Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-16 / 166. szám
1978. július 16., vasárnap o igijdiikfiW Fekete szénarendek a ladányi réteken Aratják a búzát a Magyar—Vietnami Barátság Tsz-ben GAZ-kocsival, motorkerékpárral, növényvédő repülővel próbáinak tájékozódni a nagy kiterjedésű sáros határról a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz vezetői. Olyan látvány terül eléjük, hogy a gazda egyik szeme sír, a másik nevet. Ladányi viszonylatban minden eddigit felülmúló termést ígérnek a gabonafélék, csakhogy a legjobb táblákon földön fekszenek a kalászok. A 700 hektár repcemagból eddig több mint ötszáz hektárt betakarítottak. A táblák szélén hiába állnak azonban sorba a nagy teljesítményű talajművelő gépek, eddig mindössze 50 hektáron sikerült felszántani a tarlót, az alaposan átázott talajon elülnek a traktorok. Megkezdődött az őszi búza aratása is. A táblák szélén ugrásra készen állnak az erőgépek, hogy ha elakadnak a kombájnok, vontatáshoz kéznél legyen a segítség. — Ez még csak amolyan aratási kóstoló — magyarázza Papp Károly elnök. —Az igazi betakarításra a jövő héten kerül sor. Mi még bizakodunk, mert nagy szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem érett a búza, nem pereg. Mi, ladányi emberek a sárréti sziken megszoktuk a nehéz aratást. Évek óta sáros talajon vágjuk a gabonát, szárítani kell a terményt, küszködünk a járulékos munkákkal. Fájdalmunk most azért nagyobb a szokásosnál, mert az ország más területein, a legjobb termőtalajokon is hasonló gondokkal küzdenek. A Magyar—Vietnami Barátsági Tsz-ben 3800 hektár búza vár aratásra. 29 gabonakombájn és hat lánctalpas rizskombájn áll rendelkezésre. A dűlt gabonában lassan haladhatnak ugyan a gépek, de ilyen nagy erővel naponta jelentős területről kerül biztos fedél alá a termény. Ezért ,a ladányiak, ha a szükség úgy kívánja, kölcsön adják a még nagyobb bajban levő testvérszövetkezeteknek a lánctalpas kombájnokat. — Már most számítani kell arra — folytatja Papp elvtárs a tájékoztatást —, hogy a nyári betakarítás költségei növekednek sőt későbbi kihatások is várhatók. Az össze-vissza kuszáit gabonatáblákon rendkívüli odafigyeléssel, nagy idegmunkával szedi össze a drága életet a kombájnos, a veszteség így is jelentős lesz. Ezen kívül a sáros talajt alaposan összetaposták a nehéz gépek, a talajszerkezet károsul, az őszi szántást, vetést több munkafordítással végezhetjük majd. — Nagy fájdalmunk az is, hogy a lucerna és legelő rendkívül dús termését nem tudjuk veszteségmentesen betakarítani. Eddig 70 vagon jó minőségű lucemaszénát és 110 vagon fűszénát sikerült tárolni, de 40 vagon fűszéna renden feketedett meg. Ez minimálisan 600 ezer forint kár, ráadásul a fekete szénát le kell hordanunk a gyepről, mert a második növedéket is szeretnénk betakarítani. A szoros munkabérgazdálkodás is gondot okoz, hisz a rendkívüli helyzet miatt, ha a munkabérszintet túllépjük, az jövedelemnövekmény- adót von maga után. Már pedig erre úgy gondolom nemcsak nálunk, de másutt is számítani kell. Jó lenne, ha erre idejében odafigyelnének az illetékes szervek. A. R. Szőnyegek Közel-Keletre Hangya Imréné. a Békés- szentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet főkönyvelője legutóbb arról tájékoztatott bennünket, hogy most folynak a tárgyalások azokról a 22 milliméter vas" tagságú szőnyegekről, amelyeket itt készítenek a Ganz-MÁVAG által gyártott és a Közel-keleti országokba szállítandó luxusvonatokba. A kéziszövőműhelyben Házi Györgyné hozzáfog egy keletimintás perzsaszőnyeg elkészítéséhez. Az itt dolgozó szövőnők átlagosan 8000 csomót kötnek meg naponta A szövetkezet termékeinek 90 százalékát belföldön; a Népművészeti Vállalat, a RÖLTEX üzleteiben és a Szivárvány Áruházban értékesítik. Perzsából 4500, torontáliból 11 ezer négyzetméter készül évente. Ezenkívül mintegy 900 ezer négyzetméter sátoralapanyagot szőnek automata gépeken. A csillag- hegyi Lenfonó- és Szőnyegipari Vállalat kooperációjában előállított termékek értéke eléri a 31 millió forintot. A békésszentandrási szövetkezet vezetői egyébként erre az esztendőre- összesen 52 millió forint termelési értéket irányoztak elő. Az előzetes felmérések alapján megállapítható, hogy a szövetkezet dolgozói a féléves tervüket 5—6 százalékkal túlteljesítették. \ készáruraktárban a főként tőkés országokba kerülő szőrmeszőnyeget naftalinnal szórják be. Egy 2X3 méteres nagyságúi szőnyeg értéke mintegy 5000 forint Fotó: Martin Gábor \ Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában az idén háromszázezer méter gravitációs betoncsövet, valamint huszonnyolcezer méter feszített nyomócsövet gyártanak. Termékeik zömét a fővárosi vezeték felújítására, a metró építésére, és a Pécs—Mohács ivóvíztávvezetékhez készítik. A képen: készülnek a nyomócsövek (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) twwvwwwvwwvwwwwwwwwwwww^wwwwwvwvw wwvwwvwwwwvwwwv^ Egy délelőtt a békési téglagyárban Az első földrengés a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békési gyárában érte Samu Gábor égetőt. Éjszakai műszakban volt és éppen az irodaépületnél tartózkodott. Érezte, hogy megmozdul a föld, és úgy látta, mintha a gyárkémény és a kemence billegni kezdene. A rengés ismétlődött, de már gyengébb volt. Nem történt különösebb baj. Amikor azonban folytatta a munkát, akkor látta, hogy a kemence falán a vakolat itt-ott megrepedezett. A reggeli műszakkezdéskor csak egy dolgozó hiányzott. A többiek mind megérkeztek a gyárba. Pedig otthon valamennyien nehéz perceket éltek át és telve voltak a családjuk iránti aggódással. Lovas kocsikon egymás után érkeznek a megrendelők a gyárba. Többen csak kevesebb tégláért, hogy a földrengés okozta hibákat kijavíthassák. ök Dobi Ildikó ügyintézőnek F jelzésű utalványt mutatnak fel, ami soronkívüliséget jelent, — Eddig mindenkinek jutott, bár nincs sok tégla. Ahogy a kemencéből kikerül, majdnem mindjárt viszik — tájékoztat Dobi Ildikó. Domonkos Miklós gyárvezető elmondja, hogy naponta -25- ezer kisméretű tégla (ami a kéményjavításhoz is kell) készül. Ebből átlagosan 15— 16 ezret kapnak a károsultak, 9 ezret pedig a más (ütemezett) megrendelők. Van a telepen mintegy 40 ezer II. osztályú tégla is. Akinek megfelel, abból vásárolhat. Máskor naponta egy vagon (8—9 ezer) téglát elszállítottak a gyárból az ország más vidékére, most egyelőre minden tégla Békésen marad. Nyers tégla — bár a sok eső miatt károk keletkeztek — jócskán van, az égetés folyamatos. Lehetne ugyan 5 ezer téglával többet is készíteni, de kevés a kemenceberakó és a kihordó. Ilyen nehéz munkát ma már nem sokan vállalnak. Ebből pedig az égetőknek is veszteségük származik, mert — bár három műszakban és ugyanannyit dolgoznak, mintha tele lenne a kemence — kisebb a teljesítményük, ami miatt a bérük is alacsonyabb. Samu Gábor a szabad idejében néha beáll a kemenceberakók va°y.a kihordók sorába, hogy gyorsabban haladjon az égetés. Különösen a földrengés óta. Mert emberség is van a világon. .. Nem indokolatlanul érdemelte ki az Építőipar Kiváló Dolgozója címet. A túlóra szükségességét mások is belátják. Annyi