Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-28 / 176. szám
1976—1980: ^ 1978. július 28» péntek Tízezernél több új kórházi ágy — Jelentőségének megfelelően nagy figyelmet fordítottunk a lakosság egészségügyi és szociális ellátására. Lehetőségeinkhez mérten javítottuk a személyi feltételeket, tovább bővítettük az anyagi alapokat — mondotta Lázár György az országgyűlés nyári ülésszakán. Egyik nagy gondunk a kórházak zsúfoltsága. A kormány elnöke ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás után elsősorban a vidék rendkívül elmaradott egészségügyi ellátását kellett megjavítani; a társadalom erre sok energiát és anyagi erőt fordított, s fordít jelenleg is. Az ötödik ötéves terv célkitűzései között mintegy tízezer új kórházi ágy létesítése szerepel. A kormány az elmúlt évben a helyzetet elemezve kijelölte az egészségügy fejlesztésének közelebbi és távolabbi feladatait. A közeli teendők körében az Egészségügyi Minisztérium mostanában megvizsgálta: hol tartunk a kórházfejlesztési és rekonstrukciós program végrehajtásában, a Miniszter- tanács pedig legutóbbi ülétxxtxxxxxxxxxxxxxxttx f ////// /m Szinonimák Mostanában sokszor olvasunk, halljink ilyen mondatokat: „AíZ előadáson ennyi és ennyi 'fő vett részt... Az étterem ennyi fő részére alkalmas... 1 Szállást nem tu- ÿ dunk adni, csak ennyi vagy annyi főnek és így tovább. Furcsa, de leginkább a televízió és a rádió adásaiban közölt hivatalos nyilatkozó, vezető emberek ajkáról hangzik ilyen kifejezés. Nem tudom, ki hogy van vele, de engem határozottan sért. Nem ember vagyok, hanem darab...? Utánanéztem a Magyar Szinonima Szótárban. A „fő” címszó alatt a következőket olvastam: fő—1, ige (zubogva, bugyborékolva) rotyog; forr stb. 3 Na már most, ha ezt hallom: „fő” legfeljebb magamban fortyogok — és így már van értelme —, hogy mi a csudának mondják rám: egy fő. A fő—2 alatt főnévi kifejezésekben fej — vagyis én egy fej vagyok. De aztán kétségbe is estem még, mert j olyan magyarázatot olvasok róla, hogy általában a következő kifejezésekben szokták használni: fejbe lő, főbe lövi magát, és így tovább. Nahát, erre igazán nem gondolok. A fő—3-nál ismét más értelme van a szónak. „Fontos”, „alapvető”, „sarkalatos” stb., stb. De sehol sem találok magyarázatot arra, hogy miért használják ezt a szót az előbb említett mondatokban. Mert akár hogyan is gondolkodom, félreérthetetlenül csak azt értem belőle, hogy darabszámot jelent. Pedig nem vagyok egy darab a sok közül és mások sem azok. Emberek, húsból és vérből valók, gondolkodók és érzők, akiket méltóságukban sértenek meg azzal, hogy darabszámba veszik. Miért nem lehet a témának megfelelően esetleg embereknek, lakosoknak, választóknak, állampolgároknak, utasoknak és így tovább nevezni bennünket. A magyar nyelv nagyon szép. Éppen a kifejezések árnyaltságával tűnik ki más nyelvek közül. A Magyar Szinonima Szótár sem véletlenül született meg. Ajánlom mindenkinek: minden nyilatkozónak, beszámolókészítőnek és mindazoknak, akiket illet. Kasnyik Judit sén megtárgyalta és jóváhagyta a vizsgálat tapasztalatait tartalmazó jelentést. Eszerint a tanácsoknál — a kivitelezési nehézségek mellett — a kórházi beruházások jelentékeny költségnövekedése okozza a legnagyobb gondot. Ezt a tanácsok nem képesek teljes egészében saját fejlesztési alapjukból fedezni. Ezért a kórházfejlesztési program központi problémája a költségnövekedés rendezése; ez az előfeltétele a terv teljesítésének. Az 1976—77-ben végbement 4700 ágyas fejlesztés-» nek megközelítőleg a felét vizsgálták meg és ezeknél még minimális költségeltérést tapasztaltak. A folyamatban levő — és 1980-ig befejezendő — 1750 kórházi ágyat magában foglaló fejlesztés költségei 14 százalékkal emelkedtek. A további bővítéseknél azonban már 34 százalékos költségnövekedés mutatkozik, ez egy- milliárd-százmillió forint többletet követel. E többletköltségből 630 milliót a tanácsok fedeznek, a fennmaradó összeg előteremtésének lehetőségeit az érdekeltek vizsgálják, s az 1979—80. évi tervezési munka során megteszik a szükséges intézkedéseket. A költségnövekedés főbb okai ugyanazok, mint másutt az építőiparban : új szerkezeteket és anyagokat alkalmaztak, az előre jelzettet meghaladóan az árak, a várható költségeket korábban alábecsülték, továbbá^ a tervmódosítások, az előkészítés hiányosságai, s az újabb hatósági előírások ugyancsak növelték a költségeket. A tervidőszakban, a tízezres számot meghaladóan, további mintegy ezer új kórházi ágy használatba adásával számol az Egészségügyi Minisztérium. Az elmúlt két évben átadott 4700 ágy közül 1500 átadása a negyedik ötéves terv idejéről maradt el, ez nem sok munkát igényelt. A vizsgálat azt is megállapította, hogy 1976-ban még lassan haladt egyes kórházak építése, tavaly általában gyorsult a munka, így részben pótolni tudták az elmaradásokat. Az Egészségügyi Minisztérium szerint az ötödik ötéves terv kórházfejlesztési tervei a sok nehézség ellenére megvalósíthatók, sőt további, jobban szervezett munkával, a műszaki feltételek javításával, az anyagi eszközök összpontosításával némileg túl is teljesíthetők. De ha el is készül 1980 végéig a tervezettnél több, a mintegy 11 ezer új kórházi ágy, mégsem ugyanennyivel növekszik a gyógyításra rendelkezésre álló ágyak száma, mert az elavulás, a rekonstrukciók miatt a régi állomány egy része, mint- | egy öt százaléka időközben kiesik a használatból. Az ötödik • ötéves tervi beruházásokat jellemző sok gond és számos feszültség mellett — az eddigi tapasztalatok alapján — az érdekelt szervek már foglalkoznak a következő középtávú terv előkészítésével. Az átmenet zökkenőmentessége érdekében a várható pénzügyi felhasználásból mintegy 1,8 milliárd forint az „átmenő” fejlesztéseket szolgálja — ez 4000 új kórházi ágy létesítésének előkészítésére elegendő. Szabó Gabriella Táborozó diákok Az idén — a (tavalyinál 10 ezerrel több — mintegy 50 ezer általános iskolás diák népesítheti be a nyári napközi táborokat. Az Oktatási Minisztériumban elmondták : a tapasztalatok szerint a szülők többsége örömmel fogadja azt a lehetőséget, hogy gyermeke pedagógusok felügyeletével, kellemes környezetben vakációzhat. Az iskolákról gondoskodó tanácsok is felismerték a nyári táborok nevelési lehetőségeit. A fővárosban — a tavalyihoz hasonlóan az idén is — naponta mintegy 16 ezer diák keresheti fel a nyári napközi táborokat. Csongrád megyében 2300, Hajdú-Bihar megyében 2000, Szolnok megyében 1800, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében pedig több mint 1600 diák napi programjáról gondoskodnak. A pedagógusok e program vázát már a tanév végén megformálták. Ezt most a diákok javaslatait, ötleteit figyelembe véve gazdagítják tovább. Nem hiányzik a táborozok nyári napjaiból a könyv, a zene, a játék, a sportolás, a kirándulás, örvendetes, hogy az idén a korábbinál is több leendő pedagógus, egyetemi és főiskolai hallgató tölti a nyarat, vagy annak jelentős részét a ^gyerekek között. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola erre külön fel is készíti hallgatóit, oktatási programjának fontos része a nyári napközi munka megtervezése. Az idei nyáron — előzetes .«adatok szerint — több mint 370 ezer diák vesz részt a nyári napközis táborokban, az úttörő táborozásokon és országjárásokon, valamint a szervezett üdültetésben. Lengyel magnók, japán rádiók, szovjet tóvók A következő hónapokban több új híradástechnikai fogyasztási cikk jelenik meg az üzletekben, köztük lengyel szalágos és kazettás magnetofonok, kisebb meny- nyiségben Akai sztereó orsós magnók, lengyel sztereó, szenzoros kivitelű HI-FI lemezjátszók. Kapósnak ígérkezik az év utolsó negyedében forgalomba kerülő szovjet zepeszekrény, amely bútorként is tetszetős. Rádióból valamivel többet hoznak be ebben az évben, mint» tavaly, az igényeket általában ki tudják elégíteni. A szovjet, a lengyel, az NDK-beli és a bolgár rádiókból csaknem 300 ezer, Japánból, Hongkongból és Indiából .pedjj* több mint 240 ezer érkezik. Csehszlovákiából és Lengyelországból az év végéig 48 ezer, Japánból pedig több mint 33 ezer orsós és kazettás magnót vásárolunk. Lemezjátszókból 80 ezret importálnak, zömmel csehszlovák, lengyel ésNDK- beli vállalatoktól. Kisebb tételeket pedig Japánból és Svájcból. A magnók és lemezjátszók iránt évről évre növekednek az igények, ezzel azonban a behozatal nem tart lépést. Televíziókból csak a választék színesítéséhez importálnak néhány ezer NDK-beli és szovjet nagy képernyős készüléket, valamint hordozható Junoszty típusokat. Színes televíziót egyelőre nem importálnak, de a belkereskedelmi választékcsere keretében egykét év múlva ezt is rendszeresítik a tervek szerint. A közelmúltban érdekesés tanulságos polgári védelmi bemutatót rendeztek Nagy- bánhegyesen, a Zalka Máté Termelőszövetkezetben. Régi hagyomány már, hogy a mezőkovácsházi, az orosházi városi és járási polgári védelmi parancsnokság közösen tartja foglalkozásait. Így volt ez ezen a bemutatón is. A gyakorlat célja: tanúbizonyságot tenni, hogy az üzemi önvédelmi alegységek és dolgozók egy esetleges másodlagos vegyi csapás esetén hogyan tudják biztosítani a termelés zavartalanságát, gyorsítani a betakarítást. Felvetődhet, mi szükség van arra, hogy a legnagyobb mezőgazdasági munkák ideje alatt ennyi embert, gépet elvonjanak a termelésből? A gyakorlat bizonyította, hogy éppen ilyenkM lehet igazán lemérni, hogy harcszerű körülmények között megfelelnek-e az emberek a várakozásnak. A riasztás reggel 5 órakor volt. Parancsok, eligazítás után kezdetét vette a gyakorlat látványosabb része. Az első mozzanat szerint állatmentesítést kellett végrehajtani, bemutatni. Az istállók ablakait szalmával, fóliával fedték be, hogy megvédjék az állatokat. A „szennyezett” területen kint levő szarvasmarhákat a felállított .mentesítőállomáson fertőtlenítették, (1. kép), majd az úgynevezett zsilipen keresztül hajtották át az istállókba. Jóformán szét sem szerelték a mentesítőállomást, amikor felhangzott a tűzriadó. A tűzoltóalegység tagjai pillanatokon belül a helyszínre érkeztek. Gyors, szakavatott mozdulatokkal szerelték fel a motorra a tömlőket, és megkezdődhetett a tűz oltása. A tűzoltók derekas munkát végeztek, egykettőre lokalizálták a tüzet. (2. kép.) Forgószínpadszerűen, jól szervezetten folyt a bemutató. A műszakiak nagy szakértelemmel láttak hozzá egy romos épület bontásához, ami nem is csoda, hiszen az alegységben kőművesek, ácsok voltak. Mialatt a gerendákat, szarufákat emelték le az épületről, az egészségügyi alegység tagjai megkezdték az épületben bennrekedt „sebesültek” kimentését. Előkerültek a hord- ágyak, féltő kezek emelték rá a sebesülteket, akiknek testén a különböző égési és egyéb sérüléseket jelképező jelek voltak felragasztva. Szakszerűen ellátták őket, a jelenlevő orvosok nem kis megelégedésére. Most a kombájnok is „harcszerű” körülmények között dolgoztak. Igaz, nagyon nem is kellett imitálni, hiszen a szélvihar itt is sok kárt okozott, a gabonák, nagy része földre simulva feküdt. Rekkenő volt a hőség. Bár a korszerű kombájnok vezetőfülkéje légkondicionált, ennek ellenére mégis inkább 40 fok fölött volt benne a hőmérséklet. Ilyen időben egyébként sem köny- nyű az aratás, hát még ha azzal nehezítik, hogy a kombájnok vezetői, a szállítójárművek „pilótái” és rakodói védőöltözetben, gázálarcban látták el ezt a munkát. (3. kép.) A betakarítás gyorsított volt. Ez azt jelentette, hogy a gépeket úgy kellett csoportosítani, hogy azokról a területekről vágják le minél előbb a gabonát, amelyiket még nem ért „radioaktív szennyeződés”. A megtelt szállítójárműveket fóliával borították, (4. kép) és a learatott, kicsépelt gabonát is légmentesen lezárt magtárakba szállították. A gyakorlat gyorsan, jól szervezetten zajlott. A termelőszövetkezet elnökei, a polgári védelmi parancsnokok elégedetten beszéltek a magas fokú szervezettségről, az alakulatok és dolgozók helytállásáról. A gyakorlat nem volt öncélú, nem zavarta a termelés folyamatosságát, és ha mérlegre tennénk, a tapasztalatok többet értek, mint amennyi kárt okozott az esetleges kiesés. Fotó, szöveg: Béla Ottó ARATÁS gázálarcban
