Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-09 / 186. szám
1978. augusztus 9., szerda A KSH Békés megyei Igazgatéságának 1978. első félévi jelentése (Folytatás az 1. oldalról) kül számítva 92%-a — származott a termelékenység emelkedéséből. A cikk megnevezése Kötött felsőruházat Szárazkolbász Vágott baromfi Gyümölcskonzerv Főzelékkonzerv A megyei székhelyű szocialista ipar volumenben 5,6%-kal növelte exportját, mely az összes értékesítés 27%-a volt. Az ipar egészében a teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók havi átlagbére 2956 forint volt, ami — részben a műszakpótlék hatására — 12%- kal haladta meg a tavalyit. Az elmúlt két év első felében 5, illetve 8%-os volt a növekedés. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar az év első felében 520 millió forint értékű saját építési-szerelési munkát teljesített, összehasonlítható árakon számítva valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak számának 2,2%-os növekedése mellett a munka termelékenysége 2,7%-kal romlott. Ugyanakkor kedvező, hogy az átadott létesítmények száma az 1977 első félévinek mintegy kétszeresére nőtt. Ezek értékének — természetesen — csak egy bizonyos része képezte az idei termelést. Az összes foglalkoztatottak száma meghaladta az 5300 főt. A fizikai foglalkozásúak teljesített munkaóráinak száma — a létszám- növekedés ellenére — elmaradt az 1977 első félévitől; havi átlagbérük azonban (3225 forint) 6,4%-kal emelkedett. Mezőgazdaság A szántóföldi növénytermelés szerkezetét 1978-ban a megyében a belvízzel borított területek magas aránya, továbbá az egyes helyeken jelentős kárt okozó jégeső és zivatar kedvezőtlenül befolyásolta. A vetetAz áru megnevezése Vágómarha Vágósertés Vágójuh Vágóbaromfi Tehéntej Gyapjú Az összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 1978 első félévében az állami gazdaságokban 9067, a vízgazdálkodás területén 3888 fő volt; 0,2 illetve 1,4%-kal emelkedett 1977 megfelelő időszakához viszonyítva. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a tartósan állományban levők átlagos száma 2,5%-kál (37 259 főre) csökkent. A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére az állami gazdaságokban 3152, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 2724, a vízgazdálkodás területén 3003 forint volt, s 8—10, illetve 5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. I lakosság pénzbevétele A megye lakosságának főbb forrásokból származó készpénzbevétele az egy évvel korábbinál és az idei országosnál ise gyorsabban (11%-kál) emelkedett. A bér és bérjellegű, valamint á mezőgazdasági áruértékesíA fontosabb cikkek termelése a szocialista iparban a következőképpen alakult: 1978. I. félév az 1977. I. félév %-ában 72 110 82 len szántóterület aránya 1978. május 31-én 4,2% volt. A fontosabb növények közül 1978-ban a kalászos gabonafélék (ezen belül a búza), a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a lucerna, valamint a zöldség- és főzelékfélék területe, ugyanakkor kevesebb lett — többek között — a rizsé, a borsóé, a burgonyáé, a silókukoricáé, a csalamádéé és a vörösheréé. A megye állatállománya összességében és ágazatonként az ötödik ötéves tervidőszak első felében a célkitűzéseknek megfelelően alakult, s így jó alapot biztosít az állattenyésztés területén előirányzott feladatok teljesítéséhez. A szarvasmarhák száma 1978- ban tovább nőtt, június 30- án 129 300 darab volt; 3900- zal több, mint egy évvel korábban. A sertésállomány egy év alatt összességében alig változott (1978. június végén 928 800 darab volt), a kocák száma ugyanezen idő alatt dinamikusan emelkedett. A juhok száma és a baromfiállomány is nőtt az 1977 júniusihoz viszonyítva. 1978 első felében a mező- gazdasági üzemek és a lakosság fontosabb vágóállatokból és állati termékekből együttesen 15,1%-kal többet értékesített, mint az előző év azonos időszakában; illetve 1976—1978 első hat hónapjában 10,2%-kal többet, mint a negyedik ötéves tervidőszak első féléveinek átlagában. Vágósertésből az év első hat hónapjában még soha nem vásároltak fel ilyen nagy mennyiséget — 397 750 darabot, 461 871 q-t —, csaknem 28%-kal többet, mint 1977 első félévében. Tyúktojás és méz kivételével valamennyi fontosabb cikkből emelkedett az eladott mennyiség, az alábbiak szerint: 1978. I. félév az 1977. I. félév %-ában 112,0 127.7 119,6 116,9 107.8 108,1 tésel kapcsolatos lakossági pénzjövedelmek ugyanilyen arányban nőttek. A munkabérek összegének emelke- _ déséhez -nagyban hozzájárultak a múlt év második felében végrehajtott központi bérintézkedések és a műszakpótlék rendezése ; továbbá az, hogy az első félévben már a vállalati (szövetkezeti) hatáskörű béremelések is nagyrészt megtörténtek. Kiskereskedelmi forgalom A megye kiskereskedelmének első félévi forgalma — melynek döntő részét a lakosság vásárlásai képezik — megközelítette az 5,3 milliárd forintot, s folyóárakon 11,2, összehasonlító árakon számítva — tehát az árváltozást kiszűrve — 6,7%-kal haladta meg 'az egy évvel korábbit. Az utóbbin belül a bolti élelmiszerek forgalma — az átlagosnál nagyobb árnövekedés mellett is — jelentősen, 5,3%-kal nőtt, a vendéglátás bevétele volumenben csaknem a tavalyi szinten maradt. A ruházati cikkekből és a vegyes iparcikkekből értékesített mennyiség 3,4, illetve 10,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Idegenforgalom 1978. év közepén a szállodák és egyéb szálláshelyek férőhelyeinek száma (2219) 5,4%-kal volt több' az egy évvel korábbinál. A megye kereskedelmi szálláshelyein megszállt vendégek száma 43 000 fő volt, 10%-kal több a tavalyinál; ezen belül a külföldieké 11%-kal nőtt. A belföldi vendégek 74, a külföldiek 96%-a a szállodákat vette igénybe. Az egyre bővülő idegenforgalmi igények jövőbeni jobb kielégítését fogja szolgálni a tervidőszak végén átadásra előirányzott orosházi szálloda, amelynek alapozási munkái elkészültek. Szolgáltatások 1978 első felében a Volán 8. sz. Vállalat autóbuszai 19 millió utast szállítottak, s a tehergépjárművek által szállított áruk súlya 2,6 millió tonna volt; 7%-kal több, illetve 2%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Tovább emelkedett a helyi utasforgalom: az összes utasoknak a tavalyinál valamivel nagyobb aránya, í7°/ra a helyi járatokon közlekedett. Az év közben megfigyelt népgazdasági ágak lakossági szolgáltatásainak teljesítményértéke összességében emelkedett, de ágazatonként igen eltérően alakult. A legnagyobb arányt képviselő ipar és a személyi szolgáltató ágazat teljesítményértéke — folyóáron — 10, illetve 34%-kal emelkedett, a szállításé pedig 15%- kal visszaesett. Lakásépítés 1978 első félévében az előző év azonos időszakánál 44%-kal kevesebb, 627 lakás épült a megyében. A csökkenés a magánerőből épített lakások — elsősorban a családi házak — számában volt. A községekben a befejezett lakások száma (247) csaknem, fele, a városokba (380) 60%-a az előző év első félévinek. A megye- székhelyen az épített lakások száma 7%-kal emelkedett. Az átadott 230 lakás kétharmada állami erőből létesült. A megyében az utóbbi két és fél év lakásépítése együttesen — az ötéves tervidőszakra előirányzott időarányos teljesítést tekintve — az idei számottevő csökkenés ellenére is kedvező, 54%-os teljesítést jelent. Oktatás A megyében 1978-ban 4810, az előző évinél 2%-kal több tanuló fejezte be általános iskolai tanulmányait. A továbbtanulni szándékozók aránya meghaladta a 97%-ot, az előző évhez viszonyítva emelkedett. A középiskolai végzettség, illetve a szakmai képzettség iránti igény a leányok körében is fokozódott; a ko- rábi 94%-kal szemben az idén 96%-uk jelentkezett továbbtanulásra. A fiatalok pályaválasztási tendenciája némileg módosult: a gimnáziumi jelentkezések részaránya valamelyest emelkedett. Az említett iskolatípusba 860 tanuló jelentkezett* 8%-kal több, mint egy évvel korábban. A szakközépiskolába jelentkezettek 24%-a — 350 tanuló — szakmunkásképzési célú osztályokba kérte felvételét. A szakmunkásképző iskolákba 2200 fiatal jelentkezett; 64%-uk ipari, 22%-uk kereskedelmi, vendéglátóipari, 14%-uk mezőgazdasági szakmát választott. Kőolaj Földgáz Égetett tégla Konzervipari és háztartási idényüveg Húzott síküveg Öntött síküveg Mezőgazdasági gép és berendezés Kész, kötött-hurkolt kelme Kötött alsóruházat 136 112 105 146 84 88 91 85 107 78 65 A Magyar Kábelművek Budapesti Kábelgyár erősáramú gyáregységében az idén egymil- liárd forint értékben készítenek erősáramú kábeleket. Termékeik eljutnak a Szovjetunióba és számos más szocialista országba. A közelmúltban elkezdődött háromszázmillió forintos gépi rekonstrukció befejeztével megsokszorozzák termelésüket (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS) \ Felfelé aJeltőn Mire épít a SZÖVÉPfTŰ? Viharos esztendők után ebben az évben is sok nehézséggel indult meg a termelés a ’ Szeghalom és környéke egyetlen építőipari vállalatánál, a Szeghalmi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál, ahogy röviden nevezik, a SZÖVÉPlTÖ- nél. Az év elején a tervben szereplő munkák többségéről még nem voltak meg a műszaki tervek, hiányzott a pénzügyi fedezet, s májusig dolgozói létszámuk is erőteljesen csökkenőben volt. Késén érkeztek a tervek S mi volt mindennek az oka? A korábbi esztendőkben, s az idén év elején is igen elmaradott, alacsony gépesítettségi színvonalon álltak, ezért túlsúlyban voltak az olyan jellegű feladatok, amelyek élő munkaerőt kívántak. Későn érkeztek meg a tervek, ezért későn tudtak felvonulni az építkezési helyeken, s időlemaradással kezdték a munkálatokat? Az idén januárban beszámoltunk arról, hogy pályázatot nyújtottak be az ÉVM- hez könnyűszerkezetes munkák vállalására. A 11 pályázó közül az egyik a SZÖV- ÉPlTÖ volt, amely vállalat elnyerte a hitelt és a támogatást. Ezzel Dél-Alföld egyik könnyűszerkezetes építőivé váltak. Természetesen emellett hagyományos építkezésből is kiveszik részüket. Azonban a hitel és támogatás elnyerésétől kezdődik az új időszámításuk. Megkezdték a beruházást, s csaknem 7 millió forintért olyan gépeket vásároltak, amellyel kiválthatták az élő munkaerőt. A gépesítettség persze még nem minden. Az újonnan vásárolt gépekhez értő kezekre volt szükség, s csak arra volt lehetőségük, hogy a vállalaton belül képezzenek ki gépkezelőket. Ez újabb fizikai munkaerő elvonást jelentett mindaddig, amíg a dolgozóik a képesítést megszerezték. .A megbízatások gyarapodásával, a munka könnyebbé válásával stabilizálódott a helyzetük. Újabb dolgozók léptek be a SZÖVÉPlTÖ- höz, ezzel létszámgondjaik is lassan megoldódnak. Ma már nem szívesen emlékeznek vissza azokra. az időkre, amikor a munkák bizonytalansága miatt egymás után léptek ki a szak-, betanított és segédmunkások. 0i megbízatások Az év elején nagymértékben befolyásolta a termelés alakulását az is, hogy az időjárás nem kedvezett az építőiparnak. Ezt is csak a gépesítettséggel lehetett ellensúlyozni. A fejlesztés keretében fokozatosan érkező gépek így egy sor területen felváltották a nehéz fizikai munkát. Ma már ismét nő a vállalat fizikai dolgozóinak a létszáma. Az 1978-as termelési feladatok az utóbbi hónapokban végképp realizálódtak azzal, hogy a folyamatban levő munkákon kívül néhány, nagyobb, új megbízást kaptak. Így a közeljövőben elkezdhetik az új létesítmények kivitelezését. Ezeket a munkákat a befejezés előtt álló építkezések átadása után, most már fokozatosan be tudják indítani. Ilyen új, nagy beruházás lesz a BAGE muronyi agrokémiai központjának építése, amelyhez a munkaterületet a napokban adták át, s ilyen lesz a Szeghalmi Állami Gazdaság juhtelepének, valamint a Viharsarok HTSZ juhtelepének kivitelezése. Természetesen emellett egy sor megkezdett létesítményt is be kellett fejezniük, mint a körösladányi termelőszövetkezet szárítóját, a Körösi Állami Gazdaság juhtelepének rekonstrukcióját, a dévaványai rizscsoma- golót és a körösladányi ABC- áruházat. Emellett a lakás- építési programból is kiveszik részüket, amit bizonyít, hogy az év hátralevő részében 41 OTP-lakás alapozását kezdik meg, s 20 lakás téliesítését fejezik be. Oszőkotfóf vásáréinak? Az év eleje óta egy sor építkezést befejeztek. Ilyen például a körösladányi Magyar—Vietnam Termelőszövetkezet szarvasmarhatelepének úthálózata, ,a GMV gyomai tárolószínjeinék rekonstrukciója, a Körösi ÁG fázisbontó és szociális épülete, a köröstarcsai fűz- és kosárfonó üzemi épületei. Mindezzel termelékenységüket az idei esztendő első félévében 33 százalékkal sikerült fokozni az elmúlt esztendőhöz képest. Ez számokban annyit jelent, hogy csaknem 25 millió forintos termelési értéket állítottak elő. Míg tavaly ilyenkor másfél milliós veszteséggel zárták a félévet, az idén több. mint egymillió forintos nyereséggel számolhatnak, félidőben. Azonban gondjaik még mindig akadnak. Ugyanis a terv teljesítését nagymértékben befolyásolja a homokos- kavics-ellátás. Ez évben is azzal számolnak, hogy augusztustól a vasúti szállítás a kampány időszakában akadozni fog. Jelenleg egy kotrógépük a sajópetri tsz- től bérmunkát végez, ezért a termelőszövetkezet nekik szállítja a kavicsot. Más tsz-szel is hasonló megállapodásuk van, azonban a vagonokat a MÁV nem garantálja. Éppen ezért tárgyalásokat folytatnak egy úszókotró megvásárlásáról, amely a Tiszán dolgozna. . Ugyanakkor tárgyalnák a MA- HART-tal is a vízi szállítás lehetőségeiről. A vízi szállítás esetén olcsóbban és folyamatosabban juthatnának a homokos kavicshoz. —jávor— Miről ír A MAGYAR mezőgazdaság? A Magyar Mezőgazdaság 32. augusztus 2-i számában tovább folytatódik a vita a húsmarha-tartásról. Vezető helyen közöl a lap beszámolót a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés által rendezett vitáról. Ugyanakkor dr. Szentmihályi Sándor, az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese a mellék- termék húsmarha-tartásban való hasznosításának lehetőségeiről ír a lapban. A gabonatermelés közgazdasági kérdéseit elemzi a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központjának főigazgatója — Némethy László. Írásában kitér az eszközigényességre, a különböző gabonaágazatok költség- és jövedelemviszonyaira, valamint a fejlesztés lehetőségeire és gondjaira. A melléktermék-hasznosítás egyik bejárt, de ellentmondásoktól terhes lehetősége a szalmacellulóz gyártás. Gádor Iván vizsgálja meg a fontos papíripari termék alapanyagellátásának nehézségeit és beszámol az elmúlt időszak néhány pozitív változásáról is. Dr. Molnár László nyugalmazott főiskolai tanárt mutatja be Bóna Zoltán. Az Újhelyi-díjas tudós életművében jelentős szerepe volt a nagyüzemi sertéstartás módszerei kidolgozásának. A rostlen- és kendertermesztés szovjetunióbeli tapasztalatait, a gépesítés lehetőségeit, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkatársai ismertetik. A Jap néhány hónapja rendszeresen helyet ad a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható újításoknak. Csak néhány címszó az ösz- szeállításból : Borjúabrakoló, John Deere kombájn, MTZ- levegőszűrővel.
