Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-25 / 200. szám

1978. augusztus 25., péntek o IJIjaUKTlld Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap, auguszus 24-én Szabó Miklósnak, a KISZ megyei bizottsága első titká­rának elnökletével ülést tar­tott a KISZ Békés megyei bizottsága. Első napirendi pontként Kibédi-Varga La­jos és Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának titká­rai számoltak be az idei megyei küldöttgyűlés hatá­rozatainak végrehajtására készített feladattervről. Töb­bek között szó volt arról, hogy a tanulmányi mozgalom szervezésében kiemelkedő eredményt elért pedagóguso­kat milyen elismerésben ré­szesítsék, s az elismerési for­mára a bizottsági tagok együttesen tettek javaslatot. Ezután dr. Szemenyei Sándor, a KISZ megyei bi­zottságának szakmunkásta­nuló-felelőse ismertette a KISZ Központi Bizottság március 17-i határozatának végrehajtására kidolgozott Békés megyei intézkedési tervet. A terv célja az, hogy megerősödjenek a megye szakmunkásképző—-intézetei­ben működő KlSZ-szerveze- tek, valamint tartalmasabb legyen az iskolák, az üze­mek és a KISZ-szervezetek együttműködése. Végül a KISZ megyei bi­zottsága döntött a megyeközi KISZ-iskola négyhetes tan­folyamának összetételéről. Hz első félévi költségvetési és fejlesztési alap teljesítéséről tárgyalt a békéscsabai tanács végrehajtó bizottsága Megkezdődtek a „hírős napok” Csütörtökön Kecskeméten megkezdődött a „hírős na­pok” négy napon át tartó eseménysorozata. Délelőtt a Vasutaskertben megnyílt a vidék 900 éves kertészeti kultúráját — szőlő-gyü­mölcstermesztését reprezen­táló nagyszabású kiállítás. A nap másik fontos ese­ményén, a háromnapos or­szágos kertészeti konferen­cia megnyitóján Molnár Bé­la, a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület kertészéti tár­saságának elnöke tartott vi­taindító előadást a hazai kertgazdálkodásról. A tanácskozáson — amely­nek több mint 700 résztvevő­je volt — adták át a Magyar Agrártudományi Egyesület Mohácsi Mátyás-emlékérmét Ág Istvánnak, a Sasad Tsz nyugalmazott elnökének, Borka Miklósnak a Budaté- tényi Kertészeti Kutató Ál­lomás igazgatójának, Mátyus Gábornak, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatójá­nak és Pethő Ferencnek, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola főigazgatójának tár­sadalmi és tudományos tevé­kenységükért. A Bács-Kis- kun megyei Tanács által ala­pított Mathiász János-díjat Beák István, a lakiteleki Szikra Tsz elnöke, Weichl István, a Kunbajai Állami Gazdaság igazgatója és Mikó Józsefné, a mélykúti Lenin Tsz zöldségtermesztési bri­gádvezetője kapta meg. Magyar—amerikai adóügyi tárgyalások A magyar és az amerikai pénzügyminisztérium szak­értői hosszabb idő óta tár­gyalásokat folytattak a jö­vedelmek kettős adóztatásá­nak elkerüléséről. A tárgya­lások eredményeképpen a delegációk vezetői csütörtö­kön Budapesten egyezményt parafáltak, vagyis előzetesen jóváhagytak. À delegációk rövidesen kormányuk elé terjesztik az egyezményt, hogy a végleges aláírásra is sor kerülhessen. Az egyezmény célja, hogy elő­segítse a két ország közötti gazdasági kapcsolatok to­vábbi fejlődését. Tegnap, augusztus 24-én délután Araczki János el­nökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Meg­tárgyalták a soron következő tanácsülés napirendjét. A tanácsülésre augusztus 30-án délelőtt kerül sor. Az egész napos program szerint a ta­nácstagok autóbusszal be­járják a várost, és a hely­színen tanulmányozzák a vá­rosrendezés és -építés ered­ményeit, gondjait. A tanácsülés napirendjé­nek elfogadása után a vég­rehajtó bizottság megvitat­ta az első félévi költségveté­si és fejlesztési alap teljesí­téséről szóló beszámolót. Eb­ben az évben Békéscsabán fejlesztésre több mint 211 millió forintot irányoztak elő. A beszámoló szerint az év első felében a bevételek meghaladták a 122 millió fo­rintot. Ebből az összegből mintegy 96 millió forintot használtak fel, a többit pe­dig tartalékolta a város. Leg­többet célcsoportos beruhá­zásokra fordítottak. A Ta­nácsköztársaság útja és az István király tér sarkán az Új posta épülete felett átad­ták rendeltetésének a 35 la­kást. Az új garzonházba is költöznek már a lakók. Ezen­kívül 168 lakás épült fel célcsoportos beruházásból. Az Orosházi úton 82 lakás építéséhez láttak hozzá. Az alapozási munkákat a KE- VIÉP elvégezte, az építést az ÉPSZER Vállalat folytatja. Ugyancsak az első félévben adták át rendeltetésének a 60 személyes bölcsődét a Kastélyi szőlőkben. A bekö­tő út is készül. A Lencsési úti lakótelepen több mint négymillió forintos beruhá­zással épültek meg azok a helyiségek, ahol a különböző lakossági szolgáltatást ellátó egységek kezdték meg műkö­désüket. A 16 tantermes ál­talános iskola építésének be­fejezése azonban a tervhez képest mintegy három hóna­pot késik. Jól halad viszont a csatornázás. A csapadék­víz-elvezetési terv keretében valósul meg ebben az évben a Szegfű és a Bacsányi ut­cákban az átemelő építése, amely több mint kétmillió forintba kerül. A Budapesti Aknamélyépítő Vállalat jú­liusban látott munkához. Készül a déli csapadékvíz- csatorna, s a Pulszki, a Könyves, a Szamuely utcák belvízrendezése is. A Hunya­di téri csapadékvíz-csatornát a költségvetési üzem az év végére megépíti. Ebben az évben mintegy másfél millió forintot irányoztak elő Bé­késcsabán járdaépítésre. Ed­dig négy utcában mintegy másfél kilométer hosszan fe­jezték be az építést. Az V. kerületben pedig hat utcá­ban láttak hozzá a járdák építéséhez. A végrehajtó bizottság hozzászólásokkal és javasla­tokkal kiegészítve fogadta el a beszámolót, majd a költ­ségvetési építőipari üzem tevékenységét tárgyalták meg. Végezetül bejelentések­ről döntött a testület. —di Mai mese felnőtteknek Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy áruházi eladó. Mindig nagyon szomorú volt, mert úgy érezte, hogy csupa háklis vevő jár az üzletbe. Nagyon lassan telt a munkaideje, és végigfutott a hátán a hideg, ha eszébe jutott, hogy másnap minden kezdődik elölről. Egy nap munka után elment egy presszóba, hogy kipi­henje a napi idegeskedést. Ám itt dolgozott egy pin­cér, aki szintén nagyon szomorú volt, mert úgy érezte, hogy ebbe a presszóba csupa háklis vendég jár, akik­nek semmi sem jó. Az eladó nagyon mérges volt, mert a pincér úgy mozgott, mintha ólomlábakon járna és ráadásul nem sorrendben szolgálta ki a vendégeket. A pincér nagyot lélegzett, amikor lejárt a munkaide­je, és-úgy döntött, hogy elmegy a fodrászhoz megnyi- ratkozni. De nem tette volna, ha tudja, hogy abban az üzletben dolgozik egy fodrász, aki mindig szomorú és úgy érzi, hogy a hippik a rendes emberek, mert nem járnak fodrászhoz, és nem idegesítik, úgy mint ezek a háklis vendégek, akik mindig elégedetlenek. A pincér idegességében a körmét rágta és szidta a fodrászt, amiért úgy mozog, mint egy nyugdíjas mammut. A fodrász halk imát mormolt, amikor végre bezárta az üzletet, és úgy gondolta, elmegy bevásárolni. Pech- jére pontosan abba az üzletbe ment, ahol a szomorú eladó dolgozott. És itt zárult be a kör. A fodrász szid­ta az eladót, az eladó szidta a pincért és a pincér szid­ta a fodrászt. És ekkor jelent meg a jótündér, aki megsúgta nekik a boldog élet titkát: — Legyetek udvariasak, előzékenyek, dolgozzatok gyorsan, pontosan, és minden nagyon szép lesz — mondta és eltűnt. Ettől kezdve a mindig szomorú eladó mindig nagyon vidám volt és úgy érezte, mindenki megváltozott körü­lötte, különösen az a lassú pincér, aki nagyon udvarias és gyors mostanában, sőt a vevők sem olyan háklisak, mint régen és dicsérik is. tgy történt, mese volt, talán igaz sem volt. Czvitkó Zoltán Az Omega együttes augusztus 22-én Gyulán, 23-án este tt Minisztertanács tárgyalta Növekvő tejtermelés, teljesebb ellátás Jelenleg két-három deci­liter napi átlagban az egy lakosra jutó tej- és tejesital­fogyasztás, ami azt is mutat­ja, hogy még kevesen nyúl­nak az országban a tejespo­hárért. Pedig ^z utóbbi évek­ben hozott intézkedések ösz­tönzően, kedvezően hatottak a tejtermelésben érdékeitek­re. Már 1976-ban a tervezett 1,9 milliárd literrel szemben kétmilliárd literen felül ter­meltek a gazdaságokban az elmúlt évben pedig újabb hazai rekord dőlt meg az egy tehénre jutó átlagos tejho­zamban: az 1976. évi 2768 li­terről 3100 literre emelke­dett, s ez 22,5 százalékos nö­vekedésnek felel meg. A fejéstől a fogyasztók asztaláig nagy gondossággal vizsgálták a közelmúltban a népi ellenőrök a tejtermelés, feldolgozás és fölvásárlás helyzetét, s elemezték, mi­lyenek a lehetőségek a tej- és tejtermékfogyasztás növe­lésére. Megállapításaik egyi­ke: a tejtermelés növekedését nem követte megfelelően a fejés és a tej kezelés techni­kai színvonala. Korszerű fe­jőházak és berendezések pél­dául csak a szakosított tele­pek egy részénél találhatók. Gondot okoz az is, hogy egyes tejtermelő gazdaságok korszerű technológiai beren­dezéseket megfelelő szakis­meret nélkül üzemeltetnek, s nem megoldott a fejőgépek, hűtőberendezések javítása, alkatrészellátása sem. Több helyen hiányzik a kifejt tej hűtéséhez szükséges beren­dezés: csaknem felét nem tudják egy-két órán belül a kívánatos nyolc-tíz Celsius- fokra lehűteni. örvendetes viszont, hogy ma már a feldolgozó vállalatok minden felkínált tejet át­vesznek. Tavaly az állami tejipari üzemek 1,6 milliárd liter, a szövetkezeti tejfeldol­gozók pedig 177 millió liter tejet vásároltak fel, az 1976. évinél 14, illetve 46 száza­lékkal többet. Nehézséget je­lent azonban, hogy a tej­begyűjtő helyek mintegy 40 százaléka elavult, korszerűt­len, felújításra váró épület­ben működik. A tejipar az ötödik ötéves tervben 400 millió forintot szán az átve­vőhelyek korszerűsítésére, felújítására, azonban még ez az összeg is kevésnek bizo­nyul. Gondot jelent az is, hogy a termelt tej szállításá­ra nem megfelelő a jelenlegi gépkocsipark, túlnyomórész­ben még a kis űrtartalmú általában 5000 literes szállí­tó tankautók állnak rendel­kezésre. Olykor gondatlanság a szállító járművek nem elő­írásszerű ürítése és tisztítá­sa, szennyezett tömlők hasz­nálata okoz tejromlást. Ellentmondásos, hogy a tejtermelés jelentős emelke­désével nem tart lépést a fo­gyasztás. Az egy lakosra ta­valy 146 kilogram tej tej­termék jutott — s az 1,8 ki­logrammos vajfogyasztás messze elmaradt az európai országok átlagától. Megnyugtatóbb a lakos­ság tejellátása: míg az ország 3230 helysége közül 1971-ben csupán 640-en vásárolhattak a lakosok pasztőrizált tejet. Addig tavaly már 3053 hely­ségben árulták a zacskós te­jet. Ez év végére az ország minden lakosa lakóhelyén hozzájuthat e fontos élelme­zési cikkhez. Szükséges lenne a tejet és tejterméket árusító üzletek számának növelése, s minél több bolt felszerelése hűtő- szekrénnyel, hűtőpulttal. Évek óta bosszúságot okoz, hogy sok tej megy ve­szendőbe a szakadt, gyen­ge csomagolás miatt. Az ál­lami tejiparnak 1976-ban 18,6 millió, tavaly pedig 25,5 mil­lió liter tejet szállítottak vissza az üzletekből, e „ten­gernyi” mennyiség 55 száza­léka sérült zacskókból csor­dogált ki a szállító ládákba. Tovább lehetne fejleszteni az iskolatej-akciót. Gondot okoz azonban, hogy a peda­gógusok és az igazgatók kü­lönböző fegyelmezetlenségek­re, takarításra, értékesítési gondokra hivatkozva sok he­lyen mereven elzárkóznak tejárusítástól az iskolában. Pedig ahol felismerték a tej- és tejtermékek szerepét a fiatalok korszerű, egészsé­ges táplálkozásában, és meg­szervezték az árusítását, ott jelentősen nőtt a fogyasztás. Fontos, hogy a tanulók tej- fogyasztására a jövőben nagyobb figyelmet fordítsa­nak a pedagógusok, az isko­lák vezetői. Kárpáti Miklós (MTI) Tanácsülésről jelentjük A közművelődés helyzete Kondoroson Kondoros Nagyközségi Ta­nács augusztus 24-én dél­után tartott tanácsülésén a nagyközség közművelődési helyzetéről, a lakossági szol­gáltatás színvonaláról, vala­mint a nyári betakarítási munkák jelenlegi állásáról tartottak beszámolót. A közművelődés helyzeté­ről dr. Kovács Sándomé, a közművelődést irányító bi­zottság elnöke szóbeli kiegé­szítésében elmondotta, hogy különösen ebben az eszten­dőben lényeges javulás ta­pasztalható a nagyközség közművelődési életében. Példaként állítható a kondo- rosi Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, vala­mint a helyi ÁFÉSZ közmű­velődést, oktatást segítő anyagi támogatása. Ugyan­akkor a népes hozzászólások­ból kiderült, hogy van még javítani való a helyi szelle­mi erők jobb, koncentráltabb kiaknázásában. Említette a beszámoló és a hozzászólók is, hogy a művelődési ház nem kap elegendő anyagi tá­mogatást a megyei tanács művelődésügyi osztályától, és ugyanez érvényes a hiányzó szakmai segítségre is. ör­vendetes, hogy a nagyközség általános iskolájában az át­lagosnál is jobb a szakmai ellátottság, ugyanakkor a könyvtár és a művelődési ház esetében csak 50 százalé­kos. A helyzet javítására a nagyközségi tanács vb a szakemberek képzésére tár­sadalmi ösztöndíjakat ado­mányoz. A nagyközségi ta­nács az utóbbi időben nagy hangsúlyt "fordított az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekbe járó dolgo­zók, valamint a szakmun­kás-bizonyítvány megszer­zésére vállalkozók támogatá­sára. így alakulhatott ki az 1975-höz viszonyított kedve­zőbb kép, amelyet az is bi­zonyít, hogy az utóbbi 3 év alatt 100 szakemberrel több dolgozik a nagyközségben. A tervek között szerepel, hogy ezentúl a gazdasági egysé­gek és közművelődési intéz­mények nemcsak anyagi kapcsolatot tartanak fenn, hanem közösen szervezik a közművelődési feladatokat is. Mint a nagyközségi KISZ- bizottság titkára, Mokran Mátyás mondotta: — Hogy továbblépjünk, ahhoz az egységes közművelődési, szemlélet kialakítására lesz' szükség. B. S. E. Nyugatnémet megrendelésre készülnek ezek a divatos női ruhák Békéscsabán, a férfifehérnemű-gyárban Fotó: Martin Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom