Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-04 / 182. szám
1978. augusztus 4., péntek o I ttjácsj Yb-aiÉsről jelentjük; B cigánylakosság életkörülményeiről, a kultúrház munkájáról tanácskoztak Kevermesen Közlekedéspolitika Tegnap, augusztus 3-án délután 2 órakor ülésezett a kevermesi tanács végrehajtó bizottsága. Elsőként Dom- sik Jánosné tanácselnök számolt be a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés között kiadott döntésekről, fontosabb eseményekről. Tárgyalták még az augusztus havi tanácsülés tervezett témáját, a vb működéséről szóló beszámolót is. À vb-ülés két legfontosabb napirendi pontja a cigánylakosság foglalkoztatásának elemzése és a kultúrház munkájáról összeállított beszámoló volt. Legutóbb a múlt év februárjában tárgyalta a vb a szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelepen élők életkörülményeit. Az akkori határozat szerint nagyobb gonddal figyelték a telepen élőket, az ott lakó cigánytanulók iskolába járatását és tisztaságát. Fontos feladat a cigányok gyorsabb társadalmi beilleszkedéséért; a munkára nevelés. A 229 emberből 99-en munkaképesek, közülük 49 állandó dolgozó, 13-an pedig alkalmi munkából élnek. Utópia ? Néha egy újságírónak ts lehetnek képtelen, bizarr ötletei. Elképzeltem, hogyan sétálna végig szeretett városom, Békéscsaba főterén a legendás Robinson Crusoe, az angol tengerész és pol- gárfi, szalmapapucsban, liánfarmerben, pálmalevél- sapkával a fején, mondjuk a Csaba Művek nevű vendéglátóipari műintézmény előtt, s mit venne észre józan, gyakorlatias, csaknem alpá- rian földhöz tapadó polgárszeme, ha ottjártában körülnézne. Hát. szép, karcsú, piros- barna lányainkat, hölgyeinket biztosan észrevenné. De észrevenné mást is. Például azt, hogyan keveregnek és szitkozódnak autósaink, be akarván jutni egy olyan autóparkolóba — vagy ki óhajtván jutni belőle — aminek csak egyetlen ki- és bejárata van. Gondolom, azután észrevenné a boltokat is. — Rétesbolt, fagylalt, cukrászda, étterem, megint fagylalt, megint eszpresszó — dörmögné, majd megkérdezné: — Hol árulnak ebben a városban újságot? Szégyenlősen mormognám neki a feleletet: — Újságos bódé? Itt van egy kis utcában balra... — Egy mellékutcában? Újságárus? — vonná fel ősz, bozontos szemöldökét. — Te- ringettét! Hát maguk nem hallották honfitársamnak, a jó öreg Morus Tamásnak hírét? Nem olvasták a műveit? Vagy nem azt vallják, amit 6 az Utópiában, hogy tudniillik, a szellem világossága is fontos: az újság, a könyv, a tájékoztatás? Bevallom, nem tudnék, mit felelni neki. Félek, ha a városrendezés szempontjaira hivatkoznék, nem fogadná el, vagy nem értené. Pavilonmérgezésben szenvedünk — mondanám bizonytalanul —. ezért került el megyeszékhelyünk legforgalmasabb pontjáról az újságos bódé. Igaz, hogy harminc méterrel arrább, meg a túlsó sarkon ottmaradt, de odáig már bizonnyal nem terjed a városrendezés. Az is igaz, hogy fagylaltot három helyen is árulnak a kérdéses utcafronton, de hát a fagylalt fontos cikk, az újság, a könyv, meg... szóval, az úgy látszik, Item annyira. Vagy mégsem? Ez az egész csak „utópia"? y. j. Még mindig kevés cigány- gyermek jár óvodába, de az iskolai előkészítőn kis számban részt vesznek. Általános iskolába 60-an járnak, de többen igen nehezen nevelhetők a családi környezet negatív hatása miatt. Az általános iskola rendszeres korrepetálással, egyéni foglalkozással, ösztönző mozgalmakkal segíti őket. A községi ötéves tervi feladatok között jelentős helyet foglal el a cigánytelep felszámolása, a lakók megfelelő körülmények közé költöztetése. A művelődési ház munkájáról Lakatos Lajos igazgató jelentését értékelték. A munkaterv szerinti 30 TIT- előadásból csupán 22 előadást tudtak megtartani a könyvtárban, a kultúrház- ban, a tanácsnál és a KISZ különböző helyiségeiben. Bálokat, műsoros esteket, nótaesteket szerveztek a kevermesieknek, de kapcsolatot keresnek a Békés megyei Jókai Színházzal is, különböző produkciók bemutatására. A kultúrházban rendezik az iskola, a termelő- szövetkezet, a takarékszövetkezet ünnepségeit és az ÁFÉSZ bútorkiállítását is. Négy szakkör (díszítőművészeti, képzőművészeti, irodalmi színpad és irodalmi szakkör) dolgozik a művelődési házban. A KISZ irodalmi színpada együtt próbál a lökösházi határőrség színjátszóival. v A művelődési ház tárgyi ellátottsága nem jó, szükségük lenne magnóra, televízióra, film- és diavetítőre. Hasznos elképzelést szeretnének megvalósítani, mert a kultúrház színpadán alkalmi játékszobát rendeznének be a gyerekeknek. Ftlfik a vizsgálat Gyopároson, a napközis táborban augusztus 1-én és 2-án többen betegedtek meg, s fennállt a fertőzés gyanúja. A tünetek: magas láz, hányinger, hasmenés. A 41 beteg között vannak két-, három- és négyéves gyerekek, valamint tíz-, tizenkét évesek. A KÖJÁL azonnal kórházba szállíttatta a súlyosabbakat, tíz gyermeket pedig elkülönítve, a napközis táborban helyeztek el. Ezzel egy időben megindították a vizsgálatokat is. Megállapították, hogy a napközis táborban az étkeztetést az orosházi napközis konyha oldja meg, ahol a higiéniai előírások megfelelőek. A konyháról ellátott más területen levőknél megbetegedést I Az intézmény fenntartásához ebben az évben már a termelőszövetkezet is anyagi segítséget nyújtott. Befejezésül a vb elfogadta a javaslatot, mely szerint audiovizuális eszközöket, játékokat kell a művelődési ház részére vásárolni, hogy az emberek hasznosan tölthessék el ott is a szabad idejüket. A Belkereskedelmi Minisztérium, a fogyasztási szövetkezetek országos tanácsa és a KP VOSZ elnöksége 1978-ban ismét megrendezi az önkiszolgáló bolti pénztárosok országos versenyét. Hagyomány már, hogy a fenti szervek kétévenként meghirdetik az állami és szövetkezeti bolti pénztárosok vetélkedőjét. Megyénk fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek bolti pénztárosai — akik a korábbi versenyeken többször lettek országos elsők — már hetek óta szervezetten készülnek a Budapesten megrendezésre kerülő nagy hajrára. A mostani felkészülésnek kettős oka van. Egyrészt kötelezi erre megyénk ÁFÉSZ-pénztár osait a korábbi években megszerzett hírnév. Másrészt mert a nagy sikereket elért csapatok több régi tagja helyébe újak léptek. Olyan fiatalok, akik még nem rendelkeznek nagy szakmai ismerettel és a versenyhez szükséges rutinnal. Amint Király Sándor, a MÉSZÖV főelőadója és a pénztárosok menedzseriem tapasztaltak. Viszont a vizsgálat azt is megállapította, hogy valamennyi megbetegedett július 30-án a gyo- párosi strandon volt. A KÖJÁL megtette a szükséges intézkedéseket, folytatja a vizsgálatot és a gyopáro6i strand üzemeltetését szigorítottan ellenőrzi. A vizsgálat a járvány okának kiderítésére tovább tart. A betegek állapota kielégítő, a fertőzés enyhe lefolyású. Az orvosok figyelmét felhívták az esetleges újabb megbetegedések előfordulásának jelentésére, s a szükséges teendők megtételére. A strandon a jelzett napon ugyanis 2170 felnőtt és 504 gyerek volt Ma este folklérjáték a Várszínházban Az 1948-ban Gyulán rendezett első országos néptáncversenyre emlékezik a Várszínház ma esti bemutatója, amelynek címe: „Ünnepre jöttünk”. A magyar nép- táncmozgalam úttörőit, Rábai Miklóst és Molnár Istvánt idézik a régi koreográfiák, s a mai táncok. A kétrészes folklórjáték rendezője Born Miklós, zenei munkatársa Vavrinecz Béla. Az előadás érdekessége, hogy a békéscsabai úttörőnép- tánc-együttes az ünnepi alkalomból' választja névadójául Rábai Miklós Kossuth-díjas művész nevét. re tájékoztatott, különösen az utóbb említett körülmény indokolta a területi, majd a megyei versenyek megrendezését. A területi versenyekre augusztus 1-, 2-, 3-, 8-, 9-én Sarkadon, Orosházán, Gyo- mán, \ Mezőkovácsházán, Szeghalmon kerül sor. E területi versenyek rendező szervei a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottsága v°lt. — alku — Lottósorsolás Gyulán A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ma, augusztusién Gyulán rendezi még a lottó 31. heti számsorsolását. A húzás előtt délelőtt fél 9- től műsorra kerül sor, jó idő esetén a szabadtéri színpadon, rossz időben pedig az Erkel Ferenc Művelődési Központban. A. műsorban fellép Bodza Klári, Horváth Vilmos, Bujdosó Mária, Puskás Sándor és a Nautilus együttes. A 9 óra 53 perckor kezdődő sorsolást — mint ismeretes — a rádió is közvetíti, s a számhúzókat a nézők közül sorsolják ki. Közúti információ A 44. sz. út Kondoros és Békéscsaba közúti szakaszán megkezdődött az optikai vezetősáv felújítása. A burkolatjel festésnél „40 km sebességkorlátozás” van érvényben. A munkahelyre „Ütőn folyó munkák” megnevezésű veszélyt jelző tábla hívja fél a figyelmet. A 47. sz. út Orosháza belterületi szakaszán szintén a burkolatjelek felújítása folyik. Itt a csomópontok jeleit készítik el. Békés területén a békés— kondorosi összekötő utat előreláthatólag 10 napos időtartamra lezárták, szennyvízcsatorna építése miatt A Kossuth és Verseny utcákon történő elkerülési lehetőségre jelzőtáblákkal hívták fel a figyelmet. O mikor Széchenyi István a múlt század közepén felvázolta a magyar közlekedés fejlesztésének irányát — ezzel az első hazai közlekedéspolitikai koncepciót alapozta meg Ennek megvalósulásaként rajzolódott ki a 80- as évek végére az a csillag- szerű vasúti és közúti hálózat, melynek középpontjában Budapest van, mely mindmáig csaknem minden vasúti fővonalnak és főközlekedési útnak kezdő, vagy végpontja. Ezt a tényleges közlekedésföldrajzi helyzetet tekintette kiindulópontnak a tíz évvel ezelőtt, “1968-ban az országgyűlés által elfogadott korszerű, a mai politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok követelményével számoló közlekedéspolitikai koncepció, melyet az azóta elhunyt magyar tudós és politikus, dr. Csanádi György, akkori közlekedés- és postaügyi miniszter terjesztett a parlament elé. E koncepció alapelve a népgazdaság közlekedési és szállítási szükségleteinek gazdaságos, pontos és megbízható kielégítése, a személy- és áru- szállítás növekvő feladatainak megoldása, a közlekedés különböző ágazatainak egységes fejlesztése, optimális munkamegosztás a vasúti és közúti fuvarozási ágazatok között, a gyengeforgalmú, gazdaságtalan vasútvonalak felszámolása, és a forgalom közútra való átterelése — ahol erre a feltételeket megteremtik. E nagyszabású elképzelés lényegét tekintve helyesnek bizonyult. Elvek, formák és célok vonatkozásában — az elmúlt 10 év kritikai mérlegelése után is változatlanul érvényes a koncepció. Az élet azonban — mint minden más területen — itt is bizonyos módosítást, változtatást diktál. Gondoljuk csak el, hogy a közlekedés teljesítményei 10 év alatt csaknem megkétszereződtek. A személyszállítás 90 százalékkal, az áru- szállítás 78—80 százalékkal emelkedett 1968-hoz viszonyítva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy hasonló teljesítmény-növekedéssel számolhatunk a következő 10 esztendőben is. Sajnos ugyanakkor a közlekedés fejlesztésére fordítható anyagi eszközök nem növekednek ilyen dinamikusan. Ezért kell bizonyos feszültséggel számolniuk a tervezőknek. Várható, hogy a közlekedésben is el kell viselni olyan ellentmondásokat, melyek a fejlődő technika és az azt kezelő ember ismeretei között fennállnak. Az elmúlt 10 évben nagy lépéseket tettünk a fejlesztés érdekében. Elég, ha ezek közül csak az autópályaprogramot, a metrót, és a tömegközlekedési eszközök fejlesztését, a vasút villamosítását és a dieselesítést említjük meg. Alapvető, strukturális változás elsősorban a közlekedés munkamegosztásában történt. Felmerült a kérdés, célszerű-e a különböző vállalatok, termelőszövetkeretek és más, a közlekedési tevékenységen kí- vüleső állami és szövetkezeti termelőegységek saját szálítókapacitását gépjárművek beszerzésével létrehozni? Hatalmas kapacitás ez, ha tekintetbe vesz- szük, hogy ez a gépjárműállomány az ország teljes közúti szállítókapacitásának felét teszi ki és ezzel a közúti szállítás 40 százalékát teljesítik. A Volán, amely a tehergépkocsik másik 50 százalékának birtokosa, a közúti szállítások 60 százalékát teljesíti. Az említett vállalatok és szövetkezetek szállítási igénye viszont a népgazdasági tervekhez kapcsolódik, azok valóraváltásának résre. Ezért e kapacitások, fenntartása — gazdasági kihasználásuk esetén — feltétlenül helyes. Igaz, hogy a közúti fuvarozás költsége a vasúiénak közel tízszerese, bizonyos rakományoknál mégis kifizetődő. Gyorsan romló áruk és átrakásra érzékeny áruk esetén feltétlenül az. Tíz évvel ezelőtt azonban egyes szakemberek, elsősorban a tőkés országokban lebecsülték a vasutak szerepét és azt hirdették, hogy a fuvarozási tevékenység főleg a közútra terelődik. Azóta bebizonyosodott, hogy ez nem helytálló elképzelés. A nagy távolságú és nagy tömegű áruk szállításánál a vasút továbbra is alapvető fuvarozási eszköz marad. Persze ezt is gazdaságosabbá kell tenni a pályák és a kocsipark korszerűsítésével, a vonóerő pedig ma már több mint 90 százalékban nagy teljesítményű Diesel- és villamos mozdonyból áll. A közlekedéspolitikai koncepció a magyar közlekedésügy egységes fejlesztésének terve. Nem szabad elfelejteni, hogy a népgazdaság ösz- szés eszközállományának egyötödét a közlekedés működteti, az összes beruházások 14—15 százaléka a közlekedés fejlesztését szolgálja és éppen az elmúlt 10 évben technikai korszakváltásnak lehettünk tanúi. Vasúton és közúton — a városi közlekedést is beleértve — .naponta 2 millió tonna árut fuvaroznak, 5 millió utas elszállításáról kell gondoskodni, a munkába járók ingázó utazásával együtt naponta 8 és fél millió utazással kell számolni. Ilyen körülmények között hallatlanul megnőtt az egyes közlekedési ágazatok (például vasút-közút) egymásra utaltsága. Az árufuvarozás és személyszállítás nem egyszerűen a közlekedési nagyvállalatok feladata, hanem a népgazdaság újratermelési folyamatának egy igen fontos láncszeme. A közlekedés ugyanakkor tekintélyes nemzetközi feladatokat is ellát. Hazánk részese az európai szállítási munkamegosztásnak és a tranzitszállításoknak fontos devizakitermelő szerepük is van. A nemzetközi forgalom az elmúlt 10 évben az 1968. évinek két és félszeresére nőtt, és zömmel az ország 9 vasúti és 16 közúti határátkelőhelyén, állomásán bonyolódik le. Ezek fejlesztése kiemelt állami feladat. A záhonyi vasúti átrakó körzet fejlesztésére nem kevesebbet, mint évente 1 milliárdot fordítanak. A tíz évvel ezelőtt felvázolt tervek fokozatosan megvalósulnak. A gyenge forgalmú vasútvonalak közül 1400 kilométer hosszúságú megszűnt, a további 600 kilométerre nézve a népgazdaság időközben változott igényeit és a távlati terveket figyelembe véve hoznak döntést. n agy erőfeszítésekkel ugyan — képes teljesíteni a feladatait a közlekedés, a vele szemben támasztott igények és a lehetőségek viszonylagos egyensúlyban vannak. Nem látszik célszerűnek olyan tartalékkapacitások létrehozása, melyek az esztendő nagyobb részében kihasználatlanok volnának. Csak a működő, a mindennapi feladatok megoldásához nélkülözhetetlen kapacitások megteremtését tartja indokoltnak a kormányzat. A közlekedésben is át kell térni az extenzív fejlődésről (eszköz és létszámnövelés) az intenzív fejlődésre — a kapacitások jobb kihasználására, a gazdaságosabb munkaszervezésre. Bermann István Ne vesszen kárba egy szem se! Fotó: veress e™ Fertözéses megbetegedés Gyopároson B. Zs. Országos versenyre készülnek
