Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

1978. július 9„ vasárnap A gabonájáról híres oren- burgi sztyepp földjének mélye nagy kincseket rejt magában. Az októberi ünnep előtt 1966-ban jó 40 km-re a megyeszékhelytől, a „sze­rencsétlen” 13. számú ku­tatófúrásnál feltört a gáz. Az Ural folyó sík partján történt, ahol egymás mel­lett sorakoznak a falvak: Gorogyiscse, Nyikolszko- je, Gyedurovka. Az Orenburgi Gázkiter­melő Egyesülés geológiai osztályának vezetője, V. Ivanyin a térképen mutatta meg, hol helyezkedik el a jeles szénhidrogén-lelőhely. Északi határa Orenburg délkeleti külvárosáig hú­zódik. Egy nagy tudós az orenburgi földgázmezőt a szovjet gázlelőhelyek gyöngyszemének nevezte. Területe 125 km hosszú és 25—30 km széles. Vlagyi­mir Ivanyin bonyolult, az avatatlan számára érthe­tetlen geológiai kifejezések sorát zúdította a nyakamba. Kimentünk a 10. számú termelőhelyre. Olyan sok földgázkút sorakozik itt, hogy egyszerűbb számmal jelölni őket, mintsem vala­mennyinek nevet találni. S rendeltetésük is más és más : kutatófúrások, meg­figyelő kutak, s valami ok­ból pihentetett kutak. A 10. termelőhelyen most 36 kút működik, számuk azonban hamarosan eléri az ötvenet. Nem messze tő­lünk egy fémkerítés hatal­mas négyzete, rajta felirat: Szigorúan tilos- a bemenet. Itt vannak a tartalékkutak kitörés, vagy más baleset idejére. A kezelőnek csak egy zárat kell kinyitni, és máris megindul a gáz ezek­ből a kutakból rendeltetési helyére. A diszpécserköz­pontból különleges kábel segítségével el lehet zárni a gáz útját. A geológusok és a szén­hidrogénbányászok hasz­nálják a „produktív hori­zont nagysága” kifejezést. Az adott esetben ez 500 méter, vagyis a szétszab­dalt gázfelhő itt fél kilo­méter vastag. Egyetlen kút egy nap alatt 750 ezer köbméter gázt ad. Ha éven- te 45 millió köbmérterre nö­velik a gázkitermelést, a ma itt feltárt tartalékokat csak 30, vagy még több év alatt merítik ki. A mérete­it tekintve ritka lelőhely falait a kitermelőkutak át- meg átlyukasztják, a tarta­lékkutak pedig olyanok, mint a szegecsek a katlanon. Az Orenburgi Gázipari Tröszt főmérnökével, An­ton Zaharovval járjuk a le­lőhelyeket. Arról beszélt, hogy készletekre van szük­ség, hogy a gázkitermelés­nek mindig meg kell halad­nia a gázfeldolgozó és a gázvezeték igényeit. A lelő­hely kiépítésének meg kell előznie a gázipari komp­lexum más objektumainak munkába állását. Szükség volt ezenkívül raktárra ... a gáznak. Biz­tonságos, jól zárható tároló­ra. Építsünk a felszínen? Akkor az orenburgi földek tekintélyes részét be kelle­ne építeni, ez viszont nehéz­kes és drága mulatság. Így hát más megoldást keres­tek és találtak. Gondos ku­tatásokat végeztek a már kimerült lelőhelyeken, s ezekben alakították ki a föld alatti tárolókat. Egy részük már működik és továbbiakat alakítanak ki : összes befogadóképességük 5,4 milliárd köbméter lesz. így az év bármely idősza­kában egyenletesen, aka­dálytalanul adhatnak gázt a népgazdaságnak. Ezt hív­ják kiegyenlített fogyasz­tásnak. Az orenburgi gáz a lelő­helyén nagy, 203 atmoszfé- rás nyomás alatt van. A kí­sérleti és kutatófúrások na­gyon bonyolult feladatot je­lentenek, mert állandó a ki­törés, — vagyis a robbanás- veszély. Az itteni gáznak magas a kéntartalma, a kénhidrogén pedig erősen mérgező, a legkisebb gáz­ömlés is veszélyessé tenné az ember számára az egész körzetet. Ezért hermetiku­san, biztonságosan és jól le kell zárni a gáz útját. A kitermelő kutak fúrásánál különösen ügyelnek arra, hogy maximálisan meg­őrizzék a megbolygatott gáz dinamikusságát és hőmér­sékletét. A gázmező kiépí­tésénél tehát új technikai megoldásokat kellett alkal­mazni. A kitermelés sajátos ne­hézségeit fokozza a kén- és a szénhidrogén-gáz jelenlé­te, amely a fémek gyors korrózióját vonja maga után. Éppen ezért renkívül szigorú követelmény, hogy háromszoros szilárdságú, kü­lönleges acélfajtákat kell alkalmazni, termikus meg­munkálásra van szükség a csöveknél is, és különleges hegesztés, szükséges. A földgáznál nincs ol­csóbb és kényelmesebb fűtő­anyag. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy könnyű vol­na felszínre hozni. Az orenburgi lelőhely gazdag, jó földgázmező, de tekinté­lyes beruházást is igényel. A munkák méreteit, a nép- gazdasági jelentőségét te­kintve egy sorba tartozik a Kámai Autógyárral, vagy a Bajkál—Amur vasúti fő­vonal építésével. A felszín­re hozott gáz véglegesen a feldolgozókban alakul át. Az orenburgi föld méhének kincge a gázipari komp­lexum lelkét jelentő gázle- választókból indul el az ipar szolgálatára. N. Hohlov APN—KS Számítógépek — ELKO zsebszámoló­gépek Tíz évvel ezelőtt a szófiai számítógpégyárban elkészült az első ZIT—151 típusú komputer. Azóta az egy főre jutó számítógépgyár­tást tekintve az ország a világ élvonalába került. Fej­lődésében meghatározó sze­repet játszott a szocialista országok számítógépgyár­tásának koordinált fej­lesztéséről szóló egyezmény, melyet a KGST-tagországok 1969-ben írtak alá Buka­restben. A bolgár gyártmányok maradéktalanul megfelel­nek a korszerűség igen fon­tos követelményének. A legfontosabb termék, mely­nek gyártására Bulgária a KGST keretében szakoso­dott, az ESZ—1020-as (R—20) számítógép volt, melyet tavalyelőtt a tovább­fejlesztett ESZ—1022-es (R—22) típus váltott fel. Ez utóbbi alkalmazható tudo­mányos intézetekben, ter­vezőirodákban és termelő- vállalatoknál egyaránt. Fel­építésénél fogva viszonylag könnyen átalakítható a konk­rét feladatnak megfelelően, így kiegészítő berendezé­sek bekapcsolásával a rend­szer termelékenysége fo­kozható. A számítástechnika ro­hamos fejlődését figyelem­be véve a bolgár és a szov­jet szakemberek közös mun­kával létrehozták a tökéle­tesített ESZ—1035-ös (R—35) változatot, melyet idén kezdenek gyártani. A bolgár ipar több válto­zatban gyártja az utóbbi időben egyre népszerűbb zsebszámológépeket. A szó­fiai ELKA gyár termékei méltán keresettek a világ számos országában. Az évi termelésnövekedés minden más iparágét fe­lülmúlja: a mostani, VII. ötéves tervben eléri a 60 százalékot, öt év alatt két­szeresére nő a számítógép- gyártás, és hasonló ütem­ben fejlődik a hírközlő be­rendezések és félvezetők gyártása is. (BUDAPRESS — SOFIA- PRESS) Stramberk városkát festői fekvése miatt gyakran „morva Betlehem”-nek nevezik. A góti­kus vártorony alatt elterülő különleges városka feltűnően hasonlít a bibliai Betlehemhez, ahogyan azt a régi népi faragásokon ábrázolják. Ha Stramberk iátképéhez hozzávesszük a környező tájat is, nem is csodálkozunk azon, hogy a várost 1969-ben védett műemlékegyüt­tessé nyilvánították. S ha meggondoljuk, hogy a gyönyörű rétek és erdők néhol egészen a város központjáig húzódnak, ötlik fel bennünk a kérdés: létezhet-e füstös és túl zajos évszázadunkban ideálisabb környezetű város Csehszlovákiában? (Fotó: CTK — KS) ■■■•■NN«nan « A magyar—csehszlovák barátság erősítése Interjú a budapesti Csehszlovák Kultúra igazgatújával Lapunkban eddig három szocialista ország (NDK, Bulgária, Szovjetunió) buda­pesti kulturális és tájékozta­tó központjának munkájáról írtunk. Nemrég Oldrich Te- sarikot, a csehszlovák intézet igazgatóját kértük fel arra, hogy válaszoljon „misszió­juk” feladataival kapcsolatos kérdéseinkre. — Mikor és milyen cél­lal hozták létre a Cseh­szlovák Kulturális és Tájé­koztatási Központot? — A Csehszlovák Kulturá­lis és Tájékoztató Központ 27 évvel ezelőtt kezdte el munkáját a Magyar Népköz- társaságban. Működésének lényege a szocialista interna­cionalizmusból fakadt. Első­sorban Csehszlovákia és Ma­gyarország népei közötti ba­ráti kapcsolatok elmélyítésé­re törekszünk. Amint már intézményünk nevében is benne van, célunk: orszá­gunk politikai gazdasági és kulturális életéről, a szocia­lizmus építésében elért sike­reinkről szóló információk továbbítása. ■■■■■■ Pihenés: a turizmus — Milyen területen fej­tik ki tevékenységüket az intézmény dolgozói? — Széles körű tevékenysé­get folytatunk. Összejövete­leinken Magyarország dolgo­zói megismerhetik a cseh és a szlovák kultúra legjobb al­kotásait és találkozhatnak művészeti életünk képviselői­vel is. Nemcsak Budapesten, ahol különösen intenzív kul­turális élet van, hanem vi­déken is rendezünk koncer­teket, kiállításokat, irodalmi esteket, filmvetítéssel egybe­kötött előadásokat. A magyar —csehszlovák barátsági na­pokon például kiváló cseh és szlovák művészek, művész- együttesek lépnek fel. Rövi­den azt lehetne mondani: magyarországi tevékenysé­günk a társadalmi, a gazda­sági és kulturális élet min­den területére kiterjed. — Melyek azok a ma­gyar szervek és szerveze­tek, amelyekkel jó kapcso­latot tartanak fenn? — Ha felsorolnám mind­azokat a szerveket és szerve­zeteket, melyekkel közpon­tunk kapcsolatban áll, ez a beszélgetés nem lenne ele­• gendő. örömünkre szolgál, S hogy alapjában véve mind a ; központi, mind a helyi szer- ■ vekkel nagyon jó kapcsolatot tartunk fenn. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetét mondják azért a segítségért, amelyet a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központnak nyújtanak. A Szovjetunióban a turizmus a pihenés egyik legkedveltebb formája: az országban több mint 3100 turistaklub működik. A csaknem 1000 szálloda, turistabázis és kemping egy­idejűleg 320 000 fő ellátására képes. A turizmusnak számos új formája jelent meg: külön utakat szerveztek a családosoknak, és népszerűek a közlekedési eszközök segítségével bo­nyolított turistautak. A turizmus a dolgozók egészségvédelmének szolgálatában áll. Az ál­lami társadalombiztosítási költségvetésből közel 1 milliárd rubelt fordítanak a kedvez­ményes beutalók, az üdülőintézmények dotálása és szanatóriumi gyógyítás céljára APN — KS — Hány rendezvényt tar­tanak havonta, és kikből tevődik össze a hallgató­ság? — Természetesen statiszti­kailag is !ki lehetne mutatni, mennyi" programot szerve­zünk intézményünkben és azon kívül. Nagyon örülünk annak, hogy az együttműkö­dés iránt fokozódik az érdek­lődési Munkánk sokrétűsége lehetővé teszi az igények ki­elégítését. Ebben a félévben több mint 200 kultúrpolitikai rendezvényre került sor. Partnereink háromszázszor kölcsönözték ki filmjeinket. A magyar lakosság minden rétegéhez szóló előadásainkat az ifjúság, a politikai és a kulturális élet vezető szemé­lyiségei, a művészek, az ipari munkások és a mezőgazda- sági dolgozók is látogatják. Teljes mértékben ismerjük magyar barátaink igényessé­gét, ezért a programokat a közönség elvárásainak meg­felelően igyekszünk összeál­lítani. — Mik voltak az utóbbi évek legjelentősebb össze­jövetelei? — Minden rendezvényt, me­lyet a múlt években szervez­tünk, nagyon fontosnak tar­tunk. Sorrendet nehéz lenne megállapítani, de úgy gondo­lom, hogy nem is ez a be­szélgetésünk célja. Szeretném azonban megemlíteni az 1976. októberi eseménysorozatot. Ezen Csehszlovákia leghíre­sebb művészei, rendezői, írói és kiváló művészegyüttesei vettek részt. Ezenkívül Prága és Bratislava legjobb színtár­sulatai és irodalmi színpadai is képviseltették magukat. Intézményünk mindennapi életében az ilyen rendez­vénysorozat nagy hatást gya­korol munkánkra. — Vannak-e kapcsola­taik a magyarországi üze­mek és intézmények szocia­lista brigádjaival? — Igen., Példaként emlí­tem a Mecseki Szénbányák szocialista brigádját, amely hős forradalmárunk, antifa­siszta harcosunk, Julius Fu- cik nevét vette fel. Ezenkívül még sok kollektívával állunk kapcsolatban. — Milyennek ítéli mega magyarok érdeklődését Csehszlovákia politikai, társadalmi, tudományos és kulturális élete iránt? — Nagyon pozitívan érté­kelem azt az érdeklődést, amelyet a magyar közvéle­mény tanúsít Csehszlovákia iránt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legutóbbi, Gusztáv Husák, a CSSZSZK elnöke, a CSKP főtitkára ve­zette csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogatá­sa, valamint az elfogadott dokumentumok nagy hatást gyakorolnak rendezvényeink­re. Pozitív tapasztalatainkat szeretnénk gyümölcsöztetni a további munkában is. — Mik a jövő céljai, fel­adatai? — Az igazat megvallva, na­gyon gazdag terveink van­nak. A feltételek és az ér­deklődés, mellyel Magyaror­szágon találkozunk, lehetővé teszi, hogy ne csak elmélyít­sük, de javítsuk is tevékeny­ségünk színvonalát. Befejezésül engedje meg, hogy még egyszer őszinte szívből megköszönjem a párt-, az állami és a társa­dalmi szervezeteknek, vala­mint Önöknek, újságíróknak azt a nagy segítséget, melyet a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központnak nyújtottak. Egyben szeretném megragadni az alkalmat, hogy Békés megye lakossá­gának jó munkát, sok bol­dogságot és örömet kívánjak. Bukovinszky István Barátaink életéből Orenburg kincsei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom