Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

1978. július 16., vasárnap o igijdiikfiW Fekete szénarendek a ladányi réteken Aratják a búzát a Magyar—Vietnami Barátság Tsz-ben GAZ-kocsival, motorkerékpárral, növényvédő repülővel próbáinak tájékozódni a nagy kiterjedésű sáros határról a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz vezetői. Olyan látvány terül eléjük, hogy a gazda egyik szeme sír, a másik nevet. Ladányi viszonylatban minden eddi­git felülmúló termést ígérnek a gabonafélék, csakhogy a legjobb táblákon földön fekszenek a kalászok. A 700 hektár repcemagból eddig több mint ötszáz hek­tárt betakarítottak. A táblák szélén hiába állnak azonban sorba a nagy teljesítményű talajművelő gépek, eddig mindössze 50 hektáron sike­rült felszántani a tarlót, az alaposan átázott talajon el­ülnek a traktorok. Megkez­dődött az őszi búza aratása is. A táblák szélén ugrásra készen állnak az erőgépek, hogy ha elakadnak a kom­bájnok, vontatáshoz kéznél legyen a segítség. — Ez még csak amolyan aratási kóstoló — magyaráz­za Papp Károly elnök. —Az igazi betakarításra a jövő héten kerül sor. Mi még bi­zakodunk, mert nagy sze­rencse a szerencsétlenségben, hogy nem érett a búza, nem pereg. Mi, ladányi emberek a sárréti sziken megszoktuk a nehéz aratást. Évek óta sáros talajon vágjuk a ga­bonát, szárítani kell a ter­ményt, küszködünk a járulé­kos munkákkal. Fájdalmunk most azért nagyobb a szo­kásosnál, mert az ország más területein, a legjobb termőtalajokon is hasonló gondokkal küzdenek. A Magyar—Vietnami Ba­rátsági Tsz-ben 3800 hektár búza vár aratásra. 29 gabo­nakombájn és hat lánctalpas rizskombájn áll rendelkezés­re. A dűlt gabonában lassan haladhatnak ugyan a gépek, de ilyen nagy erővel naponta jelentős területről kerül biz­tos fedél alá a termény. Ezért ,a ladányiak, ha a szükség úgy kívánja, kölcsön adják a még nagyobb baj­ban levő testvérszövetkeze­teknek a lánctalpas kom­bájnokat. — Már most számítani kell arra — folytatja Papp elvtárs a tájékoztatást —, hogy a nyári betakarítás költségei növekednek sőt ké­sőbbi kihatások is várhatók. Az össze-vissza kuszáit ga­bonatáblákon rendkívüli oda­figyeléssel, nagy idegmunká­val szedi össze a drága éle­tet a kombájnos, a veszteség így is jelentős lesz. Ezen kí­vül a sáros talajt alaposan összetaposták a nehéz gé­pek, a talajszerkezet káro­sul, az őszi szántást, vetést több munkafordítással vé­gezhetjük majd. — Nagy fájdalmunk az is, hogy a lucerna és legelő rendkívül dús termését nem tudjuk veszteségmentesen betakarítani. Eddig 70 vagon jó minőségű lucemaszénát és 110 vagon fűszénát sikerült tárolni, de 40 vagon fűszéna renden feketedett meg. Ez minimálisan 600 ezer forint kár, ráadásul a fekete szénát le kell hordanunk a gyepről, mert a második növedéket is szeretnénk betakarítani. A szoros munkabérgazdálkodás is gondot okoz, hisz a rend­kívüli helyzet miatt, ha a munkabérszintet túllépjük, az jövedelemnövekmény- adót von maga után. Már pe­dig erre úgy gondolom nem­csak nálunk, de másutt is számítani kell. Jó lenne, ha erre idejében odafigyelné­nek az illetékes szervek. A. R. Szőnyegek Közel-Keletre Hangya Imréné. a Békés- szentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet fő­könyvelője legutóbb arról tá­jékoztatott bennünket, hogy most folynak a tárgyalások azokról a 22 milliméter vas" tagságú szőnyegekről, ame­lyeket itt készítenek a Ganz-MÁVAG által gyártott és a Közel-keleti országokba szállítandó luxusvonatokba. A kéziszövőműhelyben Házi Györgyné hozzáfog egy keleti­mintás perzsaszőnyeg elkészítéséhez. Az itt dolgozó szövőnők átlagosan 8000 csomót kötnek meg naponta A szövetkezet termékeinek 90 százalékát belföldön; a Népművészeti Vállalat, a RÖLTEX üzleteiben és a Szivárvány Áruházban érté­kesítik. Perzsából 4500, to­rontáliból 11 ezer négyzetmé­ter készül évente. Ezenkívül mintegy 900 ezer négyzetmé­ter sátoralapanyagot szőnek automata gépeken. A csillag- hegyi Lenfonó- és Szőnyeg­ipari Vállalat kooperációjá­ban előállított termékek ér­téke eléri a 31 millió forin­tot. A békésszentandrási szö­vetkezet vezetői egyébként erre az esztendőre- összesen 52 millió forint termelési ér­téket irányoztak elő. Az elő­zetes felmérések alapján megállapítható, hogy a szö­vetkezet dolgozói a féléves tervüket 5—6 százalékkal túl­teljesítették. \ készáruraktárban a főként tőkés országokba kerülő szőrmeszőnyeget naftalinnal szórják be. Egy 2X3 méteres nagyságúi szőnyeg értéke mintegy 5000 forint Fotó: Martin Gábor \ Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában az idén háromszázezer méter gravi­tációs betoncsövet, valamint huszonnyolcezer méter feszített nyomócsövet gyártanak. Termé­keik zömét a fővárosi vezeték felújítására, a metró építésére, és a Pécs—Mohács ivóvíz­távvezetékhez készítik. A képen: készülnek a nyomócsövek (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) twwvwwwvwwvwwwwwwwwwwww^wwwwwvwvw wwvwwvwwwwvwwwv^ Egy délelőtt a békési téglagyárban Az első földrengés a Békés megyei Tégla- és Cserépipa­ri Vállalat békési gyárában érte Samu Gábor égetőt. Éj­szakai műszakban volt és éppen az irodaépületnél tar­tózkodott. Érezte, hogy meg­mozdul a föld, és úgy látta, mintha a gyárkémény és a kemence billegni kezdene. A rengés ismétlődött, de már gyengébb volt. Nem tör­tént különösebb baj. Amikor azonban folytatta a munkát, akkor látta, hogy a kemence falán a vakolat itt-ott meg­repedezett. A reggeli műszakkezdéskor csak egy dolgozó hiányzott. A többiek mind megérkeztek a gyárba. Pedig otthon va­lamennyien nehéz perceket éltek át és telve voltak a családjuk iránti aggódással. Lovas kocsikon egymás után érkeznek a megrende­lők a gyárba. Többen csak kevesebb tégláért, hogy a földrengés okozta hibákat ki­javíthassák. ök Dobi Ildikó ügyintézőnek F jelzésű utal­ványt mutatnak fel, ami so­ronkívüliséget jelent, — Eddig mindenkinek ju­tott, bár nincs sok tégla. Ahogy a kemencéből kikerül, majdnem mindjárt viszik — tájékoztat Dobi Ildikó. Domonkos Miklós gyárve­zető elmondja, hogy naponta -25- ezer kisméretű tégla (ami a kéményjavításhoz is kell) készül. Ebből átlagosan 15— 16 ezret kapnak a károsultak, 9 ezret pedig a más (üteme­zett) megrendelők. Van a te­lepen mintegy 40 ezer II. osztályú tégla is. Akinek megfelel, abból vásárolhat. Máskor naponta egy va­gon (8—9 ezer) téglát elszál­lítottak a gyárból az ország más vidékére, most egyelőre minden tégla Békésen ma­rad. Nyers tégla — bár a sok eső miatt károk keletkeztek — jócskán van, az égetés fo­lyamatos. Lehetne ugyan 5 ezer téglával többet is készí­teni, de kevés a kemencebe­rakó és a kihordó. Ilyen ne­héz munkát ma már nem so­kan vállalnak. Ebből pedig az égetőknek is veszteségük származik, mert — bár három műszak­ban és ugyanannyit dolgoz­nak, mintha tele lenne a ke­mence — kisebb a teljesít­ményük, ami miatt a bérük is alacsonyabb. Samu Gábor a szabad idejében néha be­áll a kemenceberakók va°y.a kihordók sorába, hogy gyor­sabban haladjon az égetés. Különösen a földrengés óta. Mert emberség is van a vi­lágon. .. Nem indokolatlanul érdemelte ki az Építőipar Kiváló Dolgozója címet. A túlóra szükségességét mások is belátják. Annyi erő azonban már nincs, hogy most rendet teremtsenek a gyárban. Diákok kellenének. Legalább néhány napra, hogy felszedjék a csillékről lehul­lott nyers téglát, amelyekből itt-ott kupacok képződnek. A szabadban tárolt és az eső­től, viljartól megtépázott nyerstégla-kazlakat is meg kellene igazgatni, hogy a to­vábbi károktól megóvják azokat. Különben a rend meg is könnyítené a dolgozók munkáját. Hárman — Samu Gáborné, Mucsi Pétemé és Balázs Fe- rencné — nyerstégla-rakók. A csilléken érkező nyers téglát rakják le szárításra. Azt mondják, ez hagyomá­nyos női .munka. De tessék csak számolni ! Egy nap 6 ezer 4 és fél kilós nyers tég­lát emelnek fel és visznek néhány méterre... Az első — hajnali — föld­rengésre Mucsi Pétemé így emlékszik vissza: — Álmunkból riadtunk fel. Csak a négyéves kislányomat kellett ébreszteni, a három nagyobb gyerek talpon volt. Kirohantunk a házból, amelynek megrepedezett a fala és megrongálódott a kéménye. — Mennyi a kár? — Szolgálati lakásban la­kunk a gyárban, s gondolom, hogy a vállalat rendbe ho­zatja a házat. Hasonló megpróbáltatáson esett át Samu Gáborné és Balázs' Ferencné is. De a reg­geli munkakezdéskor már a helyükön voltak. Azóta min­dennap dolgoznak. S ajánlják másoknak isi csak néhány napra jöjjenek ide, ha nincs étvágyuk, vagy fogyókúrázni akarnak. Amo- lett keksz nélkül is elérhetik a céljukat. Tréfálkoznak, másképp ta­lán el sem lehetne bírni ezt a nehéz munkát. Pásztor Béla Jól gazdálkodnak yarbánhegyesen A magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz növényter­mesztése főleg búzára sza­kosodott, így érthető, hogy a rossz időjárási körülmé­nyek a tsz-ben fokozott gondot okoznak. A késő érés és a sok csapadék végül is oda vezetett, hogy a várt 60 mázsás hektáronkénti átlag­termés helyett csak 52—53 mázsát adnak a földek. Igaz ez is több az idei évre ter­vezett 50 mázsás átlagnál, de azért fáj a tagság szíve az elveszett gabonáért. Hogy a veszteség minél kisebb legyen, 15 jól felké­szített gép várta a pillanatot, amikor megkezdheti a búza aratását. Ez a napokban jött el és alig két nap alatt 7300 tonnányit szállítottak a tá­rolóba. Mivel a búza víztar­talma magas, a szárítók éj­jel-nappal dolgoznak, hogy hosszabb tárolásra is al­kalmassá tegyék a magot. Nehezíti az aratást az is,. hogy a dőlt gabona felázott, mély talajjal párosult. Küsz­ködnek tehát az emberek és a gépek, de azért megbir­kóznak a nehézségekkel. Kedvezőbb a helyzet a szövetkezet legfőbb állat­tenyésztési ágazatában, a szarvasmarha-tenyésztés­ben. Az 1967-ben megkezdett program egészen a legutób­bi időkig csak közepes ered­ményei járt, a magyar tarka állomány bár tbc- és bru­cellózismentes volt, nem tudta biztosítani a megfele­lő tejhozamot. Ezért elhatá­rozták, hogy Holstein-frizzel váltják fel az állományt és ennek az eredménye már érződött is az idei évben. Az eddig eltelt időben a tavalyi év hasonló időszakához ké­pest 40 százalékkal nőtt a tejtermelés és elérték a 3500 literes átlagot. Ez különösen akkor figyele'mre méltó, ha hozzátesszük, hogy az állo­mány jó része még mindig magyar tarkából áll. A si­ker fontos tényezője Ma- gyarbánhegyesen az is, hogy .változtattak a takarmányo­zási rendszeren. Az eddigi zárt istállóstartás helyett most egy frissen telepitett legelőre viszik az állatokat és ennek jótékony hatása hamar megmutatkozott. Mivel a szarvasmarhatar­tás egyre jövedelmezőbb, a bővítésre is gondolt a ter­melőszövetkezet. Rövidesen hozzákezdenek egy 100 fé­rőhelyes növendékistálló építéséhez, melyben kor­szerű körülmények között tarthatják majd a szarvasmarhákat. L. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom