Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-04 / 182. szám

1978. augusztus 4., péntek o I ttjácsj Yb-aiÉsről jelentjük; B cigánylakosság életkörülményeiről, a kultúrház munkájáról tanácskoztak Kevermesen Közlekedéspolitika Tegnap, augusztus 3-án délután 2 órakor ülésezett a kevermesi tanács végrehaj­tó bizottsága. Elsőként Dom- sik Jánosné tanácselnök szá­molt be a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtá­sáról, valamint a két ülés között kiadott döntésekről, fontosabb eseményekről. Tárgyalták még az augusz­tus havi tanácsülés tervezett témáját, a vb működéséről szóló beszámolót is. À vb-ülés két legfonto­sabb napirendi pontja a ci­gánylakosság foglalkoztatá­sának elemzése és a kultúr­ház munkájáról összeállított beszámoló volt. Legutóbb a múlt év feb­ruárjában tárgyalta a vb a szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelepen élők életkörülményeit. Az akkori határozat szerint na­gyobb gonddal figyelték a telepen élőket, az ott lakó cigánytanulók iskolába jára­tását és tisztaságát. Fontos feladat a cigányok gyorsabb társadalmi beil­leszkedéséért; a munkára ne­velés. A 229 emberből 99-en munkaképesek, közülük 49 állandó dolgozó, 13-an pedig alkalmi munkából élnek. Utópia ? Néha egy újságírónak ts lehetnek képtelen, bizarr öt­letei. Elképzeltem, hogyan sé­tálna végig szeretett váro­som, Békéscsaba főterén a legendás Robinson Crusoe, az angol tengerész és pol- gárfi, szalmapapucsban, li­ánfarmerben, pálmalevél- sapkával a fején, mondjuk a Csaba Művek nevű vendég­látóipari műintézmény előtt, s mit venne észre józan, gyakorlatias, csaknem alpá- rian földhöz tapadó polgár­szeme, ha ottjártában körül­nézne. Hát. szép, karcsú, piros- barna lányainkat, hölgyein­ket biztosan észrevenné. De észrevenné mást is. Például azt, hogyan keveregnek és szitkozódnak autósaink, be akarván jutni egy olyan autóparkolóba — vagy ki óhajtván jutni belőle — aminek csak egyetlen ki- és bejárata van. Gondolom, azután észrevenné a bolto­kat is. — Rétesbolt, fagylalt, cukrászda, étterem, megint fagylalt, megint eszpresszó — dörmögné, majd megkérdez­né: — Hol árulnak ebben a városban újságot? Szégyen­lősen mormognám neki a feleletet: — Újságos bódé? Itt van egy kis utcában bal­ra... — Egy mellékutcában? Újságárus? — vonná fel ősz, bozontos szemöldökét. — Te- ringettét! Hát maguk nem hallották honfitársamnak, a jó öreg Morus Tamásnak hírét? Nem olvasták a mű­veit? Vagy nem azt vallják, amit 6 az Utópiában, hogy tudniillik, a szellem világos­sága is fontos: az újság, a könyv, a tájékoztatás? Bevallom, nem tudnék, mit felelni neki. Félek, ha a városrendezés szempont­jaira hivatkoznék, nem fo­gadná el, vagy nem értené. Pavilonmérgezésben szenve­dünk — mondanám bizony­talanul —. ezért került el megyeszékhelyünk legforgal­masabb pontjáról az újságos bódé. Igaz, hogy harminc méterrel arrább, meg a túl­só sarkon ottmaradt, de odá­ig már bizonnyal nem terjed a városrendezés. Az is igaz, hogy fagylaltot három he­lyen is árulnak a kérdéses utcafronton, de hát a fagy­lalt fontos cikk, az újság, a könyv, meg... szóval, az úgy látszik, Item annyira. Vagy mégsem? Ez az egész csak „utópia"? y. j. Még mindig kevés cigány- gyermek jár óvodába, de az iskolai előkészítőn kis szám­ban részt vesznek. Általános iskolába 60-an járnak, de többen igen nehezen nevel­hetők a családi környezet negatív hatása miatt. Az ál­talános iskola rendszeres korrepetálással, egyéni fog­lalkozással, ösztönző moz­galmakkal segíti őket. A községi ötéves tervi fel­adatok között jelentős he­lyet foglal el a cigánytelep felszámolása, a lakók meg­felelő körülmények közé köl­töztetése. A művelődési ház munká­járól Lakatos Lajos igazga­tó jelentését értékelték. A munkaterv szerinti 30 TIT- előadásból csupán 22 elő­adást tudtak megtartani a könyvtárban, a kultúrház- ban, a tanácsnál és a KISZ különböző helyiségeiben. Bálokat, műsoros esteket, nótaesteket szerveztek a kevermesieknek, de kapcso­latot keresnek a Békés me­gyei Jókai Színházzal is, kü­lönböző produkciók bemuta­tására. A kultúrházban ren­dezik az iskola, a termelő- szövetkezet, a takarékszövet­kezet ünnepségeit és az ÁFÉSZ bútorkiállítását is. Négy szakkör (díszítőművé­szeti, képzőművészeti, iro­dalmi színpad és irodalmi szakkör) dolgozik a művelő­dési házban. A KISZ irodal­mi színpada együtt próbál a lökösházi határőrség színját­szóival. v A művelődési ház tárgyi ellátottsága nem jó, szüksé­gük lenne magnóra, televí­zióra, film- és diavetítőre. Hasznos elképzelést szeret­nének megvalósítani, mert a kultúrház színpadán alkalmi játékszobát rendeznének be a gyerekeknek. Ftlfik a vizsgálat Gyopároson, a napközis táborban augusztus 1-én és 2-án többen betegedtek meg, s fennállt a fertőzés gyanú­ja. A tünetek: magas láz, hányinger, hasmenés. A 41 beteg között vannak két-, három- és négyéves gyere­kek, valamint tíz-, tizenkét évesek. A KÖJÁL azonnal kórházba szállíttatta a sú­lyosabbakat, tíz gyermeket pedig elkülönítve, a napkö­zis táborban helyeztek el. Ezzel egy időben megindí­tották a vizsgálatokat is. Megállapították, hogy a nap­közis táborban az étkeztetést az orosházi napközis konyha oldja meg, ahol a higiéniai előírások megfelelőek. A konyháról ellátott más terü­leten levőknél megbetegedést I Az intézmény fenntartásá­hoz ebben az évben már a termelőszövetkezet is anyagi segítséget nyújtott. Befejezésül a vb elfogadta a javaslatot, mely szerint audiovizuális eszközöket, já­tékokat kell a művelődési ház részére vásárolni, hogy az emberek hasznosan tölt­hessék el ott is a szabad idejüket. A Belkereskedelmi Minisz­térium, a fogyasztási szö­vetkezetek országos tanácsa és a KP VOSZ elnöksége 1978-ban ismét megrendezi az önkiszolgáló bolti pénztá­rosok országos versenyét. Hagyomány már, hogy a fen­ti szervek kétévenként meg­hirdetik az állami és szövet­kezeti bolti pénztárosok ve­télkedőjét. Megyénk fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek bolti pénztárosai — akik a korábbi versenyeken több­ször lettek országos elsők — már hetek óta szervezetten készülnek a Budapesten megrendezésre kerülő nagy hajrára. A mostani felkészü­lésnek kettős oka van. Egy­részt kötelezi erre megyénk ÁFÉSZ-pénztár osait a ko­rábbi években megszerzett hírnév. Másrészt mert a nagy sikereket elért csapa­tok több régi tagja helyébe újak léptek. Olyan fiatalok, akik még nem rendelkeznek nagy szakmai ismerettel és a versenyhez szükséges ru­tinnal. Amint Király Sán­dor, a MÉSZÖV főelőadója és a pénztárosok menedzse­riem tapasztaltak. Viszont a vizsgálat azt is megállapítot­ta, hogy valamennyi megbe­tegedett július 30-án a gyo- párosi strandon volt. A KÖJÁL megtette a szükséges intézkedéseket, folytatja a vizsgálatot és a gyopáro6i strand üzemelte­tését szigorítottan ellenőrzi. A vizsgálat a járvány oká­nak kiderítésére tovább tart. A betegek állapota kielégítő, a fertőzés enyhe lefolyású. Az orvosok figyelmét felhív­ták az esetleges újabb meg­betegedések előfordulásának jelentésére, s a szükséges te­endők megtételére. A stran­don a jelzett napon ugyanis 2170 felnőtt és 504 gyerek volt Ma este folklérjáték a Várszínházban Az 1948-ban Gyulán ren­dezett első országos néptánc­versenyre emlékezik a Vár­színház ma esti bemutatója, amelynek címe: „Ünnepre jöttünk”. A magyar nép- táncmozgalam úttörőit, Rá­bai Miklóst és Molnár Ist­vánt idézik a régi koreográ­fiák, s a mai táncok. A kétrészes folklórjáték rendezője Born Miklós, zenei munkatársa Vavrinecz Béla. Az előadás érdekessége, hogy a békéscsabai úttörőnép- tánc-együttes az ünnepi alka­lomból' választja névadójául Rábai Miklós Kossuth-díjas művész nevét. re tájékoztatott, különösen az utóbb említett körülmény indokolta a területi, majd a megyei versenyek megrende­zését. A területi versenyekre augusztus 1-, 2-, 3-, 8-, 9-én Sarkadon, Orosházán, Gyo- mán, \ Mezőkovácsházán, Szeghalmon kerül sor. E te­rületi versenyek rendező szervei a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottsága v°lt. — alku — Lottósorsolás Gyulán A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ma, augusztusi­én Gyulán rendezi még a lottó 31. heti számsorsolását. A húzás előtt délelőtt fél 9- től műsorra kerül sor, jó idő esetén a szabadtéri szín­padon, rossz időben pedig az Erkel Ferenc Művelődési Központban. A. műsorban fellép Bodza Klári, Horváth Vilmos, Bujdosó Mária, Pus­kás Sándor és a Nautilus együttes. A 9 óra 53 perckor kezdődő sorsolást — mint is­meretes — a rádió is közve­títi, s a számhúzókat a né­zők közül sorsolják ki. Közúti információ A 44. sz. út Kondoros és Békéscsaba közúti szakaszán megkezdődött az optikai ve­zetősáv felújítása. A burko­latjel festésnél „40 km se­bességkorlátozás” van ér­vényben. A munkahelyre „Ütőn folyó munkák” meg­nevezésű veszélyt jelző tábla hívja fél a figyelmet. A 47. sz. út Orosháza bel­területi szakaszán szintén a burkolatjelek felújítása fo­lyik. Itt a csomópontok je­leit készítik el. Békés területén a békés— kondorosi összekötő utat elő­reláthatólag 10 napos időtar­tamra lezárták, szennyvíz­csatorna építése miatt A Kossuth és Verseny utcákon történő elkerülési lehetőség­re jelzőtáblákkal hívták fel a figyelmet. O mikor Széchenyi Ist­ván a múlt század közepén felvázolta a magyar közlekedés fejlesz­tésének irányát — ezzel az első hazai közlekedéspoliti­kai koncepciót alapozta meg Ennek megvalósulá­saként rajzolódott ki a 80- as évek végére az a csillag- szerű vasúti és közúti há­lózat, melynek középpont­jában Budapest van, mely mindmáig csaknem minden vasúti fővonalnak és főköz­lekedési útnak kezdő, vagy végpontja. Ezt a tényleges közleke­désföldrajzi helyzetet te­kintette kiindulópontnak a tíz évvel ezelőtt, “1968-ban az országgyűlés által elfo­gadott korszerű, a mai po­litikai, társadalmi és gaz­dasági viszonyok követel­ményével számoló közleke­déspolitikai koncepció, me­lyet az azóta elhunyt ma­gyar tudós és politikus, dr. Csanádi György, akkori köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter terjesztett a parla­ment elé. E koncepció alap­elve a népgazdaság közle­kedési és szállítási szük­ségleteinek gazdaságos, pontos és megbízható ki­elégítése, a személy- és áru- szállítás növekvő feladatai­nak megoldása, a közleke­dés különböző ágazatainak egységes fejlesztése, opti­mális munkamegosztás a vasúti és közúti fuvarozási ágazatok között, a gyenge­forgalmú, gazdaságtalan vasútvonalak felszámolása, és a forgalom közútra való átterelése — ahol erre a feltételeket megteremtik. E nagyszabású elképzelés lényegét tekintve helyesnek bizonyult. Elvek, formák és célok vonatkozásában — az elmúlt 10 év kritikai mérle­gelése után is változatlanul érvényes a koncepció. Az élet azonban — mint min­den más területen — itt is bizonyos módosítást, változtatást diktál. Gon­doljuk csak el, hogy a köz­lekedés teljesítményei 10 év alatt csaknem megkét­szereződtek. A személyszállí­tás 90 százalékkal, az áru- szállítás 78—80 százalékkal emelkedett 1968-hoz viszo­nyítva. Ez nagyjából azt je­lenti, hogy hasonló teljesít­mény-növekedéssel számol­hatunk a következő 10 esz­tendőben is. Sajnos ugyan­akkor a közlekedés fejlesz­tésére fordítható anyagi eszközök nem növekednek ilyen dinamikusan. Ezért kell bizonyos feszültséggel számolniuk a tervezőknek. Várható, hogy a közlekedés­ben is el kell viselni olyan ellentmondásokat, melyek a fejlődő technika és az azt kezelő ember ismeretei kö­zött fennállnak. Az elmúlt 10 évben nagy lépéseket tettünk a fejlesz­tés érdekében. Elég, ha ezek közül csak az autópálya­programot, a metrót, és a tömegközlekedési eszközök fejlesztését, a vasút villa­mosítását és a dieselesítést említjük meg. Alapvető, strukturális változás elsősorban a közle­kedés munkamegosztásá­ban történt. Felmerült a kérdés, célszerű-e a külön­böző vállalatok, termelő­szövetkeretek és más, a köz­lekedési tevékenységen kí- vüleső állami és szövetke­zeti termelőegységek saját szálítókapacitását gépjár­művek beszerzésével létre­hozni? Hatalmas kapaci­tás ez, ha tekintetbe vesz- szük, hogy ez a gépjármű­állomány az ország teljes közúti szállítókapacitásá­nak felét teszi ki és ezzel a közúti szállítás 40 száza­lékát teljesítik. A Vo­lán, amely a tehergépko­csik másik 50 százalékának birtokosa, a közúti szállítá­sok 60 százalékát teljesíti. Az említett vállalatok és szövetkezetek szállítási igé­nye viszont a népgazdasági tervekhez kapcsolódik, azok valóraváltásának résre. Ezért e kapacitások, fenn­tartása — gazdasági kihasz­nálásuk esetén — feltétle­nül helyes. Igaz, hogy a köz­úti fuvarozás költsége a vasúiénak közel tízszere­se, bizonyos rakományok­nál mégis kifizetődő. Gyor­san romló áruk és átrakás­ra érzékeny áruk esetén fel­tétlenül az. Tíz évvel ezelőtt azonban egyes szakemberek, első­sorban a tőkés országokban lebecsülték a vasutak sze­repét és azt hirdették, hogy a fuvarozási tevékenység főleg a közútra terelődik. Azóta bebizonyosodott, hogy ez nem helytálló elképzelés. A nagy távolságú és nagy tömegű áruk szállításánál a vasút továbbra is alapvető fuvarozási eszköz marad. Persze ezt is gazdaságosab­bá kell tenni a pályák és a kocsipark korszerűsíté­sével, a vonóerő pedig ma már több mint 90 százalék­ban nagy teljesítményű Diesel- és villamos moz­donyból áll. A közlekedéspolitikai kon­cepció a magyar közlekedés­ügy egységes fejlesztésének terve. Nem szabad elfelejte­ni, hogy a népgazdaság ösz- szés eszközállományának egyötödét a közlekedés mű­ködteti, az összes beruházá­sok 14—15 százaléka a köz­lekedés fejlesztését szol­gálja és éppen az elmúlt 10 évben technikai korszakvál­tásnak lehettünk tanúi. Vasúton és közúton — a városi közlekedést is bele­értve — .naponta 2 millió tonna árut fuvaroznak, 5 millió utas elszállításáról kell gondoskodni, a munká­ba járók ingázó utazásával együtt naponta 8 és fél mil­lió utazással kell számolni. Ilyen körülmények kö­zött hallatlanul megnőtt az egyes közlekedési ágazatok (például vasút-közút) egy­másra utaltsága. Az árufu­varozás és személyszállítás nem egyszerűen a közleke­dési nagyvállalatok fel­adata, hanem a népgazdaság újratermelési folyamatának egy igen fontos láncszeme. A közlekedés ugyanakkor tekintélyes nemzetközi fel­adatokat is ellát. Hazánk részese az európai szállítási munkamegosztásnak és a tranzitszállításoknak fontos devizakitermelő szerepük is van. A nemzetközi for­galom az elmúlt 10 évben az 1968. évinek két és félszere­sére nőtt, és zömmel az or­szág 9 vasúti és 16 közúti határátkelőhelyén, állomá­sán bonyolódik le. Ezek fej­lesztése kiemelt állami fel­adat. A záhonyi vasúti át­rakó körzet fejlesztésére nem kevesebbet, mint évente 1 milliárdot fordíta­nak. A tíz évvel ezelőtt felvá­zolt tervek fokozatosan megvalósulnak. A gyenge forgalmú vasútvonalak kö­zül 1400 kilométer hosszú­ságú megszűnt, a további 600 kilométerre nézve a népgazdaság időközben vál­tozott igényeit és a távlati terveket figyelembe véve hoznak döntést. n agy erőfeszítésekkel ugyan — képes tel­jesíteni a feladatait a közlekedés, a vele szem­ben támasztott igények és a lehetőségek viszonylagos egyensúlyban vannak. Nem látszik célszerűnek olyan tartalékkapacitások létre­hozása, melyek az esztendő nagyobb részében kihasz­nálatlanok volnának. Csak a működő, a mindennapi feladatok megoldásához nélkülözhetetlen kapacitá­sok megteremtését tartja indokoltnak a kormányzat. A közlekedésben is át kell térni az extenzív fejlődés­ről (eszköz és létszámnö­velés) az intenzív fejlődésre — a kapacitások jobb ki­használására, a gazdaságo­sabb munkaszervezésre. Bermann István Ne vesszen kárba egy szem se! Fotó: veress e™ Fertözéses megbetegedés Gyopároson B. Zs. Országos versenyre készülnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom