Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

IZHÜUKTlW 0 százalékok mögé lesve 1978. július 1., szombat ^ Tavaly júliusban kezdték meg, és előreláthatólag ez év szep­temberében befejezik Békéscsabán a déli transzformátor­állomás szerelését. A Lencsési úti lakótelepet és a KISZ- tábort látja el majd villamos energiával. A létesítmény, amelyet a Sarkadi Építőipari Szövetkezet és a DÉMASZ dolgozói építenek, megközelítőleg három és fél millió fo­rintba kerül Fotó: Martin Gábor Küldöttközgyűlést tartott a (Folytatás az 1. oldalról) A MÉSZÖV elnöke vitain­dító beszédében mindenek­előtt azokról a párt- és kor­mányhatározatokról, SZÖ- VOSZ-ajánlásokról szólt, melyek a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság fejleszté­sét, ezen belül a háztáji ter­melés gyorsítását sürgetik. A beszámolóból megtudtuk: az ÁFÉSZ-ek ilyen irányú te­vékenysége az MSZMP XI. kongresszusa óta lendült fel. Megyénkben a sarkadi, a medgyesegyházi és a mező­kovácsházi ÁFÉSZ modell- szakcsoportjai különösen jó példát szolgáltattak a többi szövetkezet számára. így szé­lesedett ki a hajtatásos zöld­ségtermesztés, a mind kor­szerűbb háztáji kisállattar­tás. Ugyanakkor a párt és a kormány határozatainak helyes értelmezése és céltu­datos valóra váltása vezetett el oda, hogy 1977-ben az ÁFÉSZ-ek mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági árbevé­tele 970 millió forintos tel­jesítésben valósuljon meg. Hangsúlyozta a MÉSZÖV elnöke: a háztáji és kisgaz­daságok termelésszervezése az ÁFÉSZ-eknek ezután is fontos feladata lesz. Itt hi­vatkozott Sarkadi István a Központi Bizottság ez év március 15-i határozatára, amely kimondja: mindent el kell követni a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kiaknázására. Utalt arra a megyei pártbi­zottság által szervezett és megtartott élelmiszer-gazda­sági nagyaktívára, ahol a Központi Bizottság március 15-i határozatai nyertek to­vábbi konkrét megfogalma­zást. Ezt követően a háztáji és kisgazdaságok további segí­tését, a felvásárlási tevé­kenység fejlesztését hangsú­lyozta a MÉSZÖV elnöke Mint mondotta, sürgeti ezt az a tény, miszerint a megye fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetei az idén már több mint egymilliárd forint ér­tékű mezőgazdasági termék felvásárlását tervezik. A zöldségtermesztés mel­lett — mondotta Sarkadi István — kedvezően alakult 1977-ben a kisállattenyésztés is. Megyénkben a liba 69, a kacsa 68, a tyúktojás 75, a házinyúl és húsgalamb 100 százalékát az ÁFÉSZ-ek köz­reműködésével a kisgazda­ságok adták. A szövetkezetek az idén is sokoldalúan se­gítik a kistenyésztőket, illet­ve a különböző szakcsopor­tokat, melyek mindinkább uralkodóvá lesznek me­gyénkben. Ugyanis 1977-ben 50 új szakcsoport alakult. A megyében ma már 176 szak­csoport tevékenykedik igen eredményesen. A háztáji termeltetés fo­kozása azonban feltételezi a felvásárlás korszerűsítését is — hangsúlyozta a MÉSZÖV elnöke. — Ezt ismerték fel az ÁFÉSZ-ek már a jelenle­gi tervidőszak kezdetén, ami­kor úgy határoztak, hogy 1980 végéig felvásárlóhelyek, raktárak, feldolgozóhelyisé­gek létesítésére és korszerű­sítésére 80 millió forintot terveztek. E beruházások a tervidőszak végéig meg is valósulnak. Szóbeli kiegészítőjének be­fejező részében viszont szóvá tette, hogy a háztáji és kis­gazdaságok termelésszerve­zésében és a felvásárlásban még mindig nagy az ÁFÉSZ- ek közötti differenciálódás. Ugyanis vannak szövetkeze­tek, ahol ötlettelenség, egy helyben topogás tapasztalha­tó. Javasolta, hogy ezeknél a szövetkezeteknél éljenek a lehetőségekkel, keressék a szervezni tudó szakembere­ket és lépjenek előbbre, akarjanak többet tenni a párt- és kormányhatározatok következetes megvalósításá­ért. Ezután Bagi Sándor, a MÉ­SZÖV elnökhelyettese tájé­koztatta a küldöttgyűlést az országos tanács irányelvei alapján kialakított belső el­lenőrzés továbbfejlesztéséről, majd a megyei szövetség 1977. évi költséggazdálkodá­sának és a MÉSZÖV elnök­sége választott szerveinek legutóbbi küldöttközgyűlés óta végzett munkájáról hall­hattak tájékoztatást a jelen­levők. A beszámolót vita kö­vette. Róza Vendelné, az Endrőd és Vidéke Takarékszövetke­zet elnöke mondta el véle­ményét. ■ Hangsúlyozta : e pénzintézetek érzik, hogy többet kell tenniük a háztá­ji termelés segítéséért. Mar- csó János, a Sarkad és Vi­déke ÁFÉSZ küldötte az eredmények mellett a ter­meltetéssel és felvásárlással párhuzamosan létező, s a szövetkezetre nehezedő pénz­ügyi és szállítási gondokról, a felvásárlási ár körüli prob­lémákról beszélt. Barna Sándor, a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ elnöke a szövetkezet sokoldalú ter­meltetési, feldolgozási tevé­kenységének kedvező alakú­flz önköltség mindig jól alakult Jubileumi oklevelet kapott a lurij Gagarin ifjúsági szocialista brigád A 4400 hektáros békés­sámsoni Előre Tsz-ben az elmúlt esztendőben 78 mil­lió forint termelési értéket állított elő a kollektíva. A nettó nyereségük 20 és fél millió forint volt. A tagok közösből származó jöve­delme meghaladta a havi 3400 forintot. — Az önköltségszint min­dig jól alakult nálunk, s ez a tényező kedvezően hat egész évi gazdálkodásunk­ra — mondja Fári Pál, a termelőszövetkezet elnöke. — Az idén a rendkívül sze­szélyes időjárás ellenére az első félévben tartottuk a költségszintet. Ezt elsősor­ban annak köszönhetjük, hogy minden munkafolya­matot kellő időben, jó mi­nőségben, olcsó gépekkel végzünk. Általában szo­cialista országokból vásá­rolunk gépeket. A műhely fiatal szerelőgárdája jól karbantartja a gépeket, így nincs munkaszünet géphi­ba miatt. A nyári betakarításra nagy gonddal készültünk, 1050 hektáron termeltünk búzát. Az eddigi tapasztala­tok alapján terven felüli termésre / számítunk. Ve­tőmagborsóból 200 hektár­ról 25—28 mázsás átlagter­MÉSZÖV lásán túl arról beszélt, hogy ők mit tettek és mit akar­nak tenni a valutát hozó nyúl- és galambtenyésztés fellendítéséért, illetve a párt- és kormányhatározat következetes végrehajtásáért. Török Imre, a ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója arra kér­te az ÁFÉSZ-eket, hogy a felvásárlásban tapasztalható időnkénti gondok jelentkezé­sekor tanúsítsanak megér­tést, illetve próbálják a szö­vetkezetek befolyásolni a háztáji termelést. Dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese el­ismeréssel szólt azokról a si­keres erőfeszítésekről, me­lyeket megyénk ÁFÉSZ-ei a háztáji és kisgazdaságok ter­melésszervezésében, illetve a felvásárlásban és feldolgo­zásban elértek. Viszont ja­vasolta, hogy az eddig pasz- szívan szemlélődő ÁFÉSZ-ek is lépjenek előbbre a háztáji termeltetésben. Hangsúlyoz­ta, hogy a termelésnél min­den esetben a piacképes árut tartsák szem előtt a szövet­kezetek. Alakuljon ki az ÁFÉSZ-ek és a ZÖLDÉRT Vállalat között megértő kap­csolat. Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára elsőként a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar fejlesztését sürgető 1978. március 15-i Központi Bizottsági határozat legfon­tosabb részleteire emlékez­tette a küldöttközgyűlést. Ezután a háztáji áruterme­lést, mint hosszú távon nél­külözhetetlen feladatot tag­lalta. Itt tette szóvá, hogy megyénk múlt évi 16 mil­liárd forintos összes mező- gazdasági termeléséből több mint 5 milliárd forint érté­ket a háztáji és kisgazdasá­gok adtak. Erről lemondani — hangsúlyozta — nem le­het. Végezetül méltatta azt a sokoldalú tevékenységet — termelési, termeltetési, fel- vásárlási, értékesítési, fel­dolgozó .—, amelyet az ÁFÉSZ-ek folytatnak. Fel­hívta ugyanakkor e szövet­kezetek és a ZÖLDÉRT Vál­lalat vezetőinek a figyelmét arra. hogy minden minősít­hető és feldolgozható zöld­ségfélét fel kell vásárolni. Ebben találják meg a meg­értő partneri kapcsolatot. Ezután került sor a belső ellenőrzés továbbfejlesztésé­nek megvitatására és a hatá­rozatok elfogadására. A MÉSZÖV küldöttközgyű­lése dr. Tóth Sándor zársza­vával fejezte be munkáját. Balkus Imre mést várunk. A 10 borsó- cséplő-gép rajtra készen áll. Közös kukoricát ezer hek­táron vetettünk. Bár ala­csonyabb a növény, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában volt, de az állomány sokkal sűrűbb, ígéretesebb. Hasonlóan szépen fejlettek a napraforgó és cukorrépa tábláink is. A szükséges vé­dekezést minden területen elvégeztük. Napraforgót és vöröshagy­mát háztáji földeken is ter­melünk. A tagok szívesen vállalkoznak a jól jöve­delmező, munkaigényes növények termesztésére. Mi pedig szívesen segítünk gépi munkával, hiszen kö­zös az érdekünk. A szövet­kezetben 118 asszony és leány dolgozik a növény- termesztésben. Bizony nem minden időszakban tudunk számukra munkát adni, mert a nagy teljesítményű gépek szinte felfalják a munkát. Arra törekszünk, hogy a kötelezően előírt munkanapokat mindenki le­dolgozhassa. Egyébként a háztájit, sok­oldalúan támogatja a szö­vetkezet. Egyebek között le­gelőt mérünk ki a háztáji jószágnak, ezenkívül zöld­takarmányt adunk. Ahol lehet, géppel kaszáljuk le a füvet a háztáji állatok ellá­tására is. Az esős idő ellené­re jó minőségű szénát si­került kazlakba rakni. Ezek­ben a napokban a gabona érését és az időjárást fi­gyeljük árgus szemekkel, s amint lehet, azonnal meg­kezdjük az új élet betaka­rítását. A. R. Több rizs Gyoméról A gyomai Győzelem Tsz határában 110 hektáron te­rem ebben az esztendőben rizs. A szövetkezet bővíti rizstelepét, s a tervek szerint 1981-ben már 460 hektáron termelik ezt a nagyon kere­sett, kalászos növényt. Az új rizstelepeket a Győzelem Tsz saját brigádja építi. Erre. a célra Caterpiller gépsort vá­sároltak. A speciális gépsor­ral a szövetkezet tagjai ide­jében és jó minőségben ké­szülnek el a rizstelepek épí­tésével. A távlati tervek szerint 10 éves vetésforgóban oldják meg a rizstermesztést úgy, hogy egyszerre mindig 460 hektáron terem rizs. Egy- egy telepben egyfolytában öt évig termelnek rizst, aztán egyéb kultúrával váltják. Így akarják biztonságossá tenni e növény termesztését, amelyre egyébként Gyomán igen jók a talajadottságok. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat szarvasi gépműhelyében dol­gozó 22-tagú, Jurij Gagarin ifjúsági szocialista brigád az elmúlt évi kimagasló eredményeivel elnyerte a KISZ KB jubileumi okleve­lét és zászlaját. Az indok­lásban egyebek között ar­ról olvashatunk: a brigád 106,66 százalékra teljesítet­te tervét, a minőség ellen kifogás nem merült fel. A vállalat hétvégi üdülőjé­nek építésénél, a városfej­lesztési, szépítési munkák­nál, gyermekintézmények korszerűsítésénél csaknem ötszáz társadalmi munka­órát végzett a kis kollektíva. A vállalat vezetői azon­ban arra biztatnak bennün­ket: pillantsunk egy ki­csit a százalékok mögé. Ér­demes! A tervtúl teljesítés egymagában nem fejezi ki azt a hallatlan erőfeszítést, amit az említett brigád tett. Itt az a lényeg, hogy mit, miért és hogyan tett a brigád? A legemberibb munkára, a periférikus kö­rülmények között tevé­kenykedő fizikai munká­sok életkörülményeinek megjavítására vállalkoztak. A brigád ugyanis — első­sorban vállalati érdekből — lakókocsik, kultúrkocsik felújítására, illetve gyár­tására rendezkedett be. Miről is van szó? A Ti­szántúli Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalat nép- gazdasági szempontból rendkívül fontos munkát lát el. Hét megye határában készül üzemi vízrendezés, tereprendezés, épülnek a rizstelepek, az öntözőcsa­tornák. Meliorációs mun­kával jó termővé varázsol­ják ezer és ezer hektáron a gyenge termőadottságú ta­Mini lovasbemutatók Nagyvázsonyban Az idén sem marad lo­vasprogram nélkül a Bala- ton-felvidék nagy látoga- tottságú turistaközpontja, Nagyvázsony. A történelmi kosztümös játékokra — mi­után 'kétévenként rendezik — csak jövőre kerül sor. Ehelyett az idei szezonban minden csütörtökön mini lo­vasbemutatókat tartanak; felvillantják a nagyvázsonyi történelmi hagyományokat, és képet adnak a lovassport itteni eredményeiről. lajt. Több mint 800 fizikai dolgozó tevékenykedik peri­férikus területen, s ennek mintegy fele KISZ-korú fiatal. Egyébként az illetékes felsőbb szervek előírták: a nem telepített munkahelye­ken olyan kultúrkocsikat kell a dolgozók rendelkezé­sére bocsátani, ahol a fek­tetésen kívül a kultúrált ét­keztetés, pihenés, szórako­zás és a közművelődés fel­tételei biztosítottak. A tv-n, rádión, sajtótermékeken kí­vül a szakirodalmi és szép- irodalmi könyvek százait adja a vállalat lakó- és kul- túrkocsikba, hiszen sok fia­tal munka mellett szerzi meg a szakképzettséget. A lakókocsi-állomány fel- újtása, újakkal való gya­rapítása természetesen több tízmillió forintot és hosszú éveket igényel. A Jurij Ga­garin ifjúsági szocialista brigád 1977-ben a terve­zett 30 helyett 32 háló-, il­letve kultúrkocsit készített jóval olcsóbban, mintha más cégtől vásárolták volna. Nem volt könnyű a Gyu­ris János vezette brigád munkája, hiszen a munka­helyükön porfilváltás tör­tént. Szalagszerű termelésre rendezkedtek be, új tech­nológiát vezettek be. Kez­detben a bérezés sem ala­kult kedvezően, de a kis kollektíva kitartott. Ott se­gített magán, ahol tudott. Jó munkaszervezéssel, újítások bevezetésével hatékonyabb lett a termelés. Emberség­ből is kitűnőre vizsgáztak: korábban baleset áldozata lett Tusjak György fiatal brigádtag. A családi ház építése félben volt, amit a brigád társadalmi mun­kával, és anyagi hozzájá­rulással fejezett be. Emberibb körülmények között élnek azok, akik megkapták az új, vagy fel­újított lakókocsikat, kul­túrkocsikat. A periférikus körülmények között dolgo­zók 80 százaléka szocialis­ta brigádtag. Helytállásuk­kal, jó munkájukkal ők is jelentősen hozzájárultak ah­hoz, hogy a vállalat hatod­szorra nyerte el a Kiváló Vállalat címet. Többszörö­sen megérdemlik, hogy a szabad idejüket — az adott viszonyokhoz képest — kul­turált körülmények között töltsék. Ebben segít na­gyon sokat a Jurij Gagarin ifjúsági szocialista brigád. A kitüntetett brigádnak ezúton gratulálunk. Ary Róza A Magyar Optikai Művek geodéziai műszereit mintegy harminc országba szállítják. A ké­pen: Károlyi Istvánné teodolitot szerel (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom