Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-23 / 198. szám

NÉPÚJSÁG 1978. augusztus 23., szerda Szaljut—6 jelenti: Mezőgazdasági előrejelzések a világűrből Már a harmadik hónapot töltik a világűrben a Szal­jut—6 űrállomás második személyzetének tagjai. Vla­gyimir Kovaljonok és Alek- szandr Ivancsenkov ez alatt az idő alatt sok kutatási feladatot teljesített. Közü­lük most azokról szólunk, amelyek a mezőgazdaság munkájához nyújtanak se­gítséget. Ezek első pillantás­ra egyszerű fotók, amelyek a Szovjetunió térületéről, így Belorussziáról és Uk­rajnáról, a Volga vidéké­ről, és az Ural déli részé­ről, Kazahsztánról és Kö- zép-Azsiáról készültek. A szakemberek azonban tud­ják: olyan fontos dolgokra lehet belőlük következtetni, mint a talaj minősége, a természetes növénytakaró változásai, vagy pedig a ter­méshozamok alakulása. Mint az irányító központ­ban elmondták, a szovjet űrhajósok a föld fényképe­zését gyakorlatilag már az első Vosztok- és Voszhod- űrhajókon elkezdték, s mint akkor meglepetten tapasz­talták, a világűrben ké­szült felvételek a mezőgaz­dasági feladatok megoldá­sakor jól hasznosíthatók. Később aztán a fekete-fehér felvételek kevésnek bizo­nyultak. Ezért a Szojuz-űr- hajókon és a Szaljut orbi- tális űrállomásokon a hetvenes évek elejétől már a több tartományos fény­képezési módszereket al­kalmazzák. Előnyük, hogy jelentősen megnőtt a koz­mikus fényképeken a vetés­fajták felismerésének biz­tonsága és a terméshozam előrejelzésének pontossága. Az sem mellékes szem­pont, hogy a Szaljut—6-on most használatos ' KATE— 140 topográfiai készülék egy-egy kockáján mintegy 200 ezer négyzetkilométer­nyi terület fér el. A kozmo­nauták az űrállomásról négy-öt perc alatt akkora térséget fényképezhetnek le, amekkorát a hagyomá­nyos repülőgépes feltérké­pezéssel másfél-két eszten­dő alatt mértek fel koráb­ban a szakemberek. Mihail Csernisov (APN — KS) Halászok és horgászok szakmai napja a kiállításon A „Vadászat, halászat és természetvédelem Békés me­gyében” című kiállítás kere­tében halászati és horgászati szakmai napot tartottak kedden délelőtt a rendezők a szabadkígyósi művelődési házban. A mintegy 120 szak­embert gazdag programmal várták. Elsőként Nagy Sán­dor, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának halá­szati felügyelője a Körösök vízrendszerének hasznosítá­sáról tartott tájékoztatót. Többek között elmondta: megyénkben 19 360 hektár a vízfelület, a tógazdaságokhoz 2250 hektár tartozik. Az élővizeken 34 főfoglal­kozású halász, 550 kisszer- számos halász dolgozik, s mintegy 5600 horgász talál kikapcsolódásra lehetőséget a folyók és a holtágak part­ján. Bállá István, a „Halsza­porítás a Biharugrai Halgaz­daságban” címmel számolt be a gazdaságban folyó iva­dékszaporításról. Ruttkai András, a szarvasi HAKI munkatársa tudományos elő­adást tartott az ivadékneve­lés legújabb módszeréről. Mint mondotta, a kutatók­nak az a célja, hogy árunak a kétnyaras halat adják a gazdaságok, a rendelkezésre álló ikrából pedig a legtöbb felnevelhető egyedet nyerjék. Kovács Gyula, a szarvasi HAKI munkatársa a halas- tavi szennyvíztisztításról tar­tott értékes előadást. Egye­bek között elmondta — az eddigi kísérletek arra utal­nak — megfelelő technoló­giával a városi szennyvíz ha­lastavakban megfelelően tisz­títhatok. Páskándi János, a MOHOSZ képviselője a hor­gászvizekben folyó céltuda­tos halgazdálkodásról, annak további fejlesztéséről szólt. Ezután Csorna Antal, a gyo­mai Viharsarok Ütsz elnö­ke a 33 évvel ezelőtt alakult S :et fejlődését mutat- A jövőről szólva el- 'a halászati szövet­kezetek közül elsőnek a gyo­mai valósította meg a hal- feldolgozást. Mintegy 50 mil­lió forintos költséggel új hal­feldolgozó üzemet építenek, s 1980-tól évente 1000 vagon készterméket állítanak elő. ^ HALÁSZAT ÉS TERMÉS£^ i ^GYÉBEN 1978 AUGUSZ^ A bővítést követően, vagyis 1985-től újabb 2000 vagonnal több készárut ad a htsz a fogyasztóknak. Végezetül Óbert Ferenc a Körösök vizének minőségé­ről szólt. Mint mondotta, a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság a halászokkal és a horgászokkal erőfeszítéseket tesz azért, hogy az elkövet­kező években is az Európa legtisztább vízrendszere le­gyen a Körösök vidéke. Magasfeszültségű vezetékbe ütközött a növényvédő állomás repülőgépe Keddötfcfe Békéscsabai Ál­lanái QilKaság telekgerendá- si üzemegységének határá­ban fejtrágyázásra indult a MÉM budapesti repülőgépes növényvédő állomás egyik repülőgépe. Nagy Károly re­pülőgépvezető az első fel­szállás után szabálytalanul eresztette le gépét, minek következtében a jobb oldali futóműve a határt átszelő magasfeszültségű vezetékbe akadt. A leszakadt vezeték­től tüzet fogott a közelben húzódó erdősáv, de a ve­szélyt a csabai tűzoltók rö­vid idő alatt megszüntették. A pilóta szerencsésen földre szállt. A fékcsőszakadáson kívül jelentős kárt nem oko­zott a rosszul sikerült lando­lás. Személyi sérülés nem tör­tént, az illetékes szervek azonban vizsgálatot kezde­ményeztek a végsősoron sze­rencsésen végződött ügyben. Gyula: Yárkupa 78 Már hagyomány, hogy a Magyar Autó- és Motoros Klub megyei és gyulai helyi szervezete, a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács augusztus 20-án rendezi meg Gyulán a Várkupa elnevezé­sű autós ügyességi versenyt. Vasárnap igen sok nézőt Kiürítik a gyulai kórház műtéti pavilonját Százharmincöt évvel ez­előtt épült a gyulai kórház­komplexum, ezen belül a századfordulón készítették el azt a műtéti pavilont, amelyet a Földmérő és Ta­lajkutató Vállalat vizsgá­lata nyomán — mivel sta­tikailag nem felel meg a működési követelmények­nek — ki kell üríteni. A Békés megyei Tanács --egészségügyi osztályának vezetője, dr. Sarnyai Fe­renc elmondta, hogy a vizs­gálatok megállapítása sze­rint a födémszerkezetek csák önteher bírására ké­pesek. A statikai mérések és vizsgálatok kimutatták, hogy-á pavilon építői, kivi­telezői magyarán mondva kilopták az építőanyagot a vízszintes elválasztásokból. Ezért az épület életveszé­lyessé vált. Ideiglenesen meg kell szüntetni a sebé­szeten 80, az urológián 44, a szülészeti és nőgyógyásza­ti osztályon 120, az onkoló­gián 26, a szájsebészeten 10 ágyat, a betegeket át kell telepíteni más osztályok működési területének ro­vására. Az áttelepítést kedden megkezdték, egyben fel­mérték azokat a szükségle­teket is, amelyekkel az öt műtőt és a betegek zökke­nőmentes kiszolgálását, ápolását ellátó részlegeket el tudják helyezni. Ehhez szükséges két panelműtő létesítése, valamint rak­tárak és laboratóriumok el­helyezéséhez két nagy mé­retű faház beszerzése. * Megyénk egészségügyi és szociális épületei, annak ellenére, hogy az V. ötéves tervben a városok, községek tanácsai sokat újjáépítet­tek, újakat létesítettek, el­öregedtek. Több épület, így például a füzesgyarma­ti, a dévaványai, az oros­házi szociális otthonok élet- veszélyessé váltak. Mind­ez annak a következménye, hogy ezeket az épületeket sokszor nem erre a célra, még a század elején épí­tették és rekonstrukciójukat azóta sem hajtották végre. vonzott a rendezvény, s akik kimentek, nem csalódtak : remek versenyt vívott a 45 benevezett autós. A viadal KRESZ- és autós ügyességi számokból állt. A 45 kérdésből álló KRESZ-tesztlapot a nők me­zőnyében Nagy Sándomé, il­letve Kardos Pétemé töltöt­te ki a legjobban. Az ügyes­ségi számokban, az 1000 köb- centiméter alatti kategóriá­ban- legjobban szerepelt dr. Halmai Zoltánné, az 1000 köbcentiméter feletti kategó­riában pedig Kardos Péter- né. A férfiak közül a tesztla­pot legjobban Seres Imre és Bánszki Mihály töltötte ki. Az ügyességi kategóriákban Mészár László győzött, aki két gépkocsival versenyzett. Az abszolút versenyt a gyulai Seres Imre nyerte, így egy évig ő őrzi a díszes kupát. Veszélyeztetett gyermekek Békésszentandráson a gyámhatóság rendszeresen figyelemmel kíséri a gyám­ság és gondnokság alatt ál­lók helyzetét. Félévenként ellnőrzik a veszélyeztetett kiskorúak • körülményeit. Az ellenőrzésben részt vesz­nek az oktatási intézmé­nyek gyermek- és ifjúsági felelősei is. Jelenleg 14 család 39 gyermekét tart­ják nyilván, mint veszé­lyeztetett környezetben élő­ket. Egy család kap a ta­nácstól rendszeres nevelé­si segélyt. A gyámhatóság figyelem­mel kíséri az állami gondo­zottak sorsát is. A község­ben 5 család 7 gyermeke van most állami gondozás­ban, három fiatalkorú pe­dig utógondozásban része­sül. Az utógondozottak ma­gatartásáról a pártfogók ne­gyedévenként adnak jelen­tést. Törzsgárdajelvény alapítóknak A napokban ünnepelte a szeghalmi költségvetés üzem alapításának 10. év fordulóját. Ebből az alka lomból tizenkét alapítóna! nyújtottak át törzsgárda jelvényt és az ezzel jár pénzjutalmakat. Az els évben 620 ezer, tavaly má 12 millió forint termelés értéket állítottak elő a üzem dolgozói. Békés megye országos közúthálózatán folyamatban levő és a közúti közlekedést befolyásoló szabályozások, mun­kák: , : I I ."J A 4205 jelű kisújszállás—körösladányi összekötő út dé­vaványai belterületi szakaszán, a gyomai út csatlakozásánál 1978. augusztus 23-tól megváltoznak az elsőbbségi viszonyok. A Sport utca lesz alárendelve az egyenesen fovábbmenő gyomai iránynak. A doboz—békéscsabai összekötő út békéscsabai bevezető szakaszán 50 méter hosszan félpályás útlezárás van csator­naépítési munkák miatt. A lezárás előtt és után „Ütőn folyó munkák”, „Előzni tilos”, „Útszűkület”, valamint a „40 kilo­méteres sebességkorlátozás” jelzőtáblákat helyezték ki. □ napokban egyik isme­rősömmel találkoztam. Felháborodva mesélte az X. kultúrház-igazgató ese­tét, aki szakköreibe és klub­jaiba ugyanazt a húsz-hu­szonöt embert járatja, mi­közben a község lakóival nem sokat törődik. Monda­nom sem kell, emelte fel a hangját ismerősöm: X. igaz­gató kitűnő statisztikus és jelentéskészítő. Nála — pa­píron — minden példás, meg sem rezzen a tolla, ha két­szer annyi részvevőt ír be egy-egy klubestre vagy szak­köri délutánra, mint ahá- nyan valójában voltak. X. igazgató kultúrházában min­dig telt ház van, akkor is, ha nincs, és ha történetesen öten jönnek el író-olvasó ta­lálkozóra, máris készen a magyarázat : „Tetszik tudni, író elvtárs, a törzsgárda ép­pen színházba ment.” Hatá­sosabbra hangolt esetekben hivatástudattól csillogó szem­mel a „megállás nélkül mű­velődő” lakosság esedékes vizsgagondjaira hivatkozik... Az elismerést pedig —mely­ben csoda-e, vagy nem, elég sűrűn van része — magabiz­tos mosollyal zsebeli be ki­tüntetések és több ezer fo­rintok formájában, ha pedig úgy hozza a sors, szívesen vállalkozik külföldi jutalom- utazásra is. Művelődés- ügyünk e felkent bajnoka — ecsetelte ismerősöm érthető bosszúsággal — pompásan ért ahhoz, hogy igazolja a semmit, amit lehetőségeihez mérten csinál. Sokáig gondolkoztam ezen a jogos felháborodáson. Köz­ben összevetettem tapaszta­lataimmal, és arra a nem ép­pen épületes eredményre ju­tottam, hogy miért ne lenne jó módszer igazolni a sem­mit? Kiagyalni a kötelesség nem teljesítés magyarázatát, lehetőleg úgy, hogy a mu­lasztó minimum túlhajszolt áldozattá nemesedjen. De nézzük csak közelebb­ről ezt a ritkán kimondott szót, hogy kötelesség. Kivel vagy mivel szemben hasz­náljuk ezt, ha mégis szóba kerül? Nyilván abból kell kiindulni, hogy ha megegye­zem valakivel, vagy valami­lyen üzemmel, intézménnyel, miszerint ezt vagy azt meg­teszem, kiszámítom, leírom, megszervezem, felépítem, ki­esztergálom, megtanítom, stb, azért ennyi és ennyi el­lenszolgáltatást kapok. Az egyezséget megtartani köte­lesség, írott és íratlan sza­bály, nem jótétemény, nem gesztus, nem ajándék. Ha azonban megállapodásunk megtartását egyszercsak nem úgy kéri számon az, aki meg­fizet érte, aki megbízott va­lamivel és én azt vállaltam; ha lassan, de biztosan a dol­gok természetes rendje fej­tetőre áll, következik a köte­lesség elodázható és felületes teljesítése, mi több: szembe­nevető kijátszása is. Később már kijátszásfa sincs szük­ség, a kötelesség ereje fel­bomlik, szétesik, megszűnik erkölcsi és akarati funda­mentummá válni, közmosoly­gás tárgya lesz. Ismerős képlet: ilyen kö­zegben a maradi kötelesség- tudót hamar kikezdik, és ki- üldözik az életéből, de a munkahelyéről bizonyosan. S mialatt fokról fokra az élet­művész önigazolást, a tár­sadalmat károsító közömbös­séget emelik trónusra, muk- kanást sem engednek a kö­telességről néha kigondolt naivitásoknak. Szóval miért ne lenne jó módszer, ügyes életstílus igazolni a semmit? Nagyon is az, ha X. kultúrigazgató és más dörzsöltek szemével nézzük, akikről mindenütt tudják, miféle firmák, még­sem mutat rájuk ujjal a köz­erkölcs. Sietek kijelenteni, hogy nem a mellébeszélő bü­rokratáktól várom ezt a hő­sies határozottságot ; nem azoktól, akik fűrészpor-ízű dörgedelmeket hangoztatnak; és nem is azoktól, akik egy húron pendülnek X. kultúr- igazgatóval, amikor a sem­mit igazolják. Ö a legközelebb találko­zom ismerősömmel, közlöm vele, hogy igazolni a semmit könnyű-e, vagy nehéz: életünk tükör­képe. Az enyém is, az övé is, mindenkié. Persze, a torz­képet meg lehet magyaráz­ni, netán önámítással szép színesre festeni; a valóságon azonban ez nem változtat. És az ember hitén sem, hogy azt tartsa: a dörzsöltek, az ügyeskedők, a kötelesség­mulasztók, olyanok, mint X. kultúrigazgató is, nem lesz­nek örök életű szerencselo­vagok. Meggyőződésem, hogy azt mondja majd: igazam van. Legalábbis higgyünk benne. Sass Ervin Kézimunka-kiállítás a 8-as Volánnál Hogy mennyire komo­lyan veszik a Volán 8-as számú Vállalatnál a közmű­velődési programok vég­rehajtását, bizonyítja az a számtalan kiállítás, író-ol­vasó találkozó, előadás, amit ez évben nagy siker­rel és lelkesedéssel rendez­tek meg a vállalat komplex telepén. Dr. Andódy Tiborné köz- művelődési titkár szerve­zésében nyitották meg al­kotmányunk ünnepének tiszteletére azt a kézimun­ka-kiállítást, ahol 18 kiállító mintegy 60 alkotása látható. Kárpáti Istvánné, a nő­bizottság elnöke megnyitó­jában elmondta, hogy a ké­zimunkaszakkör ez év ja­nuárjában alakult meg, s a lányok, asszonyok hetente egyszer találkoznak, s dol­goznak a ‘ különböző kézi­munkákon, kicserélve ta­pasztalataikat. Képünkön Barta Miklósné ködmönhímzései láthatók Kép, szöveg: Béla Vali Igazolni a semmit?

Next

/
Oldalképek
Tartalom