Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
1978. július 23- vasárnap o A VIT-pályázat anyagából kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. Festmények, fotók, bútorok, iparművészeti tárgyak, szőnyegek, ruhák szerepelnek a kiállításon — fiatal művészek alkotásaiból. Képünkön: Benkő Imre fotói: Szakmunkástanulók (Hauer Lajos felvétele — KS) Üveggyári jelentés z első munkahelyem VolC Azt mondták, menjek a gépterembe. — Hogy ki mondta? Olyan negyven körüli, enyhén kopaszodó, valami főnök lehetett, öt azóta sem láttam. Későbbi munkatársaim szerint, ő a munkaügyis... Szóval lementem. Egy ideig nézelődtem. Ügy egy-két óra hosszat. Végre megszólítottak. — Keresel valakit? — kérdezte egy magas barna köpenyes. Mint később megtudtam ; művezetőm. Elmondtam mi ügyben járok errefelé. Nagyon megörült, azonnal megmutatta, mit kell csinálnom. Ha jól emlékszem, először egy seprűt nyomott a -kezembe, majd elmondta hol és mit kell sepernem. Azután bemutatott a szakiknak, akik majd velem mosatják le gépeiket. — De én szakmunkás vagyok — tiltakoztam... — Az jó — morogta. — Közben figyelje, hogyan dolgoznak az idősebbék. Figyeltem... Először egy hétig, majd kettőig, egy hónapig. De nem nagyon törődtek velem. Néha rámszóltak, ha a gép nem volt tiszta. Hát én így soha sem tanulom meg a szakmát — gondoltam —, azután negyvennapi seprés után tovább- álltam. És most hiába kérdezed, kedves Minimagazin-olvasó, hogy az előbbi történet minden részletében igaz-e? Magam is úgy hallottam, s bár a történetnek további részei is vannak, most mégsem az újabb fordulatokon van a hangsúly. Sokkal inkább néhány tanulságon, amelyek akkor jutottak eszembe, amikor az Orosházi Üveggyár üzemi KISZ-bizottsága által is ismert jelentést lapozgattam az ifjúsági törvény végrehajtásának gyári tapasztalatairól. Mert ugye fiatal barátunk először vállalt munkát életében, és mivel nem akart tolakodó lenni, hát mindig kivárta, hogy elmondják mi a feladata, hogy megkeressék néhányan, mondjuk a KISZ-szervezet vezetői közül. Magatartásáról biztos ráismertek egy-két körülöttetek élő fiatal ismerősötökre. Persze az is lehet: néhány KISZ-vezetőség semmivel sem fordít nagyobb figyelmet az újonnan üzemükhöz érkező fiatalokra, mint az előbbi vállalat alapszervezete. Megnyugtatásul közlöm — mert úgy hiszem, az orosháziaknak ezek után kételyeik támadhatnak —, az üveggyári KISZ-esek módszereit nem negatív példaként akarom beállítani. Hiszen a pályaválasztási munkában, a szakemberek képzésében a gyárnak, a KlSZ-bizottság- nak Jók a kapcsolatai, és együttműködnek a vonzás- körzet 2Ű általános Iskolájával, a középfokú és felsőfokú intézményekkel. Az utánpótlás biztosításának legfontosabb forrásai ezek a személyes kapcsolatok, a szimpátia a gyári munka után már jó, ha itt kialakul. Örök nyitott kérdés. Milyen legyen a kapcsolat az újonnan érkezőkkel, a kezdő szakmunkásokkal? Orosházán a KlSZ-alapszerveze- tek az üzemrészek vezetőivel együtt egy évig kiemelt figyelemmel kísérik ezeknek a fiataloknak a munkáját, beilleszkedésüket a közösségbe. A gyárnál tanuló szakmunkások közül 1977- ben 75, 1978-ban 96 százalék vállalt helyben munkát. Akik jól ismerik a szakmunkástanulók és az üzemek nem mindig ideális viszonyát, azok tudják csak igazán értékelni az előbbi számokat. S ahogy tovább olvastam a jelentést, rájöttem a titok nyitjára. Mi az, amiért maradnak a fiatalok? A gondoskodást vettem ki legfőbb vonzóerőnek a sorok közül, Vagyis, a megértést, a segítőkészséget. Mert az újonnan érkezők nemcsak véleményük egyszerű tudomásul vételét várják, s ez az, ami segíthet, ami után úgy érzik, számítanak rájuk. Megint csak a gyár módszereivel hozakodom elő. Néhány sort idézve a jelentésből: „A személyzeti és oktatási főosztály a KISZ képviselőjével együtt felkeres minden ösztöndíjast, érdeklődnek tanulmányaik felől, magatartásukról, gondjaikról. Az elmúlt évben 47 szakmunkás, 9 középfokú és 19 felsőfokú végzettségű (9 ösztöndíjas, 10 pályázat útján) fiatal érkezett hozzánk. Ebben az évben öt ösztöndíjas érkezését várjuk. Az „újonc” fiatal mellé minden esetben patronálót állítunk. A patronáló személyéről közösen döntünk a munkahelyi vezetőkkel. Ezeknek a mérnök, technikus, szakmunkás fiataloknak a 90 százaléka a gyárban maradt az elmúlt két évben. A patronálás rendszerét jónak tartjuk, melyet továbbfejlesztünk...” lég hosszan, oldalakon keresztül sorolhat- I nám a jelentés másutt is megszívlelendő tapasztalatait, de úgy hiszem, egy tanulság már így is mindannyiunk számára világos. Azt várjuk társainktól, vezetőinktől, hogy ne feledkezzenek meg rólunk. Vagyis, hogy ne feledkezzenek meg egymásról. Mert az elején emlegetett fiatal barátunk két év óta harmadik munkahelyét koptatja. Persze az is lehet, hogy erről csak ő tehet... Kepenyes János Mit csinálsz szombaton este? 3 A szombat a valami IS egy tinédzser szemében: SÍ ez az a nap, amikor bát- $ ran bevághatja tanköny- IX vét a sarokba, félreért- JX hetetlen megjegyzéseket g téve a matematikatanárja ra. A dolgozó ifjú vagy w leány szemében nemkülönben ünnepnap ez, hiszen bízvást tekinthet a holnap reggelre, ami- "T kőris édesded álmából 3 nem riasztja fel vad óra- 3 csörgés. A vasárnap dél- I 3 előtt a félálom ringató & ölében telik, fűszerezve Ül a konyha felől áradó, IX anyuka-főzte vasárnapi Ä «héd illatával. De hagyjuk a békésen csordogáló vasárnapot, hiszen vizsgálódásunk tárgya most a szombat, mely — bár a vakáció minden napja ünnep, még nyáron is sajátos varázserővel bír. Ez ugyanis a tánc, a társasági élet napja. Nincs olyan tizen-, vagy huszonéves, aki szombat estéjét szívesen töltené a televízió előtt. Bár sokan — baráti kör, vagy igényeiknek megfelelő szórakozóhely híján — mégis erre kényszerülnek. Mert tévedés az, hogy a fiatalok igénytelenek. Ha beérik, csak jobb híján érik be egy szellőzetlen, szűk disco-te- remmel, ahol a beszélgetés csupán a némák módszerével lehetséges, a táncot pedig senki nem ússza meg bokánrúgás, vagy oldalba- könyöklés nélkül. De nézzük a gyákorlatot ! A PROGRAM: ZÁRTKÖRŰ Mezőkovácsháza, Aranykacsa étterem. Normális szombat estéken itt háromtagú beategyüttes szórakoztatja a fiatalokat. Jelenleg csak kint lézenghetnek és vethetnek vágyódó tekinteteket a bentiekre. Mit tehetnek hát a mezőkovácsházi fiatalok? Hazamehetnek tévét nézni, vagy ha szerencsés autótulajdonosok, elindulhatnak a környékbeli falvakba. Például elmehetnek a magyarbánhegyesi étterembe. Vagyis csak az eszpresszóba, hiszen az étteremben jelenleg itt is zártkörű rendezvény van. A presszó apró, füstös helyisége zsúfolt, a gépzene a zajtól alig hallható. Az ülőhelyért közelharcot kell folytatni. De megéri-e? Hiszen nemhogy táncra, de mozgásra sincs hely. Nem beszélve a társaságról, amelynek széles skáláján megfér a csókolódzó párocska, s a dülöngélő, borostás arcú öreg ember. Aki jó érzésű, nem sokáig tudja elviselni ezt a nem éppen hangulatteremtő környezetet. Sőt a további keresgéléstől is elmegy a kedve, s inkább hazaindul aludni, vagy — ha eltökélt szándéka a szórakozás — gépkocsival elmehet a megye valamelyik nagyobb városába, vagy éppen más megyébe. Például Hódmezővásárhelyre, a Dél- Alföld-szerte ismert Cola- bárba. A TÁNC AZ EST FÉNYPONTJA Ez a hely azonban nem ajánlatos vékony pénztárcájúaknak. Bár bejutni még tömött pénztárcával sem könnyű. A kéttagú zenekar különlegesen jó zenét játszik. Ez a fő vonzóerő, amely nemcsak a fiatalokat, hanem az idősebb párokat is a parkettre csalja. S mi más a szombat este fénypontja, mint a tánc? A hely már itt is kinőtte funkcióját, mégis szívesen tolongunk a jó zenére, akármennyibe kerül is. Biztos vagyok! abban, hogy nem kongana üresen megyénk „fővárosában” sem