Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

1978. július 2., vasárnap II Békés megyei földrengések eddigi kárairól Lassan összegeződnek a földrengés okozta károk. A megyénkben több napon át visszatért kisebb-nagyobb földmozgás jelentős károkat okozott. A kárfelmérésről és az ezzel kapcsolatos intézke­désekről kértünk tájékozta­tást Szabó Andrástól, az Ál­lami Biztosító Békés megyei igazgatójától: — Az eddigi bejelenté­sek alapján mik a főbb ta­pasztalatok a földrengés okozta károkról? — Az Állami Biztosító megyei fiókjaihoz eddig mintegy 3300 kárbejelentés érkezett. Ezek közül 2200 a kéményledőlés, sok a fö­démrongálódás, és jelentős a tűzfalsérülések száma is. A földrengés következtében üvegek törtek, repedeztek meg. Ezenkívül a földmoz­gást sok helyen vakolatle­hullás, támfalrepedés kö­vette, amelyek főleg vá­lyog- és vert falú földszin­tes, régi épületekben jelent­keztek. Mint ismeretes, a legna­gyobb kárt Békés városa szenvedte. Erről tanúskodik az Állami Biztosítóhoz érke­zett mintegy 2700 kárbeje­lentés. A megye többi tele­pülései közül eddig Békés­csabáról 373-an, Gyuláról mintegy 240-en jelentettek károkat. — Mi alapján, és hogyan történik a kártalanítás? — Az Állami Biztosító a földrengés okozta károkat az érvényes (tehát díjjal rende­zett) lakásbiztosítások alap­ján téríti meg. Azok a kárt szenvedett lakástulajdonosok, akik 1976. január 1-e után kötötték meg az úgynevezett új lakásbiztosítási módoza­tok valamelyikét, ezek alap­ján a biztosító a lakott la­kóépületekben, a bútorzat­ban, valamint a nyaralóépü­letekben keletkezett teljes károkat utánpótlási (új) ér­tékben téríti meg, tehát az avulást nem vesszük figye­lembe. A régi lakásbiztosí­tással rendelkezőknél a kár­talanítás a kárrendezési uta­sításoknak megfelelően az avulás (értékcsökkenés) fi­gyelembevételével történik. Térítjük azokat a költsége­ket, amelyek a földrengéssel kapcsolatban közvetett mó­don merültek fel. így megté­rítjük az állványozás, a dú­colás, a bontás, az ideigle­nes tető költségeit, a menté­si, rom-, törmelékeltakarí­tással, -elszállítással járó költségeket. A károsultak­nak a felmérést követő két napon belül postán utaljuk ki a kártérítést, de ha vala­ki személyesen jön érte, ak­kor azonnal kifizetjük. — Miként halad a károk felmérése, és mit tett en­nek meggyorsítására az Állami Biztosító Igazgatósága? megyei — A károk felmérését az igazgatóság viszonylag ke­vés kárszakértővel kezdte meg már a földrengést kö­vető napoíkon. s eddig mint­egy 625-öt intéztek el. Te­kintettel a sok kárbejelen­tésre, intézkedtünk, hogy az Állami Biztosító többi me­gyei igazgatóságától kárszak­értők érkezzenek Békésbe, és ebben kértük központunk segítségét is. A kárfelmérési munkák meggyorsítására szinte valamennyi megyéből érkeztek műszaki szakértő munkatársak. Természetesen előfordulhatnak kisebb-na­gyobb akadályok, amelyek a kárfelmérési munkákat kés­leltetik, ezért kérjük ügyfe­leink megértését, ugyanak­kor szeretném felhívni a fi­gyelmüket arra, hogy akik­nek más jellegű kárbejelen­tései vannak, azoknak felmé­rését csak hosszabb várako­zás után tudjuk teljesíteni — fejezte be tájékoztatását Sza­bó András. V. Z. Színvonalas ellátás az Orenburg! gázvezeték magyar építőinek Továbbra is színvonalas, jó ellátást biztosítanak az orenburgi gázvezeték ma­gyar szakaszán dolgozó 2500 munkásnak. Ezt ál­Körkép a nyári napközis táborokrúfl Az idén is alaposan ki­használják az Orosháza mel­letti gyopárosi 120 szemé­lyes napközis tábort. Már megrendezték a városi őrs­vezetőképző tábort, most pedig a járási őrsvezetőkép­ző tábor programja zajlik 70 úttörő részvételével. 1966 óta működik a városi művelődésügyi osztály szer­vezésében napközis tábor Gyopároson. Az idén jú­lius 3-tól, augusztus 20-ig mintegy 80 kisiskolásnak biztosítanak jó pihenést, gazdag sport- és kulturális programokkal. Ugyanitt rendezik meg 40 általános iskolás részvételével a vá­rosi birkózótábort, amelyet ugyancsak 40 kispajtás részvételével képzőművé­szeti szaktábor vált fel. Az idősebb diákok is felkeresik augusztus elején Gyopá- rost. A megyei KlSZ-bizott- ság és a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya szer­vezésében a szakmunkásta­nulók számára megyei ze­nei szaktábort szerveznek. Gyulán, a pósteleki nap­közis tábor terveinek meg­hiúsulása következtében a városi tanács művelődés- ügyi osztálya az idén sem tud szervezni napközis tá­bort. Ezért az arra rászo­rulóknak továbbra is Mária- falván, az általános iskolá­ban tartanak egész napos foglalkozást. Itt 90 napkö­zis gyerek napi elfoglaltsá­gáról, pihenéséről gon­doskodnak. A nagyobbak számára a 2-es számú álta­lános iskolában biztosítanak étkezési lehetőséget. Szarvason napközi ottho­nos foglalkozások kereté­ben mintegy 250 gyerek nyári szabad idő eltöltését szervezik meg. Felkeresik a ligetet, ügyességi vetélke­dőket rendeznek a sportpá­lyán, valamint a Krecsmarik Endre úttörőház is igyek­szik színes programmal se­gítséget nyújtani a napközi otthonokban felügyelő pe­dagógusoknak. Szeghalom nagyközség­ben és a szeghalmi járás­ban a korábbi évekhez ha­sonlóan csak az iskolai nap­közikben tudnak progra­mot és felügyeletet bizto­sítani a dolgozó szülők ál­talános iskolás korú gyer­mekeinek. Békéscsabán június 26- án nyílt meg a KISZ-tábor mellett működő napközis tábor. A 8 hét alatt, augusz­tus 20-ig 530 gyerek lesz a lakója. A résztvevők közül 320 iskolás a bentlakásos ellátást veszi igénybe, a töb­bi csak a nap közbeni prog­ramokon vesz részt. Idén az Edzett Ifjúságért sport tömegmozgalom előírásai­nak kívánnak minél jobban eleget tenni, ezért túrákat, sportvetélkedőket rendez­nek, de a régi, jól bevált foglalkozási formák, szak­körök is működnek. így például a rajz-, az irodalmi, a játékkészítő és a go-kart- szakkör várja a pajtásokat. Kirándulást szerveznek to­vábbá Szarvasra, Oroshá­zára az üveggyába és bé­késcsabai városi túrák ke­retében megismerkedhetnek a gyerekek a megyeszék­hely fejlődésével, a fonto­sabb beruházásokkal. Igaz, hogy Köröstarcsán hagyományos értelemben vett napközis tábort nem szerveznek, de a tárcsái gyerekek jobbnál jobb tá­borozási lehetőségek kö­zött válogathatnak. Szervez az iskola vándor-sátortábo- rozást, de lesz amikor csak egy helyen ütik fel a sá­tort. Az idén is érdekesnek ígérkezik a hagyományos kerékpártúra. Ha nem is sikerül min­denütt megvalósítani az általános iskolások nyári bentlakásos foglalkoztatá­sát, azért elmondhatjuk, hogy Békés megye járásai­ban, városaiban a lehetősé­gekhez képest, a KISZ- és az úttörőszervezetek támo­gatását is igénybe véve tar­talmas programokat szervez­nek a vakációzó diákoknak. B. S. E. lapította meg az a belke­reskedelmi delegáció, amely június 26—30-a között a három kompresszorállomás telephelyén, Huszton, Gusz- jatyinban és Bogorodcsány- ban helyszíni szemlén el­lenőrizte az ott dolgozó ma­gyarok szálláskírülménye- it, ellátásukat, a telepek szolgáltatásait. A delegációt Molnár Károly belkereske­delmi miniszterhelyettes vezette. Megállapították egyebek között, hogy a munkások jól felszerelt, kényelmes lakótelepeken élnek, be­váltak az önkiszolgáló ét­termek, gyorsbüfék, s a több könyvtár, klubhelyiség jól szolgálja a dolgozók szórakozását művelődését. A dolgozók elégedettek a közétkeztetéssel is, a telepi konyhák folyamatosan ele­gendő hazai zöldség- és gyümölcsárut kapnak, s az egyenletes ellátást segíti a szovjet élelmiszerkereske­delem is. A szolgáltatások jó színvonaláért Molnár Károly a Belkereskedelmi Minisztérium elismerését tolmácsolta. Titkárok éves felkészítése a KlSZ-iskolán A KISZ békéscsabai vá­rosi bizottsága az alapszer­vezeti és bizottsági titkárok részére június 30-tól július 5-ig egyhetes nyári felké­szítést tart a Sebes György KISZ-iskolán. A felkészíté­sen mintegy 160-an vesz­nek részt, június 30-án a KISZ-iskolán látogatást tettek az MSZMP békés­csabai városi bizottságának munkatársai, akik a titká­rokkal a KISZ- és pártépí­tés legfontosabb feladatai­ról beszélgettek. A felkészítés programjá­ban a KlSZ-alapszerveze- teket, bizottságokat érintő gazdasági, közművelődési, szervezeti és sportolási fel­adatokról lesz szó. Az elő­adásokat és csoportos fog­lalkozásokat gazdag kulturá­lis és sportprogram egé­szíti ki. Országos munkás dalos találkozé Munkásénekkarok há­romnapos országos talál­kozója kezdődött szomba­ton Szombathelyen. A 2400 dalos a városban negyven évvel ezelőtt rendezett, s akkor a haladáshoz, a mun­kásmozgalomhoz tartozást kifejező munkáskórus-fesz- tiválra emlékezik. A vasi megyeszékhely öt évenként látja vendégül a hajdani ta­lálkozó emlékére az ország munkásdalosait. Ezúttal is ünnepi külsővel, fellobo­gózott utcákkal, épületek­kel várták a 46 hazai együt­test, a megye szovjetunió­beli testvérterülete, a Ma­ri ASZSZK kórusát és a szomszédos jugoszláviai Muraszombat Stefan Kovács partizánkórusát. A nyitóünnepség délelőtt a Március 15. téren zajlott le, ahol Csonka György, a Vas megyei Tanács elnökhe­lyettese köszöntötte a ven­dégeket. A kórusok képvi­selői ezt követően megko­szorúzták a téren álló Le- nin-szobrot. A művelődési sportház­ban este ünnepi hangver­senyt adtak a kórusok. Va­lamennyi együttes fellé­pett; sok kórus adott elő közös számokat, zömében munkásmozgalmi dalokat, népdalfeldolgozásokat. Több olyan mű is elhangzott, amely 1938-ban is zengett a munkásdalosok ajkán. Az együttesekben 170 olyan idős dalost köszöntöttek, akik 40 évvel ezelőtt is részt vett a szombathelyi munkáskórus-találkozón. Gyulai Várszínház Kételyek Ö Gyulai Várszínház idei programfüzetét meg­jelenése óta nyug­talansággal forgatom. Az „írjam, vagy ne ír­jam?” kérdést nem volt könnyű eldönteni, mert sze­mélyes ügynek is tekintem a várszinházi játékokat, és a 15. évad jubileumi alkalma kapcsán nem szívesen veszi nyakába az ember az ünnep­rontó címet sem. Mégis nyilvánosság elé ho- zakodok az idén már erőseb­ben feltámadó kételyeimmel, az együttgondolkodás óhajá­val. Személyes , okom erre csak annyi, hogy féltem a Várszínházát. Alapom: bá­báskodtam bölcsőjénél, sok éven keresztül drukkoltam át fél éjszakákat másokkal együtt a sikerért. Tudom, hogy ma már fiktív alap ez, hiszen a társadalmi ve­zetőség is csak díszletté lé­nyegült át. Évente egyszer, nyáron ülésezik, amikor még általában senki nem tudja, mi is lesz jövőre. Azt ugyan hangsúllyal elmondjuk ilyen­kor mindig, hogy nem sza­bad tágítani az alapkoncep­ciótól: a Várszínház a ma­gyar történelmi drámák fel- támasztásának, újjászülette- tésének kohója legyen. Nem szabad tagadni, sőt büszke­séggel lehet szólni róla, hogy az elmúlt másfél évtized alatt jelentős eredményeket mutathat fel ezen a téren a Várszínház. Mostanában azonban vala­mi megbúvó, de egyre in­kább felismerhető törekvés kezd formát ölteni műsorpo- litikájában. amely a magyar történelmi drámák elsőbbsé­gét halványítja, programbeli fundamentumát ássa alá. A nemrég megjelent mű­sorfüzetből összeszámoltam : alig egy hónap alatt, amely­ben szünnapok is vannak, ti­zennégy produkció szerepel. A legtöbbet játszott darab is nyolcszor kerül színre, de nem egy olyan van, amely csak egyszer. Ezek anyagi ol­dalát is érdemes lenne mér­legre tenni. Tudom, hogy a kultúra nem áru, de a kul­túrának. így a Várszínház­nak is ára van. A hatékony­ság közgazdasági mutató, ám nem tagadhatja senki, hogy ez a mérce, más be­osztással. a művelődés terü­letén is létjogosult. Aki az életben egy és más dolgot tapasztalt, az tudja, hogy a legszebb, a legiga- zabb ügyet is tönkre lehet tenni ügyes túllicitálással. önmagában a látványos­ságra való törekvés sem el­vetendő dolog. Helyesnek tű­nik a „tágítsuk ki a várat” elmélet is. De ezek egyike sem nyomhatja el az alaptö­rekvést: a történelmi drá­mák minden mást uraló jel­legét a Gyulai Várszínház programjában. A ,Jegyen az egész város színház” törekvés nem új és nem is eredeti. Bármilyen nagyszerűen is valósulna meg: csak utánzat ebben a műfajban. A Várszínház ér­téke az, hogy újat hozott a maga .területén. Ezt kell minden kétséget kizáróan megőrizni, hangsúlyozni. Mindent ennek, és csakis en­nek kell alárendelni. Aki nem ezt teszi: talmi fogás­sal él, és akkor érdemes napfényre emelni az e mö­gött meghúzódó mozgatóru­gókat is. Az idei program már el­indult a maga útján. A Gá­la ’78 volt az első aktus a hathetes műsoridőszakban. Akik látták, többekben tá­madt az a kérdés: vajon mindenki komolyan veszi feladatát? Az ember pedig olyan, hogy hajlamos általá­nosítani. K Várszínház első tény- eges előadására pén- eken este került sor, meglehetősen foghíjas szék­sorok előtt. Nem lényeges, de nekem hiányzott a meg­szokott zászlólobogás a vár­falon, meg az ágyúlövés, amely messze hangzón je­lezte: kezdődik a játék! A Kőmíves Kelemenné című dráma előadásának értékelé­se nem az én feladatom. Hogy mégis vétót emelek, annak az az oka, hogy ez a darab egy közismert népbal­lada színpadra állítása, s nem az, amit magyar törté­nelmi dráma fogalma alatt érteni akarunk. Így hát az idei programból a Gyulai Várszínpadon talán egy ma­gyar történelmi drámát vé­gül mégiscsak láthatunk tnajd, a Budaiak szabadsá­gát. Kételyeim újraf el támadá­sát ezek az aggodalmak vál­tották ki. Remélni őszintén azt szeretném: maradjon csak aggodalom ez, tényék­ké a tapasztalatok összegzé­sekor se hataJmasodjon ! Enyedi G. Sándor n nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségei A szegedi József Attila Tudományegyetem botanikus kert­jében virágoznak a medvetalpkaktuszok (MTI-fotó — Ilovszky Béla felvétele — KS) Minden év július első va­sárnapján ünnepük világ­szerte a nemzetközi szövet­kezeti napot, amelyre az idén 56. alkalommal kerül sor. Ezen a napon 66 ország 336 millió tagot képviselő szövetkezeti szervezetei ve­szik számba a béke és biz­tonság megteremtésében va­ló közreműködést, a gazda­sági és szociális haladás eredményeit. Hazánkban a szövetkezeti naphoz kapcso­lódó események már szom­baton megkezdődtek. A KISZ Központi Bizott­sága — az 56. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából — szombaton és vasárnap Nyíregyházán rendezi meg a szövetkezeti fiatalok orszá­gos találkozóját, a három szövetkezeti ágazatot képvi­selő, mintegy 300 fiatal rész­vételével. A kétnapos prog­ram szombaton a nyíregyhá­zi Bessenyei György Tanár­képző Főiskolán kezdődött. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek és az ipari szövetkezetek fiataljainak képviselői külön-külön szek­ciókban vitatták meg a szö­vetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit. Vasárnap kerül sor az if­júsági fórumra, amelyen a szövetkezetek országos szer­veinek vezetői válaszolnak a fiatalok kérdéseire. A szövetkezeti turisták, természetbarátok XII. orszá­gos találkozójának a 600 éves jubileumát ünneplő Mező­túr adott otthont. Szomba­ton a találkozó több mint hatszáz résztvevője városné­ző sétán vett részt. A kiállítási csarnokban megtekintették a világhírű túri fazekasok és szőnyeg- szövők tárlatát. Este művé­szeti műsor és közös ének­lés zárta az első nap prog­ramját. Vasárnap a Hármas- Körös és a Berettyó-csator- na találkozásánál gyűlnek össze a szövetkezeti turisták és közös kulturális és sport­műsoron vesznek részt. Pest megyében a több mint 300 ezres tábort képvi­selő fogyasztási, ipari és me­zőgazdasági szövetkezetek szombaton Szobon a megyei ünnepség keretében emlé­keztek, ezt követően a nagy­marosi férfiénekkar, a váci ÁFÉSZ Rábai Táncegyütte­se, valamint a püspökhatva­ni szlovák nemzetiségi együt­tes adott műsört.

Next

/
Oldalképek
Tartalom