Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

1978. augusztus 17., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Mikor intézkednek? Békéscsabán a Tompa és Szegfű utcában nem gondoskod­tak a belvízlevezető csatorna átereszéről. Ezért esőzések ide­jén napokig áll a víz a lakók ásta kis árokban, és mivel nem tud lefolyni, a közelében levő házak falai átnedvesednek. A környékbeli lakók már többször panaszolták, az illetékesek * is kiszálltak a helyszínre, de mindeddig érdemlegesen semmi sem történt. Vajon meddig? Fotó: Martin Gábor Miért nincs kisebb kenyér? SZERKESZTŐI ÜZENETEK Orbán Mihály békéscsabai olvasónk a kölcsönzőkről szóló cikkel kapcsolatosan írta le gondolatait. „Nem vagyok szakértő, nem tudom mennyi hasznot, illetve ráfizetést jelent üze­meltetni egy kölcsönzőt, de úgy gondolom, nem ez a döntő, önmagáért beszél, hogy az ország minden pont­ján található kölcsönző. Bi­zonyára megyénkben is vol­na rá igény. A múlt évben szerettem volna én is né­hány hétre kölcsönzött tele­vízióhoz, nem színeshez, csak a hagyományos fekete- fehérhez jutni, és akkor ma­gam is végigjártam az új­ságíró útját. Félek, hogy a megjelent cikket ugyanolyan tétlenség és némaság követi majd, mint azt a glosszát, amely az egy kilogrammos vekni, vagy cipó hiányáról szólt. Nem tudom, Békés megye székhelyén miért nem tud­nak kisebb méretű kenyeret sütni? Miért kell naponta ormótlan kenyérdarabokat hazavinnünk, tárolnunk, nyi- szálnunk? Ez nemcsak a vásárlóknak, hanem az el­adóknak is gond, bár ők már géppel „trancsírozzák” a kenyéróriásokat. Attól tar­tok, azért nem tudnak kilós kenyeret sütni, amiért nem nyit az Univerzál kölcsön­zőt: mert nem törődnek az igényekkel. Lehetne sorolni a példákat, miért nincs gyógynövénybolt, vagy miért kell még egy aranyláncot is Budapestre küldeni, hogy megforrasszák. A szemlélet­nek kellene megváltoznia.” Olvasónk levelére a Békés megyei Tanács V. B. keres­kedelmi osztálya a követke­zőket válaszolta: „Orbán Mihály békéscsabai lakos levele alapján az Uni­verzál Kiskereskedelmi Vál­lalatnál kivizsgálást végez­tünk. Az igazgatóhelyettes a Népújságban megjelent cik­ket és Orbán Mihály észre­vételét helytállónak minősí­tette. Ennek ellenére a meg­levő állapoton változtatni nem, vagy csak kis mérték­ben tudnak. Köztudott, hogy az utóbbi években Békés­csabán és a megye többi városaiban új üzletek, áru­házak épültek, illetve a ré­gieket korszerűsítették. Mindez a vállalat anyagi le­hetőségeit évekre behatárol­ta. A városrendezés is újabb üzletek felszámolását, illetve elhelyezését vonja maga után. E probléma megoldá­sa a városi tanácsnak is komoly gondot okoz, mivel kevés az olyan épület, me­lyet akár átmenetileg is kereskedelmi tevékenység céljára ki tudna utalni. A felsorolt problémák miatt kénytelenek üzemeltetni a korszerűtlen Kinizsi utcai kölcsönzőboltot is. A jelenle­gi rossz körülményeknek tudható be a kölcsönözhető áruk esetleges választékhiá­nya is. A körülményeket fi­gyelembe véve a vállalatve­zetői ígéretet tettek arra, hogy a kisebb hiányosságo­kat megszüntetik és azon lesznek, hogy a kereskedel­mi szolgáltatások színvonalát a lehetőségen belül tovább javítsák.” Késnek az újságok! Lapunk július 14-i számá­ban megjelent A posta! És? című riportunkra, amely többek között a hetilapok késését tette szóvá Nagyszé­náson, a Szegedi Postaigaz­gatóság válaszolt. „A hírlapokat Budapestről Békéscsabára szállító posta­vonat július 1 és 15 között tíz alkalommal késett. öt napon a késés félórás, sőt ennél is nagyobb volt. A hír­lapokat Nagyszénásra is. to­vábbító postai járat ezeket a késéseket átveszi és saj­nos növeli is. A nagyszénási postahivatalnál a jelzett idő­szakban hatszor késett 30, vagy még több percet. A cikkben említett heti­lapok „késései” egy-, illetve kétnaposak. Mivel ezek tö­meglapok, így nyomásuk és expediálásuk ismert okok miatt (nyomda- és expedí- ciós kapacitás) több napig tart.” Elhagyott villanyoszlop Paulik Pál békéscsabai ol­vasónk két évvel ezelőtt a Lencsési út 126. szám alatt lakása környékén talált egy kandelábert, mely azóta sem hiányzik a DÉMÁSZ- nál senkinek. Az értékes vil­lanyoszlop akadályozza a la­kótelepiek közlekedését, s a szépen rendben tartott kör­nyezet látványát is rontja. Amikor arról hallunk, hogy a város egyes lakóte­lepein miért nincs világítás felszerelve, kézenfekvő a válasz, mert nincs kandelá­ber. Olvasónk leveléből pe­dig kiderül, ' hogy van, csak senkinek nem kell. Csoda, ha megütközünk a dolgon? A békéscsabai Fényesi szőlők tanyáin élő 30 nyug­díjas és járadékos azzal a kéréssel fordult a gyulai Kö­röstáj Tsz-hez, hogy a Já- nos-zugban levő tejátvevő­helyet továbbra is üzemel­tesse. A kérelem másolatát elküldték a szerkesztőségnek, amely ezt a Békés megyei Tanács VB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához továbbította. Az osztály a szerkesztő­ségnek az alábbiakban vála­szolt: A János-zugi tejgyűjtőt a gyulai Köröstáj Tsz üze­melteti. Itt a nyári időszak­ban naponta átlagosan 450 liter tej kerül átvételre, dön­tően a Fényesi szőlők tehén­tartó kisgazdaságaitól. A Köröstáj Tsz a gyűjtött kisüzemi árutejet július 17- ig közúti lassú járművel szállította a Gyulai Tejpor- gvárba. A KPM békéscsabai Köz­úti Igazgatósága érvényt szerezve az új KRESZ elő­írásainak: a 44-es útvonal Békéscsaba—Gyula közötti szakaszán a lassú járművek forgalmát július 18-tól ha­tósági intézkedéssel megtil­totta. • A János-zugon gyűjtött tej zetorvontatású pótkocsi­val Gyulára történő szállítá­sa ettől kezdve célfuvar cí­men sem volt lehetséges. R buszmegállók Bizonyos megállóhelyek egymástól való nagy távolsá­gát kifogásolta Súlyos Pálné, békéscsabai lakos a szer­kesztőségünkhöz küldött le­velében. Amint írja, Békés­csabán a 8-as számú járat a Petőfi utca után csak a Szabadság téren, a József Attila utca sarkán áll meg. Ez a 600 méter távolság nemcsak az idősebbeknek, hanem például a gyermek- kórházba igyekvő kismamák­nak is problémát jelent. A 17-es számú autóbusz vona­lán is egy-két megálló elég távol esik egymástól... Panaszosunk levelére a Voán 8. sz. Vállalata forgal­mi és kereskedelmi főosztá­lyának vezetői válaszoltak. Közölték: Az ügyet megvizs­gálták és megállapították, hogy „Békéscsabán ... sok­kal sűrűbben vannak a kije­lölt megállóhelyek, mintaho­gyan az ide vonatkozó para­méterek ezt meghatározzák.” Jóllehet, többször is felve­tődött a gyermekkórház előtti megállóhely gondolata, azon­ban mind ez ideig „különböző okok miatt” nem valósulha­tott meg. A Szabadság tér átrendezésével meghossza- bodott a megállóhelyek egy­más közötti távolsága, amit a jövő évi menetrend terve­zésekor figyelembe fognak venni. Egy új megállóhely kialakításához — olvashat­juk a levélben — a városi tanács és a KPM Közúti Igazgatóságának belegyezé­se is szükséges. Súlyos Pálnénak a 17-es számú járat vonalán — a Dózsa György út és a Ma­gyar Nemzeti Bank környé­kén — létesítendő megállóra tett javaslatához szó szerint idézzük a főosztály illetéke­seinek válaszát: „A 17-es vo­nalán ez nem valósítható meg, mivel a toronyháznál levő járműosztályzótói csak megfelelő távolságra lehetne egy új megállóhelyet létesí­teni, ez viszont már elég kö­zel lenne a Kölcsey úti meg­állóhoz.” Ezzel kapcsolatban csak azt kérdezzük: Vajon nem lehetett-e volna már az idén egv új megállót építeni a gyermekkórház környékén ? Hiszen a Szabadság tér át­rendezéséről már jóval előbb tudomást szereztek az illeté­kesek. Miért megy még ez is ilyen vontatottan? A Köröstáj Tsz erre a célra tehergépkocsit a nyári időszakban nem tud biztosí­tani, ezért a tejátvételt — a termelők értesítése mellett — Gyulára a Bajza utcai át­vevőhelyére irányította át. A közúti igazgatóság meg­keresésünkre — gyorsított eljárással — a jelzett útsza­kaszon a lassú járművek forgalmi tilalmát augusztus 1-i hatállyal feloldotta. A Köröstáj Tsz a János-zu­gi gyűjtőhelyen a tejátvételt augusztus hó 2. napjától be­indította. A János-zugi tej­gyűjtő folyamatos üzemelé­sének kérdése rendezésre szorul, mivel a KPM közúti járműforgalmi felmentése 1978. november 30-ig teszi lehetővé a lassú járművek közlekedését a 44-es úton. A tejátvétel és feldolgozó- helyre történő tejszállítás feltételeinek biztosítása ér­dekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya a gyűjtőhelyet üze­meltető termelőszövetkezet és a tejporgyár közötti együtt­működésre az intézkedéseket megtette. Ennek keretében kerül sor a közeljövőben an­nak megtárgyalására, hogy a tejipar milyen segítséget tud nyújtani a zökkenőmen­tes tejátvétel megoldásához.” Boldizsár Gyula, Békés: Levelében elgondolkoztató kálváriáról ír. A békési TÜ- ZÉP-telepen délután nincs pénztár, csak árukiadás. Ez sok gondot okoz. Hasonló problémát tesz szóvá a cse­répvásárlással kapcsolatban is. Panaszát kivizsgálásra el­küldtük a TÜZÉP Békés megyei Igazgatóságához. Argyelán József, Gyulavá­ri: Panaszát kivizsgálta a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat, a gyulai Városi Tanács és az OTP gyulai fi­ókja. A Békés megyei Ta­nács V. B. építési, közleke­dési és vízügyi osztályától a következő választ kaptuk: a lakóházat vásárlási kölcsön­ből 1977-ben vásárolta. Az ingatlankezelő vállalat fel­becsülte, és 80 ezer forintra értékelte. A műszaki állapo­ta megfelelő volt. Az érté­kelés ellenére a lakóépüle­tet 110 ezer forintért vette meg, melyhez az OTP-től 50 ezer forint kölcsönt vett fel. A múlt évi belvíz következ­tében az épület hirtelen megsüllyedt, s a falakon re­pedések keletkeztek, s így életveszélyessé vált. Az épí­tésügyi hatóság az életve­szélyt megállapította és az igazgatási osztály családjá­nak szükségelhelyezését biz­tosította. Az elemi kár okoz­ta károsodás miatt kártérí­tést bírósági úton kezdemé­nyezhet. Náfrádi Zoltán, Békéscsa­ba: A magnó műszaki ki­vizsgálásával kapcsolatos be­jelentése — mivel azt a vizs­gálat során visszavonta — alaptalannak bizonyult. G. Pétemé, Gyula: Pana­szát kivizsgálásra elküldtük a gyomai tanácshoz. Hama­rosan érdemleges választ küldünk. Gál András, Szarvas: Le­velében azt írja, hogy kő­műves szakmája van, és szívesen elmenne kisiparos­nak valamelyik kisebb községbe. Azt kérdi, milyen esetben kaphat a kisiparos adómentességet. A jogszabály szerint az alkalmazott és társ nélkül dolgozó, 65 éven felüli férfi, valamint a 100 százalékosan csökkentett munkaképes­ségű kisiparos kaphat fel­mentést az adófizetés alól, ha jövedelme nem több évi 36 ezer forintnál, s a lakos­ság szükségleteinek kielégí­téséért tevékenykedik. Eb­ből a szempontból nem te­kinthető alkalmazottnak a szakmunkástanuló, illetve a szakmunkássá lett személy a bizonyítvány megszerzését követő egy évig, ha válto­zatlanul a kisiparos alkal­mazásában marad. A kezdő kisiparos ideiglenes adómen­tességet is kaphat. Az adó- mentesség két évre szól, ha 5 ezernél kisebb lélekszá­mú községben, vagy ennél ugyan nagyobb helységben, de iparilag ellátatlan terüle­ten lakossági szolgáltatást lát el. A helyi tanács indo­kolt esetben a két év helyett három évi mentességet is engedélyezhet. Az építőipari szolgáltatást kezdő kisiparos­nak három évi adómentesség jár. Az ideiglenes adómen­tesség a jövedelem felső határától függ. Az alkal­mazottak száma nem befo­lyásolhatja ezt. Az építőipa­ri szolgáltatást végző kis­iparos évi 60 ezer, az egyéb szolgáltatást végző pedig évi 48 ezer forint jövedelemig mentesül az adófizetés alól. Ha a jövedelem ezt az ösz- szeget meghaladja, de 100 ezer forintnál nem több, adót csak az adómentes jö­vedelem fölötti összeg után kell fizetni. Az ideiglenes adómentesség iránti kérel­met a tevékenység megkez­dését követő 8 napon belül Kofa Sándor, Kardoskút: Levelében azt írja, hogy a községi tanács úgy döntött, hogy a tanyát lebontja. Be­jelentését a Békés megyei Tanács V. B. építési, közle­kedési és vízügyi osztálya fogja kivizsgálni. Újlaki Endréné, Kétegyhá- za: Jóleső érzéssel olvastuk a kislánya üdültetéséről szóló levelet. Bacsa Jánosné, Szeghalom: Ügye rendeződött még mi­előtt a kivizsgálásra sor ke­rült volna. Forgács Vilmosné, Lökös- háza: A hibás áru vásárlá­sával kapcsolatos panaszát kivizsgálásra elküldtük a megyei tanács vb kereske­delmi osztályához. Kohári István, Békéscsaba: A jegyzőkönyv tanúsága sze­rint a brigádtagok együtte­sen döntöttek egyes jutal­mazásokról és dicséretekről. A Volán Vállalat Erkel Szo­cialista Brigádja a múlt évi tevékenységéért arany bri­gádkitüntetést kapott és je­lentős pénzjutalomban része­sült ez év áprilisában, ön időközben azonban munka­helyet változtatott. Ezért zár­ták ki a jutalmazásból. Az 1/1978. KPM számú minisz­teri utasítás szerint a kitün­tetett szocialista brigádok tagjai maguk döntenek arról, hogy az elismeréssel együtt kapott pénzjutalmat hogyan osztják meg. A vállalat munkaverseny-szabályzata kimondja : nem részesülhet jutalomban az a brigádtag, aki távozott az év folyamán a brigádból. R. Antal, Békéscsaba. Je­lenleg albérletben lakik, ho­lott saját lakása van. Ért­hetetlen, miért nem tud be­költözni. Panaszát kivizsgá­lásra elküldjük az abonyi ta­nácshoz. kell benyújtani az adóható­ságnak. Ha igényét késve jelenti be, az adómentesség időtartama a késedelem ide­jével megrövidül. Előfordul­hat, hogy a jövedelme egyik évben meghaladja a 100 ezer forintot, de a követke­ző évben — az engedélyezett adómentes időszakon belül — már ennél alacsonyabb lesz. Ilyenkor abban az év­ben, amikor a jövedelem 100 ezer forintnál alacsonyabb, igénybe veheti az adómen­tességet. Nem kell attól tar­tania, ha a község más köz­séggel egyesül, s így 5 ezer­nél nagyobb lélekszámú lesz, mert emiatt az ideiglenes adómentesség nem szűnik meg. Az sem szünteti meg az adómentességet, ha az 5 ezernél kisebb lélekszámú községben dolgozó kisiparos — működési területén belül — más, 5 ezernél nem na­gyobb lélekszámú községben is tevékenykedik. Többeknek: A közelmúlt­ban jelent meg a Minisz­tertanács 1024/1978. (VIII. 2.) számú határozata a foglal­kozási betegség miatt meg­rokkant egyes dolgozók ki­vételes kártalanításáról. Eszerint a szilikózis, vagy más, a 17/1975. (VI. 14.) Mt. számú rendelet II. mellékle­te szerint foglalkozási be­tegség miatt baleseti rok­kantsági nyugdíjban része­sülő dolgozókat, akiknek munkáltatójukkal szembeni kártérítési igénye ez év ja­nuár elseje előtt elévült, vagy akinek igényét jogerős bírói ítélet elháríthatatlan­ság címén elutasította, ez év szeptember 1-től havi 1000— 2000 forint járadékkal kár­talanítani kel. A kártalaní­tási járadékot méltányossá­gi alapon a szakmától, az abban jelenleg kialakult átlagkeresettől, a nyugdíjba vonulás időpontjától és a munkaképesség csökkené­sétől függően egyénenként differenciáltan, hivatalból kell megállapítani. Csak november 30-ig közlekedhetnek lassú jármüvek a Gyulai úton MIT MOND II JOGSZABÁLY?

Next

/
Oldalképek
Tartalom