Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

1978. július 26., szerda D HÉT FILMJEI A jövőben játszódik A, leigázottak bolygója című NDK tudományos, fantaszti­kus film, amelyet a Terv mozi július 27—28-án vetít Békéscsabán. Egy bolygó segélykérő jelei nyomán in­dulnak el hőseink űrutazá­sukra, a TEM—4 nevű boly­góra. Ezen a bolygón min­den más, mint aminek lát­szik. Így aztán az űrutasok, majdnem életükkel fizetnek segítőkészségükért. Kis híján galaktika-közi háborút idéz­nek elő jelenlétükkel. Az űrhajó parancsnokát Jama Brejchová játssza, társai pedig német, román és len­gyel színészek. Frank Serpico rendőr. Nemcsak foglalkozása ez, úgy érzi, hivatása is. Amikor befejezte a rendőriskolát, különösebb ambíciók nél­kül látott munkához, de szerette volna következete­sen, jól ellátni feladatát Frank kezdő lelkesedése előbb csak merev, bürokra­tikus rendszert talál, hasz­nos és szükséges akcióiért dicséret helyett megrovás­ban részesítik. Szerencséjére módjában áll otthagyni az egyenruhás szolgálatot. Az ujjlenyoma­tok osztályára kerül, majd teljesül álma: nyomozóként tevékenykedhet. Itt még na­gyobb meglepetések várnak rá, mint a járőrszolgálat idején. Megvesztegetett kollégái a bűnözés helyett a sáp be­gyűjtésével vannak elfog­lalva, hatalmas energiát, rengeteg időt vesztegetve a pontatlan fizetők kinyomo­zására és megfélemlítésére. Frank nem hajlandó „be­szállni a buliba”. Feljelen­tést tesz, majd — látva, hogy semmi sem történik — barátja segítségével egyre magasabb fórumokhoz for­dul panaszával. Sidney Lumet új filmjé­ben, a Serpicoban, a rend­őrség és ügyészség korrup­cióit tárja a nézők elé. A hőse Serpico, akit A1 Pacino alakít a filmben. A békés­csabai Brigád mozi július 27-től 31-ig vetíti a színes, amerikai filmet. Karlovy Varyban, a husza­dik nemzetközi fesztiválon jubileumi díjat nyert az Erjedő bor című csehszlovák film, amelyet augusztus 1- én, 2-án vetít a békéscsabai Brigád mozi. Egy borterme­lő szövetkezet alakulásáról szól a történet egy Cseh­szlovák faluban. Bécsben élő kis stílű szélhámos veszi kezébe az irányítást, hogy orránál fogva vezesse a bor­termelő falucska népét. A leleplezést persze nem ke­rülheti el. AI Pacino játssza a főszerepet a Serpico című amerikai filmben. SZEBERÉNYI LEHEL: A KÉM Regény 2. A patakmeder az öreg er­dőbe vitt, ahol legsötétebb és legmélyebb volt a renge­teg, és ahová csak gombáz­ni járnak, de nem ily szá­razságban. A málna sem érett még, hogy arra hi­vatkozhatnának. Sűrű bo­zótjai közt lépkedtek, az árok mélyén, a meder fehér kavicsain, vízgyalulta ter­metesebb köveket kerülget­ve. A kavics zengve ropo­gott talpuk alatt, s ürügy hiányában visszasettenke­dett a szorongás szívükbe. Kiszolgáltatottnak érezték magukat, holott itt már alig­ha volt esélyük, hogy fia lélekkel találkozzanak. Per­sze vasárnap más. Akkor itt futballoznak a fiatalok a közeli réten, és kirándulók verik fel az erdő csendjét. De most hétköznap volt, és bogárzümmögéses csend. ök se szóltak egymáshoz. Lehajtották fejüket, és egyet gondoltak. Eszükbe ju­tott, hogy e patakmeder a „nemjóbanjárás” útja. A harmadik, az erdei ke­reszt juttatta eszükbe, ahová igyekeztek, és ahol várakoz- niok kellett. Máskor is jártak erre, sokszor jártak málnázni, gombázni, de akkor nem ju­tott eszükbe, hiszen régen volt az a dolog. Most eszükbe jutott, és összekoccant a foguk, ösz- szekoccant, mert nem volt tiszta a lelkiismeretük. — Forduljunk vissza — mondta Marisa. — Nem tehetjük — szólt Teréza —, szavunkat adtuk. — Ügy csikarta ki. Addig beszélt. Teréza nem felelt, ment előre a köveken. Így Marisa is elhallgatott. Csak a ka­vics konok muzsikája zen­gett a talpuk alatt. Az árok zegzúgos lett, és hirtelen a rengeteg sötét falába ütközött. Vastag gyö­kerek markolták az árok omladékos partját, s oda- fönt erős fák magasodtak a napig. Megálltak a homokkőnél, melyet a zuhanó vizek le­gömbölyítettek. Termetes kő volt, jókora rönkre emlé­Sátorvásár közösen A Békéscsabai Szolgálta­tó és Ipari Szövetkezet, a Generál Ipari Szövetkezet, valamint a „Csaba” Ruhá­zati Szövetkezet KISZ­szervezete jó munkája el­ismeréseként a közelmúltban pénzjutalmat kapott a vá­rosi KISZ-bizottságtól. Ezt az összeget a fiatalok a KISZÖV Gyopár Klubjá­nak ajánlották fel, hogy közösen sátrakat, hálózsá­kokat vásároljanak, mint­egy 16 ezer forint értékben. A felavatás már megtör­tént, 21-től 23-ig Szanazug- ban táboroztak a klub fiataljai. E hét végén, jú­lius 29. és 30-án a „Csaba” Ruházati Szövetkezet KISZ-esei verik fel az újonnan vásárolt sátrakat Köröstarcsán, ahol ha az idő is engedi fürdőzéssel, napozással töltik majd az időt. A közösen vásárolt fel­szerelést az ipari szövetke­zet fiataljai használják majd a jövőben. Mai tévéajánlatunk : Egy hang és néhány maszk Opera, operett, dal, san­zon, nóta, népdal, vagy éppen kabaré ... Felsorolni is sok a műfajokat, ame­lyekben az Dperaház fiatal magánénekesnője, Kalmár Magda otthonosan mozog. (Nemrég a Rita címszerepé­ben láthatták, de min­denki jól emlékszik az Abba együttes paródiájára is, a szilveszteri műsor egyik legsikeresebb számára, eb­ben is jeleskedett.) A soro­zat, amelyet ma este 20 óra 40-kor látunk, Kalmár Mag­dáról készült portréja há­rom területet emel ki a művész gazdag skálájából, az operát, az operettet és a dalt. Részleteket hallhat­nak Donizetti: Don Pas- quale, Delibes: Lakmé, Mozart: Figaró házassága, Puccini : Bohémélet című operájából. Felhangzik Zel­ler: A madarász és Lehár: A mosoly országa című ope­rettjének részlete. Kalmár Magda partnerei : Berkes János és Melis György. El­hangzik még, Liszt: Szerel­mi álmok című dala is. A művésznővel Antal Imre beszélget. keztetett. A belevésett ke­resztnek mély árnyéka volt. Megálltak, majd megnyit­ván ruhájukat, kendőjüket, hogy hűs levegőhöz jussa­nak, letelepedtek a gyöke­rekre várakozni. Odaértek a helyhez, ahol meggyilkolták egykor Gön­dör Lidit. * • * Ültek a gyökereken, és vártak. Hogy könnyebb le­gyen, közömbös dolgokról beszélgettek. Otthoni dol­gokról. Megbeszélték Pan­ka új kendőjét, mely fiatal lányoknak még csak illik; legalább a templomban ne mutatkozna benne. Ott tar­tottak, hogy a tojás ára két forintra ment, érdemes levinni a piacra, mikor egy­szerre abbahagyták. Mint­ha azt keresnék, most hol is folytassák, mielőtt elön­tené őket az erdő csendje. De az erdő valahogy most nem volt csendes. Teréza kendermagos blú­zát begombolta, puha bar­na haját, mely alig volt töröttebb, mint lánykorában, sietős ujjakkal kendője alá tömködte. Marisa is készülődött, összerántotta magát. Akkor hallani lehetett a kavicszörgést. Középkorú, élénk kis em­ber lépett ki a bozótból. — Megvagytok libuciká- im? — kiáltott vidáman a kis ember. Óriás túraba­kancs volt apró lábán, s bő zacskójú kockás térdnadrág­jában csaknem elveszett. Oldalán ugyancsak alakjá­Ülésezett a Várszínház vezetősége A történetiség és az esztétikai érték védelme a legfontosabb A hagyományoknak meg­felelően az utolsó várszínhá­zi premiert követően, vasár­nap ült össze a Várszínház társadalmi vezetősége dr. Csende Béla, megyei tanács művelődésügyi osztályveze­tő-helyettes elnökletével, hogy összegezze az idei év­ad tapasztalatait és a követ­kező év műsortervét megtár­gyalja. A csaknem teljes létszám­ban megjelent társadalmi ve­zetőséget Havasi István igazgató és Sík Ferenc mű­vészeti vezető tájékoztatták az idei évad akadályoktól nem mentes előkészítéséről, a jövő évad terveiről és a megoldásra váró gondokról. A beszámolókat igen élénk vita követte, amelynek so­rán a teendők sora kirajzo­lódott. A társadalmi vezetőség el­ismeréssel vette tudomásul, hogy végre sikerült a Vár­színházát önálló intézmény- nyé fejleszteni. Ezzel Békés megye az egyetlen az or­szágban, ahol két színház működhet. Néhány anyagi vonatkozású kérdés azonban még megoldásra vár: a né­zőtér felújítása, műhely és jelmeztár létesítése. Sikeres volt a kortárs írókkal való kapcsolatteremtés. Az ösz- szekapcsoló híd szerepét igyekezett a Várszínház az­zal is betölteni, hogy szlo­vák, román, délszláv nyelvű előadásokat rendezett és a határainkon túli magyar irodalmat is felhasználta műsorán ott élő színészek és rendezők közreműködésével, bevonásával. A színházi mű­helymunka és a közönség közelebb került egymáshoz, erősödött a színház közmű­velődési szerepe és hatásfo­ka. Több figyelmet kell vi­szont a jövőben fordítani az eredmények propagálására, általában a Várszínház pro­pagandájára. Szó esett kívá­nalomként a zenei program kiszélesítéséről és újabb tör­ténelmi drámapályázat meg­hirdetéséről. A vitában számos kérdés felvetődött: sok vagy kevés az előadott művek száma?: 8 hoz képest túlméretezett • térképtáska, kezében vi­szont méretarányos tábori ásó. Az asszonyok szótlanok voltak és szögletesek. Fel­álltak a gyökerekről, és csak álltak, vártak. A kis ember visszahőkölt parányit. — Titeket mi lelt? Tán sokáig jöttem? Pedig futot­tam, mint egy stafétabot. De gondoljátok meg, hogy van nekem egy trafikom is, nem hagyhatok ott csapot- papot. Ma még nem, majd holnap. Bemondom az unal­mast, keressenek másik bo­londot, én befejeztem a nyo­mort. Sandi bácsi új életet kezd, nagy életet, libuciká­im. Lógatom a lábam. Ti is lógathatjátok, ne féljetek! A két asszony módjával húzogatta a száját. Mintha nevetnének, de nem nevet­tek. — Valami bajotok van? — firtatta Sandi bácsi. Szúrós tekintete kutatta az asszo­nyok lelke mélyét. Így álltak szemközt. Ha ugyan szemköztinek lehet mondani, ahol csak az egyik fél állja. — Na, mennyit szoktatok kapni az erdészetnél? — í kezdte másfelől a kis ember. : Ki-ki a másikat akarta 1 előreengedni. Végül Teréza szólt: — Mondtuk, ötvenet. — ötvenet. És utólag — tette hozzá a kis ember. — Hát én hatvanat adok, és előre fizetek. (Folytatjuk) a várfürdő hogyan bővítse részvételét a színházi ren­dezvényekkel kapcsolatban ? : hogyan lehetne a végleges programot már az év őszén rögzíteni, hogy az idegenfor­galmi igényeket jobban le­hessen kielégíteni ? ; szüksé­ges-e minden rendezvényt a Várszínház nevéhez kapcsol­ni, ami a színház játszási időszakában megrendezésre kerül?; a két színház jobb együttműködését, kapcsola­tát miként lehetne erősíte­ni?... Az eszmecserében résztve­vők közül Bőgel József és Zoltai Dénes a Várszínház alaptörekvését, hivatását fo­galmazták meg: a gyulai Várszínház lényege, hogy évről évre a történelmi drá­ma otthona úgy, hogy a híd szerepét is betölti és jelle­gében a „nyitott színház”-at valósítja meg. A mának szó­ló történelmi drámák mű­sorra tűzésénél pedig kizá­rólagos szempont csakis az össztársadalmi érték, a ko­moly tartalmat hordozó művészi színvonal lehet. 4 történetiség és az esztétikai érték védelme a legfontosabb szempont. A társadalmi vezetőség egy szűkebb körű, operatí­vabb szervet: művészeti ta­nácsot hozott létre, amely a társadalmi vezetőség két ülése között felmerült kér­désekben állást foglalhat. A társadalmi vezetőség kibő­vült Békéscsaba és Békés városok képviselőivel. Egyet­értett azzal a javaslattal, hogy a jövő évadban Kása Ferenc Tatárjárás és Nemes­kürti István Kerecsényi Lászlóról, az egykor volt Ahogy közeledik a nyár, s egyben a vakáció, üdülési szezon vége, benépesülnek a közművelődési intézmények, s pezsgőbbé válik életük. Rövid holtszezon után a fi­nis kezdetét jelzi a mezőbe- rényi Petőfi Sándor Műve­lődési Központ programja is. Augusztus 10-én, délelőtt 10 órakor nyílik a Mezőbe- rény díszítőművészete című kiállítás, amely a művelődé­si központ 5 éves jubileumát ünneplő díszítőművészeti szakkörének tevékenységé­ről ad keresztmetszetet. A népművészeti kiállításhoz jól illeszkedik az esti prog­ram: 20 órakör kezdődik az Állami Népi Együttes ven­dégjátéka. A szomszéd né­pek folklórjából ad ízelítőt a breznói (Csehszlovákia) népi együttes, amely 19-én dél­Komáromi Lajos vezetésé­vel 1969-ben alakult meg a tótkomlósi úttörő fúvószene­kar. A kis zenészek a köz­ség lakóinak 1972-ben mu­tatkoztak be először, s azóta évente két alkalommal sze­repelnek önálló esten. A zenekar nemcsak szű­kebb környezetében, hanem az ország más területein is nagy sikerrel szerepelt az elmúlt csaknem 10 év alatt. Ezt tanúsítják azok a címek, oklevelek, amelyek féltve őr­zött kincsei a pajtásoknak. Vácon, az országos úttörő­zenekari fesztiválon 1974-ben a legjobb hat zenekar között végeztek. A soproni orszá­gos fesztiválon az elmúlt • évben a „szocialista hazánk i legjobb fúvószenekara” mi­• nősítést érték el a fúvósok ! kategóriájában. E szép ered- 5 mény jutalmaként részt ve- ■ hettek a Szovjetunióban az • arteki nemzetközi gyermek­gyulai várkapitányról szóló történelmi drámája kerül bemutatásra neves filmren­dezők közreműködésével. A gyermekek részére is két da­rab került kiválasztásra. Ál­lást foglalt a vezetőség ze­nei program műsorra tűzé­sében -is. Döntött az idei nívódíjakról, amelyben az idén is hárman részesülnek. A gyulai Várszínháznak az idei a tizenötödik évadja. Ebből az alkalomból mun­kájuk elismeréséül Bajnok Béla képzőművész által ké­szített. az alapgondolatot jól kifejező emlékplakettet kap­tak az alábbiak: Sarlós Ist­ván, a HNF főtitkára, Bőgel József, a Kulturális Minisz­térium főelőadója, Enyedi G. Sándor, a Békés megyei Népújság főszerkesztője, dr. Marsi Gyula, a városi párt- bizottság első titkára. Dér Lajos városi tanácselnök­helyettes. Banadics Márton, a gyulai szakmunkásképző igazgatója, dr. Csende Béla. a megyei tanács osztályveze­tő-helyettese. Szabó Ferenc, a Gyulai Kertészeti Vállalat főmérnöke, Varga András, a gyulai Erkel Ferenc Műve­lődési Központ és Ifjúsági Ház igazgatója, Horváth Fe- rencné, a városi tanács fő­előadója, Miszlay István színházigazgató, Born Mik­lós koreográfus, Sik Ferenc érdemes művész, a Várszín­ház művészeti vezetője, Ge- rebenics Pál fővilágosító, dr. Kecer András, a Jókai Szín­ház ügyvezető igazgatója. Megyebiró János, az AFIT- üdülő vezetője, Tyll Attüa, Szoboszlai Sándor és Kö- rösztös István színművészek. után 5 órakor lép fel a köz­ségi liget pavilonjában. A könnyűzene kedvelői Halló, itt Balaton címmel hallhatnak, láthatnak mű­sort, neves előadók, köztük az Express együttes közre­működésével. Augusztus 11-től 13-ig a művelődési központ, népdal­köre, népi zenekara, citera- zenekara a Duna-kanyarba kirándul, ahol Budapest, Szentendre, Esztergom ne­vezetességeivel ismerkednek. A díszítőművészeti szakkör — immár hagyományosan — az idén is ellátogat egy hí­res népművészeti tájegység­re. Augusztus 25. és 27. kö­zött Romániába utaznak, ahol Kalotaszeg, Torockó népművészeti, Nagyvárad, Kolozsvár, Torda természeti, idegenforgalmi látnivalóit te­kintik meg. Tomka Mihály fesztiválon, ahonnan feszti­váldíjjal tértek haza. A zenekar már 70-tagú, s mintegy 200 művet játsza­nak, köztük nem egy nemze­tiségi számot is. Máthé Má­tyás. szakmai vezetőnek és Laukó Pálné zenekarvezető­nek is köszönhető, hogy ez év áprilisában újabb sikert értek el Békéscsabán, az or­szágos úttörő nemzetiségi fesztiválon. Szereplésüket a szakmai zsűri oklevéllel jutalmazta. Az idén vették fel a kap­csolatot az NDK-beli „Ernst Thälmann” Üttörőszervezet zenekarával. Meghívásukra a tótkomlósi fúvósok a közel­múltban a papstdorfi úttörő­táborban 'töltöttek 18 napot. A látogatás viszonzásaként az NDK testvérzenekar tag­jai két hétig táboroztak a zánkai úttörővárosban, aho­vá a tótkomlósi zenekar a napokban utazott el. Nyárutó Mezőberényben Úttörőfúvósok Tótkomlóson

Next

/
Oldalképek
Tartalom