Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-20 / 169. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1978. JÚLIUS 20., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXXUI. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ünnepélyesen fogadták az újbűzát Az ausztrál parlamenti küldöttség az Ikarusban A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó ausztrál parlamenti küldöttség — élén Kevin Newman liberális párti képviselővel, országos fejlesztési miniszterrel — szerdán az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárba látogatott. Délben Ketényi István, az Országos Tervhivatal államtitkára fogadta a Kevin Newman vezette küldöttséget. NDK úttörő- és ifjúsági zenekar Gyulán Szerdán, a budai malomban ünnepélyes külsőségek között fogadták az újbúza első, a Pest megyei gazdaságokból érkező szállítmányát. Tóth József, a budapesti Rá- kosmezeje Tsz elnöke és Kakucsi Gabriella, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet elnöke adta át az első gabonát. Az első szállítmányt Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vette át, megköszönve a termelők fáradozását. Rámutatott : az újbúzáért nemcsak a szövetkezetiek tettek sokat, hanem az ipar is támogatta — gépekkel, vegyszerekkel, stb — a mezőgazdasági nagyüzemeket. Hangoztatta: Magyar- országon több ország nagy teljesítményű gépei dolgoznak jelenleg is a földeken. A gépek különösen jó szolgálatot tesznek az idén, amikor is rendkívül nehéz körülmények között lehet csak dolgozni az eső áztatta földeken. Andrejkovics József, a budai malom vezetője utasítást adott a búza átvételére; a szállítmányt a malom garatéba ömlesztették. A vendégek ezután megtekintették a rekonstrukcióval korszerűsített budai malom modem gépeit, szárító- és tisztítóberendezéseit. Lénárth Lajos, a Gabonatröszt vezérigazgatója beszámolt a gabonaipar felkészüléséről: ezekben a napokban 2 ezer helyen veszik át a búzát a termelőktől. Az ünnepségen részt vett Szlameniczky István. az MSZMP KB osztályvezető- helyettese és Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes. Jubileumi ünnepség Csillebércen Csillebérc az úttörőmozgalom, a nevelés és a barátság, a közösségi élet és az ismeretgazdagítás olyan harmonikus táborhelye, ahová eljutni kitüntetés, életre szóló élmény — mondotta beszédében Molnámé Kozma Erzsébet, az úttörőszövetség titkára, a tábor fennállásának 30. évfordulója alkalmából szerdán rendezett ünnepségen. r Az évfordulót a tábor 1300 lakója, körtük kiváló úttörők és pályázatot nyert gyerekek közösen ünnepelték. A kisdiákok találkoztak, s elbeszélgettek a négy hónap alatt felépült Csillebérc egykori építőivel, köztük a Révay és a Ságvári brigád tagjaival. Dolgoznak a rendsodrók Orosháza határában, a Dózsa Termelőszövetkezet földjein. A jó idő meggyorsítja a szálas takarmány száradását Fotó: Veress Erzsi névjegyzék is érzékelteti ezt, hiszen az Orosházi Üveggyártól a Mezőhegyesi Állami Gazdaságig összesen tizennyolc vállalat és szövetkezet ítélte úgy, hogy érdemes kiállítani Szegeden. S hogy mit kínál a fogyasztóknak a 18 Békés megyei kiállító? Elég nehéz erre válaszolni, hiszen a skála széles. Ki-ki megítélheti ha tudja: az endrődi, meg a Körösvidéki Cipész Szövetkezet, a Békéscsabai Kötöttárugyár, a szikvízipari vállalat, de a Plastolus szövetkezet is vitrineket rendez be Szegeden, amelyekben ott lesznek ismert és most bemutatásra szánt termékeik. S még nem is említettük a csabai MEZŐGÉP Vállalatot, amely pedig a szabadtéren kiállítók között a legnagyobbak közé tartozik. Mozgalmas nap lesz a szegedi vásár holnapi megnyitója. Délelőtt Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter köszönti majd a kiállítókat és a látogatókat. Aztán alighogy megnyílnak a vásár kapui, a termékeiket kiállító vállalatok és szövetkezetek képviselőit díjkiosztóra invitálja a vásárigazgatóság a Tisza Szállóba. Érdemes is lesz odamenniük, hiszen akkor hirdetnek eredményt a kiállítók meg a termékversenybe benevezettek között. S hogy lesz-e a Békés megyei kiállítók között olyan, akit a pódiumra szólítanak? Bizony, nem lehet megmondani. Nem tudni hát, hogy az egykori gyulai cukrászmesternek akadnak-e követői Békésben ma is. Tény azonban, hogy a legutóbbi években rendezett szegedi vásárokon mindig voltak ilyenek, s erre alapozva talán mégsem lesz merész jóslat leírni: most sem mennek haza üres kézzel a Szegedre érkezett Békés megyei vállalatok, ipari és mező- gazdasági szövetkezetek közül a legjobbak. B. N. Tegnap, július 19-én érkezett Gyulára a wünschen- dorfi úttörő- és ifjúsági zenekar, az Erkel Művelődési Központ Erkel vegyes kórusa meghívására. Ma Gyula nevezetességeivel ismerkednek, majd délután a Várfürdőben tartják próbájukat. Itt, a munka fáradalmait a hűs vízben pihenhetik ki. Este a Várfürdő parkjában discon vesznek részt. A ,21-ét ugyancsak fürdőzéssel, napozással töltik, majd másnap, 22-én délután Elekre utaznak, ahol a kultúrházban baráti találkozón ismerkednek a község lakosságával. Július 23-án, vasárnap, az Erkel vegyes kórus tagjai családi körben látják vendégül a kis zenekart, akik este a vár előtt megrendezendő koncertjükön mutatkoznak be Gyula város közönségének. Hétfőn egynapos kirándulásra indulnak a zenekar tagjai a Hortobágyra. Itrt- tartózkodásuk utolsó két napját ismét a Várfürdőben töltik, majd 27-én búcsúznak el vendéglátóiktól. Az NDK- zenekar a gyulai Erkel-kó- rus tavaszi látogatását viszonozza ezzel az útjával. Holnap nyit a szegei» ipari vásár Több mint száz esztendeje, hogy az akkor először rendezett szegedi vásáron kitüntették Reinhardt József gyulai cukrászmestert, mert árui kiváló minőségűnek, a tekintetes zsűri, valamint a látogatók tetszését elnyerőnek bizonyultak. Azóta bizony sok víz lefolyt a szőke Tiszán. A szegedi vásár azonban semmit sem veszített népszerűségéből, rangja pedig egyfolytában emelkedik. Ma már bízvást elmondható: a Dél-Alföld ipari, kereskedelmi centrumává szélesedett a minden részében megújho- dott kiállítás. Meggyőződhetnek erről a vásárba látogatók július 21-től 30-ig a Marx téri vásárvárosban, ahova 233 magyar, 94 jugoszláv és több finn vállalat is elhozza termékei legjavát, hogy felajánlja eladásra. Jó választásnak bizonyult tehát a szegedi ipari vásár igazgatóságának döntése, amikor néhány évvel ezelőtt ezt a mottót fogalmazta meg a vásár központi gondolatának: az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozója, ennek jegyében terebélyesedik alkalomról alkalomra a nagy ipari seregszemle. Mint korábban annyiszor, ez évben sem hiányoznak a szegedi vásárról a Békés megyei kiállítók. Akár egy hevenyészett Tizennyolc Békés megyei kiállító A kosárfonók: „Megy ez, csak bele kell jönni” Fotó: Gál Edit Népművészeti nap a napközis táborban A békéscsabai napközis táborban az elmúlt évben rendeztek először népművészeti napot. A sikerre való tekintettel határoztak úgy, hogy az idén ezt a kezdeményezést továbbfejlesztik, s erre tegnap került sor. A gyerekek reggel népi muzsikára ébredtek, majd Sándor Ferenc táborvezető megnyitotta az idei első nép- művészeti napot, bemutatva mindazokat, akik azért keresték fel a tábort, hogy átadják tudományukat. Kilenc órakor Kemény Henrik bábművész, a népművészet mestere köszöntötte a kisgyerekeket, majd a régi vásári bevonulás felidézésével megkezdődött az igazi népművészeti munka. A vakáció idejét itt töltő 430 gyerek szabadon választhatott, hogy melyik csoport munkájában vesz részt. Volt, aki Udvardi Anikó vezetésével az anyagmegmunkálást, a fazekasságot választotta, többen Vágó Ferenc népi iparművész tudományát, a fafaragást próbálták ellesni, mások Kovács Mártonné vezetésével a hímzést választották. Hanó Pálné a bábkészítés népi hagyományait elevenítétte fel a gyerekeknek. A békési kosárfonó csabai üzmegységének egyik brigádja is ellátogatott a népművészkedő pajtások közé, hogy beavassa őket a kosárfonás titkaiba. Egy-egy csoportban 50—60 gyerek is dolgozott, sőt volt aki többféle mesterséget is kipróbált. Tizenegy órától ismét Kemény Henrik szórakoztatta a gyerekeket, majd ebéd után a békési banda tagjai népi hangszereket mutattak be. A népművészeti nap záróakkordjaként a Balassi néptáncegyüttes egyik fiatalja népi játékokból és néptáncból adott ízelítőt a pajtásoknak, s akiknek kedvük kerekedett rá, még ők is táncra- perdülhettek. Az idén még egy ehhez hasonló rendezvény lesz a táborban. Jövőre pedig tervezik egy népművészeti hét «megszervezését, kibővítve az idén bemutatott mestersége- ■ két — szövéssel és gyékénye- zéssel. N. Ä. A műszakpótlék bevezetésének tapasztalatai az Orosházi Üveggyárban Több mint egy év telt a Minisztertanács 15/1977. (V. 22.) számú rendelete óta, amely az elmúlt év július 1-ével az ipar és a szolgáltatás egyes területein kötelezővé tette a műszakpótlék bevezetését. Nem véletlen tehát, hogy az Orosházi Üveggyár MSZMP üzemi végrehajtó bizottsága a helyi szakszervezeti bizottsággal együtt a műszakpótlék hatásáról, a munkaerő-gazdálkodásról, valamint a keresetek alakulásáról tanács- kozott tegnap, szerdán. A nagy jelentőségű intézkedés 2000 munkást, a gyár fizikai dolgozóinak 70 százalékát érintette. A béremelésekkel együtt egy-egy munkás keresete 25 százalékkal nőtt. Az egységes műszakpótlék bevezetését követően azonban nem változott a fizetése annak a 250 dolgozónak, akik már korábban egyes munkaterületeken, 1972 óta műszakpótlékot kaptak. A műszakpótlékot követően csökkent a munkaerő- mozgás, a ki- ás belépések száma. Néhány munkaterületen azonban a műszakpótlék sem hozott számottevő változást. Így elsősorban az üvegosztályozó munkakörökben és az anyagmozgatásban. A gondok egyik forrása, hogy az üvegosztályozók túlnyomó többsége nő, s közülük egyre kevesebben vállalják a három műszakot. Ezért a gyárban a három műszakos helyekre folyamatosan férfiakat tanítanak be. További megoldást jelent a gépesítés, az automatizálás. Az üvegosztályozóban 12 millió forintért dobozoló sort állítottak üzembe. Az anyagmozgatásnál 40 munkással van kevesebb, mint amennyire szükség lenne. Itt Is folyamatban van az anyagi erőhöz mért gépesítés. A közelmúltban pneumatikus nyersanyagszállító berendezést. vagonba járó targoncát, autódarut állítottak üzembe. Az egy évvel korábbi viszonyokhoz képest változást jelent, hogy az üzemből eltávozó munkások indokai között — gyári felmérés — a fizetésekre való panasz az első helyről a harmadikra került. A kilépés leggyakoribb indokai a távolabbi községekből történő bejárás és egészségügyi panaszok. A 2670 fizikai munkást foglalkoztató Orosházi Üveggyár 1200 dolgozója az úgynevezett bejáró. A _ műszakpótlék tehát jelentősen növelte a két-három műszakban dolgozók keresetét, s ezekre a munkaterületekre megkönnyítette a munkaerő felvételét. Néhány helyen azonban ezt követően is fennmaradtak a munkaerőgondok. Az Orosházi Üveggyárban ezen automatizálással és gépesítéssel segítenek. (kepenyes)
