Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

1978. július 23., vasárnap NÉPÚJSÁG * l/dJCtshtACUM Vihar után Menetrendszerű pontossággal, szinte minden délután ránk tör a vihar. Mire delet harangoztak, már olyan fojtott, nehéz volt a levegő, hogy érezni lehetett, ebből megint égiháború kerekedik. Az ilyen viharos, szeszé­lyes napokra a legöregebb emberek se emlékeznek. Igaz, jó másfél héttel ezelőtt hallottam egy töpörödött nénike sejtelmes szavait, aki arról beszélt, hogy az egyik hajnalra döglött varjút vitt az udvarába a szél, s ez már jelent valamit. Persze, hogy jelent, kedves öreganyám — gondoltam magamban —, azt jelenti, hogy megvénültél, s ahogy múlik feletted az idő, egyre nagyobb zagyvaságokat beszélsz. Pontosan emlékszem, hogy a millió ráncú, fogatlan kis jövendőmondó láttán arra gondoltam, vajon mikor volt az az idő, amikor ez a csöppnyi anyóka férfivágyat ébresztett a legé­nyekben? S a mai szivrabló démonokból is ilyen csontsoványra fogyott emlék marad majd vénségükre? Utólag mindig okosabb az ember, s a megtörtént események után másként látja a régi híreket. Július második hetében például olvastam egy rövid kis tudó­sítást, mely szerint szokatlanul erős napkitöréseket mértek, s ez hatással lehet az időjárásunkra. De ki gondolta akkor, hogy a százötvenmillió kilométerre levő hatalmas tűzgömbön történő robbanásokra fi­gyeljen, amikor éppen elég figyelni való akad közvet­len környezetünkben is. Az eljövendő nemzedékek tagjai bizonyára jobban együtt élnek majd a világ- egyetem eseményeivel (s remélhetően megteremtik a harmóniát „szükebb hazájukban”, a földön is). A mo­dern meteorológia egyik érdekes megfigyeléséről be­szélt pedagógus ismerősöm, aki a repülőgépek által húzott kondenzcsíkokból következtet az időjárásra. Szerinte, ha hosszan látszik az égen a fehér szalag, akkor eső lesz, ha gyorsan eloszlik, napsütés várható. Nos, az elmúlt héten nem kellett különös bölcsesség, hogy a délutánokra viharokat jósoljanak a kuruzslók és a bölcsek, mégis nagyon sok embert kinn ért a sza­badban az ítéletidő. Igaz, hol is lennének, ha minden szire-szóra leállna a szántóföldeken az élet, és fedél alá húzódva várnánk, hogy jön-e vihar. A szerdai emlékezetes orkán erejét magam is tapasztalhattam, kint az országúton. Gyomáról úgy indultam el, hogy talán sikerül haza­gurulnom Békéscsabára még a várható vihar előtt. Csárdaszállásnál már vígan verte kocsim ablakát az eső, Mezőberény határában pedig a megbolonduló kor­mánykeréken éreztem a széllökések erejét. Muronynál elszabadult szénaboglyákat kergetett az orkán, s úgy ömlött az eső, mintha dézsából öntötték volna. Se menni, se megállni nem tanácsos ilyen elvadult idő­ben, mégis védettebb helyen voltam, mint azok a fel­felbukkanó kerékpárosok, akiket ugyancsak telibe ka­pott az elszabadult elemek őrjöngése. Az egyik kvko- ricaföld mellett nagy csapat fiatal lány és asszony kupacba verődve takarókkal, műanyag kendőkkel pró­bált menedéket találni. Békéscsabára érve egyiptomi sötétség fogadott. A fekete felhők rászakadtak a vá­rosra, egy merő tenger volt az országút, csoda, hogy még gurultak a kerekek. Aztán egyik pillanatról a másikra elcsitult az idő, s mire kiértem a lakótelepünkre, már száraz bőrrel szánhattam ki a. kocsiból. Otthon a lakásban lavór­számra meregettem a szobákban összegyűlt vizet, s a falakon még sokáig csordogált a nyirkos nedvesség. Este a rádió már bemondta a Békés megyei viharká­rokat, másnap reggel pedig — a közelmúltban volt földrengésekhez hasonlóan — ismét hosszú sorok áll­tak az Állami Biztosító irodái előtt. Csöppet sem kegyes hozzánk mostanában az időjá­rás. Erőnket, tartalékainkat próbára téve kell helyre­hozni a károkat, s ha néha összeszorított foggal, de túljutni a nehézségeken, hogy terveink megvalósulása ne függjön az elvadult elemek játékától. Andódy Tibor Kert — háztáp Az alma komplex védelme A rendkívül szeszélyes időjárás kedvező feltételeket teremtett az alma különbö­ző kártevői, betegségei szá­mára. A károsítok ellen csak komplex védekezéssel, növényvédőszer kombiná­ciókkal védekezhetünk ered­ményesen. Döntő fontosságú az alma- moly-hemyók elleni véde­kezés, ha 0,2 százalékos Ditrifon 50 WP-vel perme­tezünk, úgy a rajzó kalifor­niai pajzstetű-lárvákat és az amerikai fehér szövőlepke hernyóit is el tudjuk pusztí­tani. Ha levéltetű fertőzést is észlelünk, úgy 0,1 százalé­kos Bi 58-cal permetezzünk. Ez utóbbi szer a takácsat­kák ellen is hatásos. Az al- mafalisztharmat különösen a jonatán fákat sanyargatja, itt szisztemikus fungicidek- kel érhetünk el kellő védett­séget. A Fundazol 50 WP 0,1 százaiéban vagy a Topsin Metil 0,1 százalékban a liszt­harmaton kívül a varasodás ellen is hatásos. E felszívó­dó készítményeket legalább 4-szer, 5-ször egymás után kell kipermeteznünk, hogy kellő „feltöltődés” után 8—12 napos „belső védettséget” biztosíthassanak. Meglepően jó eredményeket értek el azok a kertbarátok, akik a Metil Topsinhoz 0,1 száza­lékban Karathane FN 57-et adagoltak. E kontakt, érintő hatású készítménnyel lerövi­díthető, illetve megnyújtha­tó a' védekezési forduló. Ki­sebb dózisban (8 dkg) a Karathane nyolcnapos, na­gyobb dózisban (12 dkg nö­vényvédő szer 100 liter víz­ben) tizenkét napos permete­zési fordulót biztosít. Kevéssé ismert és elterjedt új szisztemikus lisztharmat- ölőszer a Nimrod. Hatását háromféle módon fejti ki : szisztemikus, így a lombozat valamennyi részébe eljut; a levélen áthatol és elpusztít­ja a permetezetlen részeken levő lisztharmatot is; gázha­tása révén a sűrű állomány­ban is jó hatást biztosít. Alacsony dózisban: 0,1 száza­lékban is elpusztítja a liszt­harmatot (a jobb tapadás ér­dekében mindig tegyünk nedvesítőszert a permetlébe). Ha vékony filmszerű permet- lébevonatot tudunk biztosíta­ni, úgy a Nimrod egészsége­sebb lombozatot, jobb minő­ségű termést eredményez. Mivel a Nimrod speciális lisztharmat elleni szer, ezért a varasodás ellen, 0,2 száza­lékos Dithane M 45 is kom­binálandó a permetezéskor. Széles Filatéliai hírek Az országos bélyegnapi kiállítást Budapesten, szep­tember 16—24. között, a szö­vetség székházának kiállítá­si termében tartják meg. A kiállításon olyan gyűjtemé­nyek mutathatók be, bármi­lyen témakörben, melyek egyéb kiállításon már jelen­tős helyezést értek el, de nemzetközi kiállításon még nem szerepeltek. A Bélyegmúzeum munkás- mozgalmi bélyegbemutatót rendez a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja 60. év­fordulója alkalmából. A megnyitás Időpontját közölni fogjuk. A Komszomol megalakulá­sának 60. évfordulója alkal­mából ifjúsági kiállítást és ifjúsági filatelista vetélke­dőt rendez Moszkvában. A kiállításon három magyar gyűjteményt mutatnak be. s a vetélkedőn is szerepelj két magyar ifjú bélyeggyűjtő. Az Orvos-, Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége, a MABEOSZ el­nöksége, a Vöröskereszt köz­reműködésével — Medfilex ’78. elnevezéssel nemzet­közi egészségügyi kiállítást rendez Pécsett, az orvostu­dományi egyetem aulájában ez év november 18—26. kö­zött. A kiállításon részt vesz­nek az európai szocialista országok bélyeggyűjtői is. Bemutatják az egészségügy fejlődésével, az orvostörté- nettel, a gyógyítással, a meg­előzéssel, a Vöröskereszt történetével és az egészség­üggyel kapcsolatos gyűjtemé­nyeket. Az eseményre a posta alkalmi levelező lapot ad ki, 60 fillér névértékű benyomással. A jelentkezési határidő: július hó 30. Cím: Dr. Buda József, Pécs, Or­vostudományi Egyetem. A kiállításra ifjúsági gyűjtők is jelentkezhetnek. A Magyar bélyegek mo­nográfiája 7. kötet kézirata is elkészült, mely tartalmaz­ni fogja 1965—75. között megjelent magyar bélyege­ket és azok változatait. A könyv a jövő. év végén jele­nik meg és előjegyezni még lehet a MABÉOSZ-nál. Nemzetközi kiállítások lesznek. 1978. augusztus 6— 13. Hódmezővásárhelyen 5 város kiállítása. Augusz­tusban Lupó ’78. nemzet­közi kiállítás a FISA véd­nökségével Las Palmasban. Szeptember 8—17. között Prága ’78. világkiállítás a FIP védnöksége alatt. Szep­tember 18—24. között Buda­pest, MABÉOSZ-székház, magyar—olasz carte-maxi­mum kiállítás. November 2— 5. NSZK—magyar államok közötti bélyegkiállítást ren­deznek Hamburgban. No­vember 16—26. között Med­filex ’78. Pécs, november­ben Ogyessza—Szeged vá­rosok közötti bélyegkiállítás a Szovjetunióban. Vas Tibor Zánkaf úttörőváros A Balaton északi partján Zánka és Balatonakali között találjuk az úttörők városát, a zánkai úttörőtábort, amely 1975. május 25-én nyitotta kapuját. A tábor 200 hek­tárnyi területen, a Csorsza patak völgyében fekszik, s odalátszanak a Tűhegy és a Balázstető dombjai. Évente 22 ezer úttörő táborozik itt, ahol élményekben gazdag program várja őket. A tá­bornak szépen kiépített strandja, kkiötője és saját vasútállomása is van. Nádházi Lajostól, a tábor igazgatójától tudtuk meg, hogy az idei nyár különösen gazdag programot tartal­maz. Az öt nyári üdülőtur­nus közül a július 27-én nyíló és a havannai VIT-tel egy időben megrendezendő nemzetközi tábor ígérkezik a legérdekesebbnek. Ebben a turnusban vesznek részt a külföldi országokból meghí­vott gyerekek is. Programjukban figyelem­mel kísérik a VIT napi ese­ményeit. S a havannai VIT befejezése után alkalmuk lesz találkozni a Kubában járt KISZ-esekkel. — Az egész év a VIT szel­lemében zajlik táborunkban — említi az igazgató. — Minden turnusban beszélge­tünk Kubáról, vetélkedőt rendezünk, ki tud többet Kuba történelméről, jelenle­gi helyzetéről, szerepéről. Az eddigi VIT-ek dalaiból, tán­caiból, játékaiból bemutatót is tartunk. — Kik jönnek a zánkai táborba? — A tanulásban és a kö­zösségi munkában egyaránt kiemelkedő pajtások számá­ra nyílik üdülési lehetőség táborunkban. A gyerekek nemcsak pihenni jönnek ide. Érdeklődési körüknek meg­felelően együttes szakfoglal­kozásokon vesznek részt — jegyzi meg a tábor vezető­HagyományainkhoZ híven az idén is megrendeztük az éneklő ifjúság kórusainak táborát, a XIV. nyári úttö­rőolimpiát, a sakkozók, hon­védelmi versenyzők, szolgá­latellátók táborát. Az iroda­lom területén kiemelkedő Kazinczy-jelvényes úttörők találkoztak Péchy Blanká­val, Deme Lászlóval (a Kincskereső főszerkesztőjé­vel), Lőrincze Lajossal, Trencsényi Lászlóval és más neves irodalmárokkal. Érdemes programjuk volt a bélyeggyűjtőknek, a nem­zetiségi, orosz, eszperantó nyelveket beszélők, a kis matematikusok, a természet­tudomány iránt érdeklődők és a képzőművészek táborá­nak. Ez utóbbiak számára lehetőség nyűt, hogy többek között Kiss István, Mikus Sándor, Vasas Károly mű­vészekkel találkozzanak. A tábor főtere közelében szabadtéri szoborkiállításon Vasas Károly, Kerényi Jenő, Makrisz Agamemnon szobrai keltik fel az érdeklődést a szép szobrok iránt. — A nyár folyamán me­lyik a legtöbb programot tartalmazó tábor? — A július 27. és augusz­tus 10. közötti időszakban hatféle táborunk lesz: a szü­lőföld expedícióban kiváló őrsök tábora; VIT-akció győzteseinek tábora, filmmű­vészeti tábor, béke és ba­rátság nemzetközi tábor, szolgálatellátó úttörők tá­bora és vándortáborozó — mondja Nádházi Lajos. — Nyújt-e a tábor az iskolai munkához valami segítséget? — Természetesen — jegy­zi meg az igazgató. — Sok hasznos tapasztalatot gyűjt­hetnek itt az úttörők az út­törőév feladataihoz. Itt ké­szülnek fel az iskolaév alat­ti közös munkára. A júniusi tanácstitkárok táborában minden úttörőcsapatból a csapattitkár jött el, megbe­szélték az „Együtt egymá­sért” mozgalomban elért eredményeket és további út­mutatásokat kaptak a jövő évi, nemzetközi gyermekév keretében megrendezendő „Mi világunk” című akció lebonyolításához. Beszélgeté­sek, viták, tanácskozások al­kalmával partnereknek te­kintjük az úttörőket. Növel­ve ezáltal önállóságukat és felelősségérzetüket. Komoly feladat vár a pe­dagógusainkra a táborozás alatt Többek között, hogy megismertessék az úttörők­kel a közösségi élet és mun­ka szépségét és hasznossá­gát Az itt eltöltendő kéthetes turnusokban jó és rossz idő­ben egyaránt találnak sok­rétű és érdekes elfoglaltsá­got a gyerkek Minden tur­nusban rendezünk sportbe­mutatókat, ügyességi és bá­torsági versenyeket. A na­gyobbak részére gyalogtúrá­kat tervezünk Tűhegyre, Balázstetőre és Zádorvárra, ahol éjszakára sátrat vernek, és kétnapos 12 kilométeres gyalogtúra után ismét visz- szajönnek Zánkána. A tá­borban együtt fürdenek, vi­torláznak, közösen tanulnak úszni és társadalmi munká­ban vesznek részt. Este a parton tábortüzeket gyújta­nak, énekelnek és kultúrmű­sort adnak. Elfogultság nélkül mond­hatjuk, hogy az itt eltöltött két hét minden úttörő szá­mára emlékezetes marad. Gyakran szövődnek komoly barátságok az egvütt tábo- rozók között. A gazdagon felszerelt könyvtár, úttörő­történeti múzeum, 500 sze­mélyes színházterem, 3000 fős stadion is hozzájárul, hogy a gyerekek megtanulja­nak hasznosan szórakozni, közösen játszani, énekelni és örülni. Kádár Erzsébet je. __ A szabad idő egyik leg­egészségesebb, egyre több embert vonzó lehetősége a horgászat. Megtestesül benne az ősi zsákmányszerzési vágy éppúgy, mint a vizek, a természet szeretete. Szív­dobogtató izgalmat jelent, aggodalmat a zsákmányért, az ember és állat párviada­lának feszült pillanatait — igazi sportélményt. Horgászat közben számta­lan eszközt, kelléket hasz­nálnak, horgokat, orsókat, zsinórokat, botokat, úszókat, ólmokat. Mind ősi kellékek ezek, a modem anyagok és a technika azonban számta­lan variációit hozta létre. A horgászmódszerek pedig igyekeznek a halak termé­szetes táplálkozási szokásait megfigyelve a halak útjába juttatni a megfelelő csalit. A módszerek közűi legismer­tebb a fenekező, az úszós, a pergető és a legyező horgá­szat. Sportszempontból a legye­ző horgászat, vagy „legye- zés” a horgászat legszebb és vitathatatlanul legklassziku­sabb módja. A hosszú, vé­kony élőkére szerelt, súlyta­lan műlegyet nagy önsúlyú, különleges legyezőzsinórral vetik a víz felszínére, és ott táncoltatva ingerli a horgász kapásra a vízbe hulló rova­rokra leselkedő ragadozó ha­lakat. Ezt a módszert világ­szerte elsősorban a piszt­ráng- és lazacfélék horgásza­tában alkalmazzák, de ná­lunk a fejes domolykó és a balin fogására is kitűnően alkalmas. Maga a legyező horgászat külön művészet. A nehéz műanyag zsinórra több rész­ből álló, egyre vékonyodó élőkére kötött műlegyet a gyakorlott legyező 20—40 méter távolságba is képes kivetni. A pisztrángozáshoz használt 2,40—2,70 méter hosszú, rugalmas bot és a speciális — a tárolóorsók­hoz hasonló — legyezőorsó segítségével lengeti a hor­gász a legyet maga előtt, il­letve a háta mögött. Jobb keze a botot mozgatja, a bal ezzel egyidejűleg lefejti a zsinórt az orsóról. Minden lengetéssel újabb centiméte­rekkel növeli így a zsinór hosszát. Amikor már megfe­lelő hosszú zsinórt lefejtett az orsóról, a műlegyet a kí­vánt helyen a vízbe ejti. A legyezést egyébként sport­pályán vagy füves réten szokták gyakorolni, a mű­légy helyett apró textilda­rabkákat kötve fel. Legye- zéskor döntő fontosságú a felszerelés összhangja, a horgászcikkgyárak ezért megadják, hogy az egyes botokhoz milyen legyező­zsinór használatos. Pergetéskor vagy legyezés- kor a horgász könnyű oldal­zsákból, botból és doboznyi műlégyből álló felszerelésé­vel több kilométeres gyalog­túrát tehet a természet adta legszebb vízpartokon, a jó jó levegőn, csendes magány­ban. Igazi sporthorgász szá­mára nincs is nagyobb öröm, mint amikor a do­molykó vagy a pisztráng szemmel látható rablásának a helyére vetheti a műlegyet és ügyességét időnként si­ker koronázza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom