Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-29 / 151. szám
KHUlJKTrld 1978. június 29., csütörtök a kötelező gépjármű-biztosítás Földrengésbiztos épületeket terveznek Még két napig, június 30- ig pótlékmentesen befizethetik a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás díját az autósok, motorosok. Mire ügyeljenek a járműtulajdonosok a befizetéskor? — erre kértünk választ Szabó Andrástól, a biztosító megyei igazgatójától. — A jogszabály úgy rendelkezik — kezdte válaszát az igazgató —, hogy a felelősségbiztosítás díja személy- gépkocsiknál január 1-én, illetve július 1-én, a motor- kerékpároknál pedig január 1-én esedékes. A gyakorlat szerint az .autósok az említett dátumtól számított hat hónapon, illetve a motorosok egy éven belül pótlékmentesen befizethetik a fél éves, éves díjat. Viszont azoknak a gépjármű-tulajdonosoknak, akik műszaki vizsgára viszik kocsijukat, motorjukat, az addig esedékes díjat, esetleg pótlékot be kell fizetniük, függetlenül az említett kedvezőbb határidőktől. A díjfizetéskor ügyelni kell a csekk pontos kitöltésére. A postautalvány „értesítés”, Bizonyára sokan emlékeznek arra az időkre, amikor a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru illetve „feladóvevény” szelvényein levő kockákba be kell írni a jármű forgalmi rendszámát. A díj igazoló lapon pedig tüntessék fel a befizetés dátumát, összegét — ez gépkocsiknál egy évre 460, motorkerékpároknál pedig 100 forint — továbbá a jármű rendszámát, és a forgalmi engedély számát. A postahivatalok csak a befizetéssel egyidejűleg adhatnak igazolási bélyegzőt, ezért ne feledjék el, hogy a csekket és ,a díjigazoló lapot együtt kell a posta tisztviselőjének átadni és lebélyegeztetni. — Hogyan történik a díjbefizetés ellenőrzése? — A KPM vizsgabiztosai a díjigazoló lap alapján ellenőrzik a befizetéseket. Ha ,az okmányból az derül ki, hogy valaki nem egyenlítette ki a biztosítási díját, akkor csak két hónapra hosz- szabbítják meg a forgalmi érvényességet. Gyakran előfordul. hogy ügyfelünk irodánknál azt szeretné megtudni: az általa vásárolt használt gépjármű biztosítáNagy kereskedelmi Vállalat békéscsabai fiókja — népszerű nevén a FÜSZÉRT — szűk, korszerűtlen raktáraksi díját a régi tulajdonos befizette-e? Erre választ csak a központi nyilvántartásból tudunk adni, ami néhány napot vesz igénybe. Egyszerűbb tehát a díjigazoló okmányokat ,az eladótól elkérni, így ellenőrizni a befizetést. — Hol lehet beszerezni a csekkeket és a díjigazoló lapot? — A postautalványokat a díjigazoló lappal együtt meg- kaják a Merkúrnál, akik autót vásárolnak. Az időszakos műszaki vizsgán szintén ellátják csekkel az ügyfeleket. A postautalványokat a biztosító valamennyi fiókjánál, az ÁFOR benzinkutaknál és az Autóklub helyi egységeinél lehet beszerezni. Persze a legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat, hogy valaki elveszti a díjigazoló lapot. Ezért azt tanácsolom ügyfeleinknek, hogy a hét műszaki vizsga közötti időszak befizetési szelvényeit őrizzék meg, mert csak ezek alapján adhatunk új díjigazoló lapot. ban szolgálta ki vevőit a Tanácsköztársaság útján. Aztán megépült a Csorvási úti telep, amely az évek folyamán ugyancsak kicsinek bizonyult a nagy forgalom lebonyolításához. Éppen ezért határozott úgy a vállalat, hogy Békés megye székhelyén — az északi ipartelepen — létrehozza a korszerű raktározási, szállítási követelményeknek megfelelő raktárbázist, a hozzá tartozó szociális helyiségekkel együtt. A 7200 négyzet- méter alapterületű létesítmény mintegy 100 millió forintba került. A befuvórend- szerű fűtőberendezéssel, automatikus tűzjelzővel, banánérlelővel ellátott raktárakat a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat építette. Az 1978. december 31-i átadási határidőt lerövidítve már május 15-én megkezdhették a költözködést, amely egy hónapig tartott. Az 1300 tehergépkocsi több mint 70 millió forint értékű árut mozgatott meg. Ebben a nagy munkában segítségükre volt a konzervgyár, a hűtőház, a Volán és a VIDIA Nagykereskedelmi Vállalat. Természetesen az évi 840 millió forintot forgalmazó fióknak szüksége van irodákra, ebédlőre, öltözőkre. Ezeket a létesítményeket a kondorosi Egyesült Tsz építőbrigádja az év végén adja át rendeltetésének. Az elmúlt héten több ki- sebb-nagyobb földrengést éreztek Békés város és a környező települések lakói. A híradások részletesen szóltak a károkról. Számos olvasónk viszont azután érdeklődött: a Békés megyei épületek milyen erősségű rengéseket bírnak ki? — A földmozgás általában nem jellemző Békés megyére — kezdi a beszélgetést Benedict?/ Gyula, a Békés megyei Tervező Vállalat főstatikusa. — Helyi jellegű, úgynevezett kisebb kéregmozgást az 1970-es években néhány alkalommal feljegyeztek a Viharsarokban. A föld- kéregszerkezet-változások kiváltottak rengéseket, vagyis a tektonikus rengések, a földkéregben felgyülemlő feszültségek felszabadultak. A kérget felépítő kőzetek a rájuk ható erő következtében változtatják alakjukat, s amikor erre tovább nem képesek, törések, vetődések, elmozdulások támadnak bennük. A felszabaduló energiák hullámok alakjában terjednek a föld mélyében, mind a felszínen. Hazánkat az elmúlt évtizedekben szeizmikus övezetekre osztották, ebből viszont Békés megye kimaradt, mert mint mondottam: ezen a vidéken a korábbi időszakban nem észleltek földmozgásokat. — A létesítmények tervezésénél számolnak a földmozgásokkal? — Az 1960-as évek elejétől a házgyári épületekre kötelező jelleggel előírták a szeizmikus hatásokra való méretezést. Az egyéb létesítményeken nincs ilyen kötelező előírás, de számolunk velük. A földrengés erősségét a nagyszámú egyéni megfigyelés és a rengés okozta károk alapján felállított Mercalli—Sieberg erősségi skála megfelelő fokozata jellemzi. Itt jegyzem meg, ez a közérthetőbb, a Richter-skálával a geofizikusok dolgoznak. A Mercalli-skála 12 fokozatot különböztet meg, az egy héttel ezelőtti rengés eszerint 5-ös, az epicentrumban elérhette a 6-os erősséget. Ez a Richter szerint 4,5- es volt. Ami a tervezést illeti: a régebbi épületek tervezése során egyáltalán nem Tegnap, a Körösök Vidéke Tsz-szövetség szervezésében Endrődön, a Lenin Termelőszövetkezet központjában megbeszélést tartottak a főmezőgazdászok és műszaki főágazatve2etők részvételével. A megbeszélésen aktuális kérdésekről volt szó, így a búzatermesztés időszerű feladatairól, valamint a gabonaaratás szervezésének és műszaki előkészítésének kérdéseiről. A búzatermesztésről Túri György, a kamuti Béke Termelőszövetkezet főmezőgazdásza tartott előadást. Ismertetőjében a szövetkezetben alkalmazott búzatermesztési módszerekről szólt, különösen a fajtaválasztás jelentőségéről. A gazdaság 1020 hektáron termeszt kenyérgabonát, amely hét búzafajta vetésterületéből tevődik össze. A közelmúltban a megye szakemberei a jugoszláviai Vajdaságban tett látogatásuk során olyan búzafajtákkal is megismerkedhettek, amelyek — igaz, egyelőre csak kísérleti parszámoltak a földrengéssel. Az 1960-as évektől a házgyári épületeknél ez kötelező, a méretezés kiterjed az alapozásra, az elemek kapcsolatára. A biztonsági többletköltségek a kivitelezésnek csak töredékét képezik, nem számottevő összeg. A panelszerkezetű épületek — Békés megyében a pécsi típusú, a DÉLÉP kivitelezésében épülő és az ÁÉV nagypanelos lakóházai — a Mercalli-skála szerint 8-as, 9-es méretű rengést kisebb károsodással kibírnak. Egyébként a helyesen és szakszerűen tervezett, jól kivitelezett átlagépületek az 5-ös erősségű földmozgásokat elviselik, a gyengébb rengések nem jelentenek komoly veszélyt. — Békésen, a felméréseken dolgozó statikus mérnökcsoportnak ön a vezetője. Az eddigi felmérések miről tanúskodnak? — A középületek közül legjobban sérült a 3-as számú általános iskola és a művelődési ház. Az iskola emelete részleges bontással javítható, a födém- és a tetőszerkezet cserére szorul. A földszint mérsékelten sérült, vonóvasakkal, vasbetonkoszorúkkal rögzíthető. A művelődési ház részleges bontással helyreállítható, az utcai homlokzat megfogható, rögzíthető. A felmérések még folynak, a végleges károkról, a helyre- állításról még nem tudok nyilatkozni — mondta a Békés megyei Tervező Vállalat főstatikusa. Bisztricsány Ede. a Magyar Tudomány folyóirat 1977 januári számában a „Földrengésveszély — Földrengéskutatás” címmel írt •érdekes tanulmányt: egyebek között szólt a mai magyar földrengéskutatás kialakulásáról is. A magyar földrengéskutatás 1902-ben a Magyar Állami Földtani Intézet, majd 1905-ben a Nemzeti Múzeum pincéjében szeizmográfok felállításával kezdődött. A korszerű állomáshálózat fejlesztése az 1960-as években fejeződött be. Ennek során Piszkéstetőn, Budapesten, Jósvafőn és Sopronban korcellákon — hektáronként 100 mázsa termésre is képesek. A megye gazdaságai már most gondolnak a következő évekre. Az 1979-es évben például az összes elvetett búza körülbelül 49 százaléka jugoszláv fajta lesz. A helyes fajtaválasztás jelentőségét a betakarítás hatékonyabb szervezése is indokolja. így az egyes búzafajok érési sorrendje meghatározza az aratás menetét is. Egyébként a megyében végzett felmérések alapján a búza jelentős része, mint- eo> 20 százaléka dőlt meg, s ezért az idei nyáron is nehéz aratásra lehet számítani. Az aratásra történő felkészülés része volt májusban, és június elején a gazdaságok útjainak javítása. Szinte mindenütt személyre szóló betakarítási ütemterv készült. A gépszemlék utolsó ellenőrzései pedig azt bizonyítják, valamennyi gazdaság műszakilag is felkészült az aratásra. A műszaki előkészületekről Balogh József, a szeghalmi Sárréti Tsz főmérnöke szólt, helyi módszerű műszerekkel felszerelt állomások épültek. A felszabadulás után az első jelentős kutatási eredményt a földrengések méretmeghatározásának területén értük el. Másik nagy kutatási terület a mérnökszeizmológia. Egyszerű formában ez a kutatási ág már hatvan éve elkezdődött, azzal, hogy különböző kutatók 1912-b'en, 1936-ban, 1958-ban, ill. 1961- ben földrengésenergia- illetve maximális intenzitáselosz- lás-térképet készítettek. A térképek összehasonlításakor azonban szembetűnő, hogy az 1911-es kecskeméti, az 1925-ös egri, és az 1956-os dunaharaszti földrengés okozta maximális intenzitáselosztást tükröző izoszeizta vonalak uralják a térképet. Az 1673-as komáromi rengés csupán feltételezett nagysága miatt szerepel olyan térképen, amin az említett korábbi rengésen kívül csak az utolsó 100 év rengései láthatók. Az 1936-ban készült térkép még nem tartalmazhatta az 1956-ban kipattant dunaharaszti rengés izoszeizta vonalait, ezért feltétlenül felvetődik az a gondolat, hogy az 1961-ben készült térkép mennyire ad hű képet a Kárpát-medence területének rengéses viszonyairól, hiszen az izoszeizták ilyen méretű változása a jövőben ismét elképzelhető. Tulajdonképpen ezek a problémák vezettek arra, hogy néhány évvel ezelőtt Reisz- ner szovjet geológus magyar- országi tanulmányútja során magyar geológusokkal való beszélgetése után kijelölte azokat a zónákat is, ahol ugyan még nem fordult elő nagyobb rengés, de földtani felépítése arra utal, hogy azzal számolni kell. E térképek alapján elkészült az úgynevezett földrengés-vár- hatósági térkép. A magyarországi földrengések gyakorisága a Mercalli-skála szerint: 1903 Eger" 8"; 1908 Gomba 7,5°; 1908 Kecskemét 7,5“; 1911 június Kecskemét 8“; 1911 július Kecskemét 9°; 1925 Eger 8,5"; 1927 március Várpalota 7“; 1927 július Várpalota 7"; 1951 Derecske 7°; 1956 január Dunaharaszti 8". 1978 június Békés 6°. (A Richter-skála szerint: 4,5-ös erősség.) Szekeres András szereket elemezve. Megállapította, hogy ma egyre nagyobb mértékben növekszik a műszaki tényezők szerepe mind az aratás, és mind az azt követő munkálatok során. A Békés megyei AGRO- KER részéről Duda Benedek főosztályvezető ismertette az előkészületeket. Ebben az évben 160 SZK-típusú, 40 E—512-es és 21 Claas-Domi- nátor kombájn érkezett. A szovjet kombájnok kedvező vásárlási és visszafizetési feltételei miatt további 45 kombájnra érkezett igény a Körösök Vidéke Tsz-szövetség gazdaságaiból. Az alkatrészellátás területén további javulás várható, az elmúlt év 100 milliós készletével szemben az idén 150 millió forintért vásárolhatnak alkatrészt az üzemek. Az aratás • ideje alatt ezen a nyáron is működteti az AGRO- KER ügyeleti szolgálatát, ahol telexen, telefonon, vagy személyesen tehetnek bejelentést. A javító-szerelő munkát 14 szervizkocsi segíti. Nagy a forgalom az élvezeti cikkek raktárában. Az import sörön kivül sok fogy a hazai gyártmányú üdítő italokból. A nehéz fizikai munkát 15 elektromos targonca segíti Az előkészítő raktárból naponta a 23 gépkocsi mintegy 1800 tonna árut szállít az üzletekbe Fotó: Martin Gábor Élelmiszer, vegyi áru tonnaszámra Bj raktárbázis Békéscsabán Aratás előtt A betakarítás előkészületeiről
