Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
1978. június 18., vasárnap o BH2DBS Megyeszerte készülnek az aratásra (Folytatás az 1. oldalról) AZ OROSHÁZI PETŐFI TSZ vetésterületének negyedrésze, vagyis 600 hektár a búza. A gépszemlét csütörtökön megtartották, a bizottság mindent rendben talált, a hat E—512-es kombájn rajtra készen áll. A szövetkezet vezetői úgy számolták, hogy tíz munkanap alatt biztonságba helyezik a búzatermést. Tavaly búzából hektáronként 59,5 mázsát hordtak a szérűre a gépek. A határszemlék során a tsz szakemberei megállapították: az idei terméskilátások jobbak. Előkészítették a szárítókat és a tárolókat, összesen 6000 vagon szemes termény tárolására képes a szövetkezet. Ügy tervezik, hogy a 8—10 napos fejlődési lemaradás ellenére is július első hetében hozzáláthatnak az aratáshoz. A BÉKÉSI EGYETÉRTÉS TSZ kalászos vetésterülete 2111 hektár, ebből 1873 hektár a búza. Az utóbbi napokban fokozottabban jelentkezik a lisztharmatfertőzés, a védekezés azonban korlátozott, a repülőgépkapacitás hiányában. Egyébként a búza szépen fejlődött, az előzetes becslések szerint hektáronként 42—43 mázsa hozam várható, ami 7—8 mázsával több a tavalyinál. A kombájnok javítását és felkészítését időben megkezdték. Esetenként az E—512-es kombájnokhoz szükséges alkatrész beszerzése szinte megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Például a variatárcsákat beszerezni még a mai napig sem tudták. Kisebb alkatrészgondok mutatkoznak az SZK— 5-ös kombájnoknál is. A szövetkezet szeretné aratásra bevetni mind a 15 kombájnt, ez azt jelentené, hogy ebben az esetben egy-egy betakarítógépre 122 hektár kalászos jutna. így, a betakarítást 14 munkanap alatt el tudná végezni a gazdaság. A szállítójárműveket és szárító- berendezéseket is rendbetet- ték már. A KONDOROSI EGYESÜLT TSZ az idén 2500 hektáron termeszt búzát. A kombájnok javítása, felkészítése befejező szakaszához érkezett, a június 22-i gépszemlén kijavítva sorakozik fel a hat SZK—4-es, a nyolc E— 512-es, a két Class Dominá- tor és az egy SZK—5-ös kombájn. Az aratás kezdetére megérkezik még egy IHC- kombájn is, s így az elmúlt évekhez hasonlóan 16—18 nap szükséges a kalászosok betakarításához. A búza igen szépen fejlődött, csupán kisebb foltokban dőlt meg, ez viszont nem számottevő. Az elmúlt évi hektáronkénti 55 mázsás átlagtermést az idén is szeretnék szérűre hordani. A SZARVASI TÁNCSICS TSZ-BEN 840 hektár kalászos vár betakarításra, ebből a búza vetésterülete 751 hektár. A 89 hektár árpa teljes egészében megdőlt, s ugyancsak megdőlt a kenyérgabonának mintegy 20 százaléka is. így aztán nem a legkedvezőbb előjelekkel néznek az aratás elé. A növények egyébként szépen fejlődtek, búzából a tavalyi 50 mázsás átlagtermésnél többet várnak a szövetkezet vezetői. Az aratás előtti gépszemlét június 23-án tartják, s addigra befejezik a kombájnok javítását. Az idén a betakarítást három SZK—5-ös és két SZK—6-os kombájn végzi. Számolnak arra, hogy a megrendelt Class Dominá- tor a munkák kezdetére meg is érkezik. A szárítás megoldott, ugyanis a szarvasi Dózsa és a csabacsüdi Lenin Tsz-szel közösen üzemeltetnek szárítóberendezést. Gond, hogy csupán a gabona 35—40 százalékát tudják tárolni a szövetkezetben, így a termést minél hamarabb szeretnék átadni a GFV-nek. Ügy számolnak a szövetkezet vezetői, hogy a kalászosok betakarításával két hét alatt végeznek. Szekeres András Miért éppen ük? — Mert a legeredményesebben dolgoztak az elmúlt esztendőben, a MEZŐGÉP békéscsabai vállalat orosházi gyára 21 kitűnő szocialista brigádja között... — Hogyan tudnák ezt summázni? — Hát, például azzal, hogy 15 százalékkal túlteljesítették a tavalyi tervüket ... — ... hogy a legtöbb újító közöttük van. Tavaly 37 újítást vezettek be, ebből hét a sajátjuk volt... — ... hogy csaknem fél millió forint a többlettermelésük ... — ... hogy 267 ezer - forintot megtakarítottak az aryag jó felhasználása révén ... — Nagyrészt az ő érdemük, hogy tavaly a mi gyárunk nyerte meg az újítási versenyt... Varga János főmérnök, Antal Károlyné üzemgazdasági osztályvezető, Zé- man Ferenc szb-titkár, Kunos Sándor művezető véleménye a fenti jellemzés a Ságvári Endre daraboló szocialista brigádról. Kunos a közvetlen irányítójuk. Elismerően mondja: — összeszokott gárda. 1963-ban mint ifjúsági brigád verődtek egybe. Magukénak érzik a gyárat, ismerik minden zugát, s munkájukban felhasználnak minden helyi lehetőséget. Nekem könnyebbséget jelent, hogy velük dolgozhatom, „kapásból” megértenek minden feladatot, s a legjobb tudásuk szerint igyekeznek azt megvalósítani... Vezetőjük Vincze Zol tán - né. — Miért éppen őt választották? A szemüveges kicsiny asszonyka szerényen várja a kérdésre a feleletet. — Mert ő a legjobb szervező közöttünk — véli Szakács József lakatos. Egyébként Szakács, Tóth Ferenc, Csizmadia Béla, Kormányos László szaktársaival együtt a kiváló újítók gárdájához tartozik, s maga már húsz éve dolgozik a gyárban. A nagy ollógép mellett vannak, amelyhez korábban a 6X1,5 méteres acéllemezeket kézzel kellett mozgatniuk, ök konstruálták az anyagtovábbítás megkönnyítésére a görgős asztalt, aminek segítségével kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát és növelték a termelékenységet. — Mit kell „szervezni” a brigádban? — Sok mindent. A munkán kívül is, például a közös kirándulásokat, összejöveteleket, társadalmi munkát, de a brigádon „belül” is, például azt, hogy észrevételeinket visszajelezzük a műszaki osztálynak ... — Ez mit jelent? — Hát például: a műszakiak leadnak egy szabásméretet, ami nem biztos, hogy a legmegfelelőbb. A brigád ezt észre is veszi. Átszabja a darabot és jelzi ezt a műszaki osztálynak. Kiderül, hogy az általunk jobbnak talált mérettel jobb az anyagkihasználtság. Ezt aztán „törvényesíti” a műszaki osztály ... Ezt jelenti... Egyszerű ez így elmondva. De ha azt vesszük, hogy a csőtörő adapterekhez minden egyes alkatrészdarab a daraboló brigád kezén megy át, elgondolhatjuk, mit jelent akár az aprónak tűnő anyagmegtakarítás is éves szinten. Mondottuk: tavaly 267 ezer forintot „hozott” a konyhára. Ahogyan élnek, úgy dolgoznak és fordítva. Részlegükben évek óta nem volt baleset, de évek óta rendre ők nyerik meg a vállalati munkavédelmi vetélkedőket is. Ez nemcsak egy-két ember tudásának az eredménye, hanem a brigád kollektív erejét, tudását fémjelzi. Tanulás. Nincs szégyenkezni valója ebben sem a Ságvári brigádnak. Kilenc tagjuk vesz részt különböző szintű politikai továbbképzésben, s négyen tanulnak szakmai, állami, vagy speciális oktatásban. A brigád létszámának ötven százaléka szakmunkás. Tanulásuknak, szakmai továbbképzésüknek köszönhetik, hogy 16-szor részesültek eddig kitüntetésben így, kollektiven. Kétszer kapták meg az aranykoszorús jelvényt és kétszer lettek Kiváló Brigád. Országosan pedig második helyezést ért el brigádjuk a szocialista munkaversenyben. Szocialista módon élnek is. Hat tagjuk választott tisztségviselő, egy tanácstag, egy munkásőr, egy önkéntes rendőr, egy önkéntes tűzoltó. Heten véradók. A társadalmi munkában tavaly összesen 547 órát teljesítettek. Iskolát, óvodát patronálnak a városban, tehát munkán túl is gyakran találkoznak egy-egy ilyen ' műszakon, vagy gyopárosi üdülőjükben, avagy a garadnai két faházban, amit közösen telepítettek le. S a gyár több mint ötszáz dolgozójával együtt ők varázsolták olyan széppé gyári környezetüket is, hogy aki végignéz a gyönyörűen parkosított udvaraikon, azt hiszi üdülőben van ... A telep betonozott útjain glédában állnak a szép sárgára festett csőtörő adapterek. Lengyelországi szállításukra várnak. — Már majdnem annyit szállítunk belőlük a lengyeleknek, mint a nyugatnémeteknek, akik saját termékeikként továbbítják más nyugati országokba az Orosházán készült kukorica csőtörőket. Ez a termék jó minőségének elismerése is egyben — mondja Kunos Sándor. — Pedig mennyiségileg is sokat haladtunk előre. A régi néhány százból évi háromezer most a gyártás és ez is kevés. Ám jövőre, ha minden jól megy, kapunk új gépeket és tovább fejlesztjük a termelést. Hogy ez sikerült, erre biztosítékok az olyan brigádjaink, mint például a Ságvári brigád, amelyik az elmúlt évi jó munkája alapján elnyerte az MSZMP Központi Bizottsága oklevelét az SZKP 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaversenyben elért teljesítménye eredményeként és a Szakma Kiváló brigádja lett. — Egyszóval sorolhatnánk tovább, hogy miért éppen ők. — A kérdezettek közül ki statisztikai adatokat, ki írásos jelentéseket, munkaverseny értékeléseket szed elő, ki emlékezetből sorolja a Ságvári brigád érdemeit. Szakács Józsefék ezalatt a nagy ollógép mellett állnak és várnak. Kezükön vastag kesztyű. Tolnák a lemezt a gépbe, de ... — Sajnos sokat kell még várni a targoncára. Nagy gond nálunk még az anyag- mozgatás, nincs elég targoncánk ... Ennék pótlását ők sem tudják újítással megoldani. Remélik azonban, hogy vállalati, tröszti segítséggel ebben is változik majd a helyzetük. Varga Dezső Kisiparosok, kontárok és a lakossági szolgáltatás □ mikor a kisiparosokról esik szó, általában és leegyszerűsítve a „maszekolást” értelmezik nagyon sokan. Noha a valós maszekolás az ipar-, vagy működési engedély nélküli szakmunkát vállalóknál, fusizóknál jelentkezik. Hiszen ők minden állami megterhelés, adó stb. kötelezettség nélkül vállalnak munkát. Csupán a szabálysértési bírság ösz- szegének kifizetése lebeg fejük felett — amely egyébként is jelenleg olyan alacsony, úgymond kibírható és további szabálytalanságra csábít. A sok kontár foglalkoztatása városokban és községekben azonban azt is bizonyítja: kevés a kisiparos. De jelzi azt is, hogy az ipari szövetkezetek ma még nem képesek eléggé hozzájárulni a lakossági szolgáltatások kielégítéséhez. Jóllehet, hogy a működési engedélyük első helyre teszi a lakossági szolgáltatást, főként a javítószolgáltató tevékenységet. Ám a szövetkezet sokoldalú leterhelése és főként a lakosság megnövekedett igényeiből eredő munkaerő- és kapacitáshiány egyértelművé tette, hogy a kisiparosok hasznos munkája nélkülözhetetlen az állampolgárok számára. Amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága leg- utóbi ülésén napirendre tűzte ezt a témát, állásfoglalását pártunk XI. kongresszusa határozatának végrehajtásából alakította ki. Ugyanis a kongresszus megerősítette: a gazdaság szocialista átalakítása után is hosszú ideig megmarad a magánszektor kiegészítő szerepe. Megnyugtatóan tisztázódott az is, hogy a kisipar feladata nem elsődlegesen az árutermelés, hanem a javítás, szolgáltatás, valamint az egyedi méretek utáni és megrendelésre készített új termékek előállítása. Tehát legyen olyan valaki, aki könyörgés nélkül megsarkalja a cipőt, megjavítja a tv-t, a vízcsapot, az ereszcsatornát, netán „alátalpalja” a vizes házakat vagy éppen egy lakáskulcs pótlását elkészíti. Mert ha ilyen nincs, kénytelen a lakosság is, ha úgy tetszik, kontárhoz fordulni. Akiben ő nem kontárt, és nem szabálysértést lát, hanem egy szolgálatra kész embert, akinek keze nyomán ismét zár a vízcsap, jó a tv, a mosógép, a lakáskulcs és nem ferde a cipőjének a sarka, no meg rövid idő alatt ki van festve a lakás. Hogy ez a gyakorlat megváltozzék, ehhez több kisiparosra van szükség megyénkben, olyanokra akik javítást végeznek és olyanokra is természetesen, akik új árut állítanak elő! Ismeretes, hogy a fennálló rendelkezések nem zárják ki a kisiparosokat az új áru előállításából és továbbra is lehetőséget biztosítanak közületi munkák vállalásához is. Azok a kisiparosok, akik a kisipari termeltető vállalattal állnak szerződéses viszonyban, zömében exportterméket gyártanak, vagy a nagyon keresett hiánycikkek pótlásaival foglalkoznak, amelyek a népgazdaságnak is hasznosak és szükségesek. A kívánalom azonban az, hogy ne ez legyen túlsúlyban, hanem a javító tevékenység! Itt van például egy égető gond, az építőipari felújítási, javítási munka. Igaz, hogy az elmúlt évben 1312 építő kisiparos végzett építőmunkát megyénkben és 49-en tettek mestervizsgát. Ezzel jogot szereztek az iparigazolvány alapján az építőiparban a nagyobb szakértelmet kívánó munkák — új családi házak építése — vállalására és kivitelezésére is. Kérdéses, hogy ezek után vállalnák-e kisebb munkát a ház felépítésénél? Jóllehet, hogy a ksiparra vonatkozó jogszabály szempontjából szolgáltatásnak minősül az ipari termékek felszerelése, üzembe helyezése, javítása, az építőipari javítás és karbantartás. De vajon lesz-e, aki a kisebb és sürgős javításokat elvégzi a valóságban? «' de ebből a bonyolult helyzetből mégiscsak a kiút, mint mar jeleztük: legyen több kisiparos. De hogyan, miként? Utánpótlás? Az iskolákból kikerülők zöme más területen, főként az üzemben keres munkahelyet, ott találja meg élete célját. Ebből adódik az ilyen statisztikai szám : megyénkben mindössze 98 kisiparosnak van összesen 115 ta- nonca. Ezt összefüggésbe lehet hozni a műhelyek korszerűtlenségével, egyes szakmák alacsony színvonalával. Célszerűnek látszana a kisipari műhelyek korszerűsítése is, kisebb gépi megmunkáló berendezések vásárlása. Ehