Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-24 / 199. szám
1978. augusztus 24., csütörtök Közös élményeken alapuló emberi, művészi kapcsolatokat teremteni... Vidám vacsora, komoly gondolatokkal fűszerezve--- - ■ ---- — ■ ■ I ^ 3 11 LjTi' Ú j könyvek — A Gondolat Könyvkiadó a népszerű Gondolat-zseb- könyvek sorozatában jelentette meg Lukács Emőné— Tarján Dezsőné: Megmérjük a világot című kötetet. A szerzők arra vállalkoztak, hogy a kis könyvben megismertessék az olvasóval a legfontosabb mértékegységeket. Ezek legtöbbje persze közismert — annyira, hogy már azt is elfelejtettük, honnan származnak, . tulajdonképpen mit is jelentenek. Az effajta ismereteinket segít felfrissíteni a hasznos könyvecske. A Világjárók-soro- zatban látott napvilágot Alina és Czeslaw Centkiewicz A sarkcsillag nem vezérelte őket című, sok érdekes képpel illusztrált kötete. Sokak érdeklődésére tarthat számot Charles A. Whitney A Tej- úrendszer felfedezése című, szintén sok érdekes illusztrációval kísért tudományos népszerűsítő munkája. Az országban nagy számmal található Eger-barátoknak szerez örömet Nagy József most megjelent több száz oldalas könyve, az Eger története. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a Delfin-könyvek sorozatában jelentette meg Fehér Tibor Aranyváros hercege című ifjúsági regé26. A kocsma elég üres volt. Inkább kint vigadtak a felgallyazott, lampionokkal teleaggatott téren. Csak a megrögzött kocsmalakók ténfe- regtek, vagy üldögéltek ide- be, a maiakart asztalok mellett, a magas és kékre festett, nedvessségtől pergő va- kolatú, rideg falak között, egy szál meztelen villanykörte alatt, melynek fukar világánál a falihirdetések apróbb betűi egybefolytak. Azok tartózkodtak idebe, akiknek 'kocsmabűz az ózo- nuk, s odaki fuldokolva kapkodnának a levegő után. Ha Anyicska benéz ide, hazavihette volna az apját. Az ajtó közelében ült Ján- nal, merthogy máris indul hazafelé, épp csak ezt a sört megisszák, mármint ezt az egy korsót, amire bejöttek. Az asztalon nem volt már hely az üres korsóktól. Ján áthajolt rajtuk, és bizalmasan súgdosott Matej fülébe: — Csak neked mondom, cimborám, hulladék fából pontosan olyan jó lesz, és sorozatokban nyét, valamint Thomas Mayne Reid A fehér törzsfőnök című regényét (utóbbit Szinnai Tivadar értő átdolgozásában). A sajnos sűrűn előforduló nyári gombamérgezések évadján különösen hasznos lehet a Búvár-zseb- könyvek sorozatában újból megjelentetett Gombák című, színes illusztrációkkal kísért kis kötet, Kalmár Zoltán és Huiler Ágoston közös munkája. Ugyanennek a sorozatnak újabb kötete Pénzes Bethen—Gémes Péter Állatkerti emlékek című ismeretterjesztő képeskönyve. Gyermekregény Ivana Brlic —Mazuranic könyve, a Dikies inas csudálatos viszontagságai. A magyar—csehszlovák közös kiadás keretében, a pozsonyi Madách Kiadóval közösen jelent meg Vladislav Vancura Bocska és gazdája című meséje. Említsünk még néhány most megjelent Kozmoszkönyvet is, például Szeberé- nyi Lehel novelláiból, elbeszéléseiből gazdag válogatást adó A mesehajó elmerül című kötetet, s Várkonyi Mihály két kisregényét (Koszorú a ház falára, A látogatás vasárnapja) tartalmazó könyvet. potom pénzért megúszod. Egy liter borért vagy kettőért akárki hoz neked a fűrészüzemből. No, csak mondom, értjük egymást.l Matej már pislogott, álmosan és mereven. S e nehezen forgó, merev tekintet makacsul csüggött a sarokasztalon. Noha messze volt a sarokasztal, a hodály ellenkező végében, hol a homály is mélyült, a közbeeső asztalok maiakart lapjain köny- nyen átsöpört, mert azok üresek, simák és csúszósak voltak, akár a frissen sepert jég. — Ez sántikál megint valami dolog — mondta Matej, mintha két nyelv volna a szájában, két egymásba akadó. — Keresi a kincset — felelt Ján, alacsonyan szálló, hessentő mozdulatot tett a söröskorsók felett, s arany- foga is kivillant hozzá, melyet a sok asztalosmunkával szerzett, és amely meglehetősen a sor végén volt, úgyhogy nevetnie kellett ahhoz, hogy kivillanhasson. Mladonyiczky Béla szobrászművész műterme előtt augusztus 20-án délután sűrűn nyílt a kertkapu. A házőrző puli, gazdáit megelőzve minden autófékezésnél a kerítéshez rohant, hogy vidám farkcsóválással üdvözölje a Kohán-műhely érkező tagjait, s a szép számú meghívott vendégsereget. Az udvaron hatalmas üstben már régóta rotyog csendesen a birkapörkölt. A főszakács, Gaburek Károly festőművész a nagy feladathoz kellően beöltözve, elégedetten kóstolgatta a szemre, illatra is pompásnak ígérkező főztjét. Kölcsönös bemutatkozások, ízes adomázás, ismerkedés a környezettel — így indult a Kohán-műhely 1977-ben született alapokmányában hivatalosan is megfogalmazott baráti találkozók egyike. A programban a pécsi és kecskeméti közös kirándulás tapasztalatainak megbeszélése szerepelt, s természetesen, egy hangulatosan elköltött vacsora is. A tágas műteremben a rövid szemlélődést, kötetlen beszélgetést éppen a legfiatalabb Kohán-műhely tag, Tóth Ernő festőművész szakította meg. Lelkesen szólt a kecskeméti tapasztalatokról, A sarokasztalon két krigli dupla féldecivel paprikázott sör állt, fölöttük a trafikos farkasszemet nézett Zsabká- val, s csak néha engedett . magának egy-egy oldalpillantást, mely mindössze Ján kerek fejének befogadására volt elegendő. — Hm... — mondta Zsabka, és sötét tekintetét beleeresztette a sörbe. — Mulatságos. Már azt hittem, megin a Vaskaput firtatja. A trafikos legyintett. — Azt már el is felejtettem. — Jobb is — mondta Zsabka, s elhallgatott. Emezt a dolgot emészgette. A kis ember türelmesen várakozott rá. Megvárta, míg befejezi a hallgatást, és lehúzza sörét. — No? — kérdezte ekkor, és intett, hogy hozzanak új sört. De csak az egyik ujját emelte fel hozzá, ami azt jelentette, hogy szimpla féldeci elegendő lesz bele. Már látta, hogy Zsabka hajlik a dologra, bár még visszakérdezett : — És mi a fenének? — Az az én dolgom. — No jó — mondta Zsabka, hátradőlt a széken, urasán, fölényesen. — Négy piros. A trafikost elöntötte a bíbor. — Egy rabló vagy. — Az kell magának. Zsabka vigyorgott, a trafikos fejét csóválta tehetetlen/ — Mást úgyse találna erre — mondta Zsabka még pimaszul. ahol a képzőművészek a város vezetőinek segítségével, szinte minden köztéren szemet gyönyörködtető jelét hagyták munkálkodásuknak, alkotó lendületüknek. A zo- máncművésztelep alkotói például ízléses háztábláikkal hívták fel magukra a Békés megyei képzőművészek figyelmét. A tapasztalatok azt bizonyítják: jó együttműködés alakult ki a város üzemei, s az ott élő alkotók között. Az utolsó mondat után egy pillanatra csend állt be. À hallgatásból érezni lehetett a „de szép is volna, ha itt is így lenne” óhaját. A villanásnyi szünetet Gaburek Károly szavai törték meg: Pécsett is, az ottani iparra támaszkodva dolgoznak a képzőművészek. Olyan dolgokat észleltünk, amelyek Békés megyei megvalósítását nem kellene szégyellnünk, hiszen a jó ötlet azért is születik, hogy átvegyék, hasznosítsák másutt is. Pécsett is, Kecskeméten is az alkotásokat az egész város élvezi. Mi is a megyéért, környezetünkért kell, hogy munkálkodjunk. Az itthon élő hagyományok — gondolok itt például Tevan Andor kora könyvkiadását megelőző nagyszerű rá- érzéseire, előfutár szerepére — bennünket is köteleznek. Ügy érzem, nálunk még csak most indult el a folyamat, hogy megteremtsék az » itt élő művészeknek a nyugodt alkotómunkához szükséges objektív feltételeket. — Nekünk nem műtermi, hanem társadalmi szinten kell tenni! — tereli gyakorlati síkra a beszélgetést Tóth Ernő. Azért jöttünk össze, hogy a látottak alapján gyakorlati célokat határozzunk meg. Vagy nem? Mi is készíthetnénk közösen egy játszóteret, ami csak a mi munkánkat őrizné! A felforrósodott levegőt, az ide-oda röpködő pró- és kontra gondolatokat Koszta Rozália csöndes, megfontolt szavai csillapítják le: — Két dolgot szeretnék hangsúlyozni: a Kohán-műhely annyiban létezik, amennyiben megvalósítja terveit. Kohán szellemében, az ő művészi magatartásában kell dolgoznunk. De ne legyünk türelmetlenek! Most olyan stádiumban vagyunk, hogy végre kezdünk emberileg, művészileg is közelíteni egymáshoz. A- kirándulások célja is az volt, hogy a szerzett közös élmények segítségével szorosabbá váljon barátságunk. — Lesznek hamarosan konkrét feladataink is —fordul válaszadásra készülve Tóth Ernő felé. — A Gyulán készülő Kohán Múzeum megvalósításában szükség lesz együttes fantáziánkra, közös munkálkodásunkra! A házigazda, Mladonyiczky Béla, elhessegetve maga elől a már alaposan összesűrűsödött pipafüstöt, csak ennyit tesz hozzá: — Fontos, hogy közösségként lépjünk fel. S az egy év múlva esedékes kiállításunk majd sok mindent eldönt. Ez a bemutatkozás olyan kell legyen, amely előtt a szakma is meghajol! Áz egyre őszintébb, önkritikusabb hangú beszélgetést újra Koszta Rozália folytatja: — Higgyétek el, a legnehezebb: jó légkört teremteni a műhelyen belül és körül is. Már sokat haladtunk előre. De át kell még törjük a falat, amely körülvesz bennünket. De ezt csak tettekkel tehetjük. Ahogyan a közművelődési munkánkkal már bebizonyítottuk létünket, alkotó munkánkkal is hasonlóképp kell cselekednünk. À későbben érkező Takács Győző szenvedélyes hozzászólásban oldódik fel. — Így van. Eddig inkább művészetpolitizáltunk, s kevesebbet alkottunk. Most már itt az idő, hogy megteremtsük a tiszta bírálaton alapuló alkotólégkört a műhelyen belül. Hiszen, ha igazi közösség, valóban műhely akarunk lenni, akkor egymás munkájába is bele kell szólnunk. Mert mint a Kohán-műhely tagjai egyben felelősséget is vállalunk egymás tevékenységéért. Az lenne együttmunkálkodásunk célja, hogy fölrázzuk magunkat a közös feladatok végzésére! Hogy ne várjunk csodára, hanem mi menjünk a feladatok elé! Persze, lehet és van is min töprengeni. Az üzemekkel kötött szocialista szerződések csak ímmel-ámmal valósulnak meg. Akad még probléma a megbízásokkal is. De végül - is úgy érzem, megtört a jég. Csak ehhez további bizalomra lesz szükség. Es még valamit! Ehhez szükség van arra is, hogy mi magunk te-, remtsük meg az egymáshoz fűződő kapcsolataink tisztaságát. S akkor, az alkotómunkával bizonyított létünkkel majd kivívhatjuk céljaink elismerését. Odakint már sötét van. A ki tudja hányszor újramelegített birkapörkölt még mindig türelmesen várja a hunyó parázs fölött az egymással és önmagukkal is vitázó alkotókat. Nehéz feladatot vállaltak Békés megye képzőművészei: egy magányos, nagy alkotó hagyományaira építve új, kollektív hagyomány teremtését. A megvalósítás útja még nem teljesen tisztázott. Az egyéni akarások még lassan igazodnak a közösségi célokhoz, de az eszme, amit mindnyájan elfogadtak, tiszta. B. Sajti Emese Mai tévéajáhlatunk : Kisfilmek a nagyvilágból — Na jó. Kezet adtak egymásnak. Teli korsóikat megemelték és felhajtották. A trafikos már felállt volna, de Zsabka még mindig hátradőlve ült a széken. — Várjunk még — mondta, és kinyújtotta markát.— Kettőt most, előre. — Akkora zsivány vagy — morgott a trafikos, míg zsebében kotorászott a két bankó után, amit aztán Zsabka megköpdösött és eltett. — Nálam találkozunk. Zsabka indult elsőnek. Majd kisvártatva Sandi is. De ő megállt Matejék asztalánál. Mert úgy érezte, magyarázkodnia kell. — Ez is megkomolyodik, mint a többi — mondta Mate jéknak. — Felássa a kertem. Nyáron? — gondolta Matej, de tompa, alig forgó agya mindjárt el is vesztette. amit talált. Ellenben Ján, az asztalos hamisan hunyorított Sandira, meg is fenyegette az ujjával; jól tudta, miféle üzlete van a trafi- kosnak a Zsabka gyerekkel: mennek az erdőbe, már pitymallatkor, bizonnyal. Egyiket se találta el. Mert a báli muzsika zümmögve terült el a falu fölött, mint könnyű köd, s az óra még csak a tízet ütötte, mikor Zsabka zörgetett a trafik ablakán, valóban ásóval, lapáttal. És valóban kertbe mentek, nem pedig erdőbe. (Folytatjuk) Üj sorozat indul 20 órai kezdettel a Kisfilmek a nagyvilágból keretében: Az Ibériai félsziget madárvilága, amely 13 részben dolgozza fel a témát. A sorozat bemutatja a gólyát, a kisra- gadozókat, az erdő állatait, a sűrűség kalózát: a héjját, az eleven lövedéket: a sólymot, amely zuhanórepüléssel kapja el zsákmányát. Az első két rész a vadkecskékről szól ; ezúttal a fiatal gidák fejlődését, az anyai ösztön különlegesen szép megnyilvánulásait figyelhetjük meg. A Kisfilmek egy másik érdekes darabja a Művészek Párizsát mutatja be, a századfordulóra vezet, amikor Párizs a világ művészeti életének középpontja lett. Oda sereglettek a festők, szobrászok, műpártolók, nemcsak Franciaországból, de a világ más tájairól is. o Megjelent a TIT témajavaslatait tartalmazó Békés megyei kiadvány A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete megjelentette és eljuttatta a szervezet tisztségviselőihez az 1978/79-es évad témajavaslatait. Az összeállítás a párt XI. kongresszusának határozatai, a közművelődési törvény, az V. ötéves terv megvalósításának feladatai szellemében szolgálja a szocialista közművelődés-politika sokoldalú ismeretterjesztési követelményeit. A kötet bevezetőjében megjegyzik, hogy-az új évad kiemelt feladata lesz az 1918-as őszirózsás forradalom és az 1919-es Tanácsköztársaság 60., valamint a KMP megalakulása 60. évfordulójának méltó megünneplése. A témajavaslat-összeállításban ismételten visszatérnek a korábbi években megjelentetett komplex témajavaslatokhoz, elsősorban azért, hogy a szerződést kötők számára eligazodást adjanak egy-egy témakör kiválasztásához, másrészt pedig azért, hogy az előadók felkészüléséhez forrásanyagként is segítséget nyújtsanak. Valamennyi szakterület előadói számára továbbra is szerveznek előadói konferenciákat, az értelmiség egyéb rétegeinek pedig reprezentatív klubelőadásokat. Az összeállítás számos témaajánlást nyújt a tudomány, a társadalom, az ipar, a mezőgazdaság témaköreiből, foglalkozik a szocialista életmód kérdéseivel és környezetvédelmi előadás-sorozatokkal is. Megjelentették azoknak a komplex sorozatoknak a címeit, amelyeket a korábbi években a TIT megyei szervezete témajavaslataiban már közreadott. A kitűnő tájékoztatót megtoldották azzal, hogy ismertetik a nemzetiségek anyanyelvén tartandó előadások témaajánlásait, és külön felhívják a figyelmet a megyei szervezet szemléltetési anyagára. Koszta Rozália Czóbel Béla-adomákat mesél Tóth Ernőnek és Trombitás Tamásnak SZEBERÉNY! LEHEL: A RÉM Regény Molnár Antal és Gaburek Károly a birkapörkölt „zsűrizésére” készül Fotó: Orbán Károly
