Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. jours 18., KEDD Ara: 80 fillér XXm ÉVFOLYAM, 167. SZÁM Vasárnap is arattak Az Ózdi Kohászati Üzemekben 2,3 milliárd forintos költ­séggel korszerűsítették az acélgyártást. A beruházás legfon­tosabb létesítményei az új oxigéngyár és az elektrosztatikus porleválasztók. A képen: az oxigéngyár, mely óránként tízezer köbméter oxigént termel az acélmű számára (MTI-fotó, Manek Attila felvétele — KS) Szeptemberben kezdődik a tanítás az Államigazgatási Főiskolán Végre az időjárás is ke­gyeibe fogadta az aratóikat. Ezt kihasználva, vasárnap néhány gazdaság kivételévé! mindenütt arattak. A beta­karításra váró terület mint­egy 6—7 százalékán, 9000 hektáron vágták le a ke­nyérgabonát vasárnap. Így a hétfői aratást is figyelembe véve, eddig a megyében a búza 25 százalékát takarítot­ták be. A búza nedvességtartalma 25—30 százalékról 20—24 szá­zalékra csökkent. Az aratás­nak sok helyen a szárítóké- pesség szab határt. Kondoro­son és Okányban ezért nem arathattak vasárnap. A kom­bájnokat alaposan próbára teszi a dőlt, nedves gabona, a mély talaj, így gyakoribb a meghibásodás, az aratásból kieső idő. Egyelőre azonban megfelelő mennyiségű alkat­rész áll a gazdaságok rendel­kezésére. Amint az idő en­gedi, egyre több helyen tér­nek át az aratásban a nyúj­tott műszakra. Tegnap hat mezőgazdasági üzem vezetőjétől kértünk in­formációt a betakarításról, az első tapasztalatokról : a körösi Állami GAZDASÁGBAN vasárnap hat kombájnnal kezdték él a búza aratását. Egy lánc­talppal ellátott kombájn a táblák vízzel borított terüle­tein dolgozott. A hat arató­cséplő az első napon 22 va­gon kenyérgabonát csépelt 46 hektárról. A búza nedvesség- tartalma igen magas, 22—27 százalék. A repcét tíz kom­bájn vágta. A hét első nap­jain megkezdik a járulékos munkákat, a szalmabetakarí­tást, tarlóhántást. A SZEGHALMI SÁRRÉT TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN az elmúlt héten több esetben kísérletet tettek az aratásra. Volt olyan nap, amikor kétszer is abba kel­lett hagyni a munkát az eső miatt. Vasárnap már jobb időben, reggeltől estig 21 kombájn vágta a repcét. A búza betakarítása ezen a na­pon szünetelt A kombájnok 26 vagon repcét csépeltek ki, s ezzel befejeződött a repce aratása. Búzából 2400 hektárnyi vár betakarításra. A kenyérgabo­nát eddig 270 hektáron arat­ták le. A vízzel borított te­rületek aratását itt is a lánctalpas kombájnokra bíz­zák. A gépek műszaki álla­pota jó, de így is több törés és szakadás volt már. Ütem­terv szerint haladnak a szal­malehúzással, a tarlóhántás­sal és a műtrágyázással. Ezen a héten megkezdik a talaj mélylazítását is. Az aratási időszak alatt nagy figyelmet fordítanak a kombájnosok kiszolgálására. A kombájnosok frissítőt, fe­ketekávét is kapnak. A SZARVASI TÁNCSICS TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN vasárnap 28 hektáron vágták le a búzát, amelyet a szomszédos Dózsa Terme­lőszövetkezettel közösen üze­meltetett szárítóba vittek. Az aratás után 3-4 napot kell várni, amíg a szalma beta­karítható lesz. A kombájnosok a vasárna­pi aratásért 40 százalékkal magasabb bért kapnak. A Táncsics Termelőszövetkezet­ben kedd reggeltől nyújtott műszakban dolgoznak. Reg­gel 7-től este 10 óráig. AZ OKÄNYI HALADÄS TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN vasárnap nem arattak. A hét végén ugyanis meghi­básodott az egyik szárítójuk. A búza nedvességtartalma egyébként itt magasabb, mint a megye más területein, még mindig 28 százalék. A tsz vezetőitől kapott tájékoztatás szerint a kenyérgabonát ed­dig nem egy esetben kétszer kellett szárítani. A dőlt, gyo- mosodó kenyérgabona miatt gyakori a meghibásodás. Ha­mar tönkremennek a meg- hajtószíjak, a szíjtárcsák, önindítók, hidraulikus szi­vattyúk. A SARKADI LENIN TER­MELŐSZÖVETKEZETBEN 15 kombájn 23 vagon ke­nyérgabonát csépelt ki va­sárnap. Az aratásban és az ehhez kapcsolódó munkála­tokban a szállítójárművek vezetőivel, dolgozóival, a szalmabetakarítást végzőkkel együtt 85-en vettek részt. Az aratás ütemét fékezi a reggeli nyirkosság és estén­ként a korai harmat A 2900 hektár búzából ed­dig 350 hektárnyit vágtak le. Az aratást a belvizes és mélyebben fekvő területeken két lánctalpas kombájn se­gíti. A kombájnok meghibá­sodása itt is gyakoribb a ta­valyinál. A mély talaj pró­bára teszi a hidraulika nyo­mócsöveit, amelyekre a várt­nál többre lesz szükség. (Folytatás az 5. oldalon) Fesztiváldíszbe öltözött hétfőre a Kígyó utca—Váci utca—Vörösmarty térig hú­zódó környéke. A budapes­ti VIT-utca „hivatalos” megnyitó ünnepsége előtt már megnyíltak a klubok, a hangszórók a VIT-ek da­laival köszöntötték a járó­kelőket a KISZ budapesti és V. kerületi bizottsága által összeállított egyhetes prog­ram a kora délutáni órák­ban kezdődött meg. GÖDÖLLŐ Ifjúságunk VIT-küldöttei hétfőn Gödöllőre utaztak. Az agrártudományi egyete­men három napot át előadá­sokon, csoportos foglalkozá­sokon, sok-sok dalt, táncot és sportprogramot tartalmazó rendezvényeken készülnek fel küldetésük teljesítésére. A hétfői megnyitón jelen volt Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője. Elutazott a VIT-re a DÍVSZ delegációja Ernesto Ottone Fernandez nyilatkozata A világ haladó ifjúságá­nak 100 millió tagot számlá­ló tömegszervezete, a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetség delegációja hétfőn a kora reggeli órákban el­utazott Budapestről Havan­nába. Az Emesto Ottone Fernandez elnök és Barabás Miklós főtitkár vezette dele­gáció tíz nappal a fesztivál­nyitány előtt bekapcsolódik a nagyszabású előkészítő munka utolsó szakaszába. Ernesto Ottone Femandez elutazása előtt nyilatkozott Győri Margitnak, az MTI munkatársának. — A fesztiválok mindig is korunk legégetőbb kérdései­re keresték a választ. A (Folytatás a 2. oldalon) Hazautazott a szovjet íróküldöttség Vasárnap elutazott Buda­pestről a Georgij Markov, a Szovjet írószövetség első titkára vezette szovjet író­küldöttség, amely a magyar —szovjet írószövetségi tit­kársági ülésen vett részt. A tanácskozáson tájékoz­tatták egymást a szövetsé­geikben folyó munkáról, a két ország irodalmának helyzetéről, beszámoltak nemzetközi tevékenységük­ről, s megbeszélték együtt­működésük továbbfejleszté­sének lehetőségeit. A szov­jet íródelegációt itt-tartóz- kodása során fogadta Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Pozsgay Imre kulturális mi­niszter. A küldöttség vezető­jét, Georgij Markovot fo­gadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A szovjet íróvendégeket a Keleti pályaudvaron a Ma­gyar írószövetség vezetői búcsúztatták. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára köszön­tötte a megjelenteket. Bara­bás János, a KISZ KB tit­kára a XI. VIT célját, a jú­lius 28-án megkezdődő, béke- és barátságtalálkozó prog­ramját vázolta. Szólt a Világifjúsági és Diáktalálko­zón váró teendőkről, kötele­zettségeikről. Ezután Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője a párt XI. kongresszusán ho­zott határozatok végrehajtá­sának eddigi eredményeiről, s az elkövetkező időszak fel­adatairól tájékoztatta a fia­talokat. Kovács László, az MSZMP KB alosztályveze­tője a nemzetközi helyzet fő jellemzőit, azokat a világpo­litikai folyamatokat vázolta, amelyek közepette az ame­rikai kontinens első szocia­lista országában találkozik a világ haladó ifjúsága. Befejeződtek a felvételi vizsgák az Államigazgatási Főiskolán. Az ország új fel­sőoktatási intézményében a hároméves nappali tagoza­ton 150-en, a négy-négy éves esti és levelező tagoza­ton 100-an, illetve 200-an kezdik meg tanulmányaikat szeptemberben. Az új főiskola céljáról, feladatairól a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalában Gordon Juditnak, az MTI munkatársának elmondták: — A tanácsi szervezetben dolgozók képzésénél és to­vábbképzésénél semmiféle­képpen nem hagyhattuk fi­gyelmen kívül, hogy a helyi közigazgatási egységek a ko­rábbinál magasabb színvo­nalú munkát igényelnek. A végrehajtott decentralizáció­val szélesedett a helyi ha­táskörök skálája, nőtt az önállóság, és nagyobb lett a felelősség is. Mindez a ta­nácsi dolgozóktól a döntések előkészítésében és meghoza­talában megalapozottabb szaktudást követel. A Ta­nácsakadémia betöltötte fel­adatát, de az itt végzettek — mintegy hétezren — az elmúlt években már csak úgy tudták magukat a meg­kívánt és szükséges szakmai színvonalon „tartani”, ha továbbképzésben vettek részt. Ezért volt szükséges a Tanácsakadémia felsőbb osztályba „léptetése”, az Ál­lamigazgatási Főiskola lét­rehozása. A főiskola képzési célját abban jelöltük meg, hogy tervszerű oktató-nevelő munkával, a hallgatók esz­mei-politikai és szakmai fel­készítésével, közéleti tevé­kenységre nevelésével mar­xista—leninista világnézetű, szocialista erkölcsű, munká­jukat hivatásnak tekintő igazgatási szakembereket képezzen. — A főiskolán nyolc tan­szék működik: tanulmányo­kat lehet folytatni a „mar­xizmus—leninizmus”, az „ál­lamjogi”, az „államigazgatá­si”, a „jogi”, a „pénzügyi és A július 21-től 30-ig tartó szegedi ipari vásáron a Bé­kés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat egy kétszintes lakóházat mutat be, ame­lyet saját gyártmányú B—29- es tégla, födémbéléstest és gazdasági” valamint a „szer­vezési és vezetési ismeretek” tanszéken, továbbá az ide­gen nyelvi (orosz, angol vagy német) lektorátuson, és a testnevelési tanszéken. Az előadások és a csoportos foglalkozások aránya általá­ban 30—70 százalék, ami a tantárgyak jellegétől és a képzés céljától függően egyes tanszékeken termé­szetesen változó. A tanul­mányok befejezését tanúsító végbizonyítvány és a meg­védett szakdolgozat eredmé­nyeként a hallgatók állam­vizsgát tesznek, s ennek alapján „igazgatásszervező” főiskolai oklevelet kapnak. Ez olyan államigazgatási ál­lások betöltésére is jogosít, ahol eddig jogi végzettséget írtak elő. A Tanácsi Hivatalban a továbbiakban elmondták, hogy a főiskola nappali ta­gozatára azok az érettségi­zettek jelentkezhetnek, akik még nem töltötték be 35. életévüket és legalább egy évet már dolgoztak tanács­nál vagy más államigazgatá­si szervnél. Az esti és leve­lező tagozatra való jelentke­zés feltétele ugyanaz, mint a nappalinál, korhatár azon­ban nincs. A tanulmányok megkezdéséhez mindhárom tagozaton az alkalmazó ál­lamigazgatási szerv vezető­jének javaslata is szükséges. Nyitott a főiskola kapuja azok előtt is, akik 1971 után végezték el a Tanácsakadé­miát. ők hét különbözeti vizsga sikeres letétele után szerezhetik meg a főiskolai oklevelet. A mostani jelentkezések azt bizonyítják, hogy nagy az érdeklődés az új felsőok­tatási intézmény iránt; a nappali és az esti tagozatra több mint kétszeres, a leve­lezőre négyszeres túljelent­kezés volt. A lezajlott felvé­teliken magasak voltak a követelmények; a három ta­gozatra pályázott 1293 ál­lamigazgatási dolgozó közül 450-en kezdik meg tanulmá­nyaikat a Ménesi úti főisko­lán. színes cserép felhasználásá­val épített. A vásáron kiál­lítja a különböző áj falazó­anyagot és cserepet, amely meggyorsítja a családi há­zak építését. Láthatja majd a közönség a tröszthöz tar­tozó vállalatok termékeit is. A sarkadi Lenin Termelőszövetkezetben megkezdték a szalma betakarítását. Képünkön: munkában a kazalrakók Fotó: Veress Erzsi Megnyílt Budapesten a VIT-utca Új falazianyagot és cserepet mutalnak be a szegedi ipari vásáron

Next

/
Oldalképek
Tartalom