tudományok ro­hamos fejlődése következté­ben olyan emberekre van szükség, akik hajlandók és képesek lépést tartani — szinte napról napra — avál­~~7\ Virágmagot szaporítanak — exportra Nyolcféle egynyári virág magját szaporítják kül­földi megrendelésre a Bács megyei háztáji gazdaságok. Az idén összesen 32 hek­táron, 230 parcellán viríta­nak a magtermelésre szánt dísznövények. A virág mag­előállítás jó mellékkeresetet jelent a háztáji gazdaságok­tozó, forrásban levő, alakuló ismeretek tömegével. Tisztá­ban kell lennünk azzal, hogy a tanulás, az állandó műve­lődés igénye a ma emberé­nek életét végig kell, hogy kísérje. A továbbiakban felsorolta azokat a nehézségeket, ame­lyek a munka mellett tanuló felnőttek életét jellemzik. Ugyanakkor beszédében gya­korlati tanácsokat is igyeke­zett adni a tanulmányi mun­ka sikeres végzéséhez. Mint kiemelte: — A felnőtt em­bert mindenkor segíti tanul­mányaiban élettapasztalata. Az ünnepélyes tanévnyitót ma, szeptember 5-én a ko­moly tanulmányi munka kö­veti. A Kemény Gábor Szak- középiskola felnőtt tagozatán ma délután 9 osztályban kö­zel 250 hallgató kezdi meg tanulmányait az autóforgal­mi, vasútforgalmi, gépjármű és gépészeti tagozatokon. Óriás uborkák Óriás uborkák teremnek Szabó Lászlónak, a Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni dolgozójának kertjében. Az amatőr ker­tész a tavasszal néhány szem vietnami uborkama­got vetett el, s most 160— 170 centiméteres uborká­kat szed a valóságos fává terebélyesedett bokrokróL Nemzetközi konferencia kezdődött Budapesten Megyei közúti Informáciú szükség. P. Kovács Imre Egyszerűbb típustervek

Next

/
Oldalképek
Tartalom