Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-15 / 191. szám
1978. augusztus 15., kedd 3 A Budapesti Hídépítő Vállalat köröstarcsai telepén készülnek a körösladányi híd előre gyártott betonelemei Fotó: Martin Gábor il külkereskedelem eredményei és idei kilátásai Mindent egybevetve az első félévben hazánk külkereskedelmi forgalmában a behozatal 8,2, a kivitel pedig 1,9 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor, ezen belül a szocialista országokba 6,2 százalékkal többet exportáltunk, és onnan 4,1 százalékkal többet hoztunk be, mint a múlt év első felében. Mig a tőkés országokkal folytatott kereskedelmünkben exportunk 3,2 százalékkal elmaradt a múlt évitől, az import pedig 12,1 százalékkal nőtt. Bányászati és élelmiszeripari cikkek kivételével szinte valamennyi termékcsoportból többet hoztunk be a tőkés országokból, mint a múlt év első felében. Különösen a gépimport, valamint a gépipari alkatrészek behozatala nőtt erőteljesen. Az elemzések szerint a rubelelszámolású forgalmunk az év egészét tekintve a tervezetthez közel álló lesz, a cserearány is az előirányzott keretek között alakul. Tőkés viszonylatban az előirányzottnál nagyobb importtal kell számolnunk. Az export, az első félévi alacsony szint ellenére, megközelíti majd a tervezettet legalábbis erre utalnak a vállalati jelzések, a kialakult üzletkötések állománya, amelyek szerint az idei tőkés export jó tíz százalékkal magasabb lesz a múlt évinél. Ennek teljeidei külkereskedelmi forgalmunk a szocialista országokkal a jelek szerint a tervezetthez közel álló lesz, a tőkés országokba azonban az előirányzottnál valamelyest kevesebbett exportálunk és onnan lényegesen többet importálunk — ezt állapította meg a Külkereskedelmi Minisztérium, értékelve az első félév eredményeit és elemezve a további kilátásokat. Kedvezően érezteti ha- tástá, hogy a - KGST-partne- rekkel kellő időben létrejöttek az idei magánjogi szerződések, s kölcsönös intézkedések tönténtek a korábban tapasztalt, bár összességében nem jelentős szállítási lemaradások pótlására. A tőkés világban viszont az elhúzódó válság tovább élezi az exportőrök közötti versenyt, s különösen a közös piaci államok különféle korlátozásokat alkalmaznak. Intézkedéseik főként a textil- és textilruházati termékek értékesítését nehezítik. A recesszió okozta keresletcsökkenés és a közös piaci országok acéliparának nem kellő versenyképessége miatt az év első negyedében megtiltották az acéláruk importját, a második negyedévtől pedig úgynevezett. minimál árakat vertek be 140 acélfajtára, nehezítve az értékesítést. Ezenkívül, mint ismeretes, a közös piaci agrárrendtartás is korlátozza a bevitelt. sítése azonban a második félévben nagy erőfeszítéseket igényel. Várhatóan felgyorsul a gépipari termékek tőkés exportja, az év második felében szállítják ugyanis ki az 1978-ra tervezett autóbuszok, tehergépkocsik, erőművi berendezések nagyobb részét. A cserearány a tervezetthez közel álló, esetleg annál némileg kedvezőbb lesz. Továbbra is fontos feladat az export gazdaságosságának, hatékonyságának növelése. Az ágazati minisztériumok, valamint a termelő és külkereskedelmi vállalatok bevonásával a Külkereskedelmi Minisztérium vizsgálja a túlzottan nagy költséggel készülő export- termékek további értékesítésének, vagy az export megszüntetésének alternatíváját. A vizsgálat első szakaszának eredményeként az érintett vállalatok 3,3 millió dollár és 600 ezer rubel értékű gazdaságtalan termék exportját megszüntették, illetve gazdaságossá tették. Még jócskán akad azonban teendő, mert az értékelések szerint mintegy 100 millió dollár és 80 millió rubel értékű export bizonyult gazdaságtalannak. Ezek jórészt azonban a termelékenység javításával, jobb munkaszervezéssel, műszaki fejlesztéssel, a sorozatnagyság növelésével gazdaságossá lehet tenni. Holland-lapály vagy magyartarka Drága a tej — ellentmondások az ágazatban? Több tejet! — volt a jelszó 1976-ban a csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezetben. A tejtermelés növelését elhatározó intézkedések mögött persze nem kevés szerepe volt a kedvező állami támogatásoknak. Az első lépések megtételét nehezítette, hogy akkor még javában folyt a vita: a magyartarka, vagy más intenzív tejelő külföldi fajta adjon több tejet a magyar istállókban. A Széchenyi Tsz akkor, két éve, száz holland-lapály tehenet vásárolt. A döntést végül az is befolyásolta, hogy a Közös Piac országaiban 1976 nyarán pusztító nagy szárazság takarmányozási gondot okozott. A teheneket olcsóbban adták. A kedvező árak miatt a befektetés gyors megtérülését várták. Számításaikban nem is csalódtak, hiszen már tavaly a tej értékesítése alapján visszakapták azt a pénzt, amit a vásárlásra fordítottak. A sikeres év után a tehenészet további fejlesztését határozták el. Rövidesen elkészülnek egy 416 férőhelyes szarvasmarhatelep tervei. Az új telepen holland-lapály teheneket tartanak majd. Az első eredmények egy vállalkozás sikereit mutatják tehát. De vajon milyen következtetésekre jutunk akkor, ha a tapasztalatokat összehasonlítjuk az ugyancsak az ágazatban található magyartarka tehenek tejelő-, takarmányfelhasználó képességével? Lehet, a ‘hozzáértő szakemberek közül majd néhányan tiltakoznak a számok puszta összevetése miatt. Ám a számok feladata, hogy bizonyítsanak. Az első évben a holland-lapály tehenek 4800 liter tejet adtak, 1978 első fél évében az egy tehéntől kifejt tej mennyisége 4500 liter volt. A magyartarka tehenek tavaly átlagban 2700, az idén az év első felében 3100 liter tejet adtak. A különbség tehát jól érzékelhető. Mielőtt azonban további fejtegetésekbe kezdenénk, érdemes egy pillantást a gazdaságossági mutatókra vetni. Egy liter tej előállítási költsége 7,95 és 7,80 forint a magyartarka tehenek javára. A tej tehát fogyasztói árához képest drága. A tsz szakemberei szerint a literenkénti előállítási költség körültekintőbb takarmányozással egy forinttal csökkenthető. Ezt elsősorban a MÉM által előírt takarmányfelhasználási mutatók betartásával, nagyobb mennyiségű kukoricasiló előállításával érhetik el. Az igényesebb holland-lapály tehenek optimális esetben 5000 liternél is több tejet adhatnak, míg a magyartarkák 4000 litert meghaladó mennyiségre képesek. Ez utóbbiak olcsóbb takarmányt és mellékterméket is jól hasznosítanak. Legnagyobb előnyük azonban : húsukért jelentős dollárbevételekhez juthat az ország. Ebből a szempontból minden az utóbbi időben hazánkban meghonosított intenzív tejelő szarvasmarhafajt megelőznek. Teljesen, száműzni őket a magyar istállókból tehát oktalanság lenne. A csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezet a legutóbbi időszakban 62 hízott magyartarka szarvasmarhát értékesített. Ennek túlnyomó többségét olasz és líbiai exportra szállították. A tsz szakembereinek további elképzelése: a magyartarka tehenek tartását nem számolják fel... (Kepenyes) Hosszú életű acél Az Egyesült Államokban és Franciaországban jó eredménnyel alkalmaznak egy új acélfajtát nagy igénybevételű, könnyűszerkezetes létesítményekhez. Az új acél nikkel—vörösréz—niobium ötvözetű, jól hegeszthető. Hengerelt állapotban húzószilárdsága 55 kilogramm négyzetcentiméterenként, ami egyszerű hőkezeléssel 69 kilogrammra növelhető — ellentétben a hagyományos szénacél 36 kilogrammos szilárdságával. Ezenfelül ez az acél lényegesen korrózióál- lóbb, s jobban hengerelhető hidegen, mint más acélfajták. Kis súly, nagy szilárdság és hosszú élettartam jellemzik ezt az új acélanyagot. fgy is lehet! Nem módosították a határidőt Múlt év őszén kezdődött, s a tervek szerint 36 hónap alatt elkészül a szarvasi Dózsa Tsz tejtermelésre szakosított tehenészeti telepének az építése. Szokatlanul rövid a beruházás ideje, s ami még fontosabb, az alapozástól eltelt egy éven beiül elkezdődik a telep egy részén a termelés. Érdekes áttekinteni időrendben a beruházás történetét. Az AGROKOMPLEX- rendszerű, 624 tehénférőhelyes telep bekerülési költsége 76 millió forint. Ebben szerepel az úthálózat, a szociális létesítmények és a trágyakezelési berendezések költsége is. Az alapozás egy évvel ezelőtt kezdődött. Jelenleg kész az úthálózat, az első 208 férőhelyes istálló, s mellette gyorsan épül a második. Az építkezés jó ütemben halad, ez év végére elkészül a fejőház is. Novemberben megérkeznek a svéd Alfa Laval-cég fejőberendezései, és egy istálló benépesítésével megindulhat a tejtermelés. A teljes beüzemelésre 1981-ig kerül sor, Hol- stein-friz és magyartarka keresztezéséből származó kiváló tejtermelő utódokkal. Cél, hogy az egy tehénre jutó 4616 literes éves tejtermelést 1982-re 5500 literre emeljék. Szokatlanul gyors ez a beruházás, melyet a tsz 43 tagú építőrészlege végez. De nemcsak ők, hiszen minden tsz-tag felajánlotta, hogy két nap társadalmi munkát fordít a beruházás meggyorsítására. Így aztán hétvégeken együtt lapátol a tsz-elnök, a traktoros és az adminisztrátor. De van külső segítség is. A tsz már 10 éve jó kapcsolatban áll a békéscsabai AGROKER Kossuth-brigád- jával, ezt bizonyítja, hogy az „AGROKER-esek” társadalmi munkában segítenek. Nem . jöttek üres kézzel, hoztak egy darut is, mert az hiányzott a szerkezeti elemek összeállításához. Ilyen munkatempó mellett valószínű, hogy elkészül a telep ez évre tervezett hányada. — szabó — Képünkön : daruval emelik helyére az épülő istálló szerkezeti elemeit az AGROKER és a Dózsa Tsz dolgozói. Fotó: Veress Erzsi Szakcsoportok Kondoroson Fellendülőben van Kondoroson a szakcsoporti termelés — hallottuk a közelmúltban Urbán Mihálytól, az ÁFÉSZ felvásárlási osztály vezetőjétől. Ez a magyarázata annak, hogy 1977-ben már 19 vagon vegyes zöldséget és öt vagon gyümölcsöt tudott a szövetkezet felvásárolni. A múlt évi felvásárlási árbevétel kedvező alakulásához jelentősen hozzájárult a zöldség- termelő szakcsoport, melyet tavaly 40 kistermelő alakított meg azon az öt hektár szántóföldön, amit a községi tanács bocsátott rendelkezésükre. Az említett területen vegyes zöldséget vöröshagymát, paradicsomalakú paprikát termeltek, mintegy 400 ezer forint értékben. Az idén már jóval több terméket vár ettől a szakcsoporttól a kon- dorosi ÁFÉSZ. A kisállattenyésztő szakcsoportok is dinamikusan fejlődnek. Így például a galambtenyésztő szakcsoport tagjai 1976-ban 100, a múlt évben 129 mázsa vágógalambot adtak le szerződésre a szövetkezetnek. Ezzel szemben az idei első félévben már 156 mázsa galamb felvásárlása vált lehetségessé. A további eredmények reményében az ÁFÉSZ még az idén 500 pár tenyészgalambot ad a tenyésztőnek, 50 százalékos meghitelezéssel. A házinyúl- tenyésztő szakcsoportot — melynek 25 tagja van — ugyancsak kedvezményes áron, tenyészállattal segíti a szövetkezet. Teszi ezt abban a tudatban, hogy a múlt évi 260 mázsa vágónyúl helyett már az idén többet tudjon felvásárolni. Különösen nagy előrelépést vár a kondorosi ÁFÉSZ felvásárlási osztálya a 64 tagot számláló baromfitenyésztő szakcsoporttól. Ez a szakcsoport már rendelkezik egy 10 ezres keltetőgéppel, ami alkalmas a helyi naposállatigények kielégítésére. Ugyanakkor a szövetkezet még az idén 4 ezer tojóhibridet szerez be és helyez ki árkedvezményesen a szakcsoport tagjaihoz. Ez év januárja óta a kondorosi ÁFÉSZ-nél függetlenített agronómust alkalmaznak, akinek az a feladata, hogy segítse a szakcsoportok termeltetési és értékesítési tevékenységét. Az agronó- mus és a mellette dolgozó adminisztrátor munkabérét arányosan magukra vállalták a szakcsoportok. — Balkus —
