Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-07 / 158. szám
O 1978. július 7., péntek Hogy ne legyenek a „kapukon kívül” Véget ért Békéscsabán a cigányok közművelődésével foglalkozó országos konferencia Az országos tanácskozás zárófoglalkozásán találkoztak tegnap délelőtt Békéscsabán a cigánylakosság közművelődésével foglalkozó irányítók és szervezők. Báthory János, a Kulturális Minisztérium munkatársa összegezte a három nap vitájának tapasztalatait. A tanácskozás szekcióülései a cigányok közművelődésének területi és helyi irányításával, a cigányklubok és műkedvelő csoportok munkájával, a könyvtári és felvilágosító tevékenységgel, valamint a felnőttoktatás kérdéseivel foglalkoztak. „Nyilvánvaló, hogy a köz- művelődés kérdései elválaszthatatlanok a cigányság fejlődésének egészétől, de a kulturális gondok megoldása nem pótolja a szociális kérdések megoldatlanságát” — mondta Báthory János. A legfontosabb erénye volt ennek a konferenciának, hogy sokat tanultak egymástól a közművelődésben dolgozók és irányítók, de gyengéje is akadt a tanácskozásnak. Például az, hogy nem foglalkoztak kellő arányban a könyvtár és a felnőttoktatás kapcsolatával, s a hozzászólok főként csak cigányklubokban tudták elképzelni a cigányok közművelődését. Kevés szó esett a közművelődés és az oktatás kapcsolatáról, nem elemezték példaként egy-egy olyan művelődési ház életét, ahol a cigánylakosság harmonikusan illeszkedik a különböző kiscsoportok munkájához, a helyi kulturális élethez. A konferencia vitáiban nehézséget jelentett az is, hogy sokféle munkaterületről érkeztek a részvevők, így nehezebben értették meg egymA sajátos gondjait. Első országos tanácskozás volt ebben a témakörben ez a békéscsabai. Nem csoda hát, ha akadtak hiányosságai, s vita közben nem minden kérdésre értek meg a válaszok. A vélemények, hozzászólások alapján a rendezők segítségével mégis hatásos ajánlások születtek amelyeket a cigánykérdéssel foglalkozó szakemberek írásban is megkapnak majd. Néhány gondolat az ajánlások közül: rendszeres tapasztalatcserét kell rendezni a témával foglalkozó szakemberek és ci- gáríyklübok között, központi módszertani bázist hoznak majd létre az elméleti és módszertani sokszínűség kidolgozásáért, rendszeresen megjelenő kiadvány is segítse a módszertani munkát, pályázatokat kell hirdetni cigányokkal foglalkozó népművelőknek szerepeltetni, segíteni kell a cigány népi együtteseket, művészeti csoportokat, fel kell tárni a cigánykultúra hagyományait. Az ajánlások egyik fontos pontja az is, hogy a vállalati művelődési bizottságok kísérjék nagyobb figyelemmel cigány dolgozóik életét. A tanácskozás utolsó délelőttjén hozzászólók közül a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjának, Orsós Jakabnak figyelemfelkeltő gondolatait idézzük : „ A mi generációnk feladata a cigánysággal kapcsolatos előítéletek felszámolása. Ebben a munkában jobban számítanánk a szakszervezetekre, a rádió és tévé műsoraira (egy-egy riportban bemutathatnának egy példásan dolgozó cigány- családot). Bari Károly cigányköltő versét idézték búcsúzóul a konferencia részvevői : „Sokan akarjuk már a kapukon kívül, hogy bizalmaitok rézkrajcárjaival megajándékozzatok.” A bizalom megszerzéséhez és megtartásához pedig az egész társadalom akaratára szükség van. B. Zs. TÓTH BÉLA: Legendák a lórój 57. Kakukkszavas tavaszi reggelen lüktetünk, lerakom a ligeti asztalra a hozományt, teszem magam árnyéknak. Lássák is, ne is, hallják is, ne is, de alig csípődnek valamicskét a malomkőből való asztal fölött, olvasnak egy aranyszájszélű könyvből. Sírnak, mint a sebes eső. Mikor egyikük szava elfakul a sírástól, a másik veszi kézbe a könyvet. Üjra, újra gurgulázzák a francia szöveget, rínak. Fúrta az oldalam, vajon mi lehet egy könyvben, amitől ennyire elkeseredhet az ember. Meg ha sírni lehet tőle, tán nevetni is. Pingálta az alcsuti kastély szobáinak mennyezeteit egy dilihoppnak tartott, cingár lábú francia piktor, bizonyos Bulanzsé Péter nevezetű, kivel, ha nem is seggreverőcs- kéztünk együtt, de komáz- tunk. őszülő, magányos ember létére időnként lovat kért, nyergesei, s bár nem szerepelt a kiszolgálandók között, én nem tagadtam meg tőle, ha mehetnékje volt. Évek óta él itt, magyarul tudott, ahogy itt hallás útján muszájból megtanult. A kastély manzárdjában lakott, lakása kész bohémtanya. Firnájszszagok és terpentinek, fenyőgyanták, rajzok, vázlatok a falakon. Mondom: kész bohémtanya. Bor is, persze, piros, kényelmes fekvők, meg ülőhelyek. Akkora bőrszivarok az asztalokon, hogy köldökömig ér a parazsa, ha rágyújtok belőlük. Nézegeti a könyvet, motyog a foga között, hogy micsoda smancákat olvasnak ezek! — Kíváncsi vagy te, csikós, reájuk? — Hogy mi sírni valójuk van? Ételük, italuk, terített asztaluk örökké készen. — Igazad van. De az ember nincs meg szomorúság nélkül. — Ha mindene van, akkor mi baja? — Örülök, csikós, hogy kívül se vagy más, mint belül. Egészséges. Persze ilyen korban az ember! Haj, én huszonegy éves koromban Párizs üdvöskéje voltam. Aztán idetemetkeztem, amikor vénülésemben az új üdvöskék fölcsöpörödtek. Bö- csülésem van itt. A legintimebb mivoltukat idetárják vénülő szemem elé. Festem, rajzolom őket, amit úgy élveznek, követelnek rajtam, mint a legkedvesebb foglalkozásukat. Nem a kép kell NEM ELÉG A LELKESEDÉS, BIZTOS TUDÁS KELL! Felsőfokú oktatási intézmények KISZ-vezetőinek országos tábora Szarvason Szarvason, a mezőgazda- sági főiskola előtt a vitázó fiatalokat, a Körös holtága mellett heverésző napimádókat és a néha balsikerrel kajakozó egyetemista, főiskolás fiúkat látva hajlamos az em-. bér azt hinni, hogy az idén inkább enyhe telet mutató nyár most csak az ő kedvükért emberelte meg magát. Igaz, bezárt a két főiskola kapuja, de a város ezen a héten újból megfiatalodott. Az ország 85 felsőoktatási intézményéből csaknem 200 KISZ-vezető érkezett a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztálya (röviden EFO, ahogy az egyentrikók hátáról olvasható), által szervezett országos KISZ-vezetőképző táborba. Az „újoncok” amolyan előkészítő alapozása már július 2-án, vasárnap megkezdődött. S hogy mennyire szükség volt idén erre. azt a magas színvonalú előadások, programok bizonyítják Felkészülni a bonyolult J problémákra A főiskola igazgatóhelyettesi szobájában van a tábor főhadiszállása, ahol szerdán dálután a tábor vezetője, Végvári Imre, a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztálya helyettes vezetője fogadott. — Február óta készülünk a tábor szervezésére — mondja a ki tudja hányadik kávéért indulva. A vezetőképző idei célja: felkészíteni az újonnan választott vezetőket megbízatásuk tartalmas ellátására, másrészt, olyan aktuális, politikai, társadalmi kérdések megvitatása, amelyekkel nap mint nap találkozunk, s amelyek állásfoglalásra késztetnek. Ma már a KISZ-munka is olyan bonyolult, hogy nem elég a lelkesedés, az ügyes improvizálás, a vezetéshez tudatos felkészülés kell. Ezekhez igyekszünk most minden feltételt megadni. Szó van a KISZ- szervezetek szakmai, tanulmányi munkát segítő tevékenységéről, az ideológiai, nekik. Ládd, nem tartanak rá igényt, hanem a művelet maga. A pózok, a törvényesített ruhátlanságok. Nézd meg. Ez Tusi! ötven vázlat, huszonöt pozitúrában. Ebből egy tucat már olajba áttéve. Ragyogó nő, de nem csupán az én ecsetem nyomán, hanem a valóságban. S hogy ismeri már kezem, ecsetem, emlékezetem teste minden apró zugát! ö ott ül, fekszik, öreg piktorok angyalainak modorában áléi, déván- kozik, könyökére ejti fejét, alvó Vénuszt magába képzelve tárja elő magát. És fizet is képeimért. Nem kell egy sem néki. Volt rá példa, hogy éjszaka zörgetett föl érte a szobalánya, hogy menjek ezzel, meg ezzel a képével a lakosztályába. Matatja gyertyánál, nézi, mint a halálos végrendeletét. Beteg. Úgy született, ö az eznádor- nak, az egykori Eszterházi országnagynak valamelyik oldalra szakadó szépunokája tán. Nem ismerem a családfa ága-bogait. Nincs egyedül a bolondé- riájával. Henri »kisasszony szintén az. Nézd meg. Mint egy nimfa isten. Noha tíz évvel fiatalabb Tusinál, szenvedélyesebb, követelőzőbb annál. Ha Tusiról ötven vázlat, róla száznál alább nem eshetünk. Tessék! Akarod látni? Mi más gondja van. Magát akarja látni az általam készített tükörben. A tükör nem érdekes. A tükör bizodalmas holt tárgy. A betegességig fokozott képzelgéseiket akarják fogható formában látni. És súlyosbodik a helyzetük. Ne- veltségük, meg örökölt tisztaságigényük, mikhez semmi politikai munkáról, s a társadalmi, közéleti tevékenységről. — Mi számít döntő fontosságúnak az egyetemi, főiskolai KISZ-életben? — Elsősorban a színvonalas alapszervi, közösségi tevékenység, ami a felelősen végzett tanulmányi munkán alapul. Meg kell értenünk, hogy az intézményi demokratizmussal csak az élhet, aki kötelezettségeinek is eleget tesz. Komoly, meggyőző munka is folyik a feladatok reális megvilágítása révén. Igyekszünk a közösséget — főiskolásokról, egyetemistákról lévén szó — egyben felkészíteni az értelmiségi hivatással járó feladatokra is. szerteheverésző társaságon. A nagy meccsek csak egy óra múlva kezdődnek, így ráérünk beszélgetni. Először a szervezés, a program kerül szóba. Dombóvári Ottó, JATE, Jogtudományi Kar: — Első osztályú a szervezés, remek a kaja, és várakozáson felüli a program. Most „első kézből” kapunk mindent. Holnap jön le hozzánk Aczél elvtárs, Po- linszky elvtárs, s mondanom sem kell, nagyon izgat bennünket tájékoztatójuk az időszerű ideológiai, kulturális és ifjúságpolitikai kérdésekről. Csütörtökön Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Rajtra készen a „legerősebb’ No, de nem csak dolgozunk! Fél kettőtől négyig sportolunk. Szerveztünk tábori focibajnokságot, röplabda-, asztalitenisz-, kosármeccseket, úszó- és kajakversenyeket. Aztán, fél öttől hatig szekcióelőadásokat tartunk, este pedig többféle program közül válogathatnak a srácok: filmvetítés, disco, és neves előadóművészek műsora között. Vízparti _ beszélgetés A vizsgaidőszak nyomait már eltüntette a néhány napos fürdőzés, napozás jótékony hatású barnasága a kétség nem férhet, összeütközik bennük a természet kívánalmaival. Nem , merik tudomásul venni. így aztán szépen, tudják is, a tisztaságba bolondulnak bele. No, jó. Lányok. De hát a rokoni asszonyok se élnek másképp. A Bécs- ben 'kamaráskodó Felházy gróf aranyos osztrák felesége. Külön gyűjtemény került róla össze nálam az évek során. Megjön egy karácsony előtti havas éjszakán, fűtött, csöngés szánkóban. Váltott lovak siető döghalálában. Nékem nyomban vászon elé kellett áilnom. Ledobálja magáról minden ruházatát, maga elképzelte pózba kanyarodik, ahogy elkényeztetett macskák otthonoskodnak a fűtött kandallók előtt, s de egy szó nélkül várja, követeli, hogy fessem. Hogy örökítsem, rögzítsem, hogy maradandó példányt, másolatot készítsek róla. És ros- kadásig, hajnali tíz óráig dolgozok, csak épp falato- zásnyi időt enged, s tovább estig. Másnap estig képnek kell teremtődnie. Nézd meg! Olyan, amilyet Bulanzsé Péter tehetsége teremthet. Jó mesterek tanítványa vagyok. Nem értem, minek néki a a sebesen készült kép, amikor itt marad nálam. Mivel magyarázzam? Itteni juhászbarátaimtól tudom, hogy van olyan birkabetegség, amit motosznak neveznek. Hát motosz? Csak neked merem kinyilatkoztatni. — Nem vettél észre hasonlót? Itt szolgálsz öt-hat éve! (Folytatjuk) kajakfutam... Fotó: Oláh Kálmán pénteken Knopp András miniszterhelyettes pedig oktatáspolitikai kérdésekről tart előadást. Izagalmasnak ígérkezik a fórum is, a KISZ KB titkárainak részvételével; Barabás Jánossal, Deák Gáborral és Nagy Sándorral. Később, a régi egyetemi évek idézgetésénél felmerül a nagy közös tanulások emléke. Horváth László, Állator- vostudományi Egyetem : — Ma már nincs ilyen. A fiatalok inkább magányosságra vágynak. A társadalomtól, az otthontól mindent megkapunk, és sokan úgy érzik, különösebben nincs miért küedeni. Elmúltak a Hanság lecsapolásának, a vasutak építésének nagy, mozgósító feladatai. Most a kevésbé látványos cselekvések ideje 2 érkezett el. Felteszik sokan • a kérdést: mi van akkor, ha I jó közösségi ember vagyok? Hiszen az, aki magának él, jobban ráér szórakozni, s több ideje jut a tanulásra is. Hát ezért mondom, most bonyolultabbak, komplexebbek a KISZ feladatai. Dr. Varga Jenő, Pécsi Tudományegyetem, Jogtudományi Kar: Nehéz aktivizálni. A jövő lehetőségei inkább a differenciált feladatokban rejlenek, amelyek közel állnak a feladatvállaló egyéniségéhez, törekvéseihez. Mi most kezdetként megszerveztük a folyamatos visszacsatolást, minden hétfőn összegezzük a tennivalókat, s ellenőrizzük saját munkánkat. Horváth László: Sok lehetőség van a jól szervezett sportmunkában s a pontosan megjelölt célfeladatokban. Ilyen például a felvételi előkészítő bizottság munkája. Azt érdemes csinálni, mert látjuk a közvetlen hasznát. Makai Lajos, Pécsi Tudományegyetem, Jogtudományi Kar: Éppen a Studium Generálé munkánkért nyertük el az oktatási miniszter dicsérő oklevelét. Jó tesztrendszert dolgoztunk ki, sikeresek a nyári táboraink, s az eredmény sem maradt el. A felvételi előkészítőre járó középiskolások több mint felét felvették. Gáti József, Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola: Mi sok lehetőséget látunk az együttműködési szerződésekben. Mint „fiús” intézmény a Budapesti Tanítóképző Főiskola KISZ-szervezetével tartjuk a kapcsolatot. Közös ifjúsági klubunk van, s rendszeres mozgalmi tapasztalatcseréket szervezünk. Egy KISZ-szervezet, ha jó partnerszervezetre tesz szert, sokat lendíthet, frissíthet munkáján. Körösi István, a KISZ KB mellett működő egyetemi, főiskolai tanács tagja már tapasztalt KISZ-vezető. Az idei tábor újdonságairól szól: — Először hívtuk be előzetes módszertani felkészítésre a most megválasztott KISZ-vezetőket, másik újdonság, illetve előrelépés, hogy idén előtérbe kerültek a friss információk, az aktuális kérdések. A korreferátum, és az azt feldolgozó szekcióülések rendszere is új, s ami nagyon fontos; olyan párt- és állami vezetőkkel találkozhatunk, akiktől közvetlenül kaphatunk információt a bennünket érintő legfontosabb kérdésekről. Szedelőzködöm. A fiúk még utoljára megmártóznak a vízben, aztán irány a focipálya ! 0 „Lyukas óra előtt Késő délután, az előadásra készülődök tömegében szlalomozva futó Sonkoly Jánost, Szarvas város KISZ- bizottságának titkárát sikerül megállítanom. Láthatóan sok a dolga, most is sűrűn fordulnak hozzá tanácsért a vendéglátásban nagyszerűen helytálló szarvasi főiskolás fiúk. — Jól esik, hogy a mi városunkat, főiskolánkat választották az országos rendezvény színhelyéül. Most már a részt vevő fiatalok számára Szarvas nemcsak egy pont lesz a térképen. Én, személy szerint is sokat profitálok a találkozóból. Egyrészt, nagyszerű előadások részese lehetek, másrészt, plusz ötletekhez, lehetőségekhez jutok további mün- kámhoz. Ezután tisztábban látom majd a két szarvasi főiskola KISZ-életének problémáit, s remélem, hatékonyabban segítem őket munkájukban. Azt hiszem, mindnyájunknak nagyon hasznos, döntő fontosságú a vezetőképzés tapasztalatcsere-jellege. Kicsit szabadkozik, mennie kell, megérkezett Sándor György színművész, kezdődik a „Lyukas óra”. S egy óráról nem illik elkésni. B. Sajti Emese Békéscsabán a Tátrai-vonósnégyes Július 7-én, pénteken este fél 8-kor a Tátrai-vonósnégyes — Tátrai Vilmos, Vár- konyi István, Konrád György és Banda Ede — ad hangversenyt Békéscsabán, a városi tanács és az Országos Filharmónia szervezésében. A Tátrai-vonósnégyes 1966-ban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Napjainkban a legjobb kamaraegyüttesek egyike. Műsorán ezúttal Schubert: Pisztráng ötös, valamint a d-moll (A halál és a lányka) vonósnégyes szerepel. A hangversenyen, amelyet a nyári hangversenyek hagyományának megfelelően a városi tanács udvarán tartanak, (rossz idő esetén az ifjúsági házban) Szabó Csilla zongoraművésznő működik közre.
