Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-16 / 192. szám

1978. augusztus 16., szerda o CHjJUHlE} Elhunyt Féja Géza Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Féja Géza József Attila-díjas író 1978. augusztus 14-én, hosszú szenvedés után, 78 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. A MAGYAR ÍROK SZÖVETSÉGE, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MGVESZETI ALAPJA IRODALMI SZAKOSZTÁLYA Nemzetközi képzőművészeti kiállítás Hozzászólás „A pártmunka tervezéséről az alapszervezetekben” Féja Géza József Attila- díjas író, publicista, szocio- gráfus 1900-ban született Szent-Jánospusztán. Már if­júkorában csatlakozott a Bartha Miklós-tár sasághoz, Bajcsy-Zsilinszky Endre kö­réhez, a falukutatók társa­ságához, amelyektől választ remélt a „hárommillió kol­dus” problémájára. Később a Válasz című folyóirat egyik teoretikusaként, a Szabad­ság hetilap publicistájaként, valamint a Magyar Írás cí­mű társadalmi és irodalmi lap főmunkatársaként dolgo­zott. Irodalmi munkásságát versekkel kezdte, falukutató tevékenységének eredménye­ként több néprajzi vonatko­zású mesegyűjteményt jelen­tetett meg. Első összefoglaló műve, a Viharsarok művészi szociográfiai munka. A Horthy-rendszer bírósága azonban 1937 szeptemberé­ben nemzetgyalázásnak mi­Ragaszkndó vasknsarak Amikor megnyitották a „100-ast” Békéscsabán, a Ta­nácsköztársaság útján, a sók ezer csabaival együtt én is örültem: no, végre, a város­nak lett egy igazán korszerű élelmiszer-nagyáruháza. Az első napokban-hetekben a már a megnyitás napján ki­ütköző hiányosságokat sem vettük zokon; örömünk elfe­ledtette mindezt. De a hiba, a hiányosság magától nem szűnik meg. íme néhány. Aki rendszere­sen ott vásárol, tudja: a be­lépés után rögtön bosszúság éri, amely bogáncsként ragad hangulatára a vásárlás ideje alatt. Igen, a vas vásárlóko­sarakról van szó. Még éle­temben ilyen makacs, fafejű vaskosarakat nem láttam ! Oly annyira ragaszkodnak egymáshoz, hogy izomember legyen a talpán némi kéz­ügyességgel és türelemmel is felruházva, aki szét tudja választgatni a vásárlókosara­kat. S az eladók: kaján mo­sollyal figyelik a tisztelt ve­vő ügyeskedését, vagy éppen szenvedését a kosárgubanc mellett. Az új áruháztól a válasz­ték teljességét is reméltük, titkon. Mert az élelmiszer­nagyáruház kifejezés, a ju­bileumi sorszám sejtetni en­gedi az „ilyen nincs több” jóságát, különlegességét is. De ebben csalódnunk kellett. Főképpen ami a hentesáru­kat, a pékárut, a háztartási vegyiárut illeti. Bár nem va­gyok kereskedelmi szakértő, mégis biztos vagyok abban: a gondolákra többféle áru is férne... S a bosszúságunk teljessé­géhez még hozzátartozik a környék furcsa képe, amely nemcsak a „100-as” dolgozói­nak, vezetőinek róható föl hibául. Inkább magunkban keresendő a hiba... Egy is­merősöm úgy fogalmazott, hogy az áruházak — s egy­ben az Gniverzál nagyáruház bejárata is — egy tanyaköz­pontot inkább idéz, mint egy megyeszékhelyi központi áruház főbejáratát. Igen, a teménytelen, szanaszét heve­rő kerékpárgarmad miatt. Talán kisebb lenne a balese­tet is idéző rendetlenség, ha megfelelő tárolókról is gon­doskodtak volna az illetéke­sek. (nemesi) nősítette. Féja Géza ugyan­ebben az időben részt vett a Márciusi Front programjá­nak kidolgozásában, a 12 pont megszövegezésében, ek­kor jelent meg Márciusi Front című tanulmánya is. A harmincas évek végétől főként irodalomtörténeti pub­licisztikákat írt. A felszabadulást követő években született meg „Böl­csődal” című lírai önéletírá­sa, s új kiadásban jelent meg a Viharsarok. A hatva­nas években írta a „Kuruc idő”, a „Sarjadás”, a „Tá­jak, gondok, emberek”, vala­mint a „Csillagok vigyáz­nak” című művét. 