Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-13 / 163. szám

1978. július 13., csütörtök A kisebb szemveszteségért Több tej Nemcsak a jó gazdák, és mindazok, akik a felesleges veszteségeket nehezménye­zik, hanem a kutatók, a gép­konstruktőrök sem tudnak belenyugodni a kombájnos aratás nagyobbfokú szem­veszteségeibe. Ennek elkerü­lése érdekében már évtize­dek óta folyik a kombájnok tökéletesítése. Ennek ellené­re sem szűntek meg teljesen a szemveszteségek. Az eze­ket kiváltó okok között azonban elsősorban említhe­tő a kombájnok teljesítmé­nyének túlbecsülése, vagyis a haladási sebesség megvá­lasztása nincs arányban a motor, a szalmarázók és a rosták teljesítőképességével. Ez viszont elkerülhető. Leggyakrabban a különbö­ző vágószélességű nagy kom­bájnoknál figyelhető meg, hogy nem állították be a megfelelő szalmarázó- és rostafelületeket, azaz a mé­reteiket nem változtatták a vágószélességnek megfelelő­en, s így nem csoda a nagy szemveszteség. A cséplőszer­kezet rossz beállítása is szemveszteséggel jár. A gya­korlatban gyakran megfeled­keznek arról, hogy nem a dob fordulatszáma, hanem a kerületi sebessége határozza meg az optimális cséplési eredményt. Ez a sebesség a gabonánál 30—35, a kukori­cánál 13—17 m/másodperc. Az átmérő — gyártmányok, illetve típusok szerint — 45—61 cm között változik. Emiatt a különböző típusok kedvező fordulatszáma is el­térő. A túl nagy kerületi se­bességű dob töri a, magot. Lassú fordulatnál viszont azért rossz a cséplési ered­mény, mert fél vagy egész kalászok, csodarabok terhe­lik a rostákat, vagy csépe- letlenül esnek ki a gépből, és a szalma is felcsavarodhat. A dob és a kosár közötti helyes távolság megválasztá­sához a fajtasajátosságokat és a mindenkori nedvességi állapotot is figyelmbe kell venni. Széles térköz, rossz kicsépléssel jár, a túlszűkítés miatt viszont törik a szem és rövid a szalma, valamint a rosták túlterhelődése miatt veszteségek keletkeznek. Veszteségeket okozhat az is, ha elhasznált a cséplődob és a kosárlécék. Túlzott szeleléskor a ter­mény a gépből hátul kihul­lik. Gyenge szélerősségnél vagy meredek terelőlemez­állásnál az alsó rostákat sok rövid szalma terheli. Ebből eredően azután a magtar­tályban sok lesz a szalma és a cséplőrészbe visszakerül­ve, sok lesz a törött szem. Ezért hasznos a Class kom­bájnoknál már általános „in­tenzív” lazító szalmarázó. Egyes típusoknál utócséplőt is beépítenek. Mindezeken kívül újabban beépített monitorokkal is el­lenőrzik a szemveszteséget. Ha ez az elfogadható szintet meghaladja a munkavégzés során, fény- és hangjelzés figyelmezteti a kombájnost erre. K. L. Az év első felében az el­múlt év azonos időszakához képest — kereken 8 száza­lékkal nőtt az állami tejipar felvásárlása. Az állami tejipar mara­déktalanul kielégítette az év első felében a lakossági igé­nyeket, sőt kisebb mennyi­ségben exportra is futotta a készletből; főleg sajtot szál­lítottak külföldre. Az elmúlt 6 hónapban a legerőteljesebben Veszprém­ben, Nógrád és Győr-Sopron megyében nőtt a tejmennyi­ség, míg a legkisebb mérték­ben Pest, Szolnok és Bara­nya megyében. Mindez azon­ban még hozzávetőleges tá­jékoztatást sem ad, hiszen például a most első helyen végzett megyékben tavaly csak kisebb mértékben nőt­tek a hozamok. A statiszti­kák szerint 1972—1977 között a legjobban Szabolcs-Szat- már megyében bővült a tej- termélés, a második helyre Csongrád, a harmadikra pe­dig Borsod megye került. A további két helyet Békés és Pest megye foglalja el az összesítésben. Az egy hektár mezőgazda- sági területre eső tejterme­lés, amely az ágazati kon­centrációról ad képet, a du­nántúli megyék elsőségét bi­zonyítja; az első helyen Vas megye áll, a második Győr- Sopron, a harmadik pedig Zala, s a további két helye­zést, a 4., 5. helyet szintélj dunántúli megyék, Baranya és Tolna érte el. Valutát hoz — nem is keveset... lened a gyAgvnövénytermesztés megyénkben Néhány nappal ezelőtt ta­pasztalatcsere-látogatásra in­vitált bennünket Hajdú Mi­hály, a Kondorosi ÁFÉSZ elnöke. Mint mondotta, há­rom szövetkezet — a szeg­halmi, a vésztői és a gyulai ÁFÉSZ —< termeltetést és felvásárlást irányító szak­emberei akarnak ismereteket szerezni arról: miként tudta az ÁFÉSZ a termelőszövet­kezetek háztáji területein, összefüggő táblákon sokat- ígérően életre kelteni 14-faj- ta gyógynövény termesztését, immár csaknem 200 hektá­ron. E tapasztalatcsere-látoga­táson tudtuk meg Urbán Mi- hálytól, az ÁFÉSZ felvásár­lási osztályvezetőjétől, hogy a szántóföldi gyógynövény­termesztés szervezett formá­ja 1977. január végén Kamu­ion, a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagságá­nak kezdeményezése nyo­mán bontakozott ki. Itt ala­kult meg 220 taggal az a szakcsoport, amely kimond­ta : háztáji területüket gyógynövény-fajtánként egy tagba mérjék ki. Vagyis úgy, hogy azon közösen, a nagy­üzemi gépesítés adta lehető­ségek felhasználásával tud­janak különböző gyógynövé­nyeket termeszteni. Az 1977. január végén Ka­muion megalakult gyógynö­vény-termesztő szakcsoport tagjai között már ott voltak a kondorosi Egyesült, a kar- dosi Egyetértés, az örmény­kúti Felszabadulás Tsz tag­jai közül is többen. Az itt említett termelőszövetkeze­tek a táblákba kimért háztá­ji területeken az összes gé­pi munkát magukra vállal­ták, akárcsak az egyéb agro­nómiái segítségadást. A szakcsoportok tagjainak ösz- szefogása, a termelőszövet­kezetek és az ÁFÉSZ egy- irányba ható sokoldalú tá­mogatása, valamint a HER­BARIA Gyógynövényforgal­mi Közös Vállalat rendszeres szaktanácsadása végül is azt eredményezte, hogy már a múlt évben kétmillió 700 ezer forint értékű gyógynövény termett a megye ezen részé­ben. A múlt évi jó kezdet ösz­tönzően hatott. Az idén a szarvasi Dózsa Tsz tagjai kö­zül is szép számmal belép­tek e nagy körzetet átfogó szakcsoportba. így az idei esztendőt már 264 fős szak­csoport kezdte meg. Min­dennél többet mond azon­ban, hogy az idén már 6 millió forint értékű gyógy­növény felvásárlására számít a kondorosi ÁFÉSZ. Ezen a tapasztalatcsere lá­togatáson jutott arra is idő, hogy Csonki Istvántól, a HERBARIA Gyógynövény­forgalmi Közös Vállalat fel­ügyelőjétől megtudjuk: úgy összességében hol tart Békés megyében a valutát hozó gyógynövény-termesztés. Mint mondotta, megyénkben 18-féle gyógynövényt termel­tet a HERBARIA, összesen 510 hektáron. Ha az időjárás a mostaninál nem lesz ked­vezőtlenebb, úgy az említett területről mintegy 12—13 millió forint értékű gyógy­növény várható. Legjelentő­sebbek ezek közül a fűszer- növények, így a majoránna, a borsfű, a fehér mustár, a koriander. Ezeket a növé­nyeket ma már alapvetően tsz-háztájikban és szakcso­porti keretek között terme­lik. Egyébként két szakcso­porti körzet van megyénk­ben, az egyik a kondorosi, a másik a vésztői. De ami kü­lönösen említést érdemel — mondotta a felügyelő —, szinte kivétel nélkül minde­nütt jól fogadják a termelő- szövetkezetek az összefüggő háztáji területeken szakcso­porti formában történő gyógynövény-termesztés el­terjesztését. Nagyon fontosnak tartotta ; Csonki István, hogy az ÁFÉSZ-ek keretében műkö­dő szakcsoportok jelentősen hozzájárulnak a különböző , gyógynövények fajtiszta ve- ; tőmag előállításához is. így Kondoroson és környékén a lestyángyökér, az angelika- gyökér, az ánizs, a mezőko­vácsházi körzetben a korian­der, a vésztői részen pedig a benedekfű és a sáfrán vető­magot termelik eredménye­sen. A vadon termő gyógynövé­nyek gyűjtése, felvásárlása — tájékoztatott a HERBA­RIA felügyelője — viszont teljes mértékben az ÁFÉSZ- ek feladata. Ezzel az idén már 9 fogyasztási és értéke­sítő szövetkezet foglalkozik aktívan. Közülük is jelentős a kondorosi, a szarvasi és a gyulai ÁFÉSZ ilyen irányú tevékenysége. Így az idén 15 vagon kamillát vásároltak fel a szövetkezetek, továbbá mintegy 1,5 millió forint ér­tékű egyéb vadon termo gyógynövényt.. Ügy véljük, a Kondoroson és környékén látottak önma­gukért beszélnek. Reméljük, hogy e tapasztalatcsere-láto­gatás további eredményeket hoz Békés megyében a gyógynövénytermesztésben. Kép, szöveg: Balkus Imre Szépen díszük az ánizs a kamutl határban Szibériában, Uszty-Ilimszk szomszédságában cellulózkombinát épül, a KGST-országok összefogásával. Az építkezés méreteire jellemző, hogy az 1978-as beruházások költsége há­romszázhatvanmillió rubel, és a gyáróriásban évente ötszázezer tonna cellulózt gyártanak majd. Az építkezésen dolgozik a háromszáztagú Kun Béla ifjúsági brigád is. A magyar fiatalok közül százötvenen szerződésük meghosszabbításával még egy évig, 1979. szeptem­ber 1-ig Uszty-Ilimszkben maradnak. Az Angara-parti gyárból Magyarország évente har­minckilencezer tonna, a papírgyártáshoz nélkülözhetetlen cellulózt kap Javult az egészségügyi ellátás Békésen Ha Békés egészségügyi el­látásáról beszélünk, akkor nemcsak a város lakosságára kell gondolnunk, hanem a környező községekre is. így például Mezőberény, Körös- taresa és Csárdaszállás la­kosságára. A békésiekkel együtt összesen 45 ezer em­ber egészségügyi ellátását kell biztosítani a rendelőin­tézetnek, a szakorvosi és körzeti rendelésnek. Az alapellátást hét körzeti or­vos, három gyermek-körze­ti orvos, egy iskolaorvos biz­tosítja. Az 1977. évi beteg- forgalom 118 ezer 245 volt, melyhez a személyi feltétele­ket a lehetőségekhez mérten biztosították. Az elmúlt év­ben emelték a körzeti gyer­mekorvosi rendelést három­ra, a korábbi egy helyett. A rendelők felszereltsége a körzetekben jó, a felnőtt­körzeti orvosi rendelőik pél­dául sürgősségi táskával is el vannak látva, a központi ügyelet pedig EKG-készülék- kel. Gondot csupán a gyógy­szerellátás okoz, különösen az utóbbi időben, mivel az épü­letek elavultak, nem felelnek meg a követelményeknek. Éppen ezért a tanács és a megyei gyógyszertár vállalat közösen tervezi egy nagy­méretű gyógyszertár építését a Munkásőr utcában, később pedig egy kisebb létesítését a Rákóczi utcában. A szakorvosi ellátottság is jónak mondható, 3 korszerű rendelőintézetben belgyógyá­szat, sebészet, nőgyógyászat, fogászat, urológia, onkológia, gyermek- és sportorvosi ren­delő, laboratórium és rönt­gen működik. Csupán a sze­mészeten hiányzik szakor­vos, amire nagy szükség lenne, jelenleg ezt csak he­lyettesítéssel tudják megol­dani. Az igény nagy a la­kosság részéről, a rendelési napok számának csökkenése miatt viszont sokszor elé­gedetlenség tapasztalható. Sajnos, ez nemcsak békési jelenség, hanem megyei, sőt országos. A megüresedett ál­lásokra hiába hirdetnek pá­lyázatot, nincs jelentkező. A reumatológiai megbete­gedések miatt szükséges len­ne egy reumaszakrendelés beindítása is, mivel az ilyen betegek száma az utóbbi idő­ben növekedett. Ehhez meg­lenne a feltétel is, hiszen a reumatológiai gyógyításhoz megvan a gyógyfürdői hát­tér. Az országos hírű békési gyógyvíz jelenleg csak kis mértékben van gyógyászati célokra hasznosítva. A bé­kési fürdő .vizének gyógyvíz­zé és a fürdőnek gyógyfür­dővé való nyilvánítása egy­re inkább aktuálissá válik. K. J. Gépjárművezető-képzés az MHSZ-nél A Magyar Honvédelmi Szö­vetség ez évben ünnepli megalakulásának 30. évfor­dulóját. E nagy múltú szer­vezet megalakulásának pil­lanatától sokat tett társadal­mi feladataink megoldásá­ért, számos tekintetben ha­tékonyabbá tették a szövet­ség munkáját, hogy a kor honvédelmi igényeihez al­kalmazkodva, napjainkban egyre inkább betölthesse tár­sadalmi feladatát. — Miképp tesz eleget a korszerű követelményeknek az MHSZ gépjárművezető­képző iskolája? A kérdésre Szabados Pál százados, az iskola vezetője válaszol : — A gépjárművezető-kép­ző iskola az MHSZ megyei vezetőség felügyelete alatt dolgozik. Megyénkben hét helyen van gép járművezető­képző bázis és egy helyen állandó kihelyezett tanfolya­munk. Ezentúl ott indítunk tanfolyamot, ahol erre meg­felelő létszámú jelentkezés van. Megyénkben a gépjár­művezető-képzéssel mintegy 120 fő főállású és társadalmi munkatárs foglalkozik meg­felelő eredménnyel. A gépjárművezető-képző bázisok felszereltsége, gép­jármű-ellátottsága a koráb­bi évekhez viszonyítva je­lentősen fejlődött. Békéscsa­bán most tervezzük két audiovizuális és feleltető­géppel felszerelt korszerű tanterem létrehozását, me­lyet követni fognak a Mező- kovácsházán, Orosházán és Szarvason felépülő új bázi­sok. A tantermi felszerelt­ségnél gyorsabban fejlődött gépjármű-állományunk, amely megfelel és lépést tart a hadsereg és a népgazdaság által e téren támasztott köve­telményeiknek. 1974-ben ki­cseréltük az összes Csepel te­herautónkat és GAZ-kocsin- kat új típusú ZIL- és UAZ- kocsikra. A magán-gépjár­művezetők képzésénél a Moszkvics és Skoda típusú gépkocsik után a mostani Zsiguli gépkocsit használjuk. Az iskolánk padjaiból éven­te több mint 600 hivatásos, 1650 amatőr gépjárművezető és 500 motorkerékpár-vezetői engedéllyel rendelkező kerül ki, ami önmagában is sokat mond. — Az iskola csak a sorkö­teles korúakkal foglalkozik? — Nem. A szövetség fi­gyelme nemcsak a sorköteles korú fiatalokra terjed ki. Általános, közép- és felső­fokú oktatási intézmények­ben gépjárműbarát szakkö­rök létrehozásán fáradoznak országszerte, így mi is. A legújabb adataink szerint megyénkben 30 gépjárműba- rát szakkör működik, mint­egy 600 diák részvételével. — Milyen előnyöket rejt magában ez a szakkör? — Két kategóriájú szak­kört működtetünk. Ezek lé­nyege, hogy sikeres szakköri tevékenység esetén lehetősé­get biztosítsunk: az alapfokú szakköröknél a segédmotor­kerékpár hajtási engedély, a középfokú tanfolyamoknál a motor- és személygépjármű- vezetői engedély kedvezmé­nyes megszerzésére. E szak­körök egyúttal előkészítést biztosítanak a később sorkö­teles korba lépő fiatalok szá­mára a hivatásos gépjármű- vezetői tanfolyam elvégzésé­hez. — A gépjárművezető-kép­zés mellett foglalkozik-e az iskola más képzéssel is? — Az iskola kiképzési fő­előadója közvetlenül szak­mailag felügyeli az MHSZ könnyűbúvárklubokat. Me­gyénkben Gyulán és Oroshá­zán működik ilyen klub. Ezek képzéssel és sporttevé­kenységgel egyaránt foglal­koznak, évről évre javuló teljesítménnyel. Jelentős e te­vékenység a honvédelem és népgazdaság szempontjából is. Évente több mint száz fővel ismertetik meg a víz alatti mozgás fortélyait. Te­vékenységünk során elsősor­ban a hadsereg igényeit elé­gítjük ki, de az MHSZ kön­nyűbúvárait ott találjuk, ha árvízveszély van, ha gáz­vagy olajvezetékek csöveit kell lefektetni a folyók med­reibe, vagy ha a régészeknek kell segítséget nyújtani. Az MHSZ technikai eszkö­zei sokat fejlődtek — kor­szerűek, biztonságosak. A si­keres munkavégzés x alapjai adottak, elegendők a képzési feladatok elvégzéséhez. Az MHSZ léte és tevékenysége sok ezer szállal kötődik tár­sadalmunkhoz, a hadsereg­hez, s megalakulásától ' eltelt három évtized alapján mél­tón vívta ki társadalmunk elismerését, megbecsülését. B. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom