Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-04 / 182. szám
1978. augusztus 4., péntek gyártó és az élelmiszertartósító szakmákra. Javulást jelez, hogy a múlt évhez képest ezúttal többen kérték felvételüket szövőnek, gumigyártónak, kőfaragónak, valamint a távközléstechnikai hálózat- szerelő szakmákra. Munkaerő-utánpótlás Legtöbben autószerelőnek jelentkeztek Meglepetéseket nem hozott, jobbára az utóbbi évek átlagának megfelelően alakult az elsőéves szakmunkástanulók idei felvétele. A demográfiai feszültség enyhülése nyomán ugyan 2200-zal többen végezték el most az általános iskolát, de a szakmunkás- képzésre jelentkezők össz- létszámában ez a kedvező változás mindössze 200 főnyi növekedéssel járt. Hasonlóan a korábbi évekhez, most is többen, mintegy 68 ezren jelentkeztek a szakmunkásképző iskolákba, körülbelül 16 százalékkal meghaladva a létszám-előirányzatot. Túljelentkezést főleg az autószerelőknél, továbbá egyes kereskedelmi, vendéglátóipari és ruházatipari szakmákban tapasztaltak. Ugyanakkor még most sem pályáztak felvételre a megkívánt létszámban a bányászati, kohászati szakmákra, valamint az építőgépszerelő, gépi forgácsoló, lakatos, szerszámkészítő, szerkezetlakatos, a vegyi-, a papír-, a nyomda- és az építőipari szalűnacsoportokban. Az úgynevezett hiányszakmákban — amelyekben különösképp sürgető az utánpótlás — ez évre 7 százalékkal növelték a felvételi előirányzatot, a jelentkezők száma azonban ezidáig még az előző évi szinten maradt. Így még lehet jelentkezni vájárnak, hengerésznek, forrasztámak, öntőnek, vasbeton-készítőnek, tetőfedőnek, tímárnak, cipésznek, valamint a cipőFerehcszállási olaj A szegedi szénhidrogénmedence mellett nemrég felfedezett ferencszállási olaj- és gázmezőn gyors ütemben felépítettek egy gázüzemet a felszínre kerülő napi egymillió köbméternyi földgáz feldolgozására. A le- választótomyokat és más „szabadtéri” berendezéseket felszerelték, s az üzem a jövő hónapban megkezdi a termelést. A kizárólag gáztermelésre kialakított kutak földgázából kiválasztják a szennyeződést és a gazolint. Ez utóbbit távvezetéken Al- győre továbbítják, ahol propán-bután és egyéb szénhidrogén-származékok készülnek belőle, a tüzelésre alkalmas gázokat pedig a Ferencszállástól Makóig már megépült bekötővezetéken át az országos távvezeték- hálózatba bocsátják. Évente 350 millió köbméter földgázzal segíti hamarosan Fe- rencszállás az ország ellátását. A tiszafüredi Hámán Kató Mgtsz kertészetében dinnyét nemesít dr. Barna Béla, a Kertészeti Egyetem docense. A nemesítés! időt felére csökkenti azzal, hogy a fólia alatt évente két tény észszakaszt biztosít a növénynek. A képen: Pelec Zoltán kertészeti ágazatvezető a dinnye érési fokát vizsgálja (MTI-fotó — Fehérváry Ferenc felv. — KS) Mérőműszer a bányában A széntelepek „átvilágításával” kísérleteznek a mecseki szénbányáknál. Gyakran előfordul ugyanis az, hogy a széntelepben váratlanul kőrétegre — úgynevezett vetőre — bukkannak a bányászok, s ez veszélyezteti a nagy munkával előkészített gépi biztosítást, jö- vesztést, sőt egyáltalán a telep művelését. Az lenne a kívánatos, hogy ezeket a meddőkőzeteket már előre, a tervezésnél ismerjék. Erre ígér megoldást az úgynevezett telephullám- vizsgálat. A vizsgálat során a széntelepbe, a réteg vastagságától függően, több-kevesebb rezgésérzékelőt — geo- foncsoportot — helyeznek el. Így már a bányában megállapítható a széntelep folytonossága, avagy a vető mérete, iránya. Gázkitörés-veszélyes térségben nagy biztonsággal lehet így kiválasztani olyan fejtési módot, amellyel eleve elhárítható a félelmetes természeti jelenség bekövetkezése. Az új mérőberendezés kialakításának fontos szerepe van a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködésben. Hazánk kapta ugyanis feladatul a bányabeli szeizmikus műszerek kifejlesztését, s nagy meny- nyiségű gyártását a következő évtizedtől. Az összegezés, tv-képemyős bányabeli mérőműszer létrehozásával világviszonylatban újszerűt alkotnak a programban részt vevő szakemberek. A KEVIËP tavaly júniusban kezdte meg a nagykunsági öntözőcsatorna építését, melynek munkálatai jelenleg Békés környékén folynak. A csatorna megyénkben Békéstől Kondorosig biztosít majd öntözési lehetőséget a mezőgazdaság- nak Fotó: Martin Gábor Ne a lapáttól menjenek nyugdíjba! Amikor a Szabadság téri toronyház épült Békéscsabán, egy nap oda irányították Rácz Rezső 12 tagú segédmunkás brigádját is, hogy jobban haladjon a munka. Iga István, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat párttitkára akkor elismerően állapította meg: —• Ez az egyik legütőképesebb brigád. Példamutatóan dolgozik. Fel is kerestem Ráczékat. Roppant szorgalmasan dolgoztak, hogy pótolják a toronyház építkezésén átmenetileg bekövetkezett lemaradást. És őrülteik, amikor megtudták, hogy milyen jó vélemény^ van róluk Iga Istvánnak, valamint a vállalat más vezetőinek is. — Mert — jegyezte meg Rácz Rezső —, minket inkább akkor szoktak észrevenni, ha nem dolgozunk, vagy valamit rosszul csinálunk. Olyankor általánosítanak: No lám, ilyenek a cigányok — mondják egyesek. Rácz Rezső valamikor Békésen, a cigánytelep egyik putrijában ' élt családostól. Nem volt állandó munkahelye. Csak akkor dolgozott, amikor az éhség rákénysze- rítette. Ha keresethez jutott, addig a kisujját sem mozdította, amíg az utolsó forintja is el nem fogyott. Abban a környezetben, ahol nevelkedett, ilyen volt az életforma. Ö maga sem tudta még elképzelni, hogy más is lehet, bár nyugtalanította a sorsa. Szeretett volna emberibb körülményeket kialakítani maga körül. A 60-as évek elején a Békés megyei Állami Építőipari Vállalathoz került segédmunkásnak. Az első keresetét követte a többi. Jobb viszonyok közé került a család. Igaz, ha esett az eső vagy olvadt a hó, beázortt a tető, de már nem éheztek és jutott valamennyi ruhára, cipőre is. ötévi szorgalmas munka után szociális kedvezményt kapott házépítésre. Hamarosan elkészült az egyszobás lakás és a család végleg elhagyta a putrit. Igaz, hatan szűkösen fértek meg egy szobában, de már volt villany, télen jobban lehetett fűteni, és nem kellett attól tartani, hogy beázik a tető. A cigánytelepiek látták a változást és irigyelték is Rácz Rezsőt, ö magyarázta, hogy mások előtt is nyitva az út, csak rendszeresen kell dolgozni. Akkor alakult meg a 12 tagú segédmunkás brigád. Igaz, eleinte 16-an voltak, négyen azonban hamarosan otthagyták őket. De aki maradt, hosszú évekig Most Békéscsabán, a Bartók Béla út és a Petőfi utca sarkán levő építkezésen dolgozik a Rácz-brigád. A régiek közül már csak Rácz Rezsőt, Czinanó Mihályt, Római Elemért és Balogh Dezsőt találom ott. De tájékoztatnak mindjárt, hogy a vállalatnál dolgozik még Bódoczki Mihály, Római Antal és Flóra János is, csak máshová osztották be őket. Négyen mentek el ismét a brigádból, illetve a vállalattól is. A helyükre öt békési fiatal jött, mégpedig if j. Római Elemér, Flóra Elemér, Balogh Tibor, ifj. Czinanó Mihály és Konkoly János. Családtagok, rokonok, egykori cigánytelepiek. Valamennyien „kimenekültek” már a putriból, amit a fiatalok elsősorban a szüleiknek köszönhetnek. Rácz Rezső évekkel ezelőtt letette a kőműves szakmunkásvizsgát és tavaly — 50 éves korában — érettségizett. Nem volt könnyű dolgozni és tanulni is, minden akaraterejét össze kellett szednie. Szerencsére az otthoni körülmények már jók voltak, mert időközben háromszobásra bővítette a családi házát és senki sem zavarta a tanulásban. Egyébként az évek során valamennyi társa épített családi házat a brigád segítségével és Rácz Rezső kőműves irányításával. Sok szabad idejüket áldozták a munkára, de szívesen tették, mert tudták, hogy a viszonzás nem marad el. Ifj. Római Elemér régebben a konzervgyárban dolgozott. Édesapja példáját követve 1973-ban került az építőiparba, amit így indokol: — Nehezebb a munka, de több a pénz. Vettem egy másfélszobás lakást OTP- kölcsönnel, a vállalat is adott pénzbeli támogatást, s így havonta 380 forintot kell törlesztenem. A vállalat elenged egy részt, ha 15 évig itt dolgozom. — Marad tehát? — kérdezem — Nyugdíjig — válaszol. — De tanulj, és ne a lapáttól menj nyugdíjba! — biztatja Rácz Rezső, aki azt szeretné, ha társai művelt emberekké válnának. Ifj. Római Elemér nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy tanuljon és szakmunkássá váljék. A családi helyzetére -hivatkozik, de Rácz Rezsőnek az a véleménye, hogy benne és másokban is inkább valami kisebbrendűségi érzés bújkál. Ezért mondja: — Nincs elég önbizalom bennük. Nem ismerik fel, mit kaphatnának a társadalomtól és mit szalajtanak el. Majd idősebb korukban jönnek rá, amikor már késő lesz. — Mi okozhatja a kisebb- rendűségű érzést? — kérdezem. — Talán az otthoni környezet hatása... Az is, hogy néha-néha elhangzik sértő megjegyzés, de csak egy-két kisebb beosztásútól, nem a vezetőktől. Bosszankodik, hogy hívtak a brigádból jelentkezőket gépkocsivezetői és darukezelői tanfolyamra, Balogh Tibor el is kezdte a gépkocsi- vezetői tanfolyamot és egyszer csak abbahagyta. Pedig díjmentesen megszerezhette volna a jogosítványt. Balogh Dezső az általános iskola 8. osztályába járt. Eleinte elhúzódtak tőle a társai. A mellette levő pad üres maradt. Kiválóan tanult, s akkor már kezdték keresni a barátságát. Balogh Dezső igen jó képességű, az önbizalma sem hiányzik, sajnos azonban megbetegedett és nagy is a család, aminek az eltartása gondot jelent. Egyelőre tehát nem tud továbbtanulni. De az eltökélt szándéka, hogy a gyermekeiből művelt embereket nevel. Ez a törekvés érlelődik mindnyájukban. Rácz Rezső sokszor mondja nekik: — Ha már ti elmulasztjátok a lehetőséget legalább a gyermekeitek tanulásáról gondoskodj átok. És nemegyszer az emlékezetükbe idézi: — Ott van Horváth Elek. ö is cigány és tudjátok, hogy elvégezte a zeneművészeti főiskolát. Büszkék vagyunk rá. Megértette az idők szavát. Érettségi után ajánlották Rácz Rezsőnek, hogy legyen teljesítmény-elszámoló. Nem vállalta. Maradt brigádvezető. Főként azért, mert továbbra is segíteni akarja társait. Ne legyenek egész életükben segédmunkások! Vagy ahogy ismétli: Ne a lapáttól menjenek nyugdíjba! Pásztor Béla Mi valósult meg a középtávú tervekből Figyelemre méltó vizsgálatot fejezett be a közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Tizenöt termelőszövetkezetben a népi ellenőrök arra kerestek választ, hogy a középtávú terveket miként hajtották végre. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a vizsgált termelőszövetkezetekben a termelés dinamikusan növekszik. Az előző évekhez képest kiegyenlítettebb az emelkedés. Nagyobb figyelmet fordítanak a hatékonyságra. A fejlesztésnek megvan az alapja. A tervcélok kialakításában azonban nem mindenhol vették figyelembe az üzemi adottságokat. Ebből adódik, hogy olykor a távlati elképzelések irreálisak. A növény- termesztésen belül az előirányzattól eltérő termelésszerkezet-változás a jellemző. Több helyen csökkentették a kukorica termőterületét. Jóllehet 11 tsz-ben a kukorica termésátlaga is esett, de ezzel csak hat termelőszövetkezet számolt. A takarmányok előirányzott hozamát területnöveléssel igyekeztek elérni. Más növényeknél a tervidőszak végére előirányzott termésátlagot már a vizsgálat időszakában túlszárnyalták. Hosszabb távon a nagyobb termelést biztosító melioráció, öntözés, talajerő-utánpótlás, gépesítés és a technológia kialakítása sajnos elmaradt a célkitűzéstől. Van azonban kivétel is. A búzavetés területét nem növelték. Am az 1980- ra tervezett termelésszintet a termelőszövetkezetek többsége már 1976-ban nemcsak hogy elérte, hanem jóval túl is haladta. Valamennyi termelőszövetkezetben az elmúlt két évben nőtt a szántóterület. A belvíz miatt azonban évről évre jelentős nagyságú szántóterület maradt vetetten. Az elmúlt két évben meghaladta a háromezer hektárt. A középtávú tervekben jelentős helyet kap az öntözés fejlesztése is. A vizsgálat szerint azonban a 15 termelőszövetkezetből csak kilenc rendelkezik megfelelő öntözési lehetőséggel. Jelenleg az öntözésre előirányzott terület mintegy 70 százalékát öntözik. A lemaradás nagyrészt a korszerűtlen, berendezésekkel, s a Tisza II öntözőrendszer építésének elhúzódásával van összefüggésben. Meliorációt kilenc termelő- szövetkezet irányzott elő. A megvalósítás azonban öt termelőszövetkezetben elmaradt, vagy a kivitelezés még nem fejeződött be. Az állattenyésztési ágazaton belül a középtávú tervek nem tartalmaznak lényeges változást. A szükség azonban törvényt bont. A népi ellenőrök tapasztalata szerint várható, hogy a hagyományos tehenészeti telepek húshasznosítású telepekké alakulnak át. Jelentős a termelőszövetkezetekben a melléktevékenység. Az utóbbi években sokat is fejlődött. Az 1980-ra szóló előirányzatot már 1977-ben túlteljesítették. A nagymértékű növekedésben meghatározó szerepe van a háztáji és a kisegítő gazdaságokban termelt értékek közös értékesítéséből származó bevételnek. Kiemelkedő az építőipari szolgáltatás is. A szövetkezetek a közép távú tervekben a tagság számának csökkenésével is számoltak. Célul tűzték viszont a szakmunkások számának emelkedését. A vizsgálat azonban azt igazolja, hogy kevés a szakmunkás a termelőszövetkezetekben, sőt a tervidőszak végére is nehézséget fog okozni a szak- emberhiány. Gondot jelent még az is, hogy a megfelelő képzettségű szakemberek gyakran változtatnak munkahelyet.
