Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

1978. július 16., vasárnap o i\C1 Debreceni siker a IV. orosházi beatfesztiválon Képünkön a megyénket képviselő Dzsuvox együttes Fotó: Veress Erzsi Július 14-én, pénteken es­te 7 órakor a IV. orosházi beatfesztivál együtteseinek részvételeivel színes jam session-ra, együttzenélésre került sor. A műsorban föl­lépett Dinnyés József pol- beat énekes is. Versenyről lévén szó, a háromnapos ta­lálkozó legizgalmasabb ese­ményét szombaton délelőtt 10 órai kezdettel az orosházi művelődési központ színház­termében rendezték meg. A neves szakmai zsűri előtt (a zsűri elnöke Gonda János, a Bartók Béla Zeneművészeti szakiskola dzsessztanszaká- nak vezetője, Komjáthy György, a Magyar Rádió szerkesztője, Deák Tamás, a Magyar Rádió szerkesztője és Berki Tamás, a Népműve­lési Intézet munkatársa) Kelet-Magyarország 11 ama­tőr dzsessz-, rock- és beat- együttese vonult fel. A versenyben az együtte­sek három számot mutathat­tak be, s az egész mezőnyre jellemző volt, hogy többsé­gükben saját szerzeményei­ket szólaltatták meg. A dél­utáni eredményhirdetésen a zsűri elnöke, Gonda János adta át az okleveleket, s a különböző zenei fellépéseket és zenei táboron való rész­vételt jelentő díjakat. Bár a színvonal a korábbi évekhez képest csökkent, s tovább erősödött a zene túlgépesíté- se, aminek következtében a hangerő, a dallam, a zenei produkció rovására ment, de ezen a találkozón is hallhat­tunk néhány jó zenei össze­állítást, bravúros szólót. A legjobbnak járó vándor­serleget a zsűri a debreceni Lux együttesnek ítélte oda, akik emellett a győri orszá­gos beatfesztiválon való részvételre és a budai Ifjúsági parkban egy koncertre is le­hetőséget kaptak. A nyíregy­házi Pókháló dzsessz-rock együttes a nyíregyházi zenei táborba utazhat, augusztus közepén a kecskeméti Mo­zaik együttes Győrben lép­het fel, s ugyancsak részt vehet a győri fesztiválon az orosházi Dzsuvox együttes is. A különösen fúvósokra építő, jó zenei anyagot bemutató egri Pótkerék együttes mind­három lehetőséget kihasznál­hatja: fellépnek Győrben, az Ifjúsági parkban, s szakmai továbblépésükhöz majd se­gítséged ad a nyíregyházi tábor is. A miskolci MB dzsesszcombo együttes Mis­kolcról szintén győri fellépé­sű lehetőséget kapott. A sze­gedi Egzit együttes pedig augusztusban Nyíregyházán táborozhat. B. S. E. Miska mack6 a PUlSTOUIS-tél? JEGYZET Őrség! Ha valaki idegen manap­ság eljön hozzánk, a gyulai Várszínház előadásaira, ak­kor a téglavárban és környé­kén zajló látványosságok egyik szembetűnő sajátossá­gaként észlelheti, hogy ná­lunk a művészek és a kö­zönség találkozásának' új út­jait keresik: az előadások megkezdése előtt és a szüne­tekben is a közreműködő szí­nészek elvegyülnek a nézők között. Mindenki láthatja, hogy a jelmezekbe öltözött művész is éppen olyan em­ber, mint bárki más, hiszen a borharapóban ő is éppen úgy issza a feketekávéját vagy egyéb szíverősítőit, mint a „köznép” fiai Évek óta szóvá tesszük a színház „demokratizálódásá­nak” ezt a furcsa fajtáját, féltve az előadások hangula­tát, a Thália templomában nézőktől és művészektől egy­aránt elvárható kölcsönös tiszteletet. Mert, hogy az ilyen apróságnak tűnő dol­gok is befolyásolhatják az előadást, arra legjobb példa a legutóbbi bemutató előtt lezajlott kínos közjáték. A római légió egyenruhá­jába bújtatott statiszták most is ott virgonckodtak a közönség között, bizonygatva friss életerejüket. Csöppet sem stílusos viselkedésüknek meg is lett a következménye, hisz amikor mint az őrség marcona tagjai masíroztak a színpadra, akkor se csitult a nézőtéri morajlás. így tör­tént, hogy a légió élén mene­telő — s később kitűnő ala­kítást nyújtó művész ledör- rent a padsorok közé: CSÖND!!! Megértük ezt is, nem dől­tek össze a téglafalak (kibír­tak azok nagyobb megráz­kódtatást is). De hogy a színpadon és nézőtéren el­uralkodó fegyelmezetlenség merre visz, azt ez a példa is sejteti. (Andódy) A moszkvai olimpia szer­vező bizottsága a HUNG- EXPO-val szerződést kö­tött,- amelyben megbízást adott az 1980. évi olimpiai játék hivatalos emblémája és talizmánja, a Miska mac­kó használati jogának, licen- cének magyarországi for­galmazására. Az oimpiai embléma és talizmán ugyan­is Magyarországon is be­jelentett védjegy, amit az üzemek, a szövetkezetek és kisiparosok csak akkor használhatnak termékeik díszítésére, ha a HUNGEX- PO reklámügynökségének közreműködésével megkap­ják a moszkvai olimpiai szervező bizottság engedé­lyét, ezeket a védjegyeket csak a meghatározott áru­jegyzékben felsorolt termé­keken szabad feltüntetni, olyan cikkeken, amelyek nincsenek ellentétben az olimpia eszméjével. A véd­Látványos autóbemutatóra és versenyre kerül sor me­gyénkben augusztus 7-én és 8-án. Ekkor rendezik meg ugyanis a csongrádi napok keretében a veterán autók nemzetközi találkozóját. A programról adott tájékozta­tást a házigazdák nevében dr. Ollár György, a Magyar Autóklub gyulai csoportjá­nak elnöke. — Megérkeztek a beneve­zések, s eszerint az előzetes várakozásnál jóval több autót neveztek be a bemutatóra és versenyre. Nyolc országból érkeztek jelentkezések, s eszerint a Békés megyei be­mutatón 43 olyan gépkocsi vesz részt, amelyet még 1945 előtt gyártottak. Eljön 7 veterán motorkerékpár is, és részt vesz hat korszerű gépkocsi. Az előzetes prog­ram szerint az autók augusz­tus 7-én érkeznek a megye­határhoz Csongrádból, ahol az autóklub Békés megyei, gyulai és orosházi vezetői fogadják. Innen rövid pihenő után Orosháza főterére in­jegyek használatáért fizeten­dői licencia díjak az olim­pia előkészületeit, tehát sportcélokat szolgálnak. így ennek egy 'részét a magyar olimpiai szervező bizottság rendelkezésére bocsátják. Egyébként a HUNGEXPO továbbítja a sportbarátoknak az olimpia céljára felaján­lott anyagi hozzáj árulást is. A moszkvai olimpia emb­lémájának és talizmánjának felhasználásáról már is több szövetkezet és vállalat ér­deklődött a HUNGEXPO- tól, a többi között a Szarvasi Műanyagfeldolgozó és Já­tékkészítő Ipari Szövetke­zet, valamint a Reklám-, Dekortervező és -kivitelező Szövetkezet. A hivatalos olimpiai jelvények tehát védettek, s az engedély nél­küli felhasználásért véd- jegybitorás címén kell fe­lelni a törvény előtt. dúlnak, ahol a közönség rög­tönzött autómúzeumot lát­hat. Innen 11 órakor indul­nak Békéscsabára, ahol a József Attila utcában ha­sonló bemutatót szerveznek, majd 13 órakor indulnak to­vább Gyulára, és ott a mű­velődési központ és ifjúsági ház előtt Dér Lajos, a városi tanács elnökhelyettese kö­szönti majd a résztvevőket. Í8.30-kor a vár előtti térsé­gen mutatkoznak be a nagy- közönségnek a veterán „autócsodák”. Itt egyébként térzene szórakoztatja majd a várhatóan szép számú kö­zönséget. Másnap, augusztus 8-án Gyulán 14 órakor díszfelvo­nulás lesz, a városon keresz­tülpöfögnek a gépkocsik a sporttelepre, ahol 16 órakor rendezik meg az autóügyes­ségi versenyt. Ez tábortűzzel zárul, augusztus 9-én a reg­geli órákban indulnak visz- sza a gépkocsik, de mielőtt elhagyják a megyét, még egy rövid időre megállnak Tót­komlóson, bizonyára a hely­beliek nagy örömére. Öreg autó nem vén autó Universitas Gyulán A fővárosi Egyetemi Szín­pad „Universitas” együtte­se két hétig ad műsort Gyu­lán, a Dél-Alföld üdülőjéről Európa-szerte ismert város­ban. Az előadássorozatot szombaton délelőtt az Er- kel-fát környező üdülőtele­pen Kosztolányi: Szörny cí­mű drámájának bemutatá­sával kezdték. Másik előadásuk, Ma­dách : Civilizátor ját estén­ként adják elő a természeti szépségekben gazdag Groza- parkban. A hazai és külföldi üdü­lők mindkét mű színpadi változatát nyolc-nyolc alka­lommal július 29-ig láthat­ják. Folyik a földrengés okozta károk felmérése A Békés megyei földrengés okozta károkról Szabó András, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának ve­zetője elmondotta, hogy ed­dig a megyében 5457 kár- bejelentés történt. Békésről 4117-en, Békéscsabáról 712- en, Gyuláról 616-an, Oros­házáról és Szeghalomról ha­tan jelentettek be kisebh- nagyobb károkat. Az ország különböző részeiből a kö­zelmúltban érkezett 30 mű­szaki kárszakértő szombatig 3516 helyen fejezte be a földrengés okozta károk fel­mérését. Eddig 2893 esetben a kártérítés is megtörtént, a kifizetett kár összege ki­lencmillió 376 ezer forint volt. A megyeszékhelyen szombat-vasárnap tovább folytatják a károk felméré­sét, ezért a bejelentők le­hetőleg tartózkodjanak ott­hon. A károk kifizetése a helyszíni szemlét követő há­rom-négy napon belül meg­történik a biztosító fiókjai­nál. Amennyiben erre nincs lehetőség, az összeget a pos­tán keresztül utaljuk át a károsultaknak. Kirándulnak a dolgozók és gyermekeik A Békés megyei Szolgál­tató és Termelőszövetkezet két kirándulást szervez eb­ben a hónapban. Július 23- án a szövetkezet 45 dolgozó­ja Szegedre utazik. Nap­közben körülnéznek a vá­rosban, majd este Katona József: Bánk bán című drámájának előadását né­zik meg. A szabadtéri elő­adás után a késő esti órák­ban térnek majd haza. Július 30-a a másik kirán­dulás időpontja. Ekkor a vá­rosi szövetkezeti bizottsággal közösen indítanak utat Bu­dapestre. A kiránduláson a szolgáltató, a Csaba ruhá­zati és a Körösvidéki Ci­pész Szövetkezet dolgozóinak gyermekei vesznek részt. El­látogatnak a főváros neve­zetes helyeire, s hogy az élmény teljes legyen az ál­latkert és a Fővárosi Nagy­cirkusz műsora is szerepel az egynapos kirándulás programjában, amelyen 45 gyermek vesz részt. Színház a gyermekekért A Nemzetközi Színházi Szervezet magyar szekciója szombaton Gyulán, a műve­lődési központban nyitott kiállítást Színház a gyerme­kekért címmel. Az érdeklő­désre számottartó rendez­vényen színházi gyermek­előadásokról hetven színes fotót, negyven bábszínházi bábut, valamint jelmezter­veket és a gyerekek rajzban megfogalmazott színházi impresszióit láthatják az érdeklődők. Üdülünk Ö ány és hány vissza­számlálás van egy- egy emberi élet mö­gött! Kisebb jelentőségűek mint az űrhajók indítása előtt — de visszaszámlálá­sok ezek is ... A várt öröm, a várt esemény késztet ben­nünket rájuk. A gyerekek megkérdezik szüleiktől, hogy hányat kell még alud­niuk? A felnőttek határidő- naplójukra néznek, golyós- tollúkkal merészen áthúznak néhány hetet, hogy ákom- bákomokkal odaróják — SZABADSÁG. A pihenés, az üdülés előtt kezdődik a visszaszámlálás. Ebben az évben a SZOT mintegy 400 ezer dolgozónak nyújt kedvezményes üdül­tetést, a Balaton partján kí­vül a hegyvidékeken és a gyógyvizek mellett. A vál­lalati üdülési és egyéb le­hetőségeket is számítva, összesen egymillió ember töltheti szabadságát beuta­lóval. Külön figyelmet for­dítanak a fiatalok pihenésé­re. Az állam és a szakszer­vezetek évente mintegy fél milliárd forinttal járulnak hozzá a dolgozók üdülteté­séhez, s a vállalatok is sok százmilliót áldoznak arra, hogy minél többen pihenjék ki az egész éves munka fá­radalmait. Galyatető akár szimbólu­ma is lehet az üdülés és a társadalmi rendszer kap­csolatának. Hajdanában Horthyék kiválasztott tisz­ti üdülője volt, ahová csak előkelő származású magyar meg német tiszti családok tehették be a lábukat. „1948 nyarán, egy csütör­töki napon avatták aztán az élmunkások nyaralóját” — emlékezik rá jól P. Géza, ott volt ő is az ünnepségen, az volt az első nyaralása életében. „Nemcsak a föld, a gyár, a nép — az üdülés is a miénk lett...” — mond­ja és szinte népmeséket fon üdüléséiből. Emleget vo- votfüttyöt és Balaton-parti kártyacsatát, mászkálást az erdőben és táncot egy friss nyári estén — volt kétszer a Balatonon, háromszor a Mátrában, négyszer a Bükk- ben, egyszer-egyszer a Tát­rában és az NDK szász-sváj­ci hegyein... Az üdülés hozzátartozik P. Géza és családja életéhez. „Pihenni igazán otthon nem lehet’ — így hangzik az aranyigazsága. Számára ez már olyan ter­mészetes, mint a levegő, vagy a kenyér. Nyaralt a külföldre menekült Vida Jenő síkvölgyi kastélyában, Galyatetőn, gróf Károlyi Viktor nyolcvanholdas ős­parkjában — sorolni is fe­lesleges a régvolt előkelősé­gek hajdani rezervátumait, ahol a ma már nyugdíjas esztergályos oly természe­tesnek veszi a kéthetes „tré­ningruhás” pihenést. , Félreértés ne essék, nem holmi népszínmű rikító na­rancssárgájával akarom az üdülés kifestőkönyvét szí­nesre festeni — csupán vá­zolni próbálom a lehetősége­ket, amelyekkel élünk-él- hetünk. Mert néhol mintha a megérdemelt pihenés is kezdene versenyfutássá for­málódni. X. úgy mesél ta­valyi nyaráról, hogy föl- idéződjék bennem néhány Belmondo-film selymes hajú lányokkal, száguldó sport­kocsikkal, zsakettekkel, és valami utánozhatatlan édes­kés sziruppal, amit giccs- nek szokás nevezni. Kér­dem X.-től, fürdött-e? Egy­szer beúszott a tengerbe, de rájött, hogy utálja a sós vi­zet. Kérdem: megnézte-e a halárusokat? Nem, a belvá­rosban sétált, Nizzában. Lát- ta-e hajnalban kievezni a halászokat? Nem, olcsó kis szállóban lakott a város peremén, dobókocka nagysá­gú ablakából tűzfalra lá­tott. A kérdések ugyan kis­sé kizökkentették szerepé­ből, de gyorsan vissza- vedlik újból világfivá, is­mét körülcsobogja a ten­ger, bronzbama ' arcán az autóversenyző Fittipaldiról elnevezett szupermodern napszemüveg, és a filmekből ismert önelégült mosoly. . Irigylem. A kutyafáját, én csak Siófokon voltam. Me­leg vízben tapodtam egye­nest, vagy fél kilométert másztam, míg ellepett a víz. Úsztam pár tempót, körül­ölelt a csönd, de hát Nizzá­ban azért biztosan az is más. Viszonylag jó volt az üdülőben a koszt, fürdőszo­bás, erkélyes szobában alud­tam, de azért Nizzában biz­tosan az is más. Megnyu­godva veszem tudomásul, hogy X. Nizzát csak átuta­zóban látta, hiszen volt Rómában, Párizsban, Géni­ben és Zürichben; Münche­nen át, Bécsen keresztül jött haza. Mit látott? Ócska hotelszobákat, néhány bel­városi kirakatot, tájakat a vonatablakból... „Sokba került, de megérte...” — helyezi anyagi síkra üdülé­sét. „Pihenni meg itthon kell, nem igaz?” A kérdés lóg a levegőben, mert igazat is adok neki, meg nem is. Egy-egy kül­földi út sokat kivesz az em­berből, való igaz, magam is tudom. Lejárja az utazó a lábát, hogy minél többet lásson, minél több élményt fölszedjen, hiszen ezért in­dult útnak. De X.-nél vala­hogy nem érzem ezt a világfölfedező szándékot. Mintha útitérképén kipipál­ná azokat a városokat, me­lyekben megfordult, s ezzel el is lenne intézve a dolog. Néhány kicsorbult élményét köszörüli szüntelen a könyv­ből, filmekből merített „édes életté”. „Olyanok ezek, mint a smukkos, botfülű hölgyek a hangversenyterem páholyai­ban” — véli szenvedélyes turista ismerősöm, aki büszkén nevezi magát or­szágjárónak. A zöld és kék turistajelzések, az eldugott, festői falvak és kisvárosok nagy ismerője ő, aki szabad­sága alatt nyakába veszi családjával az országot, s ezer élménnyel tér haza. Ki- fuserált, öreg gépkocsijába bepakolnak, „ledekkolnak” valahol, hogy onnan cser­késszék be a vidéket. Napbarnított képpel, bol­dogan érkezik, diapozitíve- ket szorongat, melyekről, az ablak felé tartva őket ára­dozik ... Persze nem mer­ném az ő üdülését sem pél­dának ajánlani — ehhez szenvedélyes kíváncsiság és a természet szeretete kell. Nem mindenkinek ideális a „tréningruhás” beutaló sem, mint ahogyan ezren és ezren indulnak határainkon túl­ra, mert az üdülés számukra egy idegen ország megisme­rését jelenti. Receptet te­hát nem lehet, nem is illik adni. Útra valóként azonban mégis valamennyien meg­hallgatjuk egymás tanácsát. Miért? Mert néha túlságosan kötődünk üdülési formák­hoz, a „kényelem, egyenlő tétlenség” elméletéhez, s ha például az aktív pihenésről, uram bocsá’, az ország fel- fedezetlen tájairól hallunk — érdeklődni kezdünk, hi­szen nem kell Heyerdahl hajózási tudománya ah­hoz, hogy „végicsurogjunk” a Tiszán, legfeljebb egy kis vállalkozószellem. Megválni a megszokottól, a városi zajtól, a lakás négy falától, az egyhangúnak tűnő mun­kától nemcsak tétlenséggel lehet — s nemcsak azzal, hogy az üdülőbe „visszük” otthonunkat, úgy élünk, mint odahaza hét végén. In­kább fordítva: az otthoni szabad hétvégéket kellene színesebbé tennünk minél több közös kirándulással, utazással... O tazunk, üdülünk, pi­henünk. Itt a nagy nyári szabadságolá- * sok ideje. Hajdan a „Da­gályt”, ma már a Balatont is „néplavórnak” nevezzük. Ez nem is olyan negatív jel­ző, mint ahogyan véljük. Inkább: vívmány. Tamás Ervin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom