Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

O

1978. július 12., szerda

Képzőművészek és munkások

Vannak dolgok, amelyeknek használ, ha rendkívüli ünnepi eseményből mindennapivá lesznek. Nem jelent ez feltétlenül elszürkülést, sőt ellenkezőleg: attól lesz színesebbé, érdekesebbé.

Másfél, két évtizeddel ezelőtt még ritka eseményszámba ment, ha munkások képzőművészeti kiállításra látogattak el. Manapság számos szocialista brigád naplójában lehet olvasni effajta beírásokat. Kollektíván néznek meg egy-egy kiállítást, megbeszélik az ott látottakat, tanulnak belőle. Az pedig már nem szerepel egyetlen brigádnaplóban sem, hogy — az ilyen látogatásokból a művészek is tanulnak Jobban megismerik a mai közönség igényeit, érdeklődési körét, s még ' új gondolatokat, témákat is kapnak a munkásközönségtől.

Megvan tehát a kapcsolat a munkások és a képzőművészek között. Mégis új, s talán ezt a kapcsolatot is szorosabbra fonja az a kezdeményezés, amelyet a szabad foglalkozású képző- és iparművészek pártszervezete indított. A soraikba tömörült művészek — amellett hogy kiállításaikon mindig külön szeretettel várják a munkásközönséget —, „házhoz szállítják” a művészetet. Elviszik műveiket az üzemekbe, gyárakba, intézményekbe.

Budapesti nagyüzemekben kezdték akciójukat, s 1978-as tervükben még nagyrészt ismét budapesti és Pest környéki kiállítások szerepelnek. Nem tartanak igényt reprezentatív külsőségekre. A fontos az, hogy minél közvetlenebbül találkozhassanak a művészek közönségükkel, a munkásokkal. Már jártak az Egyesült Izzóban, a Volán Trösztnél, a Budafoki Papíripari Vállalatnál, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál, és még egy sor helyen, és hallottunk szolnoki, szegedi, miskolci kezdeményezésről is.

Gyűjtik a tapasztalatokat a művészek. Nem mindenütt egyforma a fogadtatás — hiszen ki állíthatná, hogy hazánkban mindenütt egyenletesen magas a kulturális színvonal. Vannak helyek, ahol már hetekkel előre készülődnek a gyári, helyi mozgalmi szerve^ és számos aktivistájuk, s akadnak még olyanok is, ahol a művészek fogadtatása még nem haladja meg a kötelező udvariasság szintjét. De az utóbbi csoportba tartozó helyeken is akad legalább néhány ember, aki a látottaktól kap kedvet arra, hogy tárlatok, kiállítások gyakori látogatója legyen.

Egész éves programmal mentek a művészek az ezvik budapesti szakmunkásképző intézetbe: a Kaesz Gyula faipari szakmunkásképzőbe. A februári képzőművészeti tárlatot májusban a belsőépítészek kiállítása kövejte, őszre pedig olyan művészek, mint a Makrisz házaspár és Kádár György Kossuttrdíjas festő- és grafikusművész kiállítását tervezik.

Jó és hasznos tehát a szabad foglalkozású művészek pártszervezetének kezdeményezése. Nem kell már zárt kapukat döngetniük, hiszen a képzőművészeti műveltség — csakúgy, mint a műveltség számos más ága — egyre nagyobb teret kap a munkások köreiben. Üj benne az, hogy most ők mennek el a közönséghez, s így még személyesebb, még közvetlenebb lehet — és bizonyára lesz is — a kapcsolat művészek és munkások között.

Várkonyi Endre

Forgatják „A rab ember fiait”

A miniatűr várudvaron a korabeli magyar ruhákba öltözött apródok mielőtt összecsapnának kardjukkal, tisztelegnek egymásnak. Rövid tusa után messzire repül Szitáry Tamás kardja. Ám máris helyébe lép ifjú öcsé, Ádám, hogy helyt álljon Apafi fejedelem fiával szemben. A barátságos bajvívást egy katona megjelenése szakítja meg, Pethő Boldizsár, a palotaőrség kapitánya (Polgár Géza) durván rátámad a Szitáry fiúkra.

Ismét elkészült egy jelenet Móra Ferenc: A rab ember fiai című tévéfilm produkcióból, amelyet kora reggel óta forgatnak, ezúttal a ligeti Vajdahunyad várában. Ifjúsági kalandfilm a javából. Főszereplői: három fiatal fiú, a két Szitáry testvér és az ifjú Apafi Mihály, a fejedelem fia, azaz Radnai György, Szűcs Gábor és Kovács Krisztián általános, illetve középiskolai diákok.

— Miről szól ez a történet? — kérdezzük a fiúkat.

— Szitáry Kristóftól, apánktól ellopnak 200 aranyat, amelyet a fejedelem küld Kolozsvárról a váradi basának követelése fejében. A fejedelem apánkat gyanúsítja és elfogatja a török pasával, majd a saját dutyijába dugja — meséli Radnai György.

— Pipitér az öreg szolga segít bennünket, hogy kiszabadíthassuk apánkat — folytatja Szűcs Gábor. — Elrabolja a fejedelemfit. Mi pedig csellel elfoglalunk egy várat és megüzenjük a fejedelemnek, hogy csak akkor kapja vissza a fiát, ha apánkat szabadon engedi.

— Én pedig segítek nekik — toldja meg a történet véIV. Beat-fesztivál 78

Orosházán, a Petőfi Műve* lődési Központban negyedik alkalommal rendezik meg az idén az amatőr könnyűzenei találkozót. A találkozó célja — mint az már korábban is körvonalazódott —, az amatőr könnyűzenei együttesek szakmai támogatása, lehetőség a bemutatkozásra, és természetesen nagyszerű alkalom egy-egy ilyen összejövetel a tapasztalatok kicserélésére, az amatőr könnyűzenei élet gondjainak megvitatására. Ez utóbbira most is sor kerülhet, hiszen több olyan tanácskozás jellegű programot is beiktatták a rendezők, ahol ,az amatőr zenészek megvitathatják gondjaikat.

Az idei amatőr könnyűzenei fesztivál — amelynek rendezői a Népművelési Intézet művészeti osztálya, az orosházi Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a KISZ városi bizottsága, valamint a Petőfi Művelődési Központ — valójában az őszi

«■•■■■■■■■■•■■ai

TÓTH BÉLA:

Legendák a lóról

61.

Nem fúrta a fejét vakondok módjára a földbe. Hanyatt feküdt, nyitott szemmel kémlelte a ránk rohanó ezernyi ló döbbenetes, földet rázó robaját. És vágtára vezénylő, magas hangú kürtök biztatják üldözőre a francia svadronok sorfalait. Amikor átugratott rajtunk az első rajvonal, becsuktam a szemem. A lovak, mint a madarak, úgy suhantak, sor sor után elfeküdt testünk fölött. Milyen okos a ló. Az élőre rá nem lép. A katonák, akik harci izgalmukban a messzi célokra szögezik tekintetüket, nem is látnak minket. Elrepül egy zászlóaljnyi rohamlovas fölöttünk, kicsi réssel ott dobog a másik. Lina odasúg nekem. Micsoda jó lovak! Táltosak! Ilyet kellene szerezni, Boldi! Micsoda rzomkötegek hordják a terhet. Lábuk nem éri a földet!

Kicsit szégyelltem, hogy nékem meg keresztbe akadt torkomban a lóimádat. Valahogy nem találtam nagy gyönyörűségemet így alulról fölfelé nézvést a százával hasukat mutogató katonalovakban.

Amúgy igaza van Linus- nak. Mesterállatok ezek. Csak a körme hegyével is meg ne súroljon akár egy is, a szemünket kiüti, az orrunkat a patkóit pata úgy lenyisszantja, nem teszi helyére az életben senki. Ügy tűnt, órákon át megy fölöttünk a roham. Egyszer elhalkul a robogás, és mint a mesékben, ahogy kisüt a nap, békés magunkban fekszünk. Egy ágyú nem pukkan.

Fordulunk a gyászos csatamezőből, ahol egy holtat nem láttunk, ballagunk a tárkányi úton. öreg estére érünk a néptelen határok hepehupái között Csépre. Linus olyan fáradt, amikor kibontom tarisznyámat, két harapás sült hús között elalszik. Fejét vállam párnáira rittyenti, bizodalmasan, mintha tulajdon őriző szülőapja lennék. Nem is ébred meg a hajnali pacsirtaszóig. A boglya gazdája épp lovas szekéren jön takarmányért. Hangosan mórikál velünk, hogy ebben a szűk hadivilágban épp az ő szénáját trimboljuk. Segítünk neki megrakodni, aztán barátsággal kocsiz. el bennühket Bicskéig.

Onnan pedig sétaképp is pár órányi járás Alcsut. Másnap otthon lakunk. Az istállók üresek, a kastélyban egyedül Bulanzsé Péter lakik.

Nevetve csapdos vállon, hogy hol a fenébe tekergek ennyi ideig, már azt gondolta, Párizsban álltam el lovászmesternek, de még megérhetem, csak jól viseljem magam! Bulanzsé kíváncsian tudakolja véleményem honfitársairól.

Mondom, bátrak, erősek, gyorsak. Fölszereltségük hatvan nemesi fölkelést letörölne Magyarország asztaláról, ahogy ebéd után az inasok törlik le a morzsa- lékot. Bulanzsé nem örült különösebben, hogy közelítenek honfitársai.

— Nem ezeket vártuk. Egy jobb sors forradalma, a 79-es, fölnevelte azt a lovat, amely népek, nemzetek nyomorúságára hordhatta volna szét a gyógyírt. Ezt a lovat Napóleon üli. Császárrá kiáltatta magát. Villágot akar leigázni. öszvér ügy. Nem tarthat sokáig. Ellopta a forradalom jelszavait, és császári mivoltáért váltatja be.

— Akkor most hogy lesz?

— Ahogy volt. Te lovász leszel, én piktor.

Amint legyengülnek az uralkodók, megegyeznek. Ferenc király itt kucorog Tatán, mert Napóleon ül a bécsi fészkén.

Bulanzsé szava egytől egyig bevalósult. Novemberben itthon voltak Tusiék, Ferenc a- bécsi Burg- ban. Kés és kanál úgy csör- rent, ahogy öt évvel ezelőtt. Mások voltak lovaink. A Győrbe menekítettek elkerültek hadisarcba.

Tusi, Henri nyúzottan érkeztek haza. Eltörődtek a franciákal való győri lakomáktól, ahol állítólag minden este kötelező volt megjelenniük, bizonyos Narbonne nevezetű báró, városparancsnok rendeletéből. Bulanzsé, valahányszor úgy forogta a szó, franciás tapintattal ugyan, így rajzolta le a két lány sorsát.

— Utnek-e Tusiék?

győri pop-dzsessz napok tájegységi szemléje. E szemlén kilenc megye legjobb amatőr pop-, dzsessz- és dzsessz-rock együttesei vesznek részt, úgy mint Bács- Kiskun, Békés, Borsod, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szat- már és Szolnok. Az előző évektől eltérően az idei fesztiválon énekes szólisták, folk-, pol-beat kategóriában nem hirdettek versenyt.

Az előzetes jelentkezések alapján úgy tűnik, hogy igényes találkpzó elé nézünk, hiszen a megyék csak a két legjobb zenekart küldhetik, el. Meghívásos alapon .azonban részt vesznek olyan könnyűzenei csoportok is, amelyek a korábbi tájegységi szemlén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A IV. orosházi beat-fesztivál öt legjobb együttese lehet majd ott a győri országos találkozón.

—fügét Kovács Krisztián, vagyis a Fejedelemfi.

A rendező, Markos Miklós a következőket mondja készülő filmjéről:

— A televízió ifjúsági osztályának megrendelésére forgatjuk A rab ember fiait. Az elmúlt években hasonló stílusú ifjúsági kalandfilmeket készítettem, A dunai hajóst és A csillag- szeműt. Móra regényének megfilmesítése ennek a sorozatnak szerves folytatása.

— Mit mondhat ez a történelmi korszakba ágyazott kalandos história a ma ifjúságának?

— A történet gyönyörű mese, amelyet az író történelmi időkbe ágyazott. így Móra Ferenc szabadon engedhette fantáziáját, s ezzel közelebb hozta számunkra a XVII. századbeli erdélyi fejedelemséget. A regény kedvenc olvasmánya a fiataloknak, és örök emberi témákat vet fel. A gyerekek hűségének és igazságszerete- tének kell győzedelmeskednie, színes kalandok és veszélyek vállalása mellett. A mának is szól!

A gyerekszínészek mellett nagy számú, kitűnő színészgárda is játszik a filmben: Bitskey Tibor, Szirtes Ádám, Medgyessy Mária, Szilágy István, Farkas Antal, Garas Dezső, Dégi István, Gyenge Árpád, Csákányi László és Bánhidi László. És ezenkívül még negyven gyerek.

Szémann Béla

A Gyulai Várszínház Caligula helytartója című darabjában vendégszerepei a kiváló jugoszláviai magyar színész: Pataki László.

Az 1945-ben alakult sz(£ badkai magyar színházban kezdődött színészi pályafutása. Sok emlékezetes alakítás, sok-sok kitüntetés fémjelzik a művész pályáján kiharcolt rangját. 1974 óta a novisadi művészeti akadémia színművészeti tanszékének a tanára, de változatlanul játszik az újvidéki és a szabadkai színházban is.

Az idei nyár kezdetén nagy megtiszteltetés érte: az egyik legmagasabb jugoszláv állami kitüntetést, a Szerb Népköztársaság Július 7-e Díját kapta.

Gratulálunk!

Fotó: Martin Gábor

HÉT FILMJEI

l••a•aaa••a•a•••■aa aaaaaai

laaaaaaaaa^

:

— Dehogy. Csöndesek, mint a hadivilág. Köszönésemre mosolyintással válaszolnak.

— Na, látod. Ez kellett nekik. Bizonyosan nem úgy jöttek vissza, ahogyan odamentek !

— A franciák részéről megbocsáthatatlan udvariatlanság lett volna két ilyen, most is gusztusos nőt alcsuti mivoltukban hagyni.

— Mit jelent a franciáknál ez a fajta udvariasság?

— Hogy a te szavaiddal éljek, megszökték őket, ahogy a ló a lovat. Azt jelenti. Hát ezek otthon voltak Napóleon fényes grófi, bárói tisztjei között, ahogy a lovak otthon vannak a lovak között.

* * *

Napóleon után nagy ínségek következtek élelemben, igavonóban, pénzben Még nekünk, gatyában járó csizmásoknak is levettek a béréből. A 18 krajcár bizony 12-re zsugorodott. Rámtették a hadisarcot. Legényeim helyett, akik elhányódtak a győri csata révén, nem vettek másokat. A lószám leapadt tízre. Magam étettem, csutakoltam hármat. Maradt két legényem, váltva takarmá- nyoztak, vakartak. Hanem ott volt segítségül Linus. Senderdett, bimbósodott. Kinőtte a régi huszárgúnyát; Szeretett. Sokáig nem tudtam, a lovakat-e jobban, vagy engem. De nékem nem volt sürgős. Szó se poty- tyant közöttünk. Csak az öreg Zámbó tett aggodalmas megjegyzéseket olyankor, ha eyütt szálltunk nyeregbe, hogy vigyázzak, le ne essen a lány. Hát hogyne vigyáznék, amikor amióta csak vagyok, vigyázok rá.

(Folytatjuk)

Y vés Montand a rendőrfelügyelő, Stefánia Sandrelli a szerelmese, Francois Peri- er a felügyelő főnöke, Simone Signorét pedig Perier béna felesége a Police Python 357 című új francia—NSZK bűnügyi filmben. Csupa nagy sztár a fantasztikus fordulatokkal teli filmben, amelynek végén csupán egyetlen szereplő marad életben. A film címe pedig egy különlegesen finom szerkezetű, gyilkos szerszámot, a felügyelő coliját jelöli.

Néhány esemény a film elejéről: Marc Ferrot orlé- ans-i rendőrfelügyelő éjszaka, egyedül, tetten ér és elfog egy régóta keresett műkincsrablót. Véletlenül ott fényképez Sylvia, a fotós lány. s plakátot készít Fer- rotról. így ismerkednek meg. Ferrot főnöke, Ganay gazdagon nősült, felesége azonban súlyos beteg, béna. A főnök szemrehányást tesz Ferrotnak, hogy ismét egyedül dolgozott és sokat kockáztatott. Marc és Sylvia csak titokban találkozhatnak. Ferrot szinte semmit sem tud a lányról —; aki mintha bújkálna valaki elől —, de végzetesen beleszeret. Mindent elfogad úgy, ahogy Sylvia kívánja, s kéri a lányt, hogy éljenek együtt. A lány is szerelmes, de még nem dönt; gazdag barátja és szép otthona van.

A Police Pythont július 13-tól 19-ig vetíti a békéscsabai Brigád mozi.

Stetson City vadnyugati pompával berendezett Whisky Saloonjában javában áll a verekedés. Csak akkor lesz csend, amikor megjelenik a lépcsőn Arizona csalogánya. Tornádó Lou, akinek csodálatos hangja még a legvadabb coltforgatót is elérzékenyíti. Ám megjelenik Ezra Goodman angyali szépségű lánya, Winnifred társaságában és röpcédulákat osztogatva, fennhangon hirdeti a marcona cowbo- yoknak, ’ milyen káros is a szeszes ital fogyasztása. A tulajdonos, Badman fogd- megje, Grimpo épp hozzáfog eltávolításukhoz, amikor daliás, hófehér ruhás, aranyszőke hajú fiatalember jelenik meg: Limonádé Joe.

Vadnyugat legjobb lövője, legdélcegebb férfiúja, a szeszes italok kérlelhetetlen üldözője, az igazság és a törvény rettenthetetlen bajnoka. Tornádó Lou és Winnifred szíve egyszerre lángol szerelemre a páratlan férfiú iránt.

így kezdődik a nálunk majdnem 15 évvel ezelőtt vetített westemparódia. a Limonádé Joe. Most felújítva látjuk Oldrick Lipsky filmjét július 13-tól 16-ig a békéscsabai Szabadság, 16-án és 17-én pedig a békéscsabai Terv moziban. Hulla hulla hátán halmozódik a filmben az ellenállhatatlan vadnyugati hős nyomában, míg végre a csodatévő limonádé is megérkezik.

Jelenet a nagy sikerű zenés Limonádé Joe-ból

csehszlovák filmparódiából, a