erő azonban már nincs, hogy most rendet teremtsenek a gyárban. Diákok kellenének. Legalább néhány napra, hogy felszedjék a csillékről lehullott nyers téglát, amelyekből itt-ott kupacok képződnek. A szabadban tárolt és az esőtől, viljartól megtépázott nyerstégla-kazlakat is meg kellene igazgatni, hogy a további károktól megóvják azokat. Különben a rend meg is könnyítené a dolgozók munkáját. Hárman — Samu Gáborné, Mucsi Pétemé és Balázs Fe- rencné — nyerstégla-rakók. A csilléken érkező nyers téglát rakják le szárításra. Azt mondják, ez hagyományos női .munka. De tessék csak számolni ! Egy nap 6 ezer 4 és fél kilós nyers téglát emelnek fel és visznek néhány méterre... Az első — hajnali — földrengésre Mucsi Pétemé így emlékszik vissza: — Álmunkból riadtunk fel. Csak a négyéves kislányomat kellett ébreszteni, a három nagyobb gyerek talpon volt. Kirohantunk a házból, amelynek megrepedezett a fala és megrongálódott a kéménye. — Mennyi a kár? — Szolgálati lakásban lakunk a gyárban, s gondolom, hogy a vállalat rendbe hozatja a házat. Hasonló megpróbáltatáson esett át Samu Gáborné és Balázs' Ferencné is. De a reggeli munkakezdéskor már a helyükön voltak. Azóta mindennap dolgoznak. S ajánlják másoknak isi csak néhány napra jöjjenek ide, ha nincs étvágyuk, vagy fogyókúrázni akarnak. Amo- lett keksz nélkül is elérhetik a céljukat. Tréfálkoznak, másképp talán el sem lehetne bírni ezt a nehéz munkát. Pásztor Béla Jól gazdálkodnak yarbánhegyesen A magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz növénytermesztése főleg búzára szakosodott, így érthető, hogy a rossz időjárási körülmények a tsz-ben fokozott gondot okoznak. A késő érés és a sok csapadék végül is oda vezetett, hogy a várt 60 mázsás hektáronkénti átlagtermés helyett csak 52—53 mázsát adnak a földek. Igaz ez is több az idei évre tervezett 50 mázsás átlagnál, de azért fáj a tagság szíve az elveszett gabonáért. Hogy a veszteség minél kisebb legyen, 15 jól felkészített gép várta a pillanatot, amikor megkezdheti a búza aratását. Ez a napokban jött el és alig két nap alatt 7300 tonnányit szállítottak a tárolóba. Mivel a búza víztartalma magas, a szárítók éjjel-nappal dolgoznak, hogy hosszabb tárolásra is alkalmassá tegyék a magot. Nehezíti az aratást az is,. hogy a dőlt gabona felázott, mély talajjal párosult. Küszködnek tehát az emberek és a gépek, de azért megbirkóznak a nehézségekkel. Kedvezőbb a helyzet a szövetkezet legfőbb állattenyésztési ágazatában, a szarvasmarha-tenyésztésben. Az 1967-ben megkezdett program egészen a legutóbbi időkig csak közepes eredményei járt, a magyar tarka állomány bár tbc- és brucellózismentes volt, nem tudta biztosítani a megfelelő tejhozamot. Ezért elhatározták, hogy Holstein-frizzel váltják fel az állományt és ennek az eredménye már érződött is az idei évben. Az eddig eltelt időben a tavalyi év hasonló időszakához képest 40 százalékkal nőtt a tejtermelés és elérték a 3500 literes átlagot. Ez különösen akkor figyele'mre méltó, ha hozzátesszük, hogy az állomány jó része még mindig magyar tarkából áll. A siker fontos tényezője Ma- gyarbánhegyesen az is, hogy .változtattak a takarmányozási rendszeren. Az eddigi zárt istállóstartás helyett most egy frissen telepitett legelőre viszik az állatokat és ennek jótékony hatása hamar megmutatkozott. Mivel a szarvasmarhatartás egyre jövedelmezőbb, a bővítésre is gondolt a termelőszövetkezet. Rövidesen hozzákezdenek egy 100 férőhelyes növendékistálló építéséhez, melyben korszerű körülmények között tarthatják majd a szarvasmarhákat. L. L.
