Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-02 / 207. szám

W78;szeptember_2iL^zomba£ Állásfoglalás a pedagógusok feladatáról ignaukfiTd---------------------------­Az Oktatási Minisztérium és a Pedagógusok Szakszer­vezete közös állásfoglalásban szabályozta az alsó- és a kö­zépfokú oktatási-nevelési in­tézményekben foglalkozta­tott pedagógusok munkaköri kötelezettségeit. Erről nyilat­kozott Sárdi Lajos, a szak- szervezet titkára az MTI munkatársának. — A korábbi helyzethez, szabályozásokhoz képest el­sősorban abban jelent előre­lépést az állásfoglalás, hogy csoportosítja az intézmé­nyekben jelentkező felada­tokat, elhatárolja egymástól a kötelező érvényűeket és a vállalhatókat. Ugyanakkor a különböző jellegű feladatok elvégzésének anyagi elisme­rését és annak formáit is meghatározza. Az állásfoglalás az ér­vényben levő rendelkezések, rendtartások, jogszabályok alapján, azokra építve, ke­retjelleggel fogalmazta meg a munkaköri kötelességeket. Első helyen a minden pe­dagógus számára alapvető feladatokat soroltuk fel. Ilye­nek: a gondosan tervezett, magas színvonalú tanítási órák megtartása, a gyermeki személyiség sokoldalú fej­lesztése, a tanulók szocialis­ta szellemű nevelése, saját tudásuk, felkészültségük ál­landó gyarapítása, a neve­lői közösségek munkájának folyamatos korszerűsítése. A második csoport az in­tézmény egészére kötelezően háruló feladatokat tartal­mazza, amelyeket megfelelő munkamegosztás alapján egy-egy pedagógus lát el. Ide tartozik például az osz­tályfőnöki munka, a munka- közösségek vezetése, tanul­mányi versenyekre való fel­készítés, ünnepségek szerve­zése, üzemlátogatás, a pálya- választási felelősök, a szer­tárosok, a vöröskeresztes tanárelnökök tevékenysége. A vezetőknek a feladatok el­osztásakor ügyelniük kell arra, hogy lehetőleg talál­kozzanak az intézmény és az egyes pedagógusok érde­kei, hogy megfelelő módon érvényesülhessen az egyéni érdeklődés, a szakértelem, a hozzáértés. A harmadik nagy csoport a pedagógusok munkaköri kötelezettségei közé nem sorolható feladatokat gyűjti csokorba. Azokat a tenniva­lókat, amelyek nem igé­nyelnek ugyan pedagógiai felkészültséget, de sok he­lyütt még mindig a neve­lőkre hárulnak. Ilyenek pél­dául a tankönyvellátás, a különböző díjak beszedése, a takarékbélyeg-, a tejárusítás, az egészségügyi törzslapok vezetése, stb. Minderről úgy esik szó, hogy helyesebb len­ne, ha például szolgálta­tó szervek, vagy ha ez nem lehetséges, az iskolai ügyin­tézők, esetleg a fizikai dol­gozók foglalkoznánák ve­lük. — Az állásfoglalás közzé­tételével régi kívánságuk teljesült a pedagógusoknak. Megvalósítása fokozott vé­delmet nyújthat számukra. Megszabadíthatja őket a munkaidejüket feleslegesen terhelő adminisztrációs, szer­vezési tennivalóktól, hogy több idejük és energiájuk maradjon legfőbb kötelessé­gükre, az eredményes neve­lő-oktató munkára — mon­dotta Sárdi Lajos. A legmozgalmasabb idegenforgalmi főszezon Csütörtökön befejeződött az eddigi legforgalmasabb turistafőszezon. Ebből • az alkalomból nyilatkozott Czeglédi József, az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács titkárhelyettese az MTI munkatársának. — Az idegenforgalom négy-ötéves átmeneti stag­nálás után az idén világ­szerte megélénkült. Becs­lések szerint december vé­géig mintegy 260 millió turista kel útra, 7—9 szá­zalékkal több a tavalyinál. Még erőteljesebben — meg­közelítően 15 százalékkal — növekszik a KGST-országok turistaforgalma a tagor­szágok városaiba, tájaira az idén hozzávetőlegesen 80 millióan látogatnak. Ha­zánkban várhatóan 16 mil­lió külföldi fordul meg az idén. Ez 30 százalékkal ha­Kitüntetés Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke 1978. szeptem­ber 1-én Czina Sándornak, az Orosházi Üveggyár igaz­gatójának a Miniszterta­nács által alapított „Kiváló Társadalmi Munkáért” ki­tüntetést adott át társadal­mi tevékenységének elisme­réseként. ladja meg a tavalyit. Kö­zülük mintegy 9 millióan legalább egy éjszakát ná­lunk töltenek. A megélén­kült idegenforgalom rész­ben annak tulajdonítható, hogy Magyarországot érintik a kelet—nyugat és az észak —dél irányú útvonalak, s emellett a nyugati országok vendégei számára viszonylag kedvezőek a hazai árak, jó a közbiztonság, s történel­mi múltú városaink, szép tájaink is vonzóak a kül­földiek számára. A fellendülés nyomán az idei nyáron a korábbiaknál is érezhetőbben kiütköztek idegenforgalmunk hiányos­ságai. Elsősorban az olcsó szálláshelyeken volt gyakori a zsúfoltság, ezen, az idén átadott új, C kategóriás szállodák, kempingek és bungalow-telepek sem tud­tak lényegesen enyhíteni. Ezért kellett ideiglenes kempingeket nyitni a Bala­ton partján és Budapesten. Az is gondot okozott, hogy egyes nagy idegenforgalmú helyeken hiányoztak a meg­felelő szórakozási, sporto­lási lehetőségek. Részben emiatt tovább csökkent az egy turistára jutó — amúgy is alacsony — devizabevétel, amely alig éri el a más európai országokba látogató turisták átlagos kiadásainak egyharmadát. Ennek ellené­re — éppen a vendégek nagy száma miatt — az ide­genforgalomból származó devizabevétel mintegy 20 százalékkal haladja meg várhatóan a tavalyit. A há­zi lakosság ez évben előre­láthatóan mintegy 20 milli­árd forintot költ a bel- és külföldi turizmusra, s ha­zánkból körülbelül 5 mil­lióan látogattak vagy utaz­nak ezután külföldre. — A következő években az idei tapasztalatokat is hasznosítva az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztés­re van szükség. Ennek ér­dekében 1980-ig mintegy 20—25 ezer újabb olcsó, de jó ellátást biztosító szállás­hely — fizetővendég-szolgá­lat, kemping, motel — biz­tosításáról kell gondoskod­ni. Az építkezésekhez az ÓIT is jelentős anyagi tá­mogatást nyújt. A jövő év elején megnyílik a margit­szigeti gyógyszálló, amely a gyógyidegenforgalom leg­főbb bázisa lesz. Gyógy­vízkincsünk eredményesebb kihasználásához a nemzetkö­zi együttműködésben rej­lő lehetőségeket is igénybe N vesszük. Készül már az idegenforgalom hosszú távú fejlesztési koncepciója is, amely átfogóan megszabja a következő évek feladatait. A SZEMÉLYGÉPKOCSIK ÁTVÉTELI SORSZÁMA 1978. szeptember 1-én Trabant Hycomat 7330 Trabant Limousin (Bp.) 14879 Trabant Limousin (Győr) 5943 Trabant Speciál (Bp.) 21008 Trabant Speciál (Győr) 12665 Trabant Combi (Győr) 1063 Trabant Combi (Bp.) 3381 Wartburg de Luxe 11441 Wartburg Limoüsin 10771 Wartburg de Luxe tolótetős 4021 Wartburg Lim. tolótetős 2546 Wartburg Tourist 3839 Skoda 105 — S 95442 Skoda 120 (Bp.) 1850 Skoda 120 (Debrecen) 1237 Skoda 120 (Győr) 1436 Zsiguli 2101 (Bp.) 96383 Zsiguli 2101 (Debrecen) 47133 Zsiguli 21011 (Bp.) 10454 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6137 Zsiguli 2103 16210 Zsiguli Combi 12242 Polski Fiat 126 13248 Dacia 10735 Polski Fiat 1500 13768 Zaporozsec 26659 Moszkvics 2140 3257 Közel négyszáz orosházi kisdiák kezdheti meg tanulmányait Orosházán, az ifjúsági lakótelepen épült új iskolában. A 14 tanulócsoport munkájának irányítását 23 pedagógus végzi. Az új iskolaépülettel megoldódott a környék nehéz körül­mények között bejáró gyermekeinek gondja is Fotó: Gál Edit Mongol diákok Gyulán Tegnap, szeptember 1-én érkezett meg a gyulai 613- as számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben tanuló mongol diákok 20 fős cso­portjának első része. Az immár harmadéves szak­munkástanulók kitűnően beszélnek magyarul. A gyu­lai szakmunkásképző inté­zetben a mezőgazdasági ön­tözéses gazdálkodással kap­csolatos vasipari, szerelő, javító és karbantartó szak­mai feladatokat sajátítják el. A ^ízhónapos képzés után végzett szakmunkás­ként térhetnek vissza ha­zájukba, Mongóliába. Szakmai nap az ÉTE-ben Az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület, az ÉTÉ Bé­kés megyei Szervezetének AGROBER vállalati cso­portja augusztus 31-én nagy sikerű rendezvényt tar­tott. Dr. Gockler Lajos, a MÉM Műszaki Intézetének tudományos osztályvezető­je a folyékony műtrágyák tárolási és kezelési kérdé­seiről és az újonnan létesült agrokémiai telepek értéke­léséről tartott előadást. Az AGROBER Békés megyei kirendeltségének ta­nácstermében tartott vetí­tettképes előadáson a válla­lat dolgozóin túl szép szám­ban vettek részt az állami gazdaságok, termelőszövet- kezétek, az AGROKER, a növényvédő állomás és a megyei tanács szakemberei is. Kukorica­termeszlök vetélkedője A Bajai Kukoricater­mesztési Rendszerben első ízben tavaly rendezték meg azt a vetélkedőt, amelyen a rendszer taggazdaságai­nak fiatal szakemberei mérték össze gyakorlati tu­dásukat és elméleti felké­szültségüket. A verseny döntőjét az idén a BKR hat termelési körzetében lebo­nyolított elődöntők előzik meg. A Békés megyei gaz­daságok csapatai szeptem­ber 8-án Muronyban, a Hi­dasháti Állami Gazdaság központjában adnak találko­zót' egymásnak. A bélmegye­ri Üj Barázda Tsz, a mu- ronyi Lenin Tsz, a kardosi Egyetértés Tsz, a Hidasháti Állami Gazdaság és a Csongrád megyei Felgyői Állami Gazdaság öttagú csapatai itt adnak számot a kukoricatermesztésben szer­zett szakmai hozzáértésük­ről és politikai tájkozott- ságukról. A körzeti vetélke­dőről egy csapat jut tovább a bajai központi döntőre. Adaptálni a kutatásokat Az ergonómiai kutatások eredményeinek szélesebb kö­rű gyakorlati elterjesztésére dolgoztak ki ajánlásokat a pénteken véget ért KGST- tagországok III. ergonómiai konferenciájának szervezői. A tanácskozás tapasztalata­it összegezve megállapítot­ták: legfontosabb feladat, hogy az egyes tagországok­ban folyó kutatási eredmé­nyek adaptálására a többi országban is megteremtsék a szervezeti feltételeket. Az ajánlások kidolgozása mel­lett a konferencián a követ­kező évek kutatási program­ját is felvázolták a rész­vevők. Mindennapi tárgyak, mindennapi formák |zép-e egy teafőző? Egy rekamié? Egy mosdó- I kagyló? A hagyomá­nyos értelemben valószínűleg nem. Formájuk azonban nem közömbös. Sem a felhaszná­lónak, sem a gyártónak. Kör­nyezetünk, lakóhelyünk mi­nőségét, közérzetét javarészt az ipari tömegtermékek tárgykultúrája határozza meg. Vagy kulturálatlansága. A tárgyak ugyanis éppen megformáltságukkal sok mindent közölnek: megszab­ják rendeltetésüket, haszná­latuk körét, megszervezik körülöttünk a teret, érzelmi hatást is keltenek. Kénytele­nek vagyunk engedelmesked­ni sugallatuknak. Egyre erőteljesebb az a felismerés, hogy mindenna­pi használati tárgyaink cél­szerűsége, tetszetős formája, emberközpontúsága szerves része az életmódnak. Egyre több jele van annak, hogy az „ipari formák” a háztartás­ban közüggyé válnak. Nemrég mesélte egy isme­rősöm: zománcos tepsit vett az edényboltban. Kissé nagy­nak találta, de bízott szem­mértékében. Hazavitte és dü­hösen tapasztalta: a tepsi nem fér a sütőbe. Se ke­resztben, se hosszában. Ez csak egy példája a ha­sonló bosszúságoknak, amely- lyel találkozhatunk. Mi történt itt? A Zománcipari Művek nem egyeztette termékméreteit a házgyári konyhák gáztűzhe­lyeinek „befogadóképességé­vel”. S gyártja továbbra is a régi méretű tepsit, amely talán egy falusi kemencében éppen ihegfelel. (Ha kemen­cékre is gondolnak, az még nem lenne baj, de a „vá­laszték” csupán ez az egyfé­le méret volt.) Nos, ezek a „torzulások” azért a gyártókat, a tervező­ket is elgondolkoztatták. Ke­resik az új megoldásokat, s vannak nagyszerű tervező­ink, s a hazai lehetőségek­hez képest jó színvonalú ter­mékeink. Egyik érdekes kezdemé­nyezés éppen az úgynevezett házgyári konyhaprogram volt. Három iparművész — Borz Kováts Sándor, Sol­tész György és Pohárnok Mi­hály — fogott össze, hogy a házgyári konyhákba megfe­lelő berendezést és edény­választékot hozzon létre. A tervezők és a gyártók érde­keinek, a használók igényei­nek összeegyeztetésére vál­lalkoztak. Igaz, törekvéseiket nem koronázta „átütő” siker, még­is módszerességük, ahogy ne­kifogtak a megoldásnak, rendkívül tanulságos. Mond­hatnám: modellszerű. Ugyan­is nem a technológiából in­dultak ki, nem az anyagok­ból, s a meglevő termékek­ből vagy fantáziadús elkép­zelésekből. Azt vették elő­ször is számba, mire van szükség egy házgyári kony­hában. Potosabban: mire ad lehetőséget a megszabott négyzetméter. Ezzel teljesen új szempontokat vittek a gyártásba, a tervezésbe, áz első komplex hazai szükség­letkutatást végezték el. S összefogásuk eredménye más téren is megmutatko­zott: megalakult 1977-ben az Ipari Formatervezési Tájé­koztató Központ. Amelynek olyan információs bázis meg­teremtése a feladata, amely kiküszöböli az olyan giksze- réket, hogy a tepsi ne férjen a sütőbe. Igazgatója — ta­lán nem véletlenül, a ház­gyári konyhaprogram elindí­tóinak egyike — Pohárnok Mihály. Az is jó jel, hogy az intézmény a Kereskedelmi Kamara „kebelében” műkö­dik, tehát nem valamiféle légüres térben, hanem az ipar és a kereskedelem min­dennapjaiban osztozva kell megoldania feladatát. Mert az akad bőven. Mindabból, amit eddig el­mondtunk, világos : szüksé­günk van jó minőségű, és életformánkat kifejező, erő­sítő tárgykultúrára. A szo­cialista, közösségi életforma, társadalmi eszményeink tár­gyi megfelelőjére. Ez nem ti­tok. Minden kor, minden társadalmi berendezkedés tárgyaival életmódjára is utal. A nyugati termékek ex­portjával bizonyos gondol­kodásmód is „beszivárog” hozzánk. Természetesen nem elzárkózásra biztatnék, ha­nem a mi valós szükséglete­inknek megfelelő lakberen­dezési tárgyak bőséges vá­lasztékára. Amelyek nem a hivalkodó luxus, nem az ér­telmetlen pazarlás és presz­tízs-fogyasztás „emlékmű­vei”, hanem a célszerűség és a szépség újszerű ötvözetei. Ö isz ha valami megfelel céljának, s non agyondíszített külse­jével, hanem praktikusságá­val, ésszerű felépítésével, szerkezetével tűnik ki, ab­ban is van „szépség”. Az igazság szépsége. S hogy a kettő összefügg, régóta isme­retes. De nem árt, ha újra felfedezzük. A harmonikus kömyezetteremtés érdéké- ben. Molnár Péntek Imre Uj szolgáltatások az ÁFOR-nál Üjabb termékekkel és szolgáltatásokkal javítja a motorosok és autósok ellá­tását az ÁFOR. A gyorsszer­vizzel is rendelkező töltőál­lomásokon megkezdték a gépkocsi-akkumulátorok áru­sítását. A hazai járműfor­galomban futó leggyakoribb gépkocsitípusok akkumulá­torellátására rendezkedtek be. Az ÁFOR-kutak gyors­szervizei megkezdték az akkumulátorok díjtalan kar­bantartását is : elvégzik a savszint ellenőrzését, s kü­lönleges védőbevonattal óv­ják a korróziótól az áram­pólusokat. Az ÁFOR ben- zinkútját gyors olajcserélő berendezéssel látták el, s a közeljövőben újabb 100 töltőállomást szerelnek fel ilyen berendezéssel. Az ak­kumulátorellátás és az olaj­csere megkönnyítését az őszi­es idő is megkívánja. Ezért kezdték meg a gépkocsita- karó-ponyva árusítását is. Egy híján 125 benzinkút­nál már nemcsak üzem­anyagot, hanem különböző járműfelszerelési cikkeket is árusít az ÁFOR. összesen 700 féle cikket kínálnak boltjai. A legkelendőbbek az apró tartozékok, amelyek a mindennapos közlekedés za­vartalanságát és biztonságát szolgálják. A gyújtógyertyák — 26-féle típusban —, a különböző megszakítók, a biztosítékok, az izzók, a tanksapkák, a transzformá­torok, az ékszíjak és a sze­lepsapkák. Mellettük megta­lálják a vásárlók az értéke­sebb termékeket, a gumi­abroncsokat, az elektromos kiskompresszorokat és a te­leszkóp rádióantennákat is. Az utóbbi 3 évben hétsze­resére növekedett a jármű­felszerelési cikkek forgalma.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom