Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-14 / 217. szám
1978. szeptember 14., csütörtök Jó ivóvizet mindenkinek! Alkatrészellátás ákkal szerzett tapasztalatokat, az erre vonatkozó kutatásokat, s ezek gyakorlati hasznosításának eredményeit. 1990-ig minden magyar településnek egészséges ivóvízzel kell rendelkeznie, ha másképpen nem, regionális rendszerű közműves — vezetékes — ellátásból. Hatalmas követelmény ez. Egy-egy lakás naponta átlagosan 1-2 köbméter vizet használ fel, a csatornáknak pedig minden ezer ember után száraz időben, csúcsfogyasztáskor másodpercenként 5-6 liter vizet kell elszállítaniuk, de egy felhőszakadás után ez a mennyiség 30—40 literre is nőhet. Jelenleg egy-egy személy naponta közvetlenül vagy közvetve étkezés céljára 5— 10 liter vizet fogyaszt, nem említve a használati vizet, amivel együtt a napi kommunális vízmennyiség országosan meghaladja a 3 millió köbmétert, számításba véve a lakosság ellátására rendelt iparvállalatok ivóvízminőségű vízszükségletét, is. Az ipar föbbi üzemei ennek a mennyiségnek még további nyolc-tízszeresét használják fel, más „forrásból” eredő vagy más minőségű vízből. A vízellátás, a vízrendezés és a vízelvezetés berendezéseinek létrehozása nagyon költséges. Egy-egy lakás közművesítése átlagosan 150 ezer forintba kerül, s ebből a vízzel kapcsolatos beruházások költsége 70—80 ezer forintot tesz ki, helyenként azonban eléri a 120—150 ezer forintot is. A vízgazdálkodás és a településfejlesztés — a településeken belül — elsődlegesen a tanácsok feladata. Hatáskörük meg is van hozzá, de gyakran hiányzik a pénzügyi fedezet és szinte általánosan a személyi és felszerelésbeli felkészültség. Sok tehát a probléma. Az illetékesek ezért az 1977 szeptemberében rendezett kerekasztal-megbe- szélésen számba vették ezeket a gondokat, és ennek alapján mintegy 50 átfogó témakörben kértek konkrét javaslatokat az érdekelt szakembertől. Az eredmény körülbelül száz tanulmány lett, hozzávetőlegesen ezer oldal terjedelemben. Ezek a dolgozatok alapozzák meg azt a „Vízgazdálkodás-településfejlesztés ’78” című országos konferenciát és szemináriumot, amelyet a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Urbanisztikai Társaság rendez szeptember 13. és 16. között Szekszárdon. — v. j. — V ajon hány ezer, vagy hány tízezer, netán százezer háztartási gép áll bénán, mert alkatrész hiányában a szervizek nem tudják megjavítani? Ilyen statisztika nem áll rendelkezésre, de személyes tapasztalatai mindenkinek vannak. Hiszen ma már több mint 700 ezer személy- gépkocsi van a lakosság birtokában, minden 100 háztartásra 78 mosógép. 81 hűtőgép és 76 televízió jut, hogy csak a legfontosabbakat, a legértékesebbeket említsük. Miközben a gépek mennyisége és választéka rohamosan nőtt, a szerviz- hálózat csak lassan bővült, az alkatrész-utánpótlás pedig távolról sem folyamatos. Az idén sok minden történt, annak érdekében, hogy a tartós fogyasztási cikkek hosszabb életűek legyenek. Az országgyűlés tavaszi ülésszakán megtárgyalta és elfogadta a belkereskedelemről szóló törvényt, amely erre vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. Dr. Sághy Vilmos, belkereskedelmi miniszter parlamenti expozéjában a többi között a következőket mondta: „A vevők joggal kívánják, hogy a vásárolt termékek, amelyekért pénzüket adták, használhatók legyenek. Jogos bosszankodást vált ki mindenkiből, jia a drága készülék egy-egy olcsó alkatrész hiánya miatt nem működik.” A törvény, amely július elsején életbe lépett, kimondja, hogy az üzemben tartáshoz, illetve javításához szükséges .alkatrészekről és tartozékokról a termelőnek, illetve az importálónak — együttműködve a kereskedelmi gazdálkodó szervezetekkel — az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan gondoskodnia kell. A forgalomba hozatallal egy időben meg kell teremteni a karbantartás és a javítás feltételeit is. A téma nem sokkal később a Minisztertanács elé került, amely rendeletben szabályozta a leglényegesebb részletkérdéseket. Tisztázta például, hogy mit értsünk a „szokásos élettartamon”, vagyis, hogy mennyi ideig kell egy-egy tartós fogyasztási cikkhez alkatrészekről gondoskodni. Az ötezer forintnál olcsóbb termékek esetében legkevesebb 6, a drágább cikkekhez legkevesebb 8 évig kell gyártani, illetve a kereskedelemnek beszereznie az alkatrészeket. Amennyiben ez nem történik meg, a KERMI megtilthatja a termék árusítását, a vásárló pedig polgári pert indíthat a vállalat, vagy a szövetkezet ellen, amelyiktől a tartós fogyasztási cikket vásárolta. A kormányrendelet már hatályba lépeti, de csak az 1979. január 1. után gyártott termékekre vonatkozik. A határidő csak a vásárló számára látszik távolinak; a termelőknek, az importálóknak, a forgalmazóknak és a javító-szolgáltató iparnak már rég meg kellett kezdenie a felkészülést a rendelet és a törvény végrehajtására. A kereskedelemben az elképzelések szerint összpontosítják az alkatrészek árusítását. A sűrűbben szükségesek legyenek széles körben kaphatók, a nagyobb terjedelmű és értékű alkatrészeket viszont szakáruházakban kell kínálni. Ilyen szakáruházakat a közeljövőben minden nagyobb városban, elsőként a megyeszékhelyeken szükséges létrehozni. A szakszerű árusításhoz, tanácsadáshoz jó szakemberek is kellenek; képzésük módját most dolgozzák ki. Számos szerviznek vannak üzletei is, amelyekben alkatrészt árusítanak. Ám inkább készárut kínálnak, vagy kizárólag beszereléssel, tehát drágábban adják az autóalkatrészt. Kívánatos, hogy ezek az üzletek főként alkatrészt árusítsanak, sőt a szervizek bővítsék mind az alkatrészárusító, mind a javító tevékenységüket. Különösen nagy gond a tekintélyes mennyiségű, importból származó tartós fogyasztási cikk alkatrészutánpótlása. A Belkereskedelmi Minisztérium ma már — a törvény szellemében, de a vállalati önállóság tisz- teletbentartásával — megkérdezi vállalatait hogy mennyi alkatrészt rendeltek, kötöttek le szerződésben több évre előre a késztermékhez. Nem véletlen, hogy olyan sok haj van az alkatrészutánpótlással. Mind a gyártás, mind a forgalmazás meglehetősen hálátlan feladat : munkaigényes, helyigényes (a sok százezerféle alkatrész tárolásához korszerű raktárházak, sőt, számítógépek is kellenének), nagy szakértelmet kíván, ráadásul nem túlságosan kifizetődő. Módosításra szorul az ezzel foglalkozó vállalatok érdekeltségi rendszere is, egyebek között a készletgazdálkodás vonatkozásában. Ma ugyanis büntető kamatot fizet az a vállalat, amelynek alkatrészkészletei meghaladnak egy bizonyos mennyiséget. I tt csak néhányat említettünk a teendők közül, amelyekkel mérsékelhető vagy megszüntethető a krónikus alkatrész- hiány. s amelyekkel életre kelthetők a működésre képtelen, . béna gépek. A megoldás nemcsak a tulajdonosok érdeke, hanem a népgazdaságé is: a lakosság gépállománya a nemzeti vagyon nem is csekély része. (g. zs.) Naponta 90 sertést dolgoznak fel a Szarvasi Állami Tangazdaság húsüzemében. Képünkön; tisztítják és darabolják a szalonnának valót Fotó: Veress Erzsi » A Villamos Berendezés és Készülék Művek pápai Elekther- max Gyárában az idén harminckétezer darab háztartási tűzhelyet és tízezer darab grillsütőt gyártanak a hazai kereskedelemnek. A képen: a tűzhelyek szerelése (MTI-fotó: — Rózsás Sándor felvétele — KS) Agglegénysors, avagy egy férfi szokatlan hobbijai Tótkomlóson több embertől megkérdeztem, hol lakik Ribárszki János. Noha jól ismerték a nevet és az utcát, a házszámot azonban nem tudták megmondani. Érdekes módon valamennyien hozzátették: különben az a ház az övé, amelynek udvarán hatalmas fenyőfák állnak, és a kert csupa virág... Végigmegyek a fehérre meszelt, dísznövényekkel telirakott folyosón, a ház végében egy középtermetű, fürge mozgású férfit látok magam előtt. Bemutatkozunk egymásnak, majd előadom kívánságomat. P Sütés, fűzés — Az életéről, a munkájáról beszéljen nekünk. — Talán előbb arról szólok, hogy a Nagy-alföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalattól 1975-ben mentem nyugdíjba. Itt kaptam meg a Kiváló Dolgozó jelvényt. Természetesen azelőtt több munkahelyem is volt. — Mióta lakik ebben a házban? — Hároméves korom óta élek itt. Egyébként 1911-ben születtem; édesapám fuvaros volt, s édesanyámmal mint egyedüli gyereket neveltek engem... — Milyen iskolába járt? — Hat elemit és négy polgárit végeztem. Többek között apám korai halála is közrejátszott abban, hogy nem tudtam tanulmányaimat folytatni, pedig jó tanuló voltam. Az iskola befejezése után mezőgazdasági munkát végeztem, majd később hivatalnok lettem, de eladóként is dolgoztam Békéscsabán. .. — Ügy tudom, egyedül él itt? — Igen, mióta édesanyám 1953-ban meghalt. Több évig udvaroltam ugyan egy lánynak, de aztán máshoz adták férjhez. — Olyan ragyogó itt minden. Szinte hihetetlen, hogy ez a nagy rend egy férfi munkája. — Szüleimtől szorgalmat, rend- és tisztaságszeretetet tanultam. Édesanyám sokat betegeskedett, ezért a konyhában gyakran segítettem neki. Akkor tanultam meg sütni és főzni is. Eközben elővesz egy díszes fadobozt melyből fényképek kerülnek elő. Áz egyiken egy hatalmas, szépen díszített torta látható. — Két hete rendelésre 80 tojásból csináltam egy tortát. A szomszédok és ismerősök kérésének alig tudok eleget tenni. Többnyire lakodalmakba, a tortán kívül apró süteményeket is készítek. Valóságos örömet okoz a tortasütés. Mindig azon töröm a fejem, vajon mit tudok kihozni a megrendelők által ideszállított nyersanyagból. P Kézimunka Az ízlésesen berendezett szobák padlózata fényesen ragyog. A kifésült szőnyegrojtok is precízségről, rendszereiéiről tanúskodnak. A falakon képek. — Ki festette ezeket a képeket? — Én. Amikor iskolába jártam, megszerettem a rajzolást és a festészetet. Később mindig azzal vigasztaltam magam, hogy nyugdíjas koromban folytatni fogom. — Látta-e valamelyik szakember, vagy művész ezeket az alkotásokat? — Igen. És azt mondták: jó a színkeverésem, meg nem szabad abbahagynom. Az özön munka azonban megakadályozta, hogy folytassam a festészetet. — Talán a díszpámákat is ön készítette? — Valóban magam varrtam ki őket, sőt, a szőnyegfutókat is. — Hogyan volt erre ideje? — Mind a tortasütést, mind a kézimunkát hobbiból csinálom. Említettem, hogy a gázelosztó telepen ellenőrként három műszakban dolgoztam. Különösen télen értem rá például azon töprengeni, hogyan Jcészül a beregi minta. Nagyon örültem, amikor rájöttem a „titokra”, s azután kizárólag a saját lakásom díszítésére csináltam a keresztszemes párnahuzatokat és futókat. Két jelentős tudományos tanácskozást rendeznek a héten hazánkban a vízügyi szakemberek. Az elsőt — az Országos Vízügyi Hivatal, a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Kémikusok Egyesülete és a GTE rendezésében — mától, szeptember 12-től Pécsett bonyolítják le. A rendezvény neve: II. vízügyi tudományos korróziós kollokvium. Az acélszerkezetek, berendezések anyagában rozsdáso- dás — szaknyelven : korrózió megy végre attól függően, hogy azok a felszíni vízzel, az ivóvízzel, a szennyvízzel érintkeznek-e. A korrózió elleni harcban sikert jelent, ha a szakemberek a korróziót idejében és helyesen fel tudják mérni, és ennek ismeretében intézkednek. Ezt kívánja elősegíteni a konferencia, amelyen a téma hazai ismerőin kívül számos külföldi szakember tart előadást. Napirendre kerül a vízépítés, a szennyvízkezelés és az ivóvízellátás berendezései korróziós folyamatainak problémája, ismertetik a korrózióvédelem anyagait, az új eljárásokkal, technológi— Mivel töltötte a többi évszakban az időt ott kint a telepen ? P Kertészkedés, műgyűjtés — A munkám mellett kertészkedéssel foglalkoztam. Ne dicsekvésként mondom, amikor Tatársáncra kijött a bányakapitány, és meglátta a virágoskertet, nem győzött csodálkozni rajta. Szanzavérák, kaktuszok, begóniák, s ki tudja még: milyen dísznövények ékesítik a kertet. A fenyőfákat több mint 40 évvel ezelőtt maga Ribárszki János ültette. Akár merre is jártam a házban, mindenütt ötletes megoldások és gazdagon díszített, múlt századból való tányérok, bútorok láthatók. A nyitott verandán egy 1810- es évjáratú ágyvég áll. — Nézze csak: ez az egyik tanyáról való, ahol nyáron a gazdák az eresz alá vitték az ágyat, és kint aludtak. Az ágy lábait a jószágok rágták meg... Megnéztem a konyhát is. Tágas helyiség, s a mozaikkockákat hamarosan parketta váltja fel. Akvárium, gáztűzhely, tányértartó, fiókos szekrény, és egy hatalmas festett deszkalap található itt. — Mi ez? — Ez az én baldachinos ágyamnak a teteje. Nemrég küldték vissza Budapestről, ahol egy kiállításon mutatták be a látogatóknak. * * * Néha Vitray Tamás Csak ülök és mesélek... című tévéműsorában bukkannak fel olyan személyek, akik valamilyen különös, furcsa hobbival töltik szabad idejüket. Megismerhetjük azokat a férfiakat is, akik tipikusan női mesterségeket űznek, (például kézimunká- zás), vagy már-már megszállottan hódolnak valamilyen szenvedélyüknek. Ha jól belegondolunk, és figyelembe vesszük az adott helyzeteket, ezeknek az embereknek a tevékenységében, akaraterejében felfedezhetünk valami rendkívülit. És ez a fontos, mert ha valamennyien hasznos elfoglaltságot találunk, akkor nemcsak önmagunk, hanem mások érdekét is szolgáljuk. Bukovinszky István