Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-12 / 189. szám

1978. augusztus 12., szombat o EHLEZsJ Húsáruház Ami szem-szájnak ingere, itt minden megtalálható, legalábbis húsból és húské­szítményekből. így lehetne jellemezni legtalálóbban a Békéscsabán tegnap, augusz­tus 11-én megnyílt húsáru­házát, amelyet a Békés me­gyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, a Mezőhegyesi Állami Gaz­daság közösen üzemeltet. Az átadási ünnepségen — ame­lyen megjelent dr. Fekete Antal, a városi pártbizottság első titkára, Araczki János, a városi tanács elnöke, Stei- gervald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak vezetője, — Krizsán Miklós, az ÉKV igazgatója tájékoztatta a szakembere­ket, a meghívott vendégeket az áruház létrejöttéről. El­mondotta, hogy a megye- székhely lakosságának nö­vekvő igényeit magasabb színvonalon szeretnék kielé­gíteni. A mintegy 400 négy­zetméter alapterületű üzlet­ben friss tőkehússal, húské­szítményekkel, konzervekkel, baromfiipari termékekkel, pékáruval, tejjel és tejtermé­kekkel, üdítő italokkal áll­nak a fogyasztók rendelkezé­sére. Ezenkívül helyben fo­gyasztásra, előrendelések fel­vételére is lehetőség van. A vásárlók egymillió forint ér­tékű árukészletből válogat­hatnak. nyílt Békéscsabán Krizsán Miklós, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat igaz­gatója átadja a Tanácsköztársaság útján levő húsáruházát Fotó: Martin Gábor fl csillagász baráti körök találkozója Csütörtökön, augusztus 10- én érkeztek Budapestre a 3 napos országos találkozó résztvevői. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében indított csilla­gászati baráti körök egyre népszerűbbek megyénkben is. Gyulán, Medgyesegyhá- zán, s több más helységben egyre több amatőr csillagász fürkészi esténként távcsövé­vel az eget. A csillagászbará­ti mozgalomba kapcsolódva az Uránia Csillagvizsgáló • munkatársai elméleti és módszertani segítséget is adnak a tagoknak. Az országos találkozón augusztus 11-én a baráti kör mozgalmáról tartott előadást a kör elnöke, Ponori Thew- rewk Aurél. A csillagászat időszerű kérdéseivel ismer­kedtek a résztvevők, majd a Csepel Művekbe látogattak, ahol amatőr csillagászati ki­állítást is megnéztek. Szom­baton dr. Kulin György elő­adását hallgatják, majd pla- netáriumi műsort, szakmai filmeket látnak. Vasárnap, augusztus 13-án az égi me­chanikával, az -űrkutatással, a csillagászat úttörőivel is­merkednek a csillagászati baráti kör tagjai. Megszűnt a járvány A KÖJÁL-tói kapott tájé­koztatás szerint az oroshá- za-gyopárosi vérhasjárvány 1978. augusztus 10-el meg­szűnt. így augusztus 12-vel, a gyopárosi napközis tábor járvánnyal kapcsolatos zár­latát a Békés megyei Állami Közegészségügyi Járványügyi Felügyelőség feloldotta. A térségben már csak jelenték­telen számban fordul elő megbetegedés. Kondorosi munkásőrök | Levelet kapott a szerkesz- ; I tőség, amelyben arról érte- j j sítették, hogy a kondorosi j ; Egyesült Termelőszövetkezet : I dolgozói között szép szám- ; ' mai vannak munkásőrök, : ! akik nemcsak önként vállalt j kiképzési és politikai felada- ] ; tűk teljesítésében állanak ! j példamutatóan helyt — az ; elmúlt két évben egymás ; után elnyerték a Munkásőr ! j Század Legjobb Szakasza cí- ; ! met —, hanem a mindenna- ! j pi gazdasági munkák végzé- \ j sében is. Különösen kitűntek : ! most helytállásukkal a köny- ! nyűnek éppen nem nevezhe- ; tő kenyérgabona betakarító- : sában. A levél idéz a szö­vetkezeti elnök elismerő szavaiból is. A helytállás a munkában, a vállalt feladatok lelkiisme­retes, időben történő teljesí- tése dicséretes emberi tu- : lajdonság. Számón tartani az egész megyére kiterjedően az ilyen, naponként ezrével születő tetteket nagy számuk miatt is lehetetlen, de szá­mon kell tartani viszont minden munkahelyen, min­den ilyen megnyilvánulást. Nemcsak számon tartani, hanem szót is ejteni róla ott, ahol történik, s akkor. . amikor történt. Erre minden ; tevékenykedő embernek : szüksége yan: így még in- j kább látja munkája értei- j mét, célját, társadalmi hasz- I nosságát. ; Ezért közöljük most ezt a ! kis hírt, s nem azért, mintha j az átlagon felül végzett lel- ] kiismertes munka rendkívüli 1 és szokatlan lenne. • ; —e— : Exportpulyka Ecsegfalváról A ecsegfalvi Egyetértés Termelőszövetkezet nagysza­bású rét- és legelőfejlesztést határozott el a juhászat és a szarvasmarha-ágazat fejlesz­tése érdekében. Pillanatnyi­lag 1300 anyajuh legel a szö­vetkezet határában, de rövi­desen 3000-re növeljük szá­mukat. Külföldön nagyon ke­resik a jó húsú magyar pe­csenyebárányt, és így magas a felvásárlási ár is, érdemes tehát a juhászattal foglal­kozni. Szép reményeket fűznek a szövetkezetben a szarvas­marha-tenyésztéshez is. Ma­gyar-tarkával foglalkoznak, mivel elsősorban a hústerme­lést tartják szem előtt. Ter­mészetesen azért a tejről sem feledkeznek meg, így a vegyeshasznosítású állomány még jobban jövedelmez. A legnagyobb jövedelmet azonban — ha csak a jövő­ben is — a pulyka hozza majd. Úgynevezett bronz- pulykákat tartanak a szö­vetkezetben, természetes, kö­rülmények között és ezért ezeknek ,az állatoknak a hú­sa vadasabb ízű. Elsősorban Olaszországban kedvelik na­gyon ezt a fajtát, az Itáliá­ból érkező kamionok csak­nem minden hónapban meg­jelennek Ecsegfalván, hogy élő állapotban szállítsák el a pulykákat. Az idén 37 millió forintos árbevételt tervez az ecseg­falvi termelőszövetkezet, az összeghez 15 millió forinttal járul hozzá az állattenyész­tési ágazat. Az Egyetértés Tsz-ben úgy tervezik, hogy ,a közeljövőben fejlesztik az állattenyésztést. Zár a pedagógus mttvésztelep Látványos munkabemuta­tóval zárult a gyulai peda­gógus alkotótábor. A VII. al­kalommal megszervezett nyári alkotótábor résztvevői ismét az ország minden tá­ját képviselték. A művészte­lep vezetője Marsovszki End­re és a résztvevők vala­mennyien színvonalas kiállí­táson mutatták be itt készült alkotásaikat; akvarellt, olaj-, képet, szőttest, szobrot, gra­fikát, melyet Farkas Sándor, a Várfürdő vezetője mélta­tott és ajánlott a látogatók figyelmébe. Átadták a Székely fliadár-fotópályázat díjait Tizenharmadszor került az idén a közönség elé a Székely Aladár-emlékpá- lyázat válogatott képanya­ga tegnap délután Gyulán, a Dürer teremben. A pá­lyázat, amelyet 1966-ban hirdetett meg először a vá­ros, most is az eredeti cél­kitűzéseknek megfelelően meghívásos volt, és a képek témakörét a művészek ha­tározták meg. Dér Lajos, Gyula város Tanácsának el­nökhelyettese megnyitó be­szédében elmondotta, hogy ezúttal 71 alkotó 138 képét láthatja a kiállítás közönsé­ge. Megemlékezett Székely Aladárról is, aki Gyulán kezdte életét és pályáját. A realista portréművészet el­ső mestereként, a legnagyob­bak között tartja őt számon a fotóművészet története, de a ma fotósainak is utat mutat művészetével. Dér Lajos ismertette a díjazottak nevét is. A Szé­kely Aladár-emlékplakettet és az első díjat Benkő Im­re budapesti fotóművész kapta, második Tóth Ist­ván ceglédi alkotó lett. A harmadik helyezett Juhos Nándor amatőr művég* lett kollekciójával, Gyul^ vá­ros Tanácsának külondíját pedig a kazincbarcikai E. Szabó István kapta, a ka­zincbarcikai olefinmű épí­téséről készült fotójáért. Dér Lajos tanácselnök-helyettes mondott ünnepi beszédet a kiállítás megnyitóján Fotó: Gál Edit Mire agitál a technika? □ technika nagyszerű dolog, de mindig baj van vele. Ezt meg­erősítheti mindenki, aki vissza tud emlékezni arra, mit kínlódott kezdetben a mosógépével, a hűtőgéppel, de még a televíziókészülé­kekkel is — nem szólva az autóról, vagy még bonyo­lultabb műszaki berende­zésekről. De társadalmi szempontból is mindig baj, illetve legyünk udvariasab­bak: probléma van a technikával, mégpedig olyanformán, mint a fele­séggel; se vele, se nélküle nem megy ... Félretéve a tréfát: az új, korszerű tech­nika meghonosítása tagad­hatatlanul hasznos, egyes esetekben valósággal nélkü­lözhetetlen, de távolról sem problémamentes. Nagysze­rű és izgalmas dolgokat ol­vas például az ember ar­ról, hogyan alakul át az újságkészítés, hogyan vo­nulnak be ebbe a lényegé­ben jónéhány évtizede vál­tozatlan folyamatba a szá­mítógépek, a fényszedés, a magnetofon. Ez bizonyára szükséges : megkönnyíti, megjavítja az újságkészí­tést és magát az újságot is, csökkenti az - önköltséget és így tovább, hosszan sorol­hatnám az előnyöket. Ugyanakkor mégis heves harcok kísérik az újságké­szítés átalakulását : példá­ul Nyugat-Németországban sztrájkok, tüntetések köve­tik egymást, a nyomdászok tiltakoznak ellene. Ez egye­seket első hallásra talán meglep, hiszen a jól kép­zett szakmunkásnak öröm valami új, érdekes technikai berendezést kezelni, még ha az átállás tanulást kíván is. És mégis: a nyugatnémet nyomdászok tiltakoznak az új technika bevezetése el­len. Tiltakoznak és harcol­nak. Keményen. A harc persze kiterjed az utcára is: mind a szó szoros értelmé­ben, vagyis tüntetések for­májában, mind pedig úgy, jó hogy kiviszik a küzdel­met a benne részt nem ve­vők közé, beszélnek róla a televízióban, a rádióban. A nyomdatulajdonosok ter­mészetesen támadják a munkásokat és igyekeznek őket kompromittálni, sőt nevetségessé tenni a nagy- közönség szemében, hogy elüssék annak szolidaritá­sától, támogatásától. Új géprombolóknak, ludditák- nak nevezik, gúnyolják a sztrájkolókat. A nyomdászok egyik ve­zetője, a düsseldorfi Pfun- der nagyon figyelemre mél­tó választ adott ezekre a támadásokra. Ezt mondta: „Nem vagyunk géprombo­lók. Nem az új technika el­len sztrájkolunk, hanem annak társadalomellenes fehasználása ellen”. A szakszervezeti vezető metsző logikájú érve rávilá­gít arra, hogy a technika nem „tiszta technika”, nem „politikamentes”, amint pedig a kommunistákkal vi­tatkozva a reformista szak- szervezeti vezetők annyira szeretik mondogatni. Most, ebben a harcban föl kel­lett ismerniök az osztály­együttműködést hirdető szakszervezeti vezetőknek is, hogy a tőkések a tech­nikát nem azért alkalmaz­zák, hogy korszerűek legye­nek, hanem azért, hogy — és azért, mert — ezzel na­gyobb profitra tesznek szert. Ha kell, természetesen azon az áron is, hogy 30 ezer nyomdai szakmunkást az utcára tesznek. Mert nem kevesebbről van szó! „Egy egész foglalkozási ág­ról van szó — mondta a szakszervezeti vezető —, ez­zel együtt az egész jövőnk- ről”. És hozzátette: „Nem­csak mi vagyunk érintve, hanem minden ipari munkás és alkalmazott. Ami ma ve­lünk történik, holnap #az le-' hét a sorsa más iparágak munkásainak is”. És ugyan­ebben az újságtudósításban, ahonnan ezeket a sorokat idéztem, olvastam egy wuppertali szedőmunkás szavait is, aki ezt mondta: „A létünkről döntenek”. De hozzátette: „Az új tech­nikát nem lehet a munka­helyünk rovására bevezet­ni”. ; lartok tőle, hogy a j wuppertali szedő I I még mindig nem is­merte ki eléggé a tőkése­ket. Akik a nagyobb és biz­tosabb haszon kedvéért — az automaták nem sztráj­kolnak! — bizony könnyen odadobnák az ő létüket (ve­zesse bárki az államot), és akik be fogják vezetni az új technikát, amely abban a tőkés társadalmi rendben fájdalmas módon társada­lomellenes módon hasz- náltatik fel. Nem is lehet másként, mert nem a tár­sadalomért alkalmazzák, hanem annak egy kis ré­széért. Amely nálunk már megszűnt létezni. Az új technika nagyon jó „agitá­tor” : megmagyarázza, hogy milyen körülmények kö­zött hasznos a társadalom­nak, milyen körylmények között taszít az utcára ezre­ket. És ezt az agitátort semmiféle törvénnyel nem lehet elhallgattatni. Pető Gábor Pál i Megyei közúti információ Az országos Ifjú Gárda­szemle alkalmából megren­dezésre kerülő honvédelmi nap miatt az alábbi forga­lomterelésekre kerül sor: 1978. augusztus 13-án 8—14 óra között a 44. számú főút doboz—békéscsabai összekötő út csatlakozásától a Gerla— Veszély összekötő út csatla­kozásáig (Veszély) lezárják. Kijelölt terelőút: száraz, csa­padékmentes időben Békés­csaba—Gerla—Veszély és vissza, csapadékos időjárás esetén a Gerla Veszély Ösz- szekötő úton csak a teher­járművek és autóbuszok köz­lekedhetnek. A személygép­kocsik forgalomterelése a következő : Békéscsaba felől Doboz—Szanazug—Gvula : Gyula felől a 44. számú fő­út és a kétegyházi út csatla­kozásától Szabadkígyós felé Békéscsabára. A terel őutat sárga terelőtáblák jelölik, a lezárási pontokon rendőri irányítás is lesz. Augusztus 13-án 14.50—17 óra között a 44. számú főút békéscsabai átkelési szaka­sza a Kner Nyomdától * az Élővíz-csatorna hídig, vala­mint az István király tér, Szabadság tér rendőri forga­lomirányítással lezárásra ke­rül. Az átmenő forgalomnak a 44/a jelű utat — Jókai— Petőfi—Bartók B.—Bánszki— Bajza utca — kell igénybe venni. A fentiekkel kapcsolatosan közöljük a Volán tájékozta­tóját: 1978. augusztus 13-án 15 órától 17 óráig és augusztus 18-án 17 órától 19 óráig és 20 órától 23 óráig a helyi já­rati autóbusz-közlekedésben változások lesznek. A Jókai Színház, Szabadság tér, I. sz. posta és Körös Hotel elne­vezésű megállóhelyeket az autóbuszok nem érintik. Az 1, 2, 5, 6, 13 jelzésű autóbu­szok a Tanácsköztársaság útján a népművészeti bolt előtt, illetve azzal szemben, a 3, 10, 17, 4, 9 jelzésűek a Munkácsy utcában, a 8 jel­zésű a Bánszki utcai torony­háznál állnak meg. Augusz­tus 13-án megrendezésre ke­rülő honvédelmi napra a békéscsabai és gyulai autó­busz-állomásokról szükség szerinti indítással autóbuszok közlekednek. (Felhívjuk a figyelmet, hogy a repülőtér­re kerékpárral sem lehet közlekedni.) Viteldíj Békés­csabáról 2 forint, Gyuláról 4,50 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom