Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-30 / 231. szám
1978. szeptember 30., szombat 150 éve született Révy Gyula emlékezete Bizonyára ma már kevesen vannak Gádoroson, akik számon tartanák községük egyik nagy fiát, Révy Gyula vízépítőmérnököt. Szakmai munkássága, emberi tulajdonságai arra intik az utókort, hogy néhány sorban felelevenítsük életútját, amely igen gazdag volt mind szakmai alkotásokban, mind élményekben. Másfél évszázada, 1828. szeptember 30-án született — életrajzadatai nyomtatásban helytelenül jelentek meg, 1834-et írnak — megyénkben, Gádoroson. Elemi iskolai tanulmányai után a szegedi piarista gimnáziumba került, 1840-ben. Már középiskolás diák korában különösen nagy érdeklődést tanúsított a természettudományos tárgyak iránt, és gimnáziumi tanulmányainak befejeztével még nem döntötte el, hogy mérnöki vagy fizikusi pályára menjen-e. Mérnöki tanulmányait Bécs- ben végezte, és oklevelét a forradalmi események miatt csak 1852-ben szerezte meg. A fiatal mérnökember szorosan vett szakmájában, a vízépítésben sem itthon, sem Ausztriában nem tudott elhelyezkedni, ezért első munkahelyeként meg kellett elégednie egy kisebb ausztriai gépgyárral. Itt 1860-ig dolgozott, majd hidrológusi munkára Angliáiba kapott meghívást. A nagyobb lehetőségek előbb Észak-, majd Dél-Amerikába csábították, ahol aztán mindkét kedvelt tudományának, a vízépítésnek és a hidrológiának egyaránt hódolhatott. Ebben a korszakában számos angol nyelvű dolgozatot jelentetett meg, főként hidrológiai szaklapokban. Révy Gyulát elsősorban a víz körforgásának fizikai, statikai és dinamikai kérdései foglalkoztatták, de érdekelték a folyóvizek, az édesvizek, a tengertan kérdései is. Vizsgálta a folyadékok egyensúlyi állapotát és mozgásjelenségeit, s e területről is elemző tudományos közléseket tett közzé. A mozgó folyadékok törvény- szerűségeit is vizsgálta, bár ez a terület már egy kissé távol esett szakterületétől. Csak sajnálni való, hogy Révy Gyula mérnöki felkészültségét és hatalmas tudását külföldön kamatoztatta, hazánk fejlődésének közvetlen nem jutott belőle. De hogy mennyire megmaradt magyarnak, talán az példázza legszebben, hogy egyik legjelentősebb munkáját a Dunáról írta, A Duna Budapesten címmel. Ez a műve is angol nyelven jelent meg, magyarra Hunfalvy profesz- szor fordította, még a múlt század hetvenes éveiben. Mikor és hol halt meg? Nem tudjuk. Bizonyára valahol Dél-Amerikában. Dr. Bátyai Jenő Kapcsolat az üzemekkel Békésen a II. sz. területi pártalapszervezet vezetősége az idén és a jövőben több alkálommal tervezi az alapszervezet tagjainak bemutatni a város fejlődő üzemeit, mezőgazdasági szövetkezeteit. Szeptember 22-én a békési Start Szövetkezetnél történt üzemi látogatás és kihelyezett párttaggyűlés. Az üzemet Bécsi Gábor, a Start Szövetkezet pártalap- szervezetének titkára mutatta be. A területi pártalapszervezet tagjainak véleményét Erdei Ferenc foglalta össze. Ülést tartott a MDV0SZ BÉKÉS MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA Tegnap, Békéscsabán került sor a Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés megyei intéző bizottsága éves munkaterv szerinti ülésére, Csatári Béla elnökletével. Az intéző bizottság megtárgyalta az október hónapban esedékes megyei küldöttközgyűlés napirendjét. Befejezésül az ülés résztvevői értékelték a megyei vadászati, halászati és természetvédelmi kiállítás megrendezésével kapcsolatos tevékenységet. 7,6 milliárd forintos árbevétel Év vége előtt három hónappal az AFÉSZ-ek „háza táján” Az év hátralevő három hónapja a megye fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinél is mozgalmas időszak lesz. Akkor is így igaz ez, ha tudjuk, hogy az idei esztendő első három negyedévi áruforgalmi és gazdálkodási eredményei biztatóak, sőt egyes területeken igen jók. De lássuk ezt a számok tükrében. Bagi Sándor MESZÖV-el- nökhelyettes tájékoztatása szerint az ÁFÉSZ-ek 1978. évi összes árbevétele várhatóan meghaladja a 7 milliárd 600 millió forintot. Ez a múlt évihez viszonyítva 10 százalékos fejlődésnek felel meg. Egyébként a bolti kiskereskedelemben 12,6 százalékos áruforgalmi növekedés várható. Ugyanakkor a vendéglátásban — az ismert szeszforgalmazási korlátozás ellenére is — 1—2 százalékos bázis feletti forgalomemelkedésre lehet számítani. Következik ez mindenekelőtt abból, hogy az alkoholos italok csökkenő tendenciájával szemben nő az ételforgalom és emelkedik a szeszmentes üdítőital fogyasztás. A már említett két ágazaton túl kiemelten kell szólni az ÁFÉSZ-ek felvásárlási tevékenységéről. Ugyanis a megye 16 szövetkezete az idén több mint egymilliárd forint értékű árut vásárol fel a háztáji és kisgazdaságokból, illetve a szakcsoportok tagjaitól. E nagy mennyiségű és nagy értékű áruval országosan is kiemelkedőek a megye fogyasztási szövetkezeteinek eredményei. Ezen ágazaton belül is lényeges nagyságrendet képvisel az ÁFÉSZ- eknél a baromfi-, a tojásfelvásárlás, illetve a májli- bahízlalásban tapasztalható előrelépés. Továbbá igen kedvezőnek ígérkeznek az olyan exportcikkek, mint a libamáj, a nyúl és a galamb. Ezekből az idén várhatóan mintegy 10—15 százalékkal vásárolnak fel többet a szövetkezetek, mint 1977- ben. Mint a korábbi években, úgy az idén is nagy figyelmet fordítottak a megye ÁFÉSZ-ei a bolthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére. 1978- ban a szövetkezetek ilyen célra 81 millió forintot irányoztak elő. Figyelmet érdemel, hogy a bolti kiskereskedelem és a vendéglátás alapterületét 7400 négyzetméter alapterülettel tervezték növelni. Azonban a fejlesztési alapok felülvizsgálata során az anyagi források mérséklődése miatt az említett alapterü- let-bővítést csökkenteni kellett. így az idén 6400 négyzetméter alapterületű hálózatbővítés várható a megye fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinél. Ez az alapterület-növelés azonos azzal, amit eredetileg az V. ötéves tervben 1978-ra a megye szövetkezetei előirányoztak. Egyébként az idén további hat ABC-vel, 5 vendéglátó egységgel, egy iparcikkbolttal és 5 kisebb üzlettel gazdagodik a megye szövetkezeti bolthálózata. Viszont az állami támogatás elmaradása miatt nem kezdődött meg két jelentősebb kereskedelmi objektum építése. Az áruforgalom növekedésével arányban van — és ez feltétlenül említést érdemel, a megye szövetkezeteinek idei mérleg szerinti nyeresége, amely várhatóan 10—12 százalékkal lesz magasabb mint 1977-ben volt. További elemzést, sőt konkrét cselekvést sürgető probléma — hállottuk a megyei szövetség elnökhelyettesétől —, hogy a szövetkezeteknél az általános költségek ne növekedjenek. Ugyanis több tényező együttes hatására a gazdálkodással párhuzamosan az általános költségek növekedő tendenciát mutatnak. Ennek ismeretében a megyei szövetség fontos feladatnak ítéli meg az úgynevezett igazgatási költségek sürgős behatárolását. Csak így képzelhető el, hogy a költségek növekedési üteme alatta maradjon az általános gazdasági tevékenység ütemének. Több más mellett ez nagyon fontos feladatnak tűnik a megye fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinél. Balkus Imre Nemzeti kincsünk a termőföld Melioráció a biztonságos termelésért Nagy nemzeti kincsünkről, a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszközéről, a termőföldről \pn szó. Ipar- telepítés, közútihálózat-épí- tés és egyéb tényező csökkenti a termőföld nagyságát. Népgazdasági érdek a művelésre alkalmas szántóföldek, rétek, legelők termőképességének állandó fokozása. Ez pedig csak komplex meliorációs munkával biztosítható. Mi is a melioráció? Talaj- javítás. Olyan eljárás, amelynek következtében nő a kedvezőtlen fizikád, kémiai és biológiai tulajdonságokkal rendelkező talajok termőképessége. Terméketlen talajok megjavítása, termelésbe való bevonása. A di- gózással való talajjavítást Tessedik Sámuel már 200 évvel ezelőtt feltalálta. Ennél azonban többről van szó. A komplex meliorációhoz szervesen hozzátartozik a talaj- védelem, a talajjavítás, az üzemi vízrendezés, az üzemi úthálózat építése, a korszerű gépek gazdaságos kihasználására alkalmas nagytáblák kialakítása, magyarán : területrendezés. A közelmúltban országos jellegű komplex meliorációs bemutatót rendeztek Batto- nyán. Jól sikerült kiállítás tablói „vallottak” a meliorá- lás sokoldalú előnyeiről. Előadások hangzottak el, és a jelenlevők gyakorlatban láthatták a melioráció legkorszerűbb gépeit, a meliorált területek biztonságos termelésbe vonását. Az előadásokból kiderült : növénytermesztésünk az elmúlt 15 évben dinamikusan fejlődött. A termékek mennyiségének és minőségének fokozása, a termelésben jelentkező nagy ingadozások és szóródások csökkentése azonban nem képzelhető el tervszerű melioráció nélkül. A következő két évtized gazdasági terveit csak akkor tudjuk végrehajtani, ha minden erőfeszítést megteszünk a talaj termőképességének fokozására. A MÉM reprezentatív felmérése szerint országszerte kétmillió 262 ezer hektár földet kellene talaj- védelemben részesíteni, talajjavításra kétmillió 89 ezer hekámyi terület szorul. Nem „Kiemelkedő társadalmi érdek a termőföld észszerű hasznosítása, megóvása, csökkenésének lassítása. A talaj termékenységét főképpen a talajerő-gazdálkodás, az öntözés, a belvízrendezés, a talajjavítás útján fokozzuk...” (Az MSZMP KB 1978. március 15-i határozatából.) lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egyre intenzívebbé válik a talaj szervesanyagforgalma. A kémiai leterheltség mellett, az ipari eredetű tápanyag-utánpótlás növekedésével párhuzamosan helyes a szerves trágyával való ellátás fokozása. Be kell vezetni a talaj természetes potenciális termőképességének számítását, és ezt a fogalmat élesen meg kell különböztetni a talaj mesterséges tápanyagokkal együtt létrehozott termőképességétől. Különös figyelmet szükséges fordítani a talaj szerves anyaggal való növelésére, a romboló tényezők ellensúlyozására. Az üzemi táblakoncentráció eddig formális volt. Főleg a kisparcellák összeszán- tásából, árokbetemetésből, fasorkivágásból állt. Nem hozta meg az üzemrendezéssel együtt járó földrendezést. Mivel a meliorációra szánt anyagi erő szétforgácsoló- dott, a vízügyi és a mező- gazdasági tevékenységek nem voltak összhangban. Teljes, vagy részleges üzemi vízrendezésre vár hárommillió 107 ezer hektárnyi terület. A belvíz országszerte nagy károkat okoz. Battonyán például a Május 1. és a Petőfi Tsz- ben csupán a legutóbbi nyolc esztendőben 60 millió 371 000 forint kárt okozott a belvíz. A vízbőség, vagy annak hiánya országosan nagy problémát okoz. Országos viszonylatban évente mintegy 100 ezer hektáron félmilli- árd forint a belvízkár. Az üzemi vízrendezés tehát nagyon időszerű. Nem lebecsülendő a mezőgazdasági üzemekben az úthálózat kiépítése. A magas hozamú termények betakarítása rossz útviszonyok mellett igen költséges, lassú munkafolyamat, ami kihat a termény minőségére is. Egyértelmű tehát, hogy a melioráció egyenlő a területrendezéssel, a talajvédelemmel, a talajjavítással és a komplex vízrendezéssel. Való igaz, hogy az elmúlt években kevés volt a melio- rálásra szánt összeg. Ráadásul szétforgácsolódott, apró tételekben hasznosították, s nem is minden esetben a magas termőképességű talajok védelmére, javítására. Az elkövetkező években az a cél : a meliorációra szánt ösz- szeget koncentráltan, főleg magas termőképességű talajokon hasznosítani, hogy a ráfordítás összege mielőbb megtérüljön. A csapadékingadozásból származó termés- kiesés ugyanis még mindig több, mint az öntözött területek plusz hozama. Elsősorban a Békés, Csongrád és a Szatmár-beregi rész meliorációját kell népgazdasági érdekből végrehajtani. A felmérések alapján csupán talajjavításra 12,2 milliárd forintra lenne szükség, az üzemi vízrendezés országosan 15 milliárdot, a talaj- védelem 4,2 milliárdot, a vízrendezés pedig 13 milliárdot igényel. Az V. ötéves tervben azonban mindössze hatmilliárd forintot áldozhat a népgazdaság komplex meliorációra. Nagyon meggondolandó tehát a tervszerű munka. A komplex melioráció a gazdálkodás egészében érvényesül. Az alagcsövezett táblákon például az eső után pár órával folytathatják a talajművelést vagy betakarítást, míg másutt esetleg napokig kell várni. A gyors betakarítás pedig a minőség egyik alapfeltétele. o A Tótkomlósi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet idei tervében 28,5 millió forint termelési érték előállítása szerepel. A szövetkezet évente csaknem százféle terméket szállít a külföldi és a hazai megrendelőknek. Ebben az évben mintegy 8 millió forint értékű árut exportálnak a tőkés országokba Fotó: Veress Erzsi A talajjavító és talajvédelmi vállalatok a népgazdaság teherbíró képességéhez viszonyítva felkészültek a nagy feladatok végrehajtására. A legutóbbi három évben 270 millió forintot költöttek korszerű gépek, berendezések vásárlására. Nagy baj azonban, hogy a meliorációs tervezésnek nincs gazdája, nem egységesek a tervek és a szemléletek. A meliorációs támogatásra szánt összeget későn osztják szét, a saját erőt is tavasszal adják a mezőgazdasági üzemek, ezzel hátráltatják a tervszerű munkát. Ezért indokolt egy országos tervezési társulás létrehozása, állandó koordináló bizottság működése. A meliorációtól azonban egymagában nem várhatunk csodát. Csak ott gazdaságos, ahol az agronómiái és technikai előfeltételek megvannak és a gazdaság értékes, intenzív kultúrával hasznosítja a meliorált területet. Az üzem anyagilag és szakmailak készüljön fel a meliorációra, a termelést megfelelően szervezze át. Kívánatos, hogy országosan fokozódjék a hatósági ellenőrzés. Megoldásra vár a légi úton való talaj térképezés, a meliorációs keret egy kézből való irányítása. Az elmúlt másfél évtizedben a termőföldeken nagyobb volt a pusztulás, az elhasználódás, mint a generálozás. Hogy az elkövetkező években ne így legyen, széles körű együttműködésre van szükség a főhatóságok, a mezőgazdasági üzemek és a talajjavító vállalatok között. Ary Róza