ehhez hasonló szórakozóhely. AZ ÉRDEKELTEK VÉLEMÉNYE — Szombaton a MÁV Művelődési Házban voltunk — mondja Soczó Klára 19 éves adminisztrátor. — Idejárunk táncolni — folytatja barátnője, Rotár Klári. — Sajnos, zsúfolt a helyiség és már időnként mi is öregnek érezzük magunkat a törzs- közönséghez képest. — Elkelne Békéscsabán egy színovanalas, táncos szórakozóhely — hangzik a két lány egybehangzó véleménye. Hasonó álláspontra helyezkedett villámbeszélgetésünk során Garai László és Horváth Elvira, a szombathelyi Tanárképző Főiskola hallgatói. — Szanazugban voltunk a hét végén — mondja a békéscsabai fiú. — Keveset vagyok itthon, de emlékszem, már egy-két évvel ezelőtt is problémát jelentett Békéscsabán a szórakozás. A mi korosztályunknak, különösen az igényesebbnek alig van lehetőségük. A 14—15 éveseknek jut a discó, az idősebbeknek a magyar nó- tás éttermek. A többieknek marad a tévé, vagy egy szűk körű társaság. Öz, a disco birodalmában Ugye, emlékeznek még a kis Dorothy kalandjára a mesék birodalmában? Nos, hosszú-hosszú pihenő után, úgy tűnik, a kis Dorothy megunta a tétlenséget, s fogta magát s elindult egy új birodalom, a disco földjére. Mert állítólag mostanában minden jobb kislány csakis erre jár. Ráadásul a hajdani mesekönyv hősnőjének útját a filmművészet nem kisebb nagysága, mint Sidney Lumet, A domb alkotója egyengeti, s olyan énekesek, színészek közreműködésével, mint Diana Ross, Lena Horne, és Michael Jackson háromszáz táncos, statiszta oldalán. Az Universal befektetése; 20 millió dollár. Csak az a bizonyos sárgaösvény, — amely 40 kilométer hosszú — néhány százezerbe kerül... Nos, a mese mesebeli ösz- szegekkél való felélesztése — nem a nosztalgia-hullám terméke csak. Egyenes következménye annak a mind nyilvánvalóbb felismerésnek, hogy a zene manapság olyan nagyhatalom, amely a film iránt meg-megtorpanó érdeklődést is képes felszítani. Csak az elmúlt évben az amerikai lemezipar kerek hárommilliárd dolláros tiszta bevételt vágott zsebre, fél- milliárddal többet, mint a film. Régen tudja ezt már Robert Stigwood, aki a Szupersztár, Az Oh, Calcutta, és főleg a Tommy adaptációinak bevételén érezhette, milyen hálás is a közönség minden zenés produkcióért. Most, legújabb filmje, a Bee Gees együttes muzsikájára született. A szombat esti láz — lényegében a disco muzsika első jelentkezése a filmművészetben. A szombat esti láz muzsikájából eddig nem kevesebb, mint hatmillió példányt adtak el — és ez önmagában 50 milliós nyereséget biztosított. A film négy slágere listavezető az amerikai popműsorokban, s akkor még nem is említettük azokat a kislemezeket, amelyek ugyancsak a film melódiáit népszerűsítik világszerte. A film meséje végtelenül egyszerű, alig-alig különbözik a West Side Story motívumától: itt is, ott is lődörgő, magányos fiatalok, akik keresik a helyüket az életben. Stigwood filmjében a boldogságot a hétvégi disco jelenti, ahol a muzsika mindent feledtet. John Travolta, a film sztárja egyik nyilatkozatában nem is tagadta, ez a muzsika afféle LSD, amelynek hatása ugyanaz, de kevésbé veszélyes és főleg sokkal olcsóbb. Hollywood úgy látszik, most csakugyan rávetette magát a fiatal közönségre, Travolta, a sztár mert hihetetlen mennyiségben, hihetetlen összegekért egyre-másra készülnek a divatos muzsikának alárendelt alkotások, mintha más téma már nem is lenne a világon. Stigwood javában forgatja Olivia Newton-Jones és a pillanatok alatt világsztárrá cseperedett John Travolta főszereplésével Grease című produkcióját. Még az idén ugyancsak az ő finanszírozásával befejezik a legnagyobb Beatles-film felvételeit. A Bors őrmester és a magányos szívek klubja 23 Beatles-slá- gert szólaltat meg, a Bee Gees tolmácsolásában. Ugyancsak a Beatlesek állnak a középpontjában az I wanna Hold Your Hand című filmnek, amely 1964-es amerikai turnéjuk eseményeit eleveníti fel. A Paramount az ötvenes évek nálunk kevésbé ismert rock énekese, Alan Freed életét dolgozza fel musical- nak, Jerry Lee Lewis, Chuk Berry közreműködésével. Donna Summer a sztárja egy másik zenés filmjüknek, amely Thak God,ít’ s Friday címmel készül. Az United Artists A Hair változata mellett, amelyet Milos Forman rendez, leforgatta Az utolsó keringő című produkciót is, amely a The Band együttes feloszlása előtti utolsó koncertjét örökíti meg. A rendező itt is világnagyság, Martin Scorsese. Az már csak a felsorolás teljesebbé tételét szolgálja, ha megemlítjük az új Popeye filmet, s Janis Joplin, Louis Armstrong, Nat King Cole, vagy éppen Buddy Holly élettörténetének adaptációját... S mindez nem évtizedek — egyetlen esztendő terve. Ezekután már csak egy kérdés marad: ennyi énekes, táncos, mosolygó sztár és ragyogó díszlet között — mi marad a ma Amerikájából? Vagy éppen ez a jó?! Nemlaha György Marad. Kérdés, hogy mennyire egészséges ez? Hiszen a társaságkeresés, pár- választás életkorában levők számára igen meghatározó egy szombat este sikere, vagy kudarca. Nem beszélve a — talán egy életre kialakuló — szórakozási igényszintről. Gubucz Katalin Fesföbrigád A munkahelyükön találkoztam velük. Békéscsabán, a Bartók Béla út most épülő tízemeletes lakásaiban. A lakásokat festették. Most itt a megyeszékhelyen, legtöbbször azonban Gyulán dolgoznak. Elmondásuk szerint a törökzugi lakások szinte mindegyikét ők festették, mázolták. Valamennyien a Munkácsy Mihály ifjúsági Szocialista Brigád tagjai. Tizenketten vannak és mégsem dühös emberek. Persze azért olykor, ha nem biztosítják számukra a folyamatos munka feltételeit, az átlagosnál türelmetlenebbek ... — Ilyenkor azután kétszeresen is rajtunk csattan az ostor. Azt várják tőlünk, hogy a lemaradást, ha van ilyen, pótoljuk. Ezt többnyire meg is tesszük. Igyekszünk. De ha a munkaterület nem alkalmas a folyamatos festésre, mázolásra, pénztől esünk el. Teljesítménybérben dolgozunk. Az átadás előtti hajrákat meg egyébként is elkerülhetnénk, mert az mindig valamilyen mulasztás következménye — magyarázza Papp Ferenc brigádvezető. S mert a brigádvezető szavaira többen is egyetértőén bólogatnak, sőt néhányan példát is tudnak mondani, látszik, beszélgetéseikben nem egyszer volt erről szó. Erről és sok minden másról, mert a vitákban igyekszenek egymást meggyőzni. Ilyenkor — igaz sokszor — hallgatólagosan, közel azonos álláspontot alakítanak ki. így azután a közöttük dolgozók csak ritkán és akkor is rövid időre helyezkedhetnek szembe a közösség akaratával. Furcsa talán, de náluk kialakult egy mechanizmus olyan hallgatólagos „kódexféle”, amelyet ők a vállalattól kapott lehetőség alapján önrendelkezési jognak neveznek. Az újonnan érkezőt próbaidőre helyezik a brigádhoz. Ha fiatalról van szó, beosztják egy idősebb szakmunkás mellé. Azután figyelik, tanácsokkal látják el. Maradni azonban csak az maradhat, akinek a munkájával elégedettek. S, hogy ezzel a módszerrel mennyire felelnek meg a gyakorlati követelményeknek? Legutóbb Gyulán, a törökzugi lakások műszaki ellenőre, Szmola Imre elismerő bejegyzést írt a brigád naplójába, mert úgy ítélte meg a munkájukat, érdemes az elismerő sorokra. t A brigádnak három tagja: Czirle Tivadar, Lipták László, Mike Ferenc ért el eddig Kiváló Dolgozó címet. Papp Ferenc brigádvezető pedig ebben az évben kormánykitüntetettként a Munka Érdemrend bronz! fokozatát kapta. Ó a brigád legidősebb tagja, de tekintélyét nemcsak évei számának köszönheti. A 22 éves múltra visszatekintő brigád egy éve ifjúsági szocialista brigád. Az átlagéletkor 30 év alatt van. Eredményes munkájáért a Munkácsi Mihály festő brigád — 1978-ban kapott kitüntetései alapján — a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Kiváló Brigádja, a KISZ Központi Bizottság Jubileumi Oklevelének tulajdonosa. (—nyes)