1974-ben jelent meg a „Visegrádi es­ték” című regénye, 1975-ben a „Kráterarc” című verses­kötete, 1976-ban a „Sűrű ke­rek erdő” című elbeszéléskö­tete. Utolsó műve, a „Tör­zsek, hajtások” című regé­nye az idén látott napvilágot. A battonyai Május 1. Tsz határában 900 hektáron szenvedett jégkárt a nö­vény, amiből 300 hektár ke­nyérgabona volt. A búza át­lagtermése 48 mázsa, ami kevesebb a tavalyi rekord- termésnél, de két mázsával több, mint amennyit az V. ötéves terv 1978-ra elő­irányzott. A napraforgó, a cukorrépa és a kukorica igen jó termést ígér. Az őszi betakarításra megkü­lönböztetett gondossággal készülnek, hogy minden ter­més idejében és jó minőség­ben rendeltetési helyére, ke­rüljön. A biztonságos termelés ér­dekében nagyarányú melio­rációs munka folyik a szö­vetkezetben. Csupán 1978- ban erre a célra 10 millió forintot költenek. Várható, hogy a melioráció befejezése után az eddiginél jóval magasabb lesz a termésho­zam. Ezért már most gon­dolnak arra: hogyan lehet­ne növelni a gazdaságossá­got. A Május 1. Tsz-nek rendkívül kedvezőtlen az épületeszköz-ellátottsága. El­sősorban ezen kíván vál­toztatni. összességében 25 millió forintos költséggel valósul meg a sertéstelep rekonstrukciója. Elsősorban a mezőpaneles sertésfiazta- tó kerül megépítésre. A ter­vek szerint 1980-ra fejeződik be a sertéstelep programja, s 1981-től évente ötezer hí­zott sertést ad az államnak Megyei közúti információ Békés megye közúthálóza­tán folyamatban levő szabá­lyozások, munkák: összefüggő szélesítési és erősítési munka folyik a gyula—pitvaros—makói út Gyula és Kétegyháza közöt­ti szakaszán, a kötegyáni és méhkeréki bekötő utakon, a kardoskút—hódmezővá­sárhelyi úton. A munkahe­lyek előtt „Úton folyó mun­kák”, „Előzni tilos”. „Útszű­kület”, valamint „40 km se­bességkorlátozás” jelzőtáblák vannak kihelyezve. „Egyén és közösség” cím­mel szeptember 9-én nyílik a Műcsarnokban hazánk legrangosabbnak tartott nemzetközi • képzőművészeti seregszemléje, az idén ne­Augusztus 28-29-én gépkocsinyeremény- betétkönyv sorsolás Az Országos Takarék- pénztár augusztus 28-án és 29-én rendezi meg a gépko- csi-nyereménybetétkönyvek 69. sorsolását. A sorsoláson az 1978. április 30-ig vál­tott és július 31-én még forgalomban volt 5000 és 10 000 forintos nyeremény­betétkönyvek vesznek részt. Az első nap a fővárosban váltott gépkocsi-nyeremény- betétkönyveket, másnap pe­dig a vidéken váltottakat sorsolják az Utasellátó Vál­lalat V. kerületi Arany Já­nos utca 13. szám alatti kul­túrtermében. A kétnapos húzáson mintegy 960 nye­reményautó talál gazdára. a termelőszövetkezet, ami háromszorosa lesz a jelen­leginek. A Május 1. Tsz eddig mintegy 800 vagon kukoricát adott el a gabonaipamak. Ha megvalósul a sertésprog­ram, a szemes takarmányt saját állatállományával eteti meg a szövetkezet, s jóval hatékonyabb lesz a gazdálkodás. Csehszlovák vendégek a Volánnál Tavaly kötött együttműkö­dési megállapodást a CSAD banská-bystricai autóközle­kedési vállalattal a Volán 8. sz. Vállalat. Ez idő óta a két vállalat szakemberei sűrűn látogatják egymást. Nemcsak a jószomszédi viszony ápolá­sa miatt történik ez, hanem a két nagyvállalat munkájá­nak megismerését szolgál­ják a látogatások. Tegnap Zigmund Haas, a CSAD banská-bystricai vál­lalat igazgatója, Tibor Sedi- lek párttitkár, Dominik Mi- artus szakszervezeti elnök, Alojz Skalnik, a megyei szállítási osztály vezetője a Volán Vállalat igazgatójával, párt- és szakszervezeti titká­rával két napirendi pontot tárgyaltak a békéscsabai komplex telepen. Elsőként műszakfejlesztési feladato­kat vitattak meg. ezután Vándor Pál mutatta be a vállalatnál bevezetésre ke­rült egységes automatizálha­gyedik alkalommal megren­dezendő nemzetközi kis­plasztikái kiállítás. Ezúttal 29 ország csak­nem száz művészének 450 alkotását láthatja majd a tárlat közönsége. A kiállítá­son olyan rangos művész­egyéniségek mutatkoznak be legújabb alkotásaikkal, mint Giacomo Manzu és Amerigo Tot Olaszország­ból, valamint Pablo Serrano Spanyolországból. Mellet­tük — a hazai képzőművész társadalom képviseletében — egyebek között Deim Pál, Konyorcsik János, Szigeti Erika, Szathmáry Gyöngyi, Szöllősy Enikő, Váró Már­ton és Vigh Tamás szob­rászművészek új alkotásait is láthatják az érdeklődők. A kiállítás tíz legkiemel­kedőbb alkotását tekinté­lyes díjakkal jutalmazzák, a tárlat legeredményesebb résztvevője pedig Budapest főváros különdíját kapja. A díjak odaítéléséről nem­zetközi zsűri dönt majd. Új ÚFÉSZ-áruház Szegeden A Szeged és Vidéke ÁFÉSZ áruházat nyitott kedden a Marx téren, a vá­ros nagy piacterén, ahol a kistermelők portékájukat árulják. Az új üzletben a legnagyobb hely azoknak a mezőgazdasági kisgépeknek jutott, amelyek kifejezetten a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelését szolgálják. Kaphatók itt kerti traktorok, terménydarálók, kézi, háti és gépi permetezők, szőlőzú- zók, önetetők, önitatók, kü­lönböző méretű fóliák, nö­vényvédő szerek, műtrágyák, vetőmagok és egyéb, a me­zőgazdasági termeléshez szükséges árucikkek, árul­nak emellett televíziót, rá­diót, lakásvilágítási cikke­ket, olaj- és gázkályhákat tó irányítási rendszert. (Ké­pünkön.) A csehszlovák partnerünk ez évben vette át az orszá­gos darabáru-fuvarozást, és ennek itteni tanulmányozá­sa volt egyik fő céljuk. Egymás tevékenységének jobb megismerését kívánják biztosítani azzal is, hogy a jelentősebb társadalmi és gazdasági megmozdulásokon kölcsönösen részt vesz a két vállalat küldöttsége. Köl­csönösen használják fel szer­vezési tapasztalataikat. Be­mutatják a jelentősebb for­galmi és műszaki újításai­kat, hogy azt hasznosítani tudják. Szó volt arról is, hogy a felek évente egyszer biztosít­ják a legjobb szocialista bri­gádok vezetőinek és a kiváló újítóknak tapasztalatcseré­jét. Kép, szöveg: Béla Vali Q z alapszervezeti mun­ka egyik lényeges pontját érinti a Nép­újság augusztus 8-i cikke, amely a pártmunka tervezé­séről szól. Régi. gyakorló pártmunkás vagyok, így tu­dok kapcsolódni a témához általában és konkrétan is. Véleményem szerint — ak­kor lehet a pártmunkát reálisan, jól megtervezni, ha a vezetőségek, és párt­tagság ismeri a fontosabb határozatokat és tudják tervszerűen programozni an­nak helyi végrehajtását. A tervezésben kétségtelen je­lentős szerepet kejl szánni a párttagságnak, azonban a döntő feladati részt a ve­zetőségeknek kell kidolgoz­ni. A pártmunka tervezése során feltétlen figyelembe kell venni, hogy a legjob­ban tervezett munka sem érheti el a kitűzött célokat, ha nem teremtjük meg a vég­rehajtás feltételeit, ha nem szervezzük meg jól a veze­tőségi, illetve a taggyűlése­ket. De nem elég csak meg­szervezni, hanem jelölni is kell a kitűzött célt, azt ami­ért munkába, harcba kell indulni a kommunistáknak. Az utóbbi időben mind ke­vesebb szó esik a kollektív vezetésről — és nem azért, mert nincs, hanem ellenke­zőleg, azért, mert a pártve­zetőségek munkája valóban kollektivebb lett —, szinte kivétel nélkül valamennyi alapszervezetben. Ez a konkrét körülmény jó felté­teleket teremthet a párt­munka sokoldalú tervezé­séhez. Ám a kollektívák tag­jaiban levő ambíciót, tar­talékot még jobban lehetne hasznosítani a tervezésben, a feladataink megjelölésé­ben. A Politikai Bizottság 1972. december 20-i, majd az ezt követő KB Titkárság 1973. december 10-i határozata részletesen foglalkozik az alapszervezeti munka to­vábbfejlesztésével. A XI. kongresszus megerősítette a fejlesztés lehetőségeit — na­gyon sok hasznos javaslatot is tett. A megtett út ered­ményei közt tartjuk számon mi is azt, hogy fejlődött a vezetőségek munkamódsze­re és demokratizmusa. Vi­szonylag jól oldják meg a tömegszervezetek pártirá­nyítását. Azonban a kínál­kozó lehetőségek még e té­ren nincsenek teljesen ki­használva : pártvezetősége­ink még nem igénylik elég­gé a párcsoportok — a kommunista szakemberek, állami, társadalmi és tö­megszervezetek — vélemé­nyét, javaslatait. Ez nem csupán az alapszervezetek gyengesége — igen gyakran az irányító pártbizottságo­ké is. Az előrehaladás útja: minden területen növelni kell a pártalapszervezetek befolyását. Ezt viszont csak jól átgondolt, korszerű ter­vezőmunkán keresztül le­het elérni. Ha nem ezt tesz- szük, nehezebben és lassab­ban érünk el kitűzött célja­inkhoz. Mint ahogyan arról hozzászólásom elején szól­tam, most is kiemelten te­szem: ha tovább akarjuk javítani és fejleszteni az alapszervezeti munkánk színvonalát, akkor változat­lan feladatként kell kezel­nünk a pártvezetőségek esz­mei, politikai és módszer­tani felkészítését. Ez állan­dó jellegű feladat. Irányító pártbizottságok ebből egy jottányit sem engedhetnek. Azok a pártbizottságok, alapszervezetek dolgoznak jól, akik ezt teszik és konk­rét elképzeléseik, terveik vannak a tervezőmunka fel­tételeinek javítására. Az ehhez vezető út nem lehet más, mint a középtávú ok­tatási és káderképzési tervek jó összeállítása, és követke­zetes érvényesítése. Cél, hogy a pártalapszervezetek vezetőségeinek tagjai min­denütt rendelkezzenek a munkához szükséges politi­kai végzettséggel. A cikk, amely sok gondo­latot ébreszt, befejező sorai­ban arról szól, „milyen fon­tos a gondosan kiválasztott feladatok megoldása”. Igen, valóban így van. A mi járási gyakorlatunk is ezt támaszt­ja alá. Azok a munkatervi ja­vaslatok szolgálják a párt- határozatok végrehajtását, amelyek szoros szinkron­ban vannak a kitűzött ter­vek sikeres teljesítésével, a kedvező tendenciák meg­szilárdításával, a jelentkező nehézségek leküzdésével, a következetes és fegyelmezett végrehajtással. A jövőt illetően csak azok a tervek szolgálják az előrehaladást, ahol a gaz­dálkodási tevékenység min­denben megfelel a gazdaság- politikai céljainknak és a pártmunka sajátos eszközei­vel és módszereivel segítik azok következetes megol­dását. Ezt kell a pártalap- szervezeteinknek jól meg­tervezni. Ha már itt tartok, szeretnék néhány nagyon konkrét tervezői feladatra utalni. Pártszervezeteink a pártmunka tervezése során — főleg a gazdálkodó egysé­gekben dolgozó pártszerve­zetek — arra ügyeljenek, hogy a helyi gazdasági ter­vek szoros összhangban és kapcsolatban legyenek a po­litikai feladatokkal — a gaz­daságpolitikai követelmé­nyekkel. Mire is irányuljon a párt­munka tervezése? — A feladatok színvona­las végrehajtására. — Akkor terveznek jól, ha tevékeny­ségük jelentős része az el­lenőrzésre irányul. — Programozniuk kell a népgazdasági tervek képvi­seletét, úgy, hogy saját esz­közeikkel segítsék azok he­lyi megvalósítását. — Szervezettebb tájékoz­tatásra van szükség az üze­mek, tsz-ek előtt álló fel­adatokról. — Kapjon jelentős teret a pártmunka tervezése során a helyi kezdeményezés fel­karolása, az aktivitás növe­lése. Tervezni kell azt is. E téren kétségtelen nagy je­lentőségű a kommunisták példamutatása. Dolgozni kell a hatékonyság növelésén úgy, hogy emelkedjék a munka szervezettsége — az anyaggazdálkodás, a munka­idő jó kihasználása, nem utolsósorban a termelőesz­közök maximális kihaszná­lása. Ez mind a tervezés fogalmába tartozik. — A pártmunka tervezése nem választható el a ká­dermunkától. A legjobban megfogalmazott terv sem tud megvalósulni, ha nin­csenek meg minden szinten a követelményeknek meg­felelő vezetők, ha nem kapnak bizalmat. — Másrészt a pártmunká­ban változatlan feladat és követelmény, hogy minden gazdálkodó szervezet éssze­rű takarékosságot folytas­son. E téren sok rejtett tar­talékunk van, melyek ki­használásában a tervszerű pártmunka ösztönzése nem nélkülözhető. Ó zok, akik fogékonyak az új iránt, akik szakmailag, politi­kailag már felkészültek az egyre növekvő feladatok ellátására — pártalapszerve- zeteink munkája összessé­gében ezt tükrözi —, a pár­tunk tervszerűségének szub­jektív bázisai, akikre mind jobban építhetjük a tudatos pártmunkát. Barna Pál, az orosházi járási pártbizottság első titkára Battonyai eredmények Melioráció hosszú távra is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom