Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-29 / 177. szám

O 1978. július' 29., szombat Kenyér és víz A gépkocsi ablakából á délelőtti szikrázó napsütés­ben krétarajziként tárulnak elénk Biharugra körvonalai. A település utcái csaknem kihaltak. Időnként egy-egy vontató, teherautó veri fel a falu csendjét és az út porát. Néhol a kiskapukban asszo­nyok trécselnek, a vakációt élvező gyerekek szaladgál­nak. A község határában az út egyik oldalán aranysárga gabonatáblák ringnak, a má­sik oldalon a derékig érő kukorica még vízben áll. A távolban, vagyis a körös- nagyharsányi határban por­felhő jelzi az aratókat. Az elmúlt napokban a biharug- rai Felszabadult Föld Tsz- ben is hozzáláttak a ke­nyérgabona betakarításához. — Akad most bőven dol­gunk — fogad Szivák Gábor, a közös gazdaság főagronó- musa. — Két éve egyesült a harsányi és az ugrai szövet­kezet. Az idén 1119 hektáron vetettünk kenyérgabonát, az eredeti elképzelésekhez ké­pest kisebb területen. Ná­lunk a víz;, évről évre visz- szatérő kellemetlen vendég, május végéig 516 hektárt nem tudtunk bevetni. Együtt indulunk az ara­tókhoz. A szövetkezet 11 kombájnja két csoportban dolgozik. — Az .elmúlt héten közel 100 milliméter eső hullott a környékre. A magasabb ré­szeken láttunk hozzá az ara­táshoz, de ott is csak nehe­zen boldogulnak a gépek: a mély talajban néhol tenge­lyig süllyednek — sorolja a főagronómus, miközben a búzatábla végére mutat: ké­szenlétben áll egy lánctalpas traktor, ha elakad a kom­bájn vagy teherjármű, azon­nal kisegíti a sárból. A mély keréknyomok arra utalnak, hogy bizony többször is igénybe vették a lánctalpas traktor segítségét. Az egyik kombájnt ketten javítják: a két Oláh Benja­min, vagyis apa és fia. — Húsz éve dolgozom gé­pekkel, 14 éve pedig minden nyáron aratok — sorolja a mokány negyvenes férfi. Az utóbbi két évben Rába— Steigerrel dolgozom. Sók bú­zát levágtam már, de az idei aratás felülmúlja a nyolc évvel ezelőttit is. Mély a talaj, gyakran „medvét” fogunk, mi, kombájnosok csak így mondjuk, ha zöld gyom ke­rül a vágószerkezetbe, s el­tömíti a garatot. Mindez együttesen jobban igénybe veszi a gépet, gyakori az ék­szíjszakadás. Most is azt cseréltünk, szerencsére az utóbbi éyekben már nincs hiány belőlük. — Melyik aratásra emlék­szik legszívesebben? — Tíz évvel ezelőttire: na­ponta átlagosan 650 (jnázsa búzát arattam. Hogy az idén mi lesz? Egész napot még nem arattunk... Na, gyere fi­am, váltunk — szól a kom­bájn nyergében ülő fiatal­embernek. Feldübörög a kombájn motorja, a gép ne­kilendül, engedelmeskedik az ember akaratának. — Nekem ez az első ara­tásom, az idén szereztem szakmunkás-bizonyítványt — kezdi az ifjabb Oláh Benjá­min. — Az idő és a munka bizony nem kényeztetett el. Az elmúlt napokban Körös- szakállban arattunk, segítet­tünk az ottani tsz-nek. Segí­tettünk? , Inkább kínlódtunk! A búza megdőlt, csak forgo­lódtunk a táblán, dagasztot­tuk a sarat. — Ne panaszkodj, Béni! — szól Szemjényi Gyula kombájnos a fiatalemberre. — Ezután jön még a neheze, lehet, hogy holnap már csak úszógumival léphetsz le a gépről... Ízlik az ebéd... a biharugrai szik az ebédet A százhektáros búzatábla végéből lépésben közelednek a kombájnok. Az egyik gép­óriás szőke hajú fiatalember­nek engedelmeskedik. — Tizenöt nap aratási sza­badságot kaptam — kezdi Bálint Sándor határőr. — A jövő hét végén, a leszerelés előtt még nyolc napra visz- szamegyek katonáskodni, utána civilként folytatom az aratást — mondja, miközben a kombájn billegve halad, egy-egy összekuszált foltot több oldalról vág le. Biharugrán gondot jelent még a szárító hiánya is. Igaz, a termény szárításában segített a körösszakáli közös gazdaság. A napokban a me­gyei gabonaforgalmi válla­lat vezetőivel folytatott tár­gyalás után a vállalat na­ponta tíz vagon búza szárí­tását vállalta, sőt egy Si­rokkó típusú szárítót átadott a Felszabadult Föld Tsz-nek. A hét végén megkezdik a helyszínen a szárító összesze­relését, s a legrövidebb időn belül üzembe is helyezik. — Korábban miért nem volt szárítójuk? — fordulok Tornyai Ferenchez, a tsz főkönyvelőjéhez. — Egy bábolnai szárító- berendezést szerettünk volna vásárolni és üzembe helyez­ni már az elmúlt években. A tervek elkészültek, de pénz híján nem tudtuk megvalósí­tani. A mostani megoldást átmeneti állapotnak tekint­jük, a szárítóról nem mon­dunk le. Röviddel múlt dél, amikor megérkezik az aratókhoz a halgazdaságból az ebédet aratóknak is a gépekhez vi­szállító terepjáró autó. Az étel íze kitűnő, mennyisége is kielégítő. A kombájnosok fel­váltva ebédelnek, a gépek nem állnak meg, minden percet kihasználnak. — A lábon álló gabona be­takarításához még két hét jó idő kellene. Az átlagtermés 30 és 42 mázsa között várha­tó. Amint a búzát levágtuk, a szalmát bebáláztuk, máris hozzálátunk a talajmunkák­hoz — folytatja a főagronó­mus. Víz és kenyér. Ha az előb­biből sok, vagy az utóbbiból kevés van, az gond. Mind a kettő az élet egyik része, kü­lönösen Biharugrán. Küzde­nek az egyik ellen a mási­kért; mindenki a maga he­lyén. Szekeres András A kombájnok igyekeznek megszabadulni terhűktől, a búzától Pöttyös labdára rajtolt a Plastolus A szarvasi Plastolus Mű- anyagfeldolgozö és Játékké­szítő Ipari Szövetkezet en­nek az évtizednek az elején sok új termék bevezetésével kísérletezett, kisebb-nagyobb sikerrel. Ha visszaemléke­zünk az 1970-es évek elejé­re, ahogy ők fogalmazzák: „silány minőségű pvc-papu- csot gyártottunk.” E termé­kük előállítását hamarosan meg is szüntették. Hasonló sorsra jutott a polietilén­feldolgozás bővítésére tett kí­sérletük is. Így jutott el a szövetkezet vezetősége és tagsága arra az elhatározás­ra 1974-ben, hogy: „szűkíte­ni és ezzel párhuzamosan korszerűsíteni kell a gyárt­mányszerkezetünket. Ennek érdekében profiltisztítást kell végrehajtanunk.” Jó ütemben érkeztek tékgyártást és a műanyag- feldolgozást fejlesztették, amelyet ma már magas szinten művelnek. így ke­rült sor a csipogó játékok gyártástechnológiájának át­vételére — amelyeknek nap­jainkban egyedüli gyártói. Ugyancsak hasonló elképze­lések alapján vezették be a kábelszalaggyártást — hulla­dékanyagból —, amelyet a Magyar Kábelművekkel koo­perációban végeznek. A termékszerkezet kor­szerűsítését ebben az eszten­dőben is tovább folytatjuk. Ennek bizonyítéka, hogy a közeljövőben egy új ter­mékkel jelentkeznek a pia­con. Hamarosan megkezdik a pvc-labdák gyártását, ame­lyet korábban a budapesti Polimer Műanyagfeldolgozó Ipari Szövetkezet végzett. Ennek átadásáról az idén május közepén zajlott le az első tárgyalás a két szövet­kezet között. Ugyanennek a hónapnak a végén a Plasto- lus vezetősége jóváhagyta a labdagyártás átvételét. Tisztára játszották magukat Azonban ennek elfogadá­sához, megvalósításához egy sor problémát kellett meg­oldaniuk. Az első kérdés az volt: biztosítható-e az elekt­romos energia a gépsor mű­ködtetéséhez? Meg tudják-e oldani a létszám- és munka­erőgondokat átcsoportosítás­sal? Hosszas felmérések után az ilyen és hasonló ne­hézségek megoldást nyertek, végleg kimondták, hogy vál­lalják. Ezzel meg is kezdték a letelepítést. A feltételeket oly módon biztosítják, hogy a meglevő üzemcsarnokokat átszerve­zik, illetve átalakítják. Ott- jártunkkor éppen ezek a munkálatok voltak folyamat­ban: dübörögtek a légkala­pácsok, felverték a betonpa­dozatot, különböző csatorná­kat, gödröket ástak, villódz- tak a hegesztőpisztolyok. Mint a szövetkezet elnöke, Stefancsik Pál mondotta: — Az üzemhely megteremtésé­re és kialakítására a dolgo­zók javaslatai alapján jelöl­tük ki ezt a helyet. S a gépek? A budapesti szövetkezettől, ahol még ez évben is gyártottak a pety- tyesekből, egymillió forintért megvásárolták a labdagyár­táshoz szükséges gépeket. A tervek szerint szeptember elsejétől beindul az üzem. Azonban úgy vélik, a mun­kálatok annyira előrehala­dott állapotban vannak, hogy hamarabb is megkezd­hetik a pettyesek gyártását. Így elképzelhető, hogy tíz nappal előre hozzák a határ­—időt az építők.-----Szükség is v an rá, mivel a kereskede­lem már várja a labdákat. Ehhez a Polimer szövetke­zet is megad minden segít­séget, támogatást, vagyis se­gítenek a gépsor elhelyezé­sében, beszerelésében, a piac átvételében-átadásában, s a szövetkezeti dolgozók betaní­tásában,__________ M ivel a Dunaújvárosi Hul­lámpapírgyár is beindult, ezért a szarvasi szövetkezet egy régebbi termék gyártá­sáról — a nyersdobozok elő­állításáról — lemond. Így a munkaerő-átcsoportosítással az új termékváltást meg tud­ják oldani. A jövőben mint­egy 40 dolgozó fog tevékeny­kedni az új üzemrészben. A betanulási idő alatt két mű­szakban, azután már három műszakban. Ez annyit je­lent, hogy műszakonként csaknem 1500 darab külön­böző méretű és különböző színű pettyes labdát tudnak előállítani. Ez évenként több mint egymillió pvc-labdát jelent, s egyedüli gyártói lesznek hazánkban. Megszületik az első gól? Különösebb nehézséget nem jelenthet számukra a pvc-labda gyártása, mivel eddig is az osztrák pásztáz­ható pvc-porból készítették azokat a játékokat, amelyek már országszerte ismertek. Azonban egy gondjuk még mindig maradt. Nevezetesen: negyven darab labda = egy köbméter, azaz ekkora terü­letet foglal el. Ehhez megfe­lelő nagyságú raktárra lenne szükségük. Éppen ezért kezd­tek kapcsolatot keresni rak­tárgondjaik megoldására. Jó partnernek látszik a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet, amennyiben a tárgyalások eredményre vezetnek. így amikor a tsz tárolóhelyisé­gei üresek, bérbe veszik azo­kat, a labdatömeg elhelye­zésére. A nemrégiben megnyílt szegedi vásáron már bemu­tatták a piros-fehér és a fekete-fehér pettyes labdái­kat, amelyek iránt jugoszláv vásárlók is érdeklődtek. Ko­rábban a Polimer gyártotta a labdákat, NDK, Csehszlo­vákia. Jugoszlávia is vásárolt azokból. Más országok is érdeklődtek azok iránt. A szarvasiak ezt a hagyo­mányt:, ezt a piacot szeret­nék átvenni, sőt, ha lehet, a KONZUMEX-en keresztül bővíteni szeretnék. Termé­szetesen emellett a hazai igényeket is maradéktalanul ki szeretnék elégíteni. Szá­mításaik szerint, termékeik 40 százalékát külföldön, 60 százalékát pedig a hazai pia­con tudják értékesíteni. Az idén már 350 ezret kívánnak átadni a kereskedelemnek a pettyesekből. — jávor — Magyar részvétel a plovdivi vásáron Az évenként megrende­zésre kerülő kiállításnak Magyarország hagyomá­nyos résztvevője. Hazánkat 1200 négyzet- méter fedett és 500 négyzet- méter szabad területen 17 külkereskedelmi és önálló export jogú vállalat kollek­tív árubemutatója képvise­li a HUNGEXPO szervezé­sében. A bemutató célja: a KGST - országokkal, ezen belül Bulgáriával való gazdasági együttműködésünk de­monstrálása, exporttervünk teljesítése. A részt vevő vállalatok, mint például a Borsodi Ve­gyi Kombinát különféle pvc-porokat, csomagoló fóliákat, a Komplex me­zőgépeket, a Labor MIM műszereket, a MEDIMPEX gyógyszer-specialitásokat,' a MOGÜRT autóbuszokat, garázsberendezéseket, a Transelektro háztartási és vendéglátóipari berende­zéseket, a Videoton Rt. szá­mítástechnikai készüléke­ket állít ki a plovdivi vá­sáron. A bulgáriai nem­zetközi vásár szeptember 3 —10-ig tart nyitva. Aratási ügyelet az Dutókernél A nehéz időjárási körül­mények között folyó aratá­si munkák elősegítése érde­kében az Autóker Vállalat alkatrészellátási ügyeletet szervezett a mezőgazdasá­gi üzemek oen szállítást vég­ző IFA-tehergépkocsik hi­Békéscsaba Szabolcs u. 2. Debrecen Hatvani u. 35. • Győr Szövő u. 12. Kaposvár Berzsenyi u. 10. Szombathely Kötő u. Miskolc József A. u. 72. Budapest, IX., Ipar u. 5. Kecskemét Külső Szegedi u. A kijelölt fiókok a ren­delkezésükre álló készletek­ből biztosítják a hiba elhá­rításához szükséges alkat­részt. Készlethiány esetén az igényt jelzik a központi baelhárításának meggyor­sítása céljából. A mezőgazdasági üzemek részére az aratás során meghibásodott IFA-gépko- csik ellátásához ügyeleti szolgálatot az alábbi Autó- keriTTókok tartják fenn: :T1-83B 11- 277 12- 568 Télex : 83-338 15-087 14-174 72-208 12-240 15-112 24-357 13-457 13-245 14-744 11-293 37-336 35- 981 36- 116 , 337-341 138-284 62-319 12-689 26-512 diszpécserszolgálatnak, amely megvizsgálja a kielé­gítés egyéb lehetőségét. A teljesítés helyéről, illetve a rendelés kielégíthetőségéről a mezőgazdasági üzemek telex, vagy távirati értesí­tést kapnak. A központi diszpécser- szolgálat által diszponált alkatrészt az értékesítésben megjelölt forgalmazó a megrendelő értesítésétől számított 48 óráig tartalé­kolja, ezért kérjük annak ezen időn belüli átvételét. A 48 óra elteltével a tarta­lékolt alkatrészt az Autóker szükség szerint más mező- gazdasági üzem részére ér­tékesíti. Az írásbeli alkatrész-meg­rendelésnél kérjük feltün­tetni az aratás során meg­hibásodott gépkocsik for­galmi rendszámát. Az aratási munkákra va­ló tekintettel a KPM-autó- felügyelet, illetve annak te­rületileg illetékes szervei az 1978. augusztus 31-ig esedé­kes műszaki felülvizsgála­tokra külön kérésre halasz­tást adnak, a forgalmi en­gedélyek érvényességi ide­jének meghosszabbítására vonatkozó igazolás kiadá­sával. • t

Next

/
Oldalképek
Tartalom