Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JÜNIUS 20., KEDD Ara: 80 fillér XXXIII- ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Kádár János és Lázár György fogadta a mongol külügyminisztert A Gyufaipari Vállalat budafoki gyárának gépparkja nagy teljesítményű, modern gépekkel bővült. Az új berendezések­kel az idén már több mint hatszázhetvenmiilió doboz gyu­fát készítenek. A gyártásfejlesztéssel jobb lett a gyufa mi­nősége, és javulta^ az ott dolgozók munkakörülményei is. Képünkön: modern, nagy teljesítményű töltőmártó gépekkel készül a gyufa (MTl-fotó — Fehér József felvétele — KS) A jövőben a Rába-Steigeren is gyakorolhatnak a hallgatók Kockázat Raktárra gyártotta tavaly hónapokig a Láng Gépgyár dombóvári gyára az újfajta „Ygnis” kazánokat. A svájci licencvásárlást 1976-ban bo­nyolították le, majd hozzá­fogtak a gyártáshoz. Sok energiát kötött le az előké­szítés, a gyártás megszerve­zése, nem futotta már arra, hogy megrendeléseket is sze­rezzenek. Gyártani megrendelés nél­kül? Raktárra? Kockázatos dolog, sőt felmerülhet a kér­dés, hogy egyáltalán sza­bad-e? Hiszen nemegyszer elhangzott különböző fóru­mokon, a rádióban, tévében, olvasható volt az újságok­ban: a termelés, a gazdál­kodás biztonságának feltéte­le, hogy amit gyártanak, azt el is lehessen adni. Erre pe­dig garancia a megrendelés, a szállítási szerződés. Valóban, így van ez — általában. A dombóvári eset azonban kivétel. Ugyanis a vállalat, a gyár vezetői tud­ták, hogy új termékük ke­lendő lesz, évék óta „futó” gyártmányt váltanak fel vele. Nemcsak a gyárnak lesz elő­nyös — kevesebb anyag és munka kell hozzá —, na­gyobb hatásfokkal hasznosít­ja a tüzelőanyagot, mint elő­dei, így ezért „többet is tud”. Nekik lett igazuk. Mert a tavaly gyártott tíz kazán el­kelt, és most már eleget sem tudnak tenni az újabb és újabb megrendeléseknek. Ér­demes volt belevágniuk a gyártásba, kár lett volna nem vállalniuk a kockázatot. De érdemes egy kicsit to­vább is menni. Csak az új­nak kezdeményezése lenne kockázatos? Ha tovább gyártják a régit, az elavul­tat, előbb-utóbb eljöhetett volna az ideje annak, hogy nem kell senkinek sem. Az egyik ipari szövetkezet éve­ken keresztül megszokta, hogy biztonságban érezze magát. Termékeinek zömét — különféle lábbeliket — exportra gyártotta, nagy so­rozatban. Évről évre na­gyobb volt a nyereség, töb­bet tudtak év végén osztani. Olyan volt az egész, mint egy szép álom. Ámde az ébredés keserves volt. Pedig idejében tudomást szerezhettek a ve­zetők arról, hogy a KGST- piacon is nőnek az igények. Amikor elvitték a mintakol­lekciót Moszkvába, a szov­jet vevők udvariasan de ha­tározottan közölték: köszön­jük, de ezekből már nem ké­rünk. Van jobb ajánlat is. A példa nem egyedi. Elő­fordult és előfordul más vállalatokkal, szövetkezetek­kel is. Gondolkodásunkban vala­hogy egyoldalúan szerepel a kockáztatás fogalma. Mintha csak valamit fenni, kezdemé­nyezni lenne kockázatos. Pe­dig van a kockázatnak egy másik fajtája, kockáztatni tétlenséggel, „nyugi-nyugi” alapállással is lehet. Nem észrevenni az idők, az igé­nyek változását, nem észre­venni, hogy elavult a ter­mék, lazák a normák, el­nézni a minőségromlást, be­hunyni a szemet a gyors üte­mű fejlődés előtt, legalább olyan kockázatos, mint a hebehurgya vállalkozás. Mi több, ez veszélyesebb, mint a cselekvő, a tenniaka- rásból fakadó rizikó. Jantner János Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn a Központi Bi­zottság székházában fogadta Mongolin Düg er szűr ent, a Mongol Népköztársaság kül­ügyminiszterét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak hétfőn, megbeszé­lést folytatott a Parlament­ben a mongol külügyminisz­terrel. A szívélyes hangulatú baráti találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminisz­ter, Szerencsés János, a Ma­gyar Népköztársaság Ulánbá­tort nagykövete, és Bamdar- jin Dügerszüren, a Mongol Az Országos Közművelő­dési Tanács hétfőn ülést tartott a Parlamentben amelyen Orbán László el­nökletével a sajtó közmű­velődési szerepét elemez­ték. A Pozsgay Imre kultu­rális miniszter és Várko- nyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke által előterjesztett jelentés és a vita megál­lapította, hogy a sajtó je­lentősen hozzájárult az MSZMP KB közművelődési határozata, majd a törvény megismertetéséhez, tartal­mának érdemi propagandá­jához. Sokat tett azért, hogy a közvélemény felis­merje a közművelődés tár­sadalmi jelentőségét. A sajtó közművelődési munkájának kibontakozá­sát, megerősödését jól se­gítették és ösztönözték az elmúlt években végrehaj­tott szerkezeti változások, Népköztársaság budapesti nagykövete. A hivatalos, baráti látoga­táson hazánkban tartózkodó Mangalin Dügerszüren, mon­gol külügyminiszter vasár­nap Bács-Kiskun megyébe látogatott. A vendégeket Kecskeméten, a megyei párt- bizottság székházában Kata- nics Sándor, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára fo­gadta és tájékoztatta Bács- Kiskun megye gazdasági és politikai életéről. Ezután sé­tát tettek a „hírős” városban és megtekintették a megye­az Üj Tükör, a Kincskereső, a Rakéta regényújság meg­jelenése. önmagában is közművelődési jelentőségű tény, hogy a napilapok és a megyei lapok eladott pél­dányszáma 1970 óta folya­matosan növekszik, hogy a felnőtt lakosság túlnyomó többsége rendszeresen olvas' újságot. Rámutattak, hogy a jö­vőben több területen to­vább kell javítani a sajtó közművelődési munkáját. A fő feladat — a következő időszakban is — a közmű­velődési párthatározatban és a törvényben foglaltak végrehajtásának segítése. Ennek érdekében különösen fontos a közművelődési szemlélet további erősítése. A sajtónak nagyobb fi­gyelmet kell fordítania a dolgozók mindennapi éle­tének kulturáltságára, eb­ben a közvélemény helyes székhely nevezetes épületeit. Innen a városhatár legna­gyobb közös gazdaságába, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-be vezetett útjuk, ahol Kósa Antal, a tsz elnöke mu­tatta be a kecskeméti terme­lőszövetkezetet. A program délután Bugac-pusztán foly­tatódott, ahol Laczkó Gyula, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet elnöke a sportlótenyésztésről adott tá­jékoztatót, s meghajtották a híres bugaci sárgaménest. A mongol külügyminiszter a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságban fejezte be Bács-Kiskun megyei látoga­tását. tájékoztatására, formálásá­ra. Hangsúlyozták, hogy fontos feladat a közművelő­dés, a művészetkritika szo­cialista eszmeiségének fej­lesztése, a szocialista ten­denciák és alkotások haté­konyabb támogatása, a leg­szélesebb tömegeket érintő és érdeklő alkotásokkal va­ló kiemelt foglalkozás. Aláhúzták: a napilapok, a hetilapok és a folyóiratok egyaránt sokat tehetnek a művelődési mozgalmak, az amatőr tevékenység nép­szerűsítéséért, valamint a mindennapi közművelődési munka bevált, jó módsze­reinek és kezdeményezései­nek széles körben történő elterjesztéséért. A sok fontos részletre ki­terjedő vitában elhangzott javaslatok, kiegészítések figyelembevételével a tanács az előterjesztést, valamint az OKT 1978. második fél­évi munkatervét elfogadta. Tegnap, 19-én délután Szarvason, a DATE főiskolai karán dr. Bartos Lajos, az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatója, Molnár Lajos, az AGROKER igazgatója, vala­mint dr. Matos Károly, a főiskola igazgatója szocialis­ta együttműködési szerződést írt alá. Ebben rögzítették, hogy az AGROTRÖSZT, il­letve az AGROKER a jövő­ben a legújabb és legkorsze­rűbb mezőgazdasági gépekből egy-egy példányt a főiskola újonnan épült, mintegy 600 négyzetméteres tárolójában helyez el. Korábban a főiskola 350 nappali tagozatos hallgatója, s a több mint 80 kiegészítő tagozatosa csak kiselejtezett, elavult mezőgazdasági gépe­ken gyakorolhatott, illetve tanulmányozhatta azokat. Szeptembertől azonban a legmodernebb gépeken ta­nulhatják meg a -jövő szak­emberei a különböző mező- gazdasági gépek működését, ezzel elősegítve a gyakorlati oktatáshoz szükséges ismere­teket. Ehhez a MÉM is hozzájá­rult oly módon, hogy az új tároló beruházásához csak­nem kétmillió forintot bizto­sított, amelyből fölépítették a csarnokot. A következő lé­pésben egy hasonló, új, A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet húsgépüzeme a változások korát éli. Idei egyik legnagyobb beruházási tervük — amely csaknem 10 millió forintba kerül — a húsgépüzem felújítása, gép­cseréje. Így ősztől kezdődően NSZK-licenc alapján gyárt­ják az új kiállítású, moder­nebb húsdarálókat. A jövő hónap közepére várják az új, nagy tudású gépsor érke­zését. amelyet augusztus ele­jétől fokozatosan építenek be a régi csarnokba. Terveik szerint szeptember 1-től üzembe is állítják. A gépsor egyik nagy elő­nye, hogy ezáltal kapacitásu­kat duplájára tudják emelni a korábbi évekhez képest. Ez konkrétabban annyit jelent, hogy míg 'korábban évente 160 ezret gyártották és érté­kesítettek e termékükből, a jövőben már évi 350 ezret lesznek képesek előállítani. Másik nagy előnye, hogy ki­sebb fizikai erőre lesz szük­ség azok gyártásához, ugyan­is egy hidraulikus befogó­18 x 34 méteres tárolót épí­tenek, amelynek az elemeit már megvásárolták. Ennek megépülte után az öt mező- gazdasági fő növény — a búza, a kukorica, cukorrépa, a rizs és a lucerna — meg­műveléséhez használatos, 40—50 gépet tudnak itt tá­rolni. Ezek tanulmányozásá­val a főiskola gyakorlati ok­tatása, a szakemberek felké­szítése korszerűbb lesz. A szerződés értelmében a főiskola vállalta, hogy dol­gozói az új gépek műszaki paramétereit ellenőrzik, il­letve megvizsgálják, hogy azok a gyakorlatban meny­nyire helytállóak. Emellett vállalták azt is, hogy gya­korlati bemutatókat, illetve szakmai tanácskozásokat tar­tanak az ország mezőgazda- sági szakembereinek. A tegnap megkötött szo­cialista együttműködési szer­ződés egy keretszerződés, s a jövőben minden évben kü­lön megbeszélésen döntik el, hogy milyen új hazai, szo­cialista, illetve nyugati me­zőgazdasági gépeket állítanak ki a szarvasi főiskola táro­lójában. A jövő tervei: a főiskola egv öntöző mintatelepet Is szeretne kiépíteni, hasonlóan a gyakorlati oktatás elősegí­téséhez. szerkezet könnyíti a gépsor mellett dolgozók munkáját. Az új modell 'krómozása is tetszetősebb és időtállóbb lesz. A közelmúltban nyolc dol­gozójuk az NSZK-ban járt, ahol egy hétig tanulmányoz­ták, illetve tanulták a gépek működését és kezelését. A szövetkezet vezetőinek számításai szerint a 10 millió forintos beruházás mintegy három év alatt megtérül. Az évi 350 ezer húsőrlőgépből a nyugatnémet partner 40 ez­ret visszavásárol, a többit szabad rendelkezéssel a sző* vetkezet önállóan értékesíti belföldön illetve külföldön. Az előzetes jelzések szerint az új gyártmányok többsége a dollár elszámolású orszá­gok piacain talál gazdára, így például Olaszországban, Egyiptomban, Iránban, és so­rolhatnánk tovább, összesen mintegy 10 nyugati ország fogja vásárolni a Szarvasi Vas-. Fémipari Szövetkezet­ben előállított tetszetősebb és modernebb húsőrlőgépe- ket. a» juroacacKccaïacaraxmnmvmnxxuw nmnumxumn«»Mwww»nnm«i Ferde hegyoldalakon elterülő pázsitszőnyegek nyírására új, motoros fűnyírógépet vásárolt a Fővárosi Kertészeti Vállalat. Képünkön: A Gellérthegy oldalában dolgozik a motoros fűnyíró (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Napirenden: A sajtó közművelődési szerepe Új gépsorok a szarvasi szövetkezetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom