Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Q MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Decemberre összehívták a békemozgalom IX. kongresszusát Ülést tartott az Országos Béketanács Péter, Pál - ismételten „Könnyű nektek, újság­íróknak” — jegyezte meg minap nem minden él nél- nélkül kedves barátom, majd mikor kértem, hogy fejtse ki ezt részletesebben, mosolyogva fogott a magya­rázatba: Itt van például az aratás — mondta — Péter, Pál elé elég egyszer megír­notok a vezércikket, össze­vetve a kaszás időket, a mai kombájnos világgal — utána éveken át használható ugyanaz az írás. Mert az aratás csak aratás marad és az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek munkája, tevékenysége sem alakul át mostmár egyik napról a má­sikra. Tréfára csak tréfával vá­laszolhattam volna stíluso­san. De nem így sikerült. Először is kijelentettem, hogy amennyiben a haditu­dósítóknak könnyebb a dol­ga a csatában, mint a roha­mozó katonáknak, úgy ga­bonacsatáról tudósító újság­írónak is egyszerűbben és kényelmesebben rendezték be a világot, mint az SZK— 5-ösön, az E—512-esen, a John Deere-en, a Claas—Do- minátoron ülő kombájnos- nak. És akkor már nem tudtam abbahagyni az érvelést. Mert mit .is jelent az, hogy „az aratás csak aratás marad”? Nem kevesebbet, mint éves reményeink megvalósulását a jobbik esetben, vagy há­romhetes, egyhónapos iz­galmat, terveink féltését, megállás nélküli küzdelmet idővel, időjárással, ismét és ismét minden nyáron. Ebből a szempontból ugyanis, az aratás valóban az maradt, ami volt: a földet művelő munka legdöntőbb mozzana­ta, legnehezebb periódusa. Megyénkben, ahol a gabo­natermesztés minden válto­zás ellenére, illetve azokkal együtt is fő ágazata a mező- gazdasági termelésnek, ki­váltképp igaz mindez. És egyre inkább az! Minél na­gyobb teljesítményű és érté­kű gépek segítik a talaj megmunkálását, minél több és hatékonyabb kémiai anyag érleli a magágyat, mi­nél többet kell tanulnia a földet művelőnek —, nos, annál inkább válik ha nem is mindent, de nagyon sok mindent meghatározóvá az aratás. Keddi füzesgyarmati ri­portunk szerint a Vörös Csillag Tsz apraja-nagyja eey hónap alatt sem takarí­taná be kaszákkal annak a négyezer hektárnak a termé­sét, amelyet a korszerű gé­pekkel néhányszor tíz ember két hét alatt hord szérűre, szárítóra. Ez így igaz. Nem jelenti viszont azt, hogy könnyebb is az, ami rövi- debb ideig tart. Nem jelenti azt sem, hogy a búzaszem jelképi tartama úgy csökken, ahogy az új meg új fajták hozama növekszik. A gépek megalkotójának, tökéletesítőjének, kezelőjé­nek, a növényvédőnek, a mezőgazdasági kémia kuta­tójának, a nemesi tőnek az üzemi agronómusnak és so­rolni lehetne még ki min­denkinek keze nyomát, töp­rengését őrzi a búzaszem. Sorolni lehetne, ki mindenki munkájára teszi fel a koro­nát a kombájnos Péter, Pállal kezdődően hosszú mű­szakban, kánikulában nya­ralást, éjszaka álmot nem' ismerve. Lehet-e ezt évről évre új­ból és újból meg nem írni? Kőváry E. Péter A VIII. békekongresszus óta eltelt öt évben békemoz­galmunk a társadalom leg­szélesebb rétegeit mozgósí­totta a nemzetközi élet kér­déseinek megoldása, a szo­cialista építőmunka meggyor­sítása, a szocialista hazafi- ság és nemzetköziség érzésé­nek elmélyítése érdekében — mondotta Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketa­nács főtitkára az OBT szer­dai ülésén, a Parlamentben. Pethő Tibornak, az OBT el­nökhelyettesének megnyitója után arról beszélt, hogy az