Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-05 / 183. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! f ■•««••sas* NÉPÚJSÁG MEGYEI PŰRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÓCS LAPJA 1918. AUGUSZTUS 5„ SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Az Elnöki Tanács küldöttsége Kolumbiába utazott Úszta Gyulának, az Elnöki Tanács tagjának vezetésével pénteken Bogotába utazott az Elnöki Tanács delegáció­ja. A küldöttség részt vesz dr. Julio Cesar Turbay Ayala-nak, a Kolumbiai Köztársaság elnökének beik­tatási ünnepségein. Befejező szakaszában az aratás Az utóbbi két hétben a csapadékmentes, napsütéses időjárás kedvezett az ara­tóknak. Tegnap, pénteken estig a kalászosok vetésterü­letének több mint 85 száza­lékáról takarították be me­gyénk gazdaságai a termést. Mindez tegnap délelőtt Bé­késcsabán, a mezőgazdasági munkákat szervező és irá­nyító operatív bizottság ülé­sén hangzott el, melyen ott volt Baukó Mihály, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának osztályvezetője is. A tájékoztatóból kitűnt, hogy a veszteségek ellenére is a terveknek megfelelően alakult, illetve alakul a gazdaságokban a búza ter­mésátlaga. A Dél-Békés megyei Te­rületi Tsz-Szövetség 36 gaz­daságában már befejezték az aratást, s ezek a szövet­kezetek mintegy 60 kom­bájnt küldtek megyénk északi részében gazdálkodó tsz-ek megsegítésére. Az ara­tást követően meggyorsult a szalma betakarítása, a tar­lóhántás, és a talajerő pótlá­sa is. A kenyérgabona át- adása-átvétele jó ütemben folyik. A Körösök Vidéke Terü­leti Tsz-Szövetség gazdasá­gaiban a kalászosoknak mintegy 90 százalékát le­aratták. Sajnos egyre lassul az aratás üteme, csökken a kombájnok teljesítménye, ugyanis az átázott talajon süllyednek az arató-cséplő gépek, gyomos a búza. Las­san haladnak a betakarítást követő időszerű munkák, a nagy teljesítményű erőgépek még mindig a kombájnokat, az elakadt szállítójárműve­ket vontatják. Különösen kedvezőtlen körülmények között aratnak még Vésztő, Biharugra, Okány, Zsadány, Ecsegfalva, Szeghalom és Körösladány térségében. Megyénk állami gazdasá­gaiban is vége felé közeled­nek a nagy nyári munkával; a kalászosok vetésterületé­nek 84 százalékáról szállí­tották szérűre a termést. Az állami gazdaságok is segíte­nek egymásnak. Jelentős aratnivaló van még hátra a körösi, a Szeghalmi Állami Gazdaságban, valamint a Biharugrai Halgazdaságban. Az AGROKER már az ősz­re készül : az igények sze­rint lesz elegendő műtrágya és az alkatrészellátással sem lesz gond. Végezetül a felvásárlást értékelte a bizottság. Megál­lapították: az eddig átvett 25 ezer vagon búza minősé­ge jó, az idei átvétel szerve­zettsége példás. A még arató mezőgazdasá­gi üzemeknek legnagyobb segítséget nyújt a kamuti Béke, a csárdaszállási Pető­fi, a szarvasi Dózsa, az új- kígyósi Aranykalász, a med- gyesegyházi Haladás és a csanádapácai Széchenyi Tsz. A szakemberek véleménye szerint — ha az időjárás to­vábbra is csapadékmentes lesz — Békés megyében egy hét múlva az utolsó hektár­ról is a tárolókba szállítják a termést. — szekeres — Ötvenöt kiállító, állami vállalat, szövetkezet részvételével tegnap, pénteken nyitotta meg kapuit Szarvason a mezőgaz­dasági tájkiállítás és vásár. A bemutatóra, amelynek 25 ezer négyzetméterén sok érdekesség látható, csaknem 100 kister­melő hozta el termékeit. Az érdeklődők különleges zöldség-, gyümölcsféléket, háztáji állatokat tekinthetnek meg. A ki­állítás lehetőséget nyújt arra is, hogy az állami vállalatok­nál, szövetkezetekben háztáji termeléssel foglalkozók szak­mai találkozókon cserélhessék ki tapasztalataikat a szerve­zett háztáji termeltetésről. A lassan hagyománnyá váló táj- kiállítás-sorozat újabb szarvasi állomása további lehetőséget kínál a háztáji termelés gyorsabb fejlődéséhez. Az ország­ban az elmúlt két évben összesen tizenkét tájkiállítást ren­deztek, amelyeknek több mint kétszázezer látogatója volt. Három megye részvételével nagyszabású BBOMB «ni«hm tájkiállítás nyílt Szarvason A kiállítás szervezői, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint három megye, Békés, Bács- Kiskun, Csongrád tanácsai nagy gondot fordítottak az előkészületekre. Mindhárom megyéből nagy számban ér­keztek kiállítók, akik termé­keiket a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem Öntözé­ses és Meliorációs Szarvasi Főiskolai Karán, a városi parkban és a sporttelepen mutatják be. A megnyitó ünnepségen, amelyet a főiskola épülete előtt tartottak, dr. Soós Gá­bor MÉM-államtitkár mon­dott rövid beszédet. A meg­nyitón megjelent még töb­bek közt Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, Csa­tári Béla, az MSZMP Bé­kés megyei bizottságának tit­kára, és dr. Szabó Sándor a megyei tanács elnökhelyet­tese is. Dr. Soós Gábor államtit­kár megnyitójának első ré­szében a mezőgazdaság di­namikus fejlődéséről, a nagyüzem és a háztáji kap­csolatának fontosságáról be­szélt. Elmondta, hogy a ma­gyar mezőgazdaság nemzet­közi összehasonlításban is gyors ütemben növelte ter­melését, 1971-től a növeke­dés évenkénti üteme megkö­zelítette a négy százalékot. Ezzel jelentősen javult ala­Dr. Soós Gábor megnyitja a kiállítást kosság élelmiszer-ellátása, s egyre több terméket szállít­hattunk exportra. Jelenleg az ország összes exportjának 25 százalékát a mezőgazda­ság adja. A mezőgazdaság fejlődése hazánkban alapvetően a nagyüzemi termelésen nyug­szik, de a növekedés még hosszú ideig elválaszthatatlan a háztájiban gazdálkodók munkájától. Ezt az állam­titkár számadatokkal érzé­keltette. A háztájiban állít­ják elő ma hazánkban az összes mezőgazdasági termé­kek 32, a hízott sertés 52, a ^zöldség-gyümölcs 40, a tojás 60, a tej 30, a nyúl hús 90 százalékát. A nagyüzemek elsődlegessége mellett tehát ) nem mondhatunk le a ház- v táji termelés további fejlesz­téséről sem. Ebben a kérdésben a meg­ítélés még ma sem minde­nütt egyértelmű. Tény azon­ban, hogy Magyarországon 1,8 millió családban foglal­koznak háztáji gazdálkodás­sal. És nemcsak mezőgazda- sági dolgozók, hiszen a kis­termelők 26 százaléka mun­kás, 23 százaléka értelmiségi, 23 százaléka pedig nyugdí­jas. Beszédének hátralevő ré­szében dr. Soós Gábor a nagyüzemek, állami vállala­tok feladatairól szólt. A nagyüzemeknek továbbra is nagy gondot kell fordítaniuk a termelés feltételeinek, az eszközök, berendezések, sza­porítóanyagok stb. biztosítá­sára. Az anyagi ösztönzést olyanná kell tenni, hogy az lehetővé tegye a kistermelés korszerűsödését. Helyes, ha a többletmunka alapján a háztáji gazdálkodást folyta­tók megtalálják anyagi szá­mításukat. A termelésszervezés, felvá­sárlás javítása, a korszerű gépek biztosítása egyaránt fontos feladat Arra kell tö­rekedni, hogy a háztájiban előállított termékár értékük­nek megfelelően kerüljenek a lakosság jobb ellátását biz­tosító árualapba. A nagyüze­mek, állami vállalatok előtt álló feladat, hogy a kisgaz­daságokban olyan termékek előállítását szorgalmazzák, amelyek a népgazdaság szá­mára is fontosak. A tájkiál­lítások tapasztalatcseréi, a bemutatott gépek, a termelé­si módszerekről folytatott beszélgetések a háztáji ter­melés gyorsabb fejlődését, korszerűsödését szolgálják, — mondotta végezetül meg­nyitójában dr. Soós Gábor államtitkár. Ezt követően a megnyitó résztvevői megtekintették a kiállítást, amely augusztus 5—6-án is nyitva tart. Szom­baton ünnepélyes díjkiosz­tásra, kultúr- és sportmű­sorra, vasárnap újabb szak­ember-találkozóra kerül sor. A kiállítás helyszíneit az ér- deklődőjí naponta 10—18 óráig kereshetik fel. I_ Az újkígyós! Aranykalász Tsz-ben csaknem teljes egészében betakarították a szalmát Fotó: Veress Erzsi Elkészült a leghosszabb akna A hazai bányászkodás tör­ténetében mindeddig példát­lan, s ugyanakkor nemzetkö­zi viszonylatban is kiemelke­dő eredményt produkált az oroszlányi szénmedencében folyamatban levő nagyszabá­sú bányanyitás egyik leg­fontosabb munkájánál, a Márkus-hegyi bánya lejtős­aknájának mélyítésénél öt szocialista brigád 200 tagja. A tervezettnél 9 hónappal hamarabb, már június vé­gére elkészítették az ország ez idő szerint leghosszabb, 1640 méteres lejtős aknáját. A jól szervezett, gyors mun­ka eredményeként, főként a határidő-rövidítés révén, a tervezett 94 millió forintos beruházási költségből nem kevesebb, mint 8 millió fo­rintot megtakarítottak. A rekordereket pénteken ünnepi brigádgyűlésen kö­szöntötték az üzem és a vál­lalat vezetői. Ott volt a tisz­teletükre rendezett ünnepsé­gen Kapolyi László nehéz­ipari miniszterhelyettes is. Honvédelmi nap Békéscsabán Augusztus 4-én, tegnap, az MHSZ megyei vezetősé­gének tanácsadó testületi ülésén több napirendi pont is szerepelt. A résztvevők elemezték az ellenőrző mun­ka tapasztalatait és meg­tárgyalták az augusztus 13-i honvédelmi nap délelőtti programját Ezen a napon reggel 9 órakor kezdődik a IX. országos Ifjú Gárda­szemle nyitóünnepsége is, amelyet az MHSZ megala­kulásának 30. évfordulója alkalmából tartanak a bé­késcsabai repülőtéren. Az eseménysorozat szá­mos érdekes látnivalót kí­nál az érdeklődőknek; töb­bek között sor kerül női és férfi egyéni, valamint kötelék-műrepülésre és a különböző típusú helikopte­rek gyakorlatára A Zrínyi Katonai Könyv­kiadó a repülőtéren könyv­sátrat állít fel, de a szemle ideje alatt Pósteleken is lehet vásárolni kiadványo­kat. (Augusztus 18-án Bé­késcsabán szintén meg le­het venni a könyvkiadó ál­tal kiadott műveket.) Augusztus 13-án, vasár­nap reggel haditechnikai ki­állítás nyílik, amelyen egy korszerű lövészzászlóalj ké­zi fegyvereit ismerhetik meg a látogatók. Különbö­ző típusú aknavetőket, úszó harckocsit, páncélozott szállító harci járműveket, rádiós és lokátorkocsikat, nyolcféle tűzoltó gépjármű­vet, és a polgári védelem mentesítő eszközeit is ki­állítják. A repülőtér kis hangár­épületében délben „Kik e táj felett repültek...” cím­mel nyílik kiállítás. Ezen Pataki János festőművész és Angyal László fotómű­vész az ejternyősök és a re­pülősök életével kapcsolatos alkotásait mutatják be. A vasárnapi honvédelmi bemutató idején a Gyula— Doboz és a Veszely-híd kö­zötti útszakaszt lezárják a forgalom elől. A autóbusz- járatok Békéscsabán a Hu­nyadi térről, illetve a gyu­lai buszállomásról reggel 8 órától szállítják az utasokat a repülőtérre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom