Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-08 / 185. szám
1978. augusztus 8-, kedd Blkotőtábor-nyitás Békésen Nivódíj-átadás képzőművészeknek Miklós István festőművésznek gratulál dr. Becsei József, a nívódíj átadásakor Fotó: Gál Edit képzőművészeinek fóruma és alkotásra serkentő közösségi műhelye legyen. A mostani nívódíj-pályázatra beérkezett alkotások színvonala és száma is az egyre termékenyebbé alakuló műhely létezését bizonyítja. „A kiállítások. a közös munka, a továbbképzések, az évente rendezett alkotótábor ösztönzően hatnak az amatőr és a hivatásos képzőművészekre egyaránt... Mindegyik külön egyéniség, de a Kohán- műhely tagjait, a fiatal orosházi festőket a békési alkotók klubjának tagjait, pedagógus festőinket összeköti az alföldi táj, az alföldi ember szeretete, ragaszkodás a szülőföldhöz, a Békés megyei művészhagy ományok ápolása és vállalása” — mondotta megnyitójában dr. Becsei József. A Képzőművészeti Szak- bizottság nívódíjának két fokozatát ezúttal Gaburek Károly és Miklós István festőművészek kapták. A kiállítással egy időben a békési alkotótábor gyakorlati és elméleti munkája is elkezdődött. Várhatóan 16 képzőművész és 27 amatőr- filmes dolgozik majd itt, augusztus 20-ig. 30 ezer látogató Szarvason Vasárnap este bezárta kapuit a három megye — Békés, Bács-Kiskun és Csong- rád — állami vállalatai, szövetkezetei, valamint a háztáji termelők részvételével megtartott mezőgazda- sági tájkiállítás Szarvason. A nagyszabású bemutatóra, amelyre pénteken, szombaton és vasárnap harmincezernél is több látogató érkezett, 55 nagyüzem és csaknem hétszáz kistermelő hozta el termékeit. Az utolsó napon, vasárnap, a jó időt kihasználva 15—20 ezren keresték fel a kiállítást, s további szakembertalálkozókra került sor. Három megye állattenyésztési felügyelőségeinek szakemberei cseréltek tapasztalatot a főiskolán. Vasárnap reggel 6—10 óráig az érdeklődők horgászversenyen vettek részt. Délelőtt és délután Békés- szentandrás, Elek, Endrőd, Kondoros művelődési házainak citerazenekarai, Repülj páva körei és tánccsoportjai tették hangulatossá a táj kiállítás utolsó napját. Népes hallgatóság előtt nyitotta meg dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, tegnap délben Békésen, a Jantyik Mátyás Múzeumban a megyei képzőművészeti szakbizottság kiállítását. 1974-ben alakult a szak- bizottság, hogy megyénk Országos tűzvédelmi verseny Az elmúlt év decemberében a gyulai Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság meghirdette a vízügyi szervek 1978. évi országos tűzvédelmi versenyét. A verseny — melynek célja a vízügyi szervek tűzvédelmi tevékenységének javítása, a megelőzés, a tűzvédelmi intézkedések és ismeretek bővítése és tökéletesítése — Angolna a horgon Sebestyén László, a Békési Sporthorgász Egyesület tagja vasárnap hajnalban több, mint méretes angolnát akasztott meg a Kettős-Körös Békés—Mezőberény közötti szakaszán. A ritka halfajta 96 centiméter hosszú, karvastagságú és 187 dekagramm volt. A horgász negyedórás küzdelem után emelte ki a „kígyóhalat”. a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság rendezi a megyei, valamint a gyulai járási, városi tűzoltóparancsnokság támogatásával. Az ez év január 1-től kezdődő és december 31-ig tartó versenyben 25 vízügyi szerv, igazgatóságok, vállalatok és intézmények neveztek be. Ezek dolgozóinak létszáma meghaladja a 40 ezret. A verseny részét képezi a Gyulán augusztus 11- én sorra kerülő tűzvédelmi vetélkedő. A versenyben részt vevő 3-3 tagú csapatok elméleti és gyakorlati tűzvédelmi ismeretekből mérik össze tudásukat. Szintén a verseny keretében került meghirdetésre a tűzvédelmi tárgyú fotópályázat, amelyre a versenyzők mellett bárki küldhet be fotót. A legjobb képek készítői a verseny értékelésétől' függetlenül külön díjázásban részesülnek. A fotókat a KÖVIZIG címére — Gyula, Városház utca 26. — kell megküldeni „Tűzvédelmi fotópályázat” megjelöléssel, legkésőbb 1978. december Félidő a szabadtérin Félidejéhez érkezett a Szegedi Szabadtéri Játékok idei programja. Eddig nyolc előadást tartottak a Dóm téri óriásszínpadon. Erkel : Hunyadi László című operája, Katona József Bánk bánja és a Magyar Állami Népi Együttes műsora több mint 40 000 embert gyönyörködtetett. A játékok vasárnapi előadásának és az ünnepi hetek más rendezvényeinek megtekintésére az ország minden részéből mintegy 100 különautóbusz vendégeit fogadták. Népes turistacsoportok érkeztek külföldről is. Megteltek a szállodák, a kempingek, a fizetővendég-szolgálat szálláshelyei. A Magyar Autóklub rendezte nemzetközi veterán autók találkozó résztvevőit a békéscsabai közönség a Sallai utcában tegnap, a kora délutáni órákban láthatta. Képünkön az egyik autó matuzsálem Fotó: Martin Gábor ■ ■ ■ ! ■ ■ ■ ■ ■ ■ a a a [ : a a 8 a a a a : a a a a a a a a : • a a a a a : : Imi-----—.—..................................................................................... ■ a a A míg kinyit a benzinkút I a a Olvasom egy újságcikk sorait, amint a kedves nyugati ■ látogató, aki mellesleg teli előítélettel érkezett hozzánk, ! a magyar konyha ízeiről tartott előadást hállgatóságá- l nak. Megfeledkezve fenntartásairól, éppen egy elfogyasz- ■ tott, „bőséges, finom ebédről” áradozott. Bosszúságairól ! egy szót sem szólt, azokat, ha voltak — lehet —, udva- : riasságból elhallgatta... Bosszúságokról szólva most mégsem a szállodák, • kempingek, fürdők túlzsúfoltságát ismétlem, ennél sokkal S kisebb, ám mégis kellemetlen tényre hívnám fel a figyel- ; met. Azért is, mert a magyar turista, az utazó már nem j ennyire elnéző, hiszen volt ideje megszokni a magyar J konyha csodálatos ízeit. I Volt és lesz rá még ideje. Így tehát ha este nyolc óra- 8 kor, többedmagával, közte néhány külföldivel beáll ko- ■ csijával tankolni egy csaknem 20 ezres város — Szarvas • — benzinkútjához és ott a kiszolgáló személyzet helyett ; egy táblát talál; „ZÁRVA, a legközelebbi benzinkút 50 • kilométerre”, akkor talán joggal bosszankodik. S míg a S belföldi turista azon drukkol, hogy eljusson a legköze- S lebbi benzinkútig, addig a kedves külföldi vendég elfő- ; gyászt egy finom magyaros vacsorát valamelyik közeli • étteremben, azután udvariasan úgy is „elfeledkezik” i mindenről... Persze, a magyar turista is gyorsan felejt, ha éppen | ott kopogtat a következő kellemetlenséget szolgáltató ok. | Mint az elmúlt vasárnap Szarvason, ugyanis az odaláto- | gató túrista délelőtt kilenc órakor már egyetlen újság- 1 pavilonban sem vehetett napilapot, így Népszabadságot, | és Békés megyei Népújságot sem. Igaz is, a turista ne | olvasson, a turista nézelődjön!? Azután, ha már túl sok 8 bosszúság érte, fogyasszon el egy finom, magyaros va- | csorát, attól talán megnyugszik egy időre. Lehet épp | reggelre, mikorra kinyit a benzinkút, mikorra már ki- j olvasta az aznap meg nem vásárolt újságot. A pártmunka tervezéséről az alapszervezetekben I I létünk minden területét érinti, befolyásolI____I ja a politikai munka. E nnek szervezése, irányítása egy-egy munkahelyen a pártalapszervezeteknél csúcsosodik ki. Ma már felesleges azt kérdezni, hogy e szerteágazó tevékenység, a napi változások által olyannyira befolyásolt munka tervezhető-e? A gyakorlat egyértelműen válaszolt erre: éppen úgy tervezhető, mint bármely gazdasági tevékenység, vagy akár egy útiprogram. Természetesen a munka jellegének megfelelő módszerekkel. Ma inkább az a kérdés időszerű, hogyan lehet a pártmunkát a politikai munka hatékonyabbá tétele érdekében legcélszerűbben tervezni? Erről beszélgettünk a napokban Tarján Józseffel, az Orosházi Üveggyár, Szoj- ka Lajossal, a Hidasháti Állami Gazdaság, Varga Jánossal, a medgyesegyházi, Kenyeres Istvánnal, az endrődi pártbizottság, és Huszár Györggyel, a Békéscsabai Téglagyár párttitkárával. Egyetértettünk abban,- hogy ma könnyebb a pártmunka tervszerűségének biz-, tosítása, mert az országos politika kiegyensúlyozott, a politikai légkör nyugodt. Ámde a konkrét tervezés és végrehajtásának megszervezése korántsem egyszerűbb. Ugyanis az alapszervezeti pártmunka egyik sajátossága mindenkor a konkrétság, a másik jellemzője pedig a komplexitás. Az alapszervezetben minden „kézzelfoghatóan” jelentkezik és az intézkedéseket sem „elvi síkon”, hanem nagyon is gyakorlati módon kell megtenni. A problémák sem korlátozódnak az élet egy- egy speciális területére: bonyolult összetettségükben jelentkeznek. A tervezés nehézségeit ezek a körülmények adják, s az, hogy a párttagság is igényesebb lett, politikai és általános műveltsége jelentősen emelkedett. A párt működésének vezérlő elve a demokratikus centralizmus. A pártmunka tervszerűségének kulcskérdése: hogyan tudják a központi akaratot helyi teendőkkel úgy ötvözni, hogy abban a mindennapi élet valós problémái tükröződjenek. Beszélgető partnereim sok példával igazolták, hogy jelentős a fejlődés ezen a téren. Mind kevesebb a felsőbb pártszervek részéről kötelezően előírt napirend, egyre nagyobb súlyt kapnak a helyi teendők az alapszervezetek különböző terveiben. Ám a központi akarat ezzel nem szenved csorbát — bár erre utaló egy-két példát lehetne ugyan említeni. A felsőbb pártszervek határozatainak „helyi nyelvre” való lefordítása tükröződik mind jobban : az alapszervezetek irányítása differenciáltabb, közvetettebb lett. Az Orosházi Üveggyárban gyakorlat, hogy az üzemi pártbizottság nemcsak értékeli az esztendőt, hanem mindjárt fel is vázolja a következő év várható feladatait. Ez egyik alapja az alapszervezeti pártmunka tervezésének. Ezen túl az alapszervezet vezetősége a pártcsoportok és saját tapasztalataira támaszkodva számba veszi, s rangsorolja a munkatervi teendőket. Másutt is sok rokon vonást mutat a tervek készítésének sémája. A centrális akarat megfelelően érvényesül, hiszen például a több évre szóló központi határozatok — a nőpolitikái, az ifjúságpolitikai, a termelés- szerkezet átalakításáról, a hatékonyság fokozásáról szóló és egyéb témájú határozat — és a mindennapi élet szinkronja törvényszerűen megköveteli ezek napirenden tartását. Az alapszervezetekben nagyon sok politikai munka van. A tervezésnél a gondot éppen ez jelenti. Medgyesegyházi példa, de máshová is illik: régebben három- négy napirend is szerepelt a taggyűléseken. Az ülések a késő estébe nyúltak, mégsem tudtak a problémák gyökeréig lejutni, megfelelő döntéseket hozni. Ma már egy napirendnél többet csak ritkán tárgyalnak. Az ülések sem tartanak a kimerülésig. Vagyis nem sok, hanem jól megválasztott téma a lényeges. Nem könnyű a sok feladat közül mindig azt a bizonyos „döntő láncszemet” megragadni. Tarján József úgy fogalmazott: a tervszerűség egyik fontos előfeltétele a tájékoztatás. Kenyeres István, Huszár Pál hozzátették: ... és a tervek kollektív készítése. Az oda-, visszaáramló tájékoztatásról sok szó esett. Valóban nem nélkülözhető ennek jó működtetése. A pártszervezet vezetősége éppen úgy nem lehet meg a folyamatos tájékozottság nélkül, mint a pártcsoport, a taggyűlés, az üzemi tömegszervezet. De egyik sem lehet kellően tájékozott a másik tájékoztatása nélkül. Csakis így teremthető meg az az alap, amely a pártmunka tervezéséhez szolgál. De ez is csak alap, amelyre kollektív munkával lehet jó tervet építeni. Ma még nemegyszer a párttitkár állítja össze a terveket, s ez kerül testületi döntésre. Ennek nagy hibája, hogy kizárja az előkészítésből a kollektív bölcsességet, de a részvétel eredményezte személyes érdekeltséget is. Minden munkaterv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A pártmunka terv- szerűségének igazi mértéje nem a gondosan készített terv, hanem annak hatékony megvalósítása. Az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell a végrehajtás megszervezésére fordítani minden szinten: az alapszervezet vezetősége, a taggyűlés, a pártcsoport körében egyaránt. Hiszen a munkaterv, a cselekvési program csak olyan keret, amelynek minden egyes feladatához végrehajtási „hadműveletet” kellene kidolgozni. Ott például. ahol a munkafegyelemmel bajok vannak, ott nem elegendő ezt csak megállapítani, kevés csak a gazdasági vezetőt kötelezni megfelelő intézkedések megtételére. Ki kell dolgozni közösen a munkafegyelem szilárdítását szolgáló politikai módszereket is. Vagyis a politikai meggyőzés módszereit, érveit éppen úgy, mint a párttagok példamutatását hangsúlyozó eszközöket, a munkafegyelmet lazítok erkölcsi-politikai elmarasztalását. Ez is csak akkor lesz hatékony, ha a gazdasági vezetés, termelés- szervezési és adminisztratív intézkedései a tervszerű pártmunkával biztosított kedvező politikai légkörben, a dolgozók többségének egyetértésével párosul. □ pártmunka tervszerűségének irányt, formát, és keretet a tervek adnak. Ám a pártmunka tudatosságának, hatékonyságának tényleges mércéje a gondosan kiválasztott feladatok megoldása, amely alapvetően múlik a párttagok aktivitásán, belső meggyőződésből végzett munkáján, de múlik azon is, hogy milyen a pár talapszervezet politikai irányításával dolgozó helyi szakszervezettel, ifjúsági szervezettel és más tömegszervezetekkel a mindennapi munkakapcsolat, az egy nyelven beszélés. Enyedi G. Sándor