elmúlt években a Hazafias Népfront, a SZOT és más társadalmi és tömegszerveze­tek segítségével megrende­zett akciók és kezdeménye­zések a legeldugottabb tele­pülésekre is eljutottak. Meg­találták azt a hullámhosszat és azt a hangot, amelyre a hívők és ateisták, a fiatalok és idősek egyaránt egyetérté­sükkel és aktivitásukkal vá­laszoltak. Az Országos Béketanács 125 ország 238 szervezetével, mozgalmával ápolja a kap­csolatát, ilyképpen is mun­kálkodva a béke igaz hívei­nek nemzetközi összefogásá­ért. Mozgalmunk — szorosan együttműködve a Béke-vi- lágtanáccsal —, sokoldalúan és eredményesen vesz részt az Európa biztonságáért, né­peinek együttműködéséért, a fegyverkezési hajsza megál­lításáért, a faji megkülön­böztetés felszámolásáért ví­vott küzdelemben. Sebestyén Nándorné meg­emlékezett a magyar béke­mozgalom zászlóbontásának 30. évfordulójáról. A vissza­pillantással egy időben előre is kell tekintenünk, hiszen a három évtizeddel ezelőtti hi­degháborús időszak hívei az akkori korszak újjáéleszté­sén munkálkodnak. Még fontosabb tehát, hogy eddigi vívmányokat népszerűsítve és védelmezve a jövőben új akciók szervezésével csele­kedjünk azért, hogy az eny­hülési folyamat, a katonai enyhüléssel kiegészülve, megmásíthatatlanná váljék. Ugyancsak világméretű cé­lunk a gazdasági elmara­dottság, az éhség, az írástu­datlanság felszámolása, a környezet, a természet meg­óvása, vagyis századunk utolsó negyede égető társa­dalmi kérdéseinek megoldá­sa. Az OBT főtitkára vége­zetül javasolta, hogy decem­ber 1—2-re hívják össze a IX. magyar békekongresz- szust, amelynek küldötteit a Hazafias Népfront bizottsá­gainak, valamint a társadal­mi és tömegszervezeteknek a soron következő testületi ülésein és rendezvényein szeptemberben, illetve októ­berben választják meg. A beszámolót követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről adott tájékozta­tót. Simái Mihály, a magyar ENSZ-társaság főtitkára az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakának kapcsán ki­emelte: egy évtizeddel ez­előtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy a nyugati hatalmak hozzájáruljanak a leszerelési közgyűlés össze­hívásához. A mostani ta­nácskozás szerepének erősö­dését, a Béke-világtanács és a többi társadalmi szervezet mind nagyobb tekintélyét bizonyítja. A jövőt illetően azonban figyelmeztető jelek sorakoznak; mindez megkö­veteli a béke védelmének és építésének erősítését. A további felszólalók közül Puskás Sándor, a szombathelyi gyermekvédő intézet igazgatója a béke- és barátsági hónap Vas megyei tapasztalatairól szólva el­mondotta: a megye mintegy 20 ezer magyar, szlovák, horvát és német ajkú lakója vett részt a nagygyűléseken és egyéb fórumokon. A hetvenes évek végére olyan fegyverrendszerek fej­leszthetők ki, amelyek nem­régiben még csak az utópisz­tikus könyvek lapjain szere­pelték — figyelmeztetett Vajda Péter újságíró. A bé­kemozgalomban éppen ezért mind nagyobb szerep vár a tudományra, hogy összefüg­gések megvitatásával lelep­lezhessék és megakadályoz­hassák az emberiség érde­keinek aláaknázását. Nies János kohász aláhúz­ta: mindenkitől fegyelmezet­tebb és az eddiginél áldoza­tosabb munkát kíván gazda­sági helyzetünk további ja­vítása, hiszen eredményeink járulnak hozzá nemzetközi tekintélyünk erősödéséhez. Az afrikai konfliktusról, a nyugati hatalmak zairei be­avatkozásáról beszélt Réti Ervin újságíró. Ma különö­sen fontos a függetlenségü­kért küzdő népek melletti szolidaritás — még akkor is — ha a történelem kerekét már nem lehet megállítani, s a tőkés hatalmak csak utóvédharcokat folytatnak a fekete kontinensen. Stark Janka nyugalmazott főorvos Váci Mihály hitval­lását idézte, azzal, hogy nem elég a békét akarni, érte tenni, tenni is kell. Sebes­tyén Gyula arról szólt, hogy azokat a keveseket is fel kell rázni, és cselekvésre késztetni, akik közömbösen szemlélik szűkebb és tá- gabb környezetük változá­sait. Az Országos Béketanács ülése határozathozatallal zá­rult. A résztvevők egyhan­gúlag elfogadták a IX. kong­resszus összehívására előké­szített javaslatot. Ügy dön­töttek, hogy szolidaritási táviratot küldenek a testvé­ri vietnami népnek. A tanácskozás után a par­lament gobelintermében Se­bestyén Nándorné kitünte­téseket adott át a békemoz­galom kiemelkedő aktivis­táinak. Szovjet—lengyel legénységgel kering a föld körül a Szojuz— 30 űrhajó. A képen a két kozmonauta: Miroslaw Herma- szewski és Pjotr Klimuk — még a földön (Fotó: APN — KS) Második nemzetközi űrlegénység Moszkvai idő szerint csak . éjjeli három órakor tértek pihenőre a nemzetközi sze­mélyzet tagjai a Szojuz—30 űrhajón. Pjotr Klimuk és Miroslaw Hermaszewski ek­korra fejezte be a rajt után szükséges munkát. A kedden kora este útnak indult űr­hajó jelenleg módosított pá­lyán kering a föld körül. A rajtot követően a nem­zetközi személyzet elvégezte a szükséges ellenőrzéseket. Mind saját adataik, mind a földi mérések azt mutatták, hogy az űrhajó a megadott pályára állt. Ezt követően Klimuk és Hermaszewski levetette a szkafandert, vég­rehajtotta a programnak elő­írt ellenőrzéseket, mérése­ket, s csak éjfél után jutott idejük arra, hogy megvacso­rázzanak, majd pihenjenek. A Szojuz—30 egyébként újságokat és postát visz az űrállomáson dolgozóknak. Az együttes programban technikai, geofizikai, orvos- biológiai és pszichológiai kí­sérletek szerepelnek, köztük olyanok, amelyeket a len­gyel tudósok irányoztak elő az űrhajósok közérzetének, képességeinek, készségeinek vizsgálatára. A technikai kí­sérletek során üzembe helye­zik a Szplav-miniolvasztóke- mencét és az MKF 6M kü­lönleges fényképezőberende­zést is. Klimuk egyike azoknak, akik ezúttal már harmad­szor járnak a világűrben — a Szojuz—30 parancsnoka az egyik legtapasztaltabb szovjet űrhajós. Érdekesség egyébként, hogy a jelenlegi kísérletsorozat kezdetéig a Szovjetunió és az Egyesült . Államok egyaránt 43—43 embert küldött a világűrbe, Ivancsenkov útjával a mér­leg a szovjet űrhajósok ol­dalára billent. A szovjet űr­kísérleteknek ezen túlmenő­en immár két szocialista or­szágból is van részvevője: a csehszlovák Vladimir Remek után a lengyel Miroslaw Hermaszewski is szovjet űr­hajón, az Interkozmosz­Ülésezett az országgyűlés külügyi bizottsága Az országgyűlés külügyi bizottsága Gyenes András elnökletével szerdán a Par­lamentben ülést tartott és Roska István külügyminisz­ter-helyettes előterjesztésé­ben megtárgyalta a Külügy­minisztérium tavalyi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló jelentést. A bi­zottság ezután meghallgatta Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes tájékoztatóját a Magyar Népköztársaság és a szocialista orientációjú orszá­gok kapcsolatairól. Az ülésen részt vett és felszólalt Púja Frigyes kül­ügyminiszter. A vitában a továbbiakban kifejtette vé­leményét Novics János, Né­meth Pál, Réger Antal, Kál­lai Gyula, Darvasi István, Lukács János, Nánási Lász­ló, Csillik András, Stock Já­nos, Nagy Miklós és Brutyó János képviselő. program keretében indult el útjára. Moszkvai idő szerint szer­dán este 20.07 órakor a Szo­juz—30 űrhajó összekapcso­lódott a Szaljut—6 űrállo­mással. Az űrállomással már eddig is össze volt kapcsol­va a Szojuz—29 űrhajó, amellyel Kovaljonok és Ivan­csenkov, az állandó személy­zet két tagja érkezett a Szal­jut—6-ra. A nemzetközi személyzetű Szojuz—30 az űrállomás „hátsó bejáratá­nál”, a hajtómű és agregat- részlegnél kötött ki. Az űr­hajó két utasa: Pjotr Kli­muk és az első lengyel űr­hajós, Miroslaw Hermaszew­ski haladéktalanul megkezd­te a szükséges ellenőrzése­ket és ugyanezt végezte el az űrállomás személyzete. A Szojuz—30 és a Szaljut űrállomás bonyolult közelí­tési manővere tulajdonkép­pen már a rajt után meg­kezdődött: az első két pálya- módosítást a nemzetközi sze­mélyzetű űrhajó még kedd­ről szerdára virradó éjjel végrehajtotta. Pjotr Klimuk és Miroslaw Hermaszewski ezután hosszabb pihenőt ka­pott, hogy frissen végezhesse el a közelítés második sza­kaszából adódó feladatokat. Moszkvai idő szerint este fél nyolc órakor a Szojuz még mintegy 25 kilométeres távolságra volt az űrállomás­tól. A földi központ minden műveletet ellenőrzött, az űr­hajóról és az űrállomásról folyamatosan érkeztek a je­lentések. Az űrhajó sebessé­ge fokozatosan csökkent és amikor a föld körül keringő két objektum már csak mint­egy öt kilométerre volt egy­mástól, a Szojuz űrhajósai és a Szaljut személyzetének tag­jai szinte egyszerre jelentet­ték: látják egymást. Tanácsülésekről jelentjük Békés Békésen a városi tanács június 28-án, tegnap délután tartotta ülését, melynek volt egy soron'kívüli napi­rendje is. A földrengés okozta károkról, az azóta tett intézkedésekről, és a helyreállítási munkálatok eredményeiről adott szóbeli tájékoztatást Makoviczki Já­nos tanácselnök. Az 1977. évi költségvetési gazdálkodás és a fejlesztési terv értékelése volt az egyik fő napirend, melyről Mey- lenner Anna osztályvezető terjesztett be írásos beszá­molót. Eszerint több terüle­ten is lemaradás mutatko­zik, így a nyolctantermes ál­talános iskola, a százszemé­lyes diákotthon, valamint a lakásépítésben, elsősorban kapacitásigény miatt. A tanácsülés második fő napirendként foglalkozott a művelődésügyi osztály mun­kájával, és a közművelődési intézmények tevékenységé­vel Puskás László osztályve­zető beszámolója alapján. A városban az óvodai ellátott­ság 63,6 százalékos, és az óvodai felvételek elbírálása a legnehezebb feladatok kö­zé tartozik, mivel nagyon kevés az óvodai hely. Meg­oldásként átmenetileg 40—50 személyes idénynapközi lét­rehozásának lehetőségét vizsgálják. Hasonló az isko­lai tanulók napközis ellátá­sa. A gondok enyhítésére pótigényt terjesztettek be egy csqport létesítésére. Szó volt a közművelődési intéz­mények, a művelődési ott­hon, a múzeum, a könyvtár és a filmszínház tevékenysé­géről is. Végül a lakosság egész­ségügyi ellátásának helyze­téről adott számot a tanács­ülésnek dr. Gelegonya Ka­talin osztályvezető főorvos. A tanácsülés a beszámolókat a határozati javaslatokkal együtt elfogadta. Békéscsaba A békéscsabai Városi Ta­nács a lejárt határidejű ta- nácsülési határozatok végre­hajtásáról szóló jelentés meghallgatása után a ta­nácstagok tevékenységét vi­tatta meg. A továbbiakban megtárgyalta a testület a városi tanács vb személyze­ti és oktatási osztályának, valamint az egészségügyi és szociális bizottság munkáját értékelő előterjesztést. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom