Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-29 / 203. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. AUGUSZTUS 29., KEDD Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM A jóléti és kulturális alap felhasználásának tapasztalatai a SZOT elnökségének napirendjén BÉKÉSMEGYEI Munka közben (Képriportunk a 4. oldalon) Fotó: Martin Gábor a\ww<m\xmxvn«vwxtw)nTm\«nnTOMnxmmm Tejárusítás a vendéglátóiparban Átszálltak az űrhajósok A Szaljut személyzete örömmel fogadta az újabb munkatársakat Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Ajándékokkal érkezett Sig­mund Jähn, az NDK űrhajó­sa a Szaljut űrállomásra. Va­sárnap este, amikor az ösz- szekapcsolás és a több órát igénybe vevő ellenőrző mű­veletek után végre kinyílt az összekötő ajtó a Szojuz—31 űrhajó és az űrállomás kö­zött, Jähn csomagokkal a kezében „úszott át” vendég­látóihoz, Vlagyimir Kovaljo- nokhoz és Alekszandr Ivan- csenkovhoz. Mindketten egy- egy külön e célra készült és emlékfelirattal is díszített órát kaptak, s hasonló aján­dékot adott az NDK űrhajó­sa saját parancsnokának, Va- lerij Bikovszkijnak is. A másik ajándék egy, az NDK- ról készült miniatűr könyv volt, ebből is jutott mindhá­rom szovjet űrhajósnak. A Szaljut állandó személy­zete,- amely immár 11. hetét tölti a világűrben, igen nagy örömmel és szeretettel fo­gadta az újabb „látogatókat”, munkatársakat. A hagyo­mánynak megfelelően ke­nyérrel és sóval köszöntötték társaikat és — a hivatalos közlemények nyelvén szólva — a fogadtatásnál jelen volt Miska maci is: az olimpiai kabalababa, „aki” ugyancsak állandó utas a Szaljuton, s időnként főszereplő volt a televíziós közvetítésben is, mivel el-elúszott a levegő­ben. A baráti ölelések után a Szaljut lakosai asztalhoz invitálták vendégeiket az el­ső közös étkezéshez — igaz, ezt kissé hátráltatta, hogy Koval jónak és Ivancsenkov a friss postát is meg akarta nézni. A nemzetközi páros újságokat is hozott magával, jól látszott, hogy Jähn kezé­ben a sok csomag mellett még az Izvesztyijának a Szo­juz—31 rajtja előtti legutolsó száma is ott volt. Az örömteli találkozó is­mét a késő éjszakáig tartott, de nem csupán a vacsorát (Folytatás a 2. oldalon) A vállalati jóléti és kul­turális alap lehetővé teszi, hogy a dolgozók változat­lanul, viszonylag olcsón jussanak az üzemi szolgál­tatásokhoz. Az üzemi ét­keztetés költségeinek átlag 46, a gyermekintézménye­kért 22, a vállalati üdül­tetésnek nem egészen 30 százalékát fizetik, a kultu­rális kiadásokhoz pedig alig másfél százalékkal já­rulnak hozzá a dolgozók — állapította meg hétfői ülé­sén a SZOT elnöksége. A jóléti és kulturális alap felhasználása a vállalatok többségénél összhangban van a szociális tervekkel, arányai mégsem mindig ki- elégítőek. Egyre nagyobb há­nyadot vesznek igénybe az üzemi étkeztetéshez, erre a célra fordítják az alapnak több mint a felét, ugyan­akkor viszonylag kevés jut például kulturális célokra. A vállalatok gyakran hasz­nálnak fel kiegészítésként számottevő összegeket a részesedési alapból, ami szabályos ugyan, de csök­kenti az anyagi ösztönzésre szánt összegeket. Az arány- eltolódások ellenére a szakszervezetek szükséges­nek tartják az üzemi ét­keztetés színvonalának és az étkeztetésbe bevont dol­gozók körének bővítését, mert erre igen nagy az igény. 1976-ban a dolgozók­nak 39, tavaly 40 százaléka vett részt az üzemi étkezte­tésben. A jóléti alap minden he­tedik forintját vállalati üdültetésre költik, sok fon­tos feladat azonban ezen a területen sincs még meg­oldva. Nem kielégítő mér­tékben vesznek részt az üdültetésben a fizikai dol­gozók, viszonylag szűk körű a családosok és még in­kább a nagycsaládosok üdültetése. Ami a gyermekintézmé­nyeket illeti : a széles kör­ben kibontakozott társadal­mi akciók nyomán az óvo­dák befogadó képessége nőtt. Erre nagy szükség is van, mert a mostani terv­időszakban jelentkeznek óvodai felvételre a leg­népesebb korosztályok. Ke­vésbé örvendetes azonban, hogy az üzemi bölcsődei he­lyek száma csökkent. A SZOT elnöksége szóvá tette, hogy a kulturális cé­lokra betervezett összege­ket nem mindig használják fel a célnak megfelelően. Előfordul, hogy ezekből az összegekből fedeznek rep­rezentációkat, külföldi ta­nulmányú takat, társasuta­zásokat. A vállalati kultu­rális tevékenység kritikáját jelenti, hogy a dolgozók jelentős része- nem is igény­li az értékesebb kulturális szolgáltatásokat. Az eredményeket és a megoldatlan feladatokat mérlegelve a szakszerveze­tek azon az állásponton vannak, hogy a VI. ötéves terv szabályozóinak kidol­gozásakor a jóléti alap képzésének feltételeit felül kell vizsgálni. Azt is he­lyesnek tartanák, ha a tár­sadalmi munka ellenértéké­nek egy részét is fel lehetne használni a jóléti és kultu­rális alap növelésére. A SZOT elnöksége a tex­tilipari nagyvállalatoknál működő középszintű szak- szervezeti szervek irányító és ellenőrző munkájának tapasztalatait is megvitatta. Háromezer magyar fia­tal kereste fel az év első felében a Szovjetunió leg­szebb tájait, városait nyolc ifjúsági barátságvonattal. Az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda évről évre több különvonatot in­dít munkás-, értelmiségi és diákfiatalokkal: 1978­Budapestre érkezett Helsinki tanácsának küldüttsége Pentti Poukkának, a hel­sinki tanács elnökének veze­tésével hétfőn Budapestre érkezett a finn főváros kül­döttsége. A delegációt a Fe­rihegyi repülőtéren a Fővá­rosi Tanács több vezetője fo­gadta; ott volt Kaarlo Yrjö- Koskinen, a Finn Köztársa­ság budapesti nagykövete is. Helsinki tanácsának kül­döttsége a Fővárosi Tanács meghívására érkezett a ma­gyar fővárosba. Csaknem egyhetes itt-tartózkodásuk alatt egyebek között a buda­pesti lakótelepek kialakításá­ról, a közúti és a tömegköz­lekedési hálózat rendszeréről, a - kereskedelem fejlesztésé­ről, az egészségügyi ellátás­ról, valamint a budapesti kulturális életről tájékozód­nak a vendégek. Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke délután hivatalában fogadta Pentti Poukkát és a küldöttség töb­bi tagját. A két ország fő­városának vezetői egyebek között eszmecserét folytattak az államigazgatás kérdései­ről, és áttekintették a kap­csolatok alakulását. A szívé­lyes légkörű találkozón az együttműködés további lehe­tőségéről is tárgyaltak. A finn vendégek ezután — a budápesti házigazdák társa­ságában — a vámegyed tör­ténelmi nevezetességeivel is­merkedtek. ban például a tavalyinál kettővel többet, s december végéig további öt ifjúsági barátságvonat kel útra mintegy 1800 fiatallal. Szeptember végén 360-an tölthetnek tíz napot Kijev- ben és Ogyesszában, az iparban, m mezőgazdaságban dolgozók, valamint a diá­kok. Baranya megye cso­portja pedig október 8—19. között Moszkva és Lenin­grad nevezetességeivel, tör­ténelmi emlékhelyeivel és mai életével ismerkedik. A Komszomol megalakulásá­nak 60. évfordulóján, ok­tóber 29-én újabb barát­ságvonat indul Kijevbe, utasai eljutnak Leningrád- ba is és részt vehetnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évforduló­jának moszkvai ünnepsége­in. Ugyancsak Kijev—Lenin- grád—Moszkva megismerése lesz a célja a Szabolcs, a Bács-Kiskun megyei és a budapesti fiatalok egy cso­portjának, amely november 14—25. között látogat el a Szovjetunióba. Moszkvát és Leningrádot keresi fel december 5—13. között a magyar fiatalok idei utolsó barátságvonata. Fővárosunkba, s hazánk más részeire csaknem 4700 szovjet komszomolista, munkában és tanulásban élen járó leány és fiú láto­gat ez év végéig: a KISZ utazási irodája 13 szovjet ifjúsági barátságvdnatot fo­gad. Utasai nemcsak az ország , nevezetességeivel, szépségeivel ismerkednek meg, hanem gyárakkal, ter­melőszövetkezetekkel is. Mintegy 10 éve érvényes a belkereskedelmi minisz­ter utasítása, amely — a tejértékesítés fokozása és a fogyasztók érdekében — az eszpresszókban, cukrász­dákban kötelezővé tette a poharankénti tej árusítását. A rendelkezés alól az évek során sok érdekelt üzlet bújt ki, illetve kapott fel­mentést azért, mert nem voltak meg hozzá a meg­felelő feltételek. Az utasítás széles körű érvényesítésé­nek a hűtés, a raktározás hiánya most már nem lehet akadálya. A tejipar kelet-pesti üze­me 9 hónapja gyártja a ste­ril, hűtés nélkül is 42 napig elálló úgynevezett tartós tejet. Miután már naponta 30 ezer doboz ultrapasztőrö­zött tej készül — sa fővá­rosban körülbelül 10—12 ezer liter fogy belőle —, országszerte árusítják a ke­Érvek és ellenérvek elle­nére is szeptember 3-tól a Volán 8. számú Vállalat Bé­késcsaba helyi autóbuszvo­nalain közlekedő autóbuszo­kon viteldíjbeszedő és me­netjegykiadó gépet szerel fel járműveire. Autóbuszonként az első és második ajtónál két jegyki­adó gépet szerelnek fel, hogy a felszálló fizető utasok a reskedelmi hálózatban. A tartóstej-termelés lehetővé teszi, hogy legalább a me­gyeszékhelyeken, a városok­ban és a kiemelt üdülőterü­leteken, a vendéglátásban is bevezessék árusítását. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium felhívta a ven­déglátó vállalatokat, hogy ahol eddig nem foglalkoztak poharankénti tej értékesí­tésével — az érvényes uta­sítás értelmében —, tartós tej bontásával kezdjék meg folyamatos árusítását. A minisztérium kívánatosnak tartja azt is, hogy a tej és a péksütemény vasárna­pi árusítására kijelölt ven­déglátó üzletek a választék bővítése érdekében szintén tartsanak tartós tejet, de kizárólag a normál csoma­golású, tasakos pasztőrözött tejjel együtt, amelyet ugyanis nem helyettesíthet a drágább termék. menetjegyükéi folyamato­san válthassák. Kérik az utazóközönséget: segítse a vállalatot abban, hogy zavartalanul szokhassa­nak hozzá a jegyautomata kezeléséhez. Ha ugyanis a jegykiadó gépet előírássze­rűén használják, gyorsabbá válik a le- és felszállás. A jegy automata kétforintossal működik. A békéscsabai vasúti csomóponton az elmúlt években bevezették a konténeres fuvarozást. Az első félévben a tavalyihoz képest 11 százalékkal több, vagyis 2447 konténert továbbítot­tak a megrendelőkhöz Fotó: Veress Erzsi Képünkön az automata működését mutatjuk be: a kétforin­tost be kell dobni, a mellette levő kart ütközésig lenyomni, s ezután a menetjegy már leszakítható Háromezer fiatal járt a Szovjetunióban Szeptember 3-túl Békéscsabán Jegykiadó automata az autóbuszokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom