Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-16 / 219. szám
BH23BES' 1978. szeptember 16., szombat Őszi gépszemle a nagyszénási Október 6. Tsz-ben A nagy mezőgazdasági munkák sikere ma már egyre inkább a szakemberek felkészültségén, a gépek, berendezések műszaki állapotán múlik. Az aratás előtt a kombájnok, szállítójárművek javításáról rendszerint gépszemléken győződnek me^ a mezőgazdasági üzemekben. A nyári szemlék sikere után egyre több helyen tartanak ilyen jellegű seregszemlét az őszi betakarítási munkák előtt is. Szeptember 15-én, a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezetben vonultatták fel az őszi munkák előtt utolsó ellenőrzésre a berendezéseket. A gépszemlén a nagyszénási tsz-ben a szakemberek többek között 17 kombájn, 15 MTZ-traktor, 20 IFA-te- hergépkocsi műszaki fel- készültségéről tájékozódtak. A szemlén munkavédelmi, tűzvédelmi berendezéseket is megvizsgáltak, s meggyőződtek a műhelyek, szárítók állapotáról is. A szemlét végző bizottságok vezetői a környező termelő- szövetkezetek, a székkutasi Űj Élet, a mezőkovácsházi Alkotmány, a gádorosi November 7., valamint az orosházi Űj Élet Tsz főmérnökei, műszaki vezetői voltak. A külső szakemberek taHogyan kell használni a darázskukákat? pasztalatai, észrevételei tovább növelték a szemlék hatékonyságát. A nagyszénási termelő- szövetkezet rendelkezésére álló eszközökkel a kukoricát 30—35, a napraforgót 12 nap alatt takaríthatják be. A cukorrépát szeptember 5- től november első feléig szedik fel. Ezt a munkát a cukorgyári szállítások ütemezéséhez igazítják. A gépek műszaki állapota a betakarítás zökkenőmentességét ígéri. A javításokhoz megfelelő mennyiségű alkatrész áll a szövetkezet rendelkezésére. Kép, szöveg: Kepenyes A gépszemlén a környező gazdaságok szakemberei is részt vettek. A szemlebizottságok vezetői többek közt 17 kombájnt, 15 MTZ-traktort, 20 IFA-tehergépkocsit ellenőriztek Átmeneti intézkedés a vasút tehermentesítésére : A közlekedés őszi csúcs- forgalmának visszatérő gondja, hogy a vasút nem tud annyi tehervagont kiállítani, mint amennyit a fuvaroztatók igényelnek. Nehezíti az áruszállítást a csúcsidényben a vasútvonalak zsúfoltsága is. A gondokon a közlekedési ágak szervezettebb munkamegosztásával, a fuvareszközök jobb kihasználásával igyekeznek segíteni. Ennek érdekében a közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletére átmeneti intézkedésként a vasúti fuvarozásra tervezett áruk egy részét közútra terelik. Szeptember 15-től, péntektől további intézkedésig, de legfeljebb december 31-ig, 60 kilométeres távolságon belül többféle áru szállítását nem végzi a MÁV.. A meghatározott körzetben mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek — például zöldség, gyümölcs, hüvelyes, gabona, malomipari termék, konzerv — csak közúton szállítható. A Volán veszi át a vasúttól a takarmány, a dohány, a cement, a műtrágya, a fa és faáruk szállítását is. Ezenkívül a rendelkezés visszavonásáig — a papírt és papíralapanyagokat is a Volán-vállalatok továbbítják rendeltetési helyükre a MÁV helyett. Üzembe helyezték az automata levélirányitő gépsort A szerelést követő beállítás és próbaüzem után az elmúlt napok „bajáratása” igazolta a várakozásokat, a japán Toshiba cég berendezése jól „megtanult” magyarul, teljesíti az előírt műszaki követelményeket. Az automata levélirányító gépsori pénteken avatták fel, helyezték üzembe a Budapest 72-es postahivatal géptermében. Horn Dezső miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója ünnepi beszédében bejelentette, hogy az új gépsor a postaszolgálat fejlesztésének első állomása. Ugyanis a levélfeldolgozó automaták országos hálózatának kiépítését, s minden arra alkalmas postai munka gépesítését is tervezik. A méreteiben is impozáns automata berendezés Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter gombnyomására „hivatalosan” is megkezdte működését; a kosarakból beömlesztett leveleket ördöngős gyorsasággal válogatja ki alak szerint, majd a küldeményeket, a leolvasáshoz megfelelő helyzetbe hozza, lebélyegzi, kódolja. az irányítószámokat — akár kézzel, akár géppel írták — elolvassa és a rendeltetési hely, a kézbesítési körzet stb. — szerint szétosztja, végül továbbításra készre kötegeli. A 160 millió forintos költséggel felszerelt gépsort fokozatosan „gyorsítják fel”. Ha teljes üzemmel dolgozik majd, 550 ezer—600 ezer levelet dolgoz fel. rendez, oszt szét cím, rendeltetési hely szerint igen nagy pontossággal naponta. Ellenőrzés Bevallom őszintén, megörültem azoknak az új szeméttárolóknak, amelyeket nemrégiben helyeztek el a békéscsabai József Attila-la- kótelep házai között. Rozsdamentes, kerekeken gördülő, lehajtható, majd önmagától visszabillenő tetejű, sikkes példányok. Nagyrabecsülésem azonban csak addig tartott, míg az egyik délután nem ballagtam én is, szemetesvödörrel a kezemben, az egyik ilyen alkalmatosság felé. Eltolom a tetőt, borítanám a szemetet. A rugó azonban gyorsabb és erősebb, odacsípi a kezemet. Nem mondom, csak gondolom, elvégre tucatszámra játszanak közelemben az apró gyerekek. No, semmi csüggedés, újra! A sikertelenség ismétlődik... A szomszéd ház erkélyéről kiabál a barátom: — Várj, ne mozdulj! Én már tudom! Megyek! De a „ne mozdulj” későn jött, a szemetesből nyolc-tíz darázs vág az arcomba. Kapkodok, ugrálok. Pedig a darázs éppen ezt a kapkodást utálja a legjobban. Én meg a darazsakat. Jön a barátom, mutatja, hogyan kell használni ezt a rozsdamentest: A szemetest nem elölről, hanem oldalról közelítjük meg. A házi szeméttárolónk a jobbunkban. Bal kezünkkel óvatosan (!) fölhajtjuk a szeméttároló födelét, s abban a pillanatban bal lábunkat a tető hosz- szan, de nem eléggé- (ezért csak férfiaknak!) lenyúló karjára tesszük. így kiegyensúlyozzuk a vaskos rugó ellenhúzó erejét. A szemetet a fölszabaduló bal kezünk segítségével a tárolóűrbe borítjuk. Ennyi hát a használati utasítás. De: egy kérésem lenne a megyei KÖJÄL-hoz és a szemételszállító köztisztaságiakhoz: a lakótelepen élő rengeteg kisgyermek egészségének védelme érdekében rendszeresen féregte- lenítse, illetve ennek megtörténtét ellenőrizze. Bár itt az ősz, de még bízunk abban a darazsakkal együtt — ha nem is szolidárisán —, hogy lesz még néhány szép napos hetünk. Amit egészségesen tölthetünk el. • (nemesi) II SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1978. szeptember 15-én Trabant Hycomat 7386 Trabant Limousin (Bp.) 14941 Trabant Limousin (Győr) 6310 Trabant Special (Bp.) 21246 Trabant Special (Győr) 12893 Trabant Combi (Győr) 1063 Trabant Combi (Bp.) 3551 Wartburg de Luxe 11810 Wartburg Limousin 10820 Wartburg de Luxe tolótetős 4021 Wartburg Limousin tolótetős 2546 Wartburg Tourist 3839 Skoda 105—S 97054 Skoda 120 (Bp.) 3063 Skoda 120 (Debrecen) 1433 Skoda 120 (Győr) 1450 Zsiguli 2101 (Bp.) 96514 Zsiguli 2101 (Debrecen) 47193 Zsiguli 21011 (Bp.) 10615 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6253 Zsiguli 2103 17331 Zsiguli Combi 12407 Polski Fiat 126 13248 Dacia 10735 Polski Fiat 1500 13768 Zaporozsec 26937 Moszkvics 2140 3257 Űj könyvtár Geszten Szeptember 14-én, csütörtökön Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg Geszten az új községi könyvtarat. A megyei tanács korábban pályázatot hirdetett a könyvtári hálózat korszerűsítésére, anyagilag is támogatva a helyi könyvtárépítési és felújítási akciókat. A geszti könyvtár is így kerülhetett átadásra, s hogy a település hangulatához, igényeihez alkalmazkodó intézmény lett, az a megyei könyvtár tervező-szervező munkájának köszönhető. A korszerű felszereltségű könyvtárban 4200 kötet könyv, hanglemezek és folyóiratok várják a község több mint 1200 lakóját. Lehetőség van itt a helyben olvasásra, az alkotó, kutató munkára, s arra is, hogy A film és a nevelés A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Pedagógus Továbbképző Intézet és a Békés megyei Moziüzemi Vállalat az elmúlt év májusában pályázatot hirdetett pedagógusok számára „A film szerepe az iskolás korú gyermekek érzelmi-értelmi. esztétikai nevelésében” címmel. A pályázatra érkezett művek értékelését a napokban fejezték be. Első díjat — 3000 forint — Hegedűs Erzsébet szeghalmi gimnáziumi tanárnő kapott, „A film és lehetőségei a középiskolában” című dolgozatáért. Dicséretben Kovács Márton gépészmérnök-tanár, a békéscsabai 611. sz. szakmunkásképző nevelője részesült benyújtott pályaművéért. művelődési közösségek, szocialista brigádok, iskolai osztályok hasznosan töltsék el idejüket a könyvtárban. Az új közművelődési intézmény dolgozói munkájuk során a rövid ideig itt élő Arany János emlékét, írói nagyságát is megismertetik majd a község lakóival. |alahogy ódzkodunk mindenfajta kontrolitól. Nem szeretjük, ha megvizsgálják, mennyit és hogyan dolgozunk, s még inkább tartózkodunk tőle, hogy mi magunk ellenőrizzük más munkáját. Talán a felelősség az, amit a fenti esetekben elutasítunk magunktól, talán csak egyszerűen félünk tőle, hogy ellenségeket szerzünk magunknak — az ok szinte felderíthetet- len. Annyi bizonyos csupán, hogy az ellenőrzés szóra önkéntelenül összerezzenünk — valóságosan vagy csupán lélekben, végeredményben egyre megy. így aztán aligha csodálkozhatunk rajta, hogy az ellenőrzés, mint munka, mint a munkával együttjáró szükségszerű ténykedés mindennek nevezhető, csupán népszerűnek nem. Az elméleti tétel persze könnyen felállítható. Az ellenőrzés szükségszerűen része mindenfajta vezetésnek, irányításnak. íme, ilyen egyszerű az egész. A megvalósítás azonban ...? Hiszen szükségtelen befejezni a mondatot. Hogy az ellenőrzés része a vezetésnek, könnyen belátható tézis. A Minisztertanács nemrégiben kiadott rendelete sem fogalmaz másképpen, csupán hozzáteszi : mindenképpen különválasztandó a külső kontroll a belsőtől. Tehát az irányító szervek lefolytatta vizsgálat az adott intézménynél létező belső ellenőrzéstől. Ám ha valaki magas, széles, egyszóval áthághatatlan falat képzel el a kétféle tevékenység közé, hámig úton jár. A belső és külső szükségszerűen kapcsolódik egymáshoz, vizsgálódásainál számít a másik megállapította tapasztalatokra, eredményekre vagy buktatókra. Ami viszont lehetetlen: a külső vagy az irányítással összefüggő ellenőrzésben nem vehet részt a vizsgált intézmény egyetlen dolgozója sem. Nyilvánvalóan a remélt objektív eredményt szolgálja ez a kizáró szabály. Persze badarság lenne azt hinni, hogy a külső és az intézményi kontroll szabályozásával automatikusan az őt megillető helyre kerül mindig és mindenhol az ellenőrzés. Még akkor sem történik semmi különös, ha a szabályokban szépen, pontosan. érthetően lefektetett követelményeknek eleget tesznek mindazok, akiknek kötelességük a megfelelés. Mert az ellenőrzésnél nem annyira a tevékenységen, mint inkább a következményeken van a hangsúly. Képzeljük csak el: egy kisebb-nagyobb vizsgálat megállapítja, hogy az adott termelési eredményért nem éppen a legcélszerűbb módszert alkalmazták valahol. A tényeket, a számokat szépen dokumentálják, esetleg írásba foglalják, s megküldik mindenkinek, akinek, fontosak lehetnek a vizsgálati tapasztalatok. A címzett, ha szorgalmas ember, gondosan elolvassa a paksamétát, s elteszi a fiókjába, a szekrényébe vagy ki tudja hová. Ilyenkor, lettlégyen akármilyen alapos vizsgálat, aligha mondható el, hogy elérte a célját. Mert az ellenőrzés szándéka szerint nem törekedhet másra: ő az, akit illet, ne csak tudjon a megállapítottakról, hanem tegyen is valamit a változtatásért, ha szükséges. Hogy a legközelebbi kontrolinál ne állapítsa meg ugyanazokat a hibákat a vizsgálat. Mert az ellenőrzés csupán akkor lehet hatásos, ha visz- sza-visszatérően sor kerül rá. Ha adott intézményben két-, három-, esetleg ötesztendőnként végigfut a „rémhír” — jönnek az ellenőrök — fejveszett kapkodás lesz úrrá a dolgozókon. Igyekeznek mindennek utánanézni, mindent megtettek-e előzőleg, amit meg kellett tenniük. Az ellenőrzés eredményességéért elengedhetetlen, hogy a vizsgált intézmény tisztában legyen, mit várnak el tőle. Ellenkező esetben ugya-' nis az érkező ellenőröknek olyan kétes nimbuszuk lesz a dolgozóknál, mint Gogol Revizorj ában a váratlanul betoppanó revizornak. Mert ha nem tudjuk, mit követelnek tőlünk, csak félhetünk a kontrolitól. I |z efféle érzésekre pedig semmi szükség sincsen. Az ellenőrzésnél végképpen nem. Már csak azért sem, mert az efféle vizsgálatok csak akkor végezhetők el eredményesen, ha — következetességük és vissza-visszatérő jellegük mellett — az ellenőrzöttek segédkeznek elvégzésüknél. Nem ellenfélként, társként. Malonyai Péter Felavatták a szeghalmi óvodát Tegnap délelőtt Kozák Sándor, a nagyközségi tanács elnöke mondott avatóbeszédet Szeghalmon, a Petőfi utcai új óvoda átadásán. Borbola László és Kraszkó Pál, a Békés megyei Tervező Vállalat mérnökei tervezték a nagyközség új óvodáját, melyben 125 gyermeket helyeztek el. Az építkezés és az intézmény berendezése 8 millió 172 ezer forintba került, ebből a helyi üzemek, vállalatok, szövetkezetek több mint 2 millió forintot biztosítottak. A meghívott vendégek az avatóbeszéd után részt vettek az óvodások hangulatos kis műsorán, majd végigjárták az új épületet, melyet határidő előtt 1 hónappal adott át rendeltetésének a szeghalmi Nagyközségi Tanács Költségvetési Üzeme.
