Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-08 / 185. szám
1978. augusztus 8., kedd o Vadászai, halászat, horgászat és természetvédelem Békés megyében Országos jelentőségű kiállítás a Szabadkígyós! Tájvédelmi Körzetben Gyomai mérleg—félidőben ____________________ A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés megyei intéző bizottsága megannyi társrendező közreműködésével rendezte meg azt a háromhetes kiállításit, amely a vadászat és vadgazdálkodás, a halászat és horgászat, valamint a természet- védelem Békés megyei történetét, eredményeit mutatja be. A kiállítás színhelyéül a rendezők a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzetet választották, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a szabadkígyósi kastélyt ősparkjával A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet nemesítésben, haltáp-előállításban, új haltenyésztési technológiák kidolgozásában, ivadéknevelésben és számos más munkában nemzetközileg kimagasló eredményeket ért el az utóbbi években. Az öt világrész számos országában alakított ki jó partneri kapcsolatot kutató intézetekkel. illeve tógazdaságokkal. Most azonban arról faggatjuk Csávás Imre FAO- program-iga'zgatót, hogy milyen segítséget ad a kutató intézet a hazai halgazdaságoknak. — Fő feladatunk természetesen a kutatás, a nemesítés, az új technológiák kidolgozása. Népgazdasági érdek azonban, hogy a tudományos kutatás ne maradjon elméleti síkon, hanem az eredmények a gyakorlatban minél gyorsabban és nagy területen realizálódjanak. Ennek érdekében kétféle módszerrel dolgom zunk : intézetünk rendelkezik saját kísérleti gazdasággal Szarvas térségében, mintegy 800 hektáron. Ebből 300 hektár az üzemelő halastó. A kutatómunka eredményeit elsősorban itt próbáljuk ki 8 hektáros kis- tavakon, s a jól bevált módszereket visszük tovább nagyüzemi halgazdaságokba. Így a partnergazdaságoknak nem kell kockázatot vállalniuk a Szarvason kidolgozott technológiák bevezetése alkalmával. A korábbi években szinte Magyarország minden tógazdaságával együttműködtünk. Szaktanácsadást tartottunk az ország minden táján. Menet közben azonban rájöttünk: a fő hivatá- sú kutatómunka mellett az intézet munkatársainak erre nincs erejük. Ha becsületesen akarjuk ellátni a szaktanácsadást, sok a 25— 30 tógazdaság. Ezért korlátoztuk a szaktanácsadást, s kiválasztottuk erre a célra a népgazdaság számára legfontosabb halas üzemeket. Mindenekelőtt a Bikali Állami Gazdaság a partnerünk, amely az ország egyetlen haltenyésztési rendszergazdasága. Évek óta jó az együttműködés az ország legnagyobb tófelülettel rendelkező halgazdaságával, a Hortobágyi Állami Gazdasággal. Hagyományos az együttműködés a együtt a szarvasi arborétumhoz és a gyulai Várfürdőhöz hasonló jelentőségű idegenforgalmi centrummá tegyék. Ez a kiállítás tehát, egyben a tájvédelmi körzet nyilvánosság előtti főpróbája is. A bemutatókat a látogatók az Ybl Miklós által tervezett kastélyépületben, illetve az azt övező szabadtéren láthatják. Az előbbiben kapott helyet a vadgazdálkodás, a halgazdálkodás és horgászat, a természetvédelem, a trófeakiállítás, a fegyvertörténeti és a képzőműbiharugrai halgazdasággal, a százhalombattai temperált vizű tógazdasággal, a szegedi és a Balatoni Halgazdasággal. A Bikali Állami Gazdaságnak egyebek között segítünk a saját palkonyai ponty tájfajta fajtafenntartásában. Ugyanakkor nagyüzemi körülmények között itt próbáljuk ki a Szarvason nemesített, a táplálkozáskultúrának legjobban megfelelő új pontyhibrideket. A bikali nagy tavakban alkalmazzuk az újszerű poli- kulturás ivadék- és növendéknevelési technológiát. Országosan első helyen segít Bikái bemutatni a Szarvason jól bevált ketreces halnevelési módszert. Ennek segítségével az országos harcsanevelési eredmény háromszorosára emelhető. E technológiának szerves része a szakszerűen összeállított haltáp, amit Szarvason gyártunk. Nemcsak tápot adunk, de receptúrát is, amit aztán saját gazdaságában előállíthat Bikái. Nagy gond volt az is, hogy a drága pénzért importált üvegangolna-ivadékokat hogyan neveljük fel veszteségmentesen. Ennek technológiáját ugyancsak a mi intézetünk dolgozta ki és átadta Bikáinak. Adtunk hozzá angolnatápot is. Segítünk Bikáinak a fejlesztési program tervezésében. Részt veszünk az automatikusan működő vízminőségvizsgáló és regisztráló berendezés kialakításában. Tanulmány- tervet készítettünk a Bika- Ion épülő halfeldolgozó üzem szennyvizének halastavi elhelyezésére. Ez kétszeres vízhasznosítást jelent. Igen nagy a jelentősége, mert ha ezt a vizet bonyolult berendezés tisztítaná, a víztisztító üzem építése 40—50 millió forint beruházást igényelne. így viszont másfél millió forintos költségei megoldjuk a problémát. Hortobágynak egyebek közöt a tükrös- é's pikkelyesponty tájfajta genetikai munkájában segítünk. Hosz- szú távon biztosítjuk a gazdaságnak a hibridponty szülőpárokat. Szaktanácsot adunk halszaporításra, előnevelésre, ivadék-előállításra. Haltápreceptúrákat adunk, amelveket saját üzemükben előállíthatnak. Biharugra belépett a bivészeti kiállítás, az utóbbin pedig élővad-bemutató, fotó- kiállítás, a szabadidős felszerelések kiállítása és a halászeszközök bemutatója várja az érdeklődőket naponta, délelőtt 10-től este 6 óráig. A kiállítás három hete alatt egyéb rendezvények is színesítik a programot. Így szakmai napokat is tartanak, természetvédelmi, illetve vadászati témakörökben. A koronglövők Békéscsabán és Orosházán, a horgászok Gyo- párosfürdőn mérhetik össze tudásukat az előre kiadott program szerint. Ezeknek az eseményeknek a sorát nagyszabású vizslaverseny zárja Gyomán. A rendezők gondoskodtak a megfelelő vendéglátásról is. Az éhezőket és szomj azokat kerthelyiség, lacikonyha, pinceborozó, vincellértiáz, bisztró és vad-, halkülönlegességekkel egy vendéglő fogadja, de nem hiányoznak az egyéb élelmiszereket és ajándék- tárgyakat árusító pavilonok, az autósok pedig kiépített parkírozóban ügyelettel megbízottakra hagyhatják járműveiket. A MA VOSZ 100 éves jubileumának jegyében megrendezett kiállítást augusztus 10-én, csütörtökön délelőtt a szabadkígyósi kastélyparkban Vallus Pál, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének elnöke nyitja meg. A ..Vadászat, halászat, horgászat és természetvédelem Békés megyében” kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg. kali haltenyésztési rendszerbe, ennek ellenére ivadék elő- és utónevelésben jól hasznosítja közvetlenül a szarvasi szaktanácsokat. Kéthetenként helyszíni konzultációt tartunk Bihar- ugrán. Haltápokkal is segítünk. A Balatoni Halgazdaságnak elsősorban az ódö rögi pisztrángnevelő-tele pét látjuk el pisztráng-táp- receptúrákkal. Százhalombattának egyebek között ivadékot, haltápot adunk. Ott végzik a halszaporítási kutatások jelentős részét, amit Szarvas finanszíroz. Minden gazdaság tudományos információkat kap tőlünk. Minden olyan témában segítünk, ami menetközben felmerül. Nagy gond azonban az évekkel ezelőtt korlátozott kilométerfelhasználás. Legtöbb tógazdaság mesz- sze esik tőlünk, s így nem tudunk annyiszor elmenni, ahányszor a partnergazdaságok igényelnék. Arra pedig nincs idő, hogy a kutató vonattal bumlizzék. Nehézségeket okoz az is, hogy erre a szerteágazó szaktanácsadásra nincs apparátus. A tudományos munkatárs a kutatómunka mellett vállalja ezt a pluszmunkát. Igaz,. hogy ez saját érdeke is, mert így a gyakorlatban látja: hol kell finomítani a nemesítő munkán. A tógazdaságok is problémákkal küzdenek. Nincsenek meg a műszaki feltételek ahhoz, hogy az új technológiákat maradéktalanul bevezessük. Enélkül pedig nem lehet a haltermelést megkétszerezni, vagy háromszorozni. Jó lenne az is, ha egy országos szintű, központi haltápgyár épülne valahol. A mi haltápgyá- runk kísérleti jellegű. Ha jól meggondolom, mi csak étvágyat tudunk teremteni, haltáppal ellátni a partnergazdaságokat nem áll módunkban. Az intézetünk legalább 20 olyan új haltápot kísérletezett ki eddig, amelynek receptúráját szívesen átadnánk egy központi haltápgyárnak. Ezzel hihetetlenül sokat tudnánk segíteni a hazai haltenyésztés fellendítéséhez. Ehhez azonban a mi erőnk egymaga kevés — fejezte be nyilatkozatát Csávási' Imre FAO-program-igazgató. ' Ary Róza Mint arról már hírt adtunk, a gyomai Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban megvitatta az V. ötéves terv első két évének tapasztalatait. Á téma napirendre tűzését indokolta, hogy a nagyközség ipari üzemeiben csaknem 2200-an dolgoznak, s összesen mintegy 600 millió forintos termelési értéket állítanak elő. Hasonló a helyzet a mezőgazdaságban is, amely — mint a későbbiekben kiderül —, már teljesítette V. ötéves tervi célkitűzéseinek egy részét. A tervek összeállításánál elsősorban a termelés növelésére, a hatékonyság javítására, a jövedelmezőség fokozására, az export növelésére törekedtek. Mi valósult meg mindezekből? Bevezetőben megállapítható, hogy az ipari üzemek termelése dinamikusan növekedett. A fejlődés öt év alatt megközelíti az 51,5 százalékot. Az üzemek döntő többsége a tervezettnél nagyobb mértékben bővíti termelését. Míg 1975-ben 408,7 millió forint volt a termelési érték, addig tavaly 513,2 millió forintot teljesítettek, az idén pedig megközelítik a 600 millió forintot. Ez a bázishoz képest 132—135 százalékos növekedés lesz az első három évben. Az egyes üzemek közül a sütőipari vállalat és a vegyesipari vállalat gyáregységének termelése jóval meghaladja a célkitűzéseket, míg a háziipari szövetkezetnél lemaradás tapasztalható. Az V. ötéves terv végére az üzemek az árbevétel 46,4 százalékos növelését tűzték célul, ami azt jelenti, hogy 448 millió forintról 650 millió forintra nő az árbevétel. Ez már ebben az évben csaknem teljesül, hiszen a várható árbevétel 615 millió forint körüli lesz. A legszembetűnőbb az export növekedése, 70 millió forintról 185 millió forintra kívánják emelni. Az első két évben 86.5 millió forintot tudtak teljesíteni, ez év végére azonban 120 millió forint körüli lesz az export. Mindezek alapján érthető, hogy a gyomai üzemek nyeresége is magas volt, két év alatt 33,5 százalékkal nőtt, s az év végére megközelítik az V. ötéves terv célkitűzését. Ami a mezőgazdaságot illeti a termelés növekedése megfelel a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. Ennek megfelelően a termelési érték 31,5 százalékkal haladja meg a IV. ötéves tervi szintet. A mező- gazdasági üzemek tavaly 123.5 százalékos növekedést értek el, s ha ,az idei tervet is teljesítik, akkor túlszárnyalják az V. ötéves terv célkitűzéseit. A növekedés teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik, mivel a foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent. A korábbi tervidőszakhoz hasonlóan most is a legdinamikusabban fejlődő ágazat a növénytermesztés. Az ebből származó bevétel csaknem 83 százalékkal emelkedik öt év alatt. Az első két évben 46,5 százalékkal nőtt, az idei terv sikeres teljesítése esetén három év alatt megközelítően 62 százalékra emelkedik. A takarékos gazdálkodás eredményeként javult a termelés hatékonysága és jövedelmezősége. A tervidőszak végére 212 százalékos növekedést irányoztak elő, az 1977. évi tény viszont már 266 százalékos emelkedést tükröz. Ez azt jelenti, hogy az V. ötéves terv e célkitűzése már megvalósult. Mindezekből azonban az a következtetés is levonható, hogy a mezőgazdasági üzemek V. ötéves tervi célkitűzései túlzottan óvatosak voltak, hiszen egyes feladatokat már a második év végére teljesítették. Éppen ezért javasolták a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, hogy vizsgálják felül a programokat, s ahol indokolt, módosítsák azt. Jelentős szerepet játszik a község gazdasági életében az ÁFÉSZ, amely 1980-ra 56 százalékos forgalomemelkedést irányzott elő. A múlt évi eredmények alapján megállapítható, hogy a kereskedelmi forgalom 15,4 százalékkal a felvásárlás 26,7 százalékkal nőtt. Ettől függetlenül azonban az áruforgalom alatta maradt az elképzeléseknek. Az idei tapasztalatok már kedvezőbbek, bővült az áruválaszték, javult a lakosság ellátása. Összességében tehát megállapítható. hogy a gyomai üzemek, termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ sikeresen teljesítette az V. ötéves terv első két évének feladatait. Több területen a vártnál kedvezőbb eredmények születtek, amelyek biztosítékul szolgálnak a hátralevő időszak tervének teljesítésére. (S. F.) Faosztályozás és rakodás Kétegyházára, az ÉRDÉRT 12-es számú telepére a Szovjetunióból és Romániából mintegy 35 ezer köbméter fűrészelt fenyőfa és 17-18 köbméter úgynevezett ládaanyag érkezik évente. Jelentős a tranzitforgalom is. Az itt kirakott fenyőt minősítik, osztályozzák, majd a rendelések alapján összeállított szállítmányt innen továbbítják az üzemeknek és szövetkezeteknek. A kétegyházi telepen 170-en dolgoznak. A legnagyobb erőkifejtést igénylő rakodást teljesen gépesítették. A Békési Sportszergyártó és Fémipari Szövetkezet 35—40 köbméter faárut rendelt a kétegyházi teleptől. Képünkön: darus kocsival rakják vagonba a már osztályozott fenyődeszkát A telep fűrészüzemében szabványméretre vágják a ládakészítéshez szükséges faanyagot, de a szegelést másutt végzik. Az üzem termelési értéke egy évben eléri a 18—20 millió forintot Fotó: Martin Gábor * HALÁSZAT ÉS TERMÉS,^ A haltermelés megduplázásáért Sokoldalú segítséget nyújt a tógazdaságoknak a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet
