Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-15 / 191. szám

NÉPÚJSÁG ^ HALÁSZAT ÉS TERMÉS^-/­X ^GYÉBEN 1978 AUGUSZT^ Természetvédelmi szakmai nap 1978. augusztus 15., kedd Szarvasi pártcsoportok a kiállításon A „Vadászat, halászat és természetvédelem Békés me­gyében’' című kiállítás ke­retében • természetvédelmi szakmai napot tartottak a rendezők tegnap, hétfőn dél­előtt Szabadkígyóson, a kas­télyban. A szép számú szak­embert és érdeklődőt gazdag programmal várták. Elsőként Bartucz Emil, a Szegedi Ál­lami Erdőrendezőség igazga­tója, a Dél-Alföld természet­védelméről tartott előadást. Mint mondotta, ehhez hoz­zátartoznak az erdőségek is. Békés megye hazánk erdőben legszegényebb része. A me­gye területének alig 3,9 szá­zalékát borítják erdők — az országos átlag 17 száza­Már alig három hét van csak hátra a tanév kezdeté­ig, ezért különösen fontos a kérdés: a diákok kellően kipihenve kezdik-e majd munkájukat, a tanulást? A pedagógusok véleménye szerint helyes, ha a diákok a nyári vakáció egy részét hasznos munkával töltik, vi­gyázni kell azonban arra, hogy az ne tartson közvet­lenül a tanév kezdetéig. Na­gyon fontos, hogy jusson kellő idő a pihenésre, a gye­rekek érdeklődésének meg­felelő szórakozásra. A pi­henés természetesen nem semmittevést jelent, serre az orvosok is felhívják a szülők figyelmét; ha cso­portokba verődve, naphosz- szat csatangolnak a gyere­kek az utcákon, ha egyik moziból a másikba mennek, akkor aligha fognak fel­frissülni, megerősödni. A vakációban— kétségte­len — lazítani kell az iskolai fegyelmen, a szigorú kö­töttségeken, de valamilyen időbeosztásra, egyfajta na­pirendre ilyenkor is szük­ség van. Helyes, ha a gye­rekek nem szoknak hozzá a reggeli lustálkodáshoz, ha­nem nyáron is korán kel­nek. A vakáció alkalmat kí­Magány... Fotó: Veress Erzsi lék — ezek összességükben nem érik el a 20 ezer hek­tárt. Vázolta azokat a fej­lesztéseket, amelyek a gaz­dasági, a közjóléti és a ter­mészetvédelmi célokat szol­gálják. A hosszú távú ter­vek szerint megyénk 1990-ig 9000 hektár erdővel gazda­godik. A természetvédelem és a közönség kapcsolatáról dr. Sterbetz István, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal főelőadója tar­tott • értékes referátumot. Szólt a szigorúan védett Bé­kés megyei és más dél-alföl­di természeti értékekről, azok látogatottságáról. Egye­bek között hangsúlyozta: a nál arra, hogy nyugodt kö­rülmények között fogyasz- szák el a tartalmas reggelit, az ebédet, a vacsorát. Ha szükséges, a szülők segít­senek a gyermeküknek ab­ban, hogy megtalálják az érdeklődésüknek megfelelő elfoglaltságot, azzal töltsék idejük egy részét, ami ér­dekli őket. Ilyenkor lehet például megkedveltetni ve­lük egy-egy hasznos hobbit, érdekes játékot, vagy egy- egy sportágat. Az utolsó vakációs hetek napirendjében feltétlenül kapjon helyet a szabad le­vegőn végzett mozgás, a sport, de maradjon idő a szellemi játékokra, az olva­sásra, a barkácsolásra, és a tévénézésre, a mozira is. Az utóbbi évek tapaszta­latai szerint a vakáció má­sodik felében viszonylag kevesebb gyerek keresi fel a napközi táborokat, mint az első hetekben. Az esetek többségében ennek az az oka, hogy a szülők ekkor veszik ki a szabadságukat és együtt töltik azt gyerme­kükkel. A szülőkkel együtt töltött, okos beosztású na­pok, hetek jelentik a gyer­mekek számára a legiga­zibb vakációt. Nagy harcsa a horgon A Körösvidéki Sporthor­gász Egyesület szombaton és vasárnap a csárdaszállási horgásztanya környékén, a Kettős-Körösön rendezte meg idei nagyhalfogó versenyét. Az első díjat Mezei László 18 kiló 10 dekás harcsával vitte el. A második helye­zést 7 kiló 15 dekás amur­fogással Tóth Gyula érte el, a harmadik díjat méreten felüli süllőfogással Bibarc György érdemelte ki. Az ifjúsági sporthorgászok­nak nem kedvezett ennyire a horgászszerencse, ugyanis méretes halat nem fogtak. természetvédelmi területek látogatottsága ma meglehe­tősen kicsi, a nagyközönség nem fedezte még fel ezen ér­tékeket. A természetvédelmi körzet és az idegenforgalom kap­csolatának módszereit ele­mezte Réthy Zsigmond, a szabadkígyósi tájvédelmi Körzet vezetője. Beszélt a tájvédelmi körzet szakmai és idegenforgalmi lehetőségéről, a Körösök völgyében a már hagyományossá váló, s évenként megrendezésre ke­rülő ornitológiái és botanikai táborok jelentőségéről. Ehhez kapcsolódva értékes filmet mutatott be a Dél-Alföld táj­védelmi körzeteiről, rezervá­tumairól Kmoskó András természetvédelmi egységve­zető. Gál Imréné tájvédelmi fel­ügyelő referátumában kitért Békés megye kastélypark­jainak helyzetére. Olyan ér­tékekről van szó ugyanis, amelyek a maguk nemében pótolhatatlanok, így például a tarhosi park növényzete, a gerlai öregtölgyes, a kétegy- házi szürkenyárak és juha­rok. Megyénk 12 — Doboz, Gerla, Geszt, Kétegyháza, Szarvas, Szabadkígyós, Csor- vás, Gyula, Fáspuszta, Tar- hos. Vizesfás, Póstelek — növényanyagában gazdag parkkal rendelkezik. Ezek közül csak a szabadkígyósi, a szarvasi és a gyulai kas­télypark sorsa megnyugtató. A szakmai program részt­vevői délután megtekintették a kígyósi pusztaságot és kör­nyékét. —sz— Korábban hírt adtunk már arról, hogy gazdasági együtt­működési szerződést kötött a baráti Romániában levő Pécskai Állami Gazdaság, valamint a battonyai Május 1., Petőfi és Dózsa Tsz. En­nek értelmében a román bri­gád 600 hektáron magas olaj- tartalmú, bőtermő, román napraforgófajtát vetett. A termesztés és a betakarítás minden munkafolyamatát ők végzik. Ugyanakkor Pécskán battonyai traktorosok vetet­tek 600 hektár kukoricát. A nyári határszemle Bat" tonyán és Pécskán megnyug­tatta a szakembereket. A sze­szélyes időjárás ellenére re­kordtermést ígér nálunk a Fáklya­előzetes A lap 1978. augusztus 20- án megjelenő 16. száma nagy képes riportban kalauzol el az építkezésre, a Bajkál— Amur vasúti fővonalra, amely a tervek szerint 1983- ban készül el. Lev Tolsztoj születésének 150. évfordulója alkalmából a lap közli azt a cikket, amit a nagy orosz író halálakor Lenin írt a Szocial-Demok- rat című bolsevista hetilap­ban, 1910 novemberében. A kulturális vonatkozású írások között képes riport számol be Bartók A kék­szakállú herceg vára című operájának moszkvai bemu­tatójáról, egy másik, ehhez kapcsolódó írás pedig a 202. évadjába lépő Nagy Színház egy napját meséli el időrendi sorréndben — reggel 7.45-től este 23.00-ig, az előadás be­fejezéséig. A szokásosnál bővebb a szám sportanyaga : megis­merkedhetünk egy vitorlázó­repülő-klub életével, a moszkvai olimpiára készülő, ■ 400 fogást tartalmazó ét­lappal, és azzal, hogyan töl­tötték el sporttal és munká­val nyári szünidejüket a 42. számú moszkvai iskola 9. osztályosai a Krímben. A számot a hagyományos orosz nyelvlecke, rejtvény, moziműsonajánlat és a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának programja zárja. román napraforgó, de Pécs­kán is szép a magyar kuko­ricafajta, amit a KITE ter­melési technológiája alapján, magyar gépsorokkal termel­nek. Pécskán a belvíz és jég 160 hektár kukoricában oko­zott kárt, Battonyán pedig az összterület 10 százalékán pusztította el a belvíz a nap­raforgót. A megmaradt terü­leteken viszont várakozáson felül jó a növényállomány. Mindkét brigád nagy gond­dal készül az őszi betakarí­tásra, hisz ha az első esz­tendő jó eredményt hoz az együttműködésben, a jövő­ben még többet segíthet egy­másnak Pécska és Battonya. emrégiben tanulságos eszmecserét tartot­tak a pártcsoportok munkájáról a szarvasi vá­rosi pártbizottságon. Alap­szervezeti titkárok (egy pb- titkár) és pártcsoportvezetők voltak az eszmecsere részt­vevői. Egyfajta részleges, és természetesen a teljesség igénye nélküli lemérése volt ez a kis megbeszélés annak, hogy a Politikai Bi­zottság 1972-es decemberi határozata óta a pártcsopor­tok tevékenységének tük­rében is hogyan fejlődött az alapszervezeti munka szín­vonala. Mi is a teljesség igénye nélkül próbáljuk visszaadni e megbeszélés lé­nyegét, főbb tartalmi mon­danivalóját. A sok-sok tapasztalati példával illusztrált megbe­szélés, tapasztalatcsere a pártcsoportmunka tervezé­sét; a pártcsoportülések elő­készítését, azok tartalmát; a taggyűlések előkészítésében betöltött szerepüket; a párt­csoport és az alapszervezeti vezetőségek kapcsolatát ölelte fel. Az őszinte, kertelés nél­küli véleményekből — a még tapasztalható fogyaté- koságok mellett is— jól ki­tűnt, hogy hat esztendő alatt élénk, dinamikus moz­gású segítőjévé vált az alap­szervezeti vezetőségeknek a párt politikájának is­mertetésében, megértetésé­ben és elfogadtatásában a pártcsoport. A pártcsoportmunka az alapszervezet előtt álló fel­adatok megvalósítására épül. A pártcsoporttagok ma sok­rétű, színvonalas, sok te­kintetben újszerű és aktív munkát fejtenek ki az alap­szervezet tervében lefek­tetett témákhoz kapcsoló­dóan, másrészt a saját ma­guk által meghatározott napirendeken is tartanak megbeszéléseket. Munkájuk tervezését, megbeszéléseik tartalmát tehát alapvetően az határozza, hogy mit je­löl meg az alapszervezet munkaterve, és, hogy a he­lyi, közbejövő feladatok milyen problémák gyors elintézését, levezetését te­szik szükségessé. Ezeknek megfelelően a pártcsoport­megbeszélések tájékoztató, tájékozódó, illetve vélemé­nyező, avagy vitázó jelle­gűek. A pártcsoport-megbeszé- lések két taggyűlés kö­zött bonyolódnak le. A Hal­tenyésztési Kutató Intézet alapszervezeti titkára, dr. Szító András, s a kutatási csoport pártbizalmija, Sza­bói Pál elmondták többek között, hogy a pártcsopor­tok aktív tevékenysége ki­hat az egész intézet mun­kájára. Az úgynevezett „kö­telező” (mert az alapszerve­zet munkatervében szere­pel, taggyűlési napirend lesz) témák között tárgyalta a pártcsoport például a munka- és üzemszervezés kérdéseit úgy, ahogy az ki­zárólag saját területükön, a kutatás „placcán” meg­valósul. Írásban kaptak ehhez tájékoztatót (ez is új), és ez segítette a felkészülés­ben a pártcsoport tagjait. E kézzelfogható feladat nagy aktivitásra serkentett min­denkit, és a vita eredmé­nyeként javaslatokat tet­tek sok kérdésben, melyet aztán egy megbízottuk a pártcsoport nevében a tag­gyűlésen ismertetett. . Azóta már a megoldás útján van­nak javaslataik, az egész intézet kutatási munkáját, a kutatás és a gyakorlat egységesebbé tételét előse­gítve. Hasonló aktív és ha­tékony pártcsoport-értekez- -let volt — az alapszervezet munkaterve alapján — a szocialista munkaverseny feltételeinek jobb biztosí­tása ügyében. Ez is sokat segített abban, hogy hogyan hárítsák el az akadályozó tényezőket a verseny kibon­takoztatása útjából. Az úgy­nevezett „szabad” témák közül (melyeket a helyi visszásságok megszünteté­sének igénye tűzött napi­rendre) a munkafegyelem és a munkavédelem területén adtak hasznos javaslato­kat a pártvezetésnek, ezen keresztül pedig a gazdasá­gi vezetésnek. A pártcsoportok aktivitá­sának alapja üléseik jó elő­készítése az alapszervezeti vezetőségek részéről, a párt­csoportokkal való rendsze­res törődés, munkájuk fi­gyelemmel kísérése, ellen­őrzése, javaslataik meg­hallgatása és felhasználása az alapszervezeti munka egészében, tervezésében, s nem utolsósorban a párt­csoporttagok tevékenységé­nek megbecsülése. Mindezt legtöbb alapszervezetben felismerték. A Szarvasi Tangazdaság csabacsüdi kerületéből is arról adott tájékoztatást a párttitkár: Juhász József, az egyik bi­zalmi: Tóth Jánosné, és a pb titkára, Szloszjár György, hogy a pártcsoportokkal va­ló foglalkozás náluk terv­szerű és rendszeres. A párt- csoportülésekre itt is írásos feldolgozást kapnak a bizal­miak, amiket, ahogyan mondják: helyben kell „ap­rópénzre váltaniuk”. Ülé­seiken rendszeresen részt vesz egy-egy vezetőségi tag, aki patronálja a csoportot (ez is új), ugyanakkor ese­tenként a bizalmi is részt vesz az alapszervezeti ve­zetőségi üléseken. A tan­gazdaságban bevezették, hogy a pártcsoport-érte- kezleteken elhangzó javas­latokat (akár szabad té­mákról, akár a kötelezőkről van szó) füzetecskékbe jegyzik, és azt, eljuttatják az alapszervezeti vezetőség­hez (ez is jó módszer). Meg­esett már, hogy az ilyen módon jelzett dolgokban hatásköri illetékességből a városi pártbizottságnak kel­lett eljárnia. A pártcsoportok többsé­gükben, igyekeznek a leg­fontosabb teendőiket ope­ratíven, a napi szükségletek­hez igazodva elvégezni. Kis közösségeikben a ' közvetlen véleménynyilvánítás, a de­mokratizmus az alapja az egységes cselekvésnek. Szervező, mozgósító szere­pük nélkülözhetetlen része a pártmunkának. Dévai Pál Szarvas város II. körzetének alapszervezeti titkára és Hu- dák György, e körzet bizal­mija elmondották, hogy a pártcsoporttagok egymás családi életét is ismerik, se­gítik egymást. Körzetük­ből sok jelzést adnak, ami a lakosságot foglalkoztatja, és ami a felettes szervekhez, mégoldás végett eljut. Hogy tovább javítsák tevékeny­ségük színvonalát, rendsze­res tapasztalatcserét szer­veztek Orosháza VI. körze­tének pártcsoportjaival és néhány hasznos dolgot már áthoztak tőlük. Például a taggyűlési jelenléti ívek rendszeres alkalmazását. Ez is jó kezdeményezés, mert évekre visszamenően is fi­gyelemmel kísérhető a fe­gyelmezett megjelenés, vagy az ellenkezője. Az alapszervezeti vezető­ségek folyamatosan értéke­lik a pártcsoportok munká­ját — mondták el a Plas- tolus Ktsz-től Gyurcsik Pál titkár és Balázsi Sán- dorné bizalmi. Támaszkod­nak is rájuk, igénylik hoz­zájárulásukat az alapszerve­zeti munka tervezéséhez. Erkölcsi és anyagi megbe­csülésüket sem mulasztják el, amikor a november 7-i ünnepségeken könyvjutal­mat adnak többek között a legaktívabb pártmunkások­nak is. □ sokrétűbb, aktí­vabb pátrcsoport-te- vékenység azt köve­teli, hogy a bizalmiakkal, csoporttagokkal való fog­lalkozás is sokrétűbb, kö­rültekintőbb legyen. Mert nemcsak az alapszervezeti pártmunka egésze hat a pártcsoportok munkájára, hanem a pártcsoportok te­vékenységi színvonala is visszahat meghatározó jel­legével a pártalapszervezet tartalmára. Varga Dezső Telt ház a Balatonon Hagy forgalom Szegeden A kánikulai napok után ez a hétvége elsősorban a ki­rándulóknak kedvezett. Va­sárnap országszerte három­négy fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet a sok évi át­lagnál. S az ország legmele­gebb pontján, Pécs környé­kén is mindössze 24 fokot mértek. A hűvösebb, felhős időben viszont ismét valósá­gos csúcsforgalom volt a bu­dai hegyekben. A főváros strandjait vi­szont — a múlt vasárnapi 82 ezer fürdőzővel szemben — alig 30 ezren keresték fel. Kutyakiállitás Orosházán Orosházán, az Űj Élet Ter­melőszövetkezete bogárzói lo­vaspályáján vasárnap orszá­gos kutyakiállítás és verseny kezdődött, amelyre több mint 250 ebtulajdonos vezet­te fel „kedvencét”. Az egy hétig tartó program során augusztus 16-án bonyolítják le a munkakutyák vizsgáját az ebtenyésztő egyesület orosházi kiképző területén, augusztus 18-án pedig a bo­gárzói lovaspályán pulihajtó terelő versenyt rendeznek. Augusztus 20-án az őrző-vé­dő munkakutyák bemutató­jával ér véget az országos kutyaverseny. A szokásosnál hűvösebb időjárás egyedül a Balaton- kömyék forgalmában nem hozott lényeges változást. A tópart nagyobb nyaralótele­pein változatlanul minden szálláshely foglalt. A nagy nemzetközi kempingekbe újabb népes vendégcsoportok érkeztek a távoli országokból is. A szállodákon kívül vál­tozatlanul telt ház van a kempingekben és a fizető­vendégszolgálat nyaralóiban, — becslések szerint — ezen a vasárnapon is több mint félmillióan kerestek kikap­csolódást, felüdülést a Bala­ton mentén. A szabadtéri játékok idő­szakában már megszokott nagy turistaforgalmat bonyo­lított le ezen a napon Sze­ged is. A Tisza-parti város 15 ezer látogatót fogadott a hét végén. Győr-Sopron megye ide­genforgalmi központjai közül ezen a hétvégén a legtöbb vendége Sopronnak volt, ahová vasárnap is számos turistabusz hozott vendége­ket az ország minden részé­ből és a határon túlról. A kirándulók nagy számban keresték fel a fertődi Eszter- házy-kastélyt és a pannon­halmi várat. A kánikulai na­pokhoz képest az országnak ennek a részében is jelentő­sen csökkent a strandok for­galma, de változatlanul telt ház volt a győri, a moson­magyaróvári. a csornai és a szigetközi termálfürdőkben. Intelmek az titolsé napokra... Erőgyűjtés a tanévre Rekordtermést ígér a román napraforgó Battonyán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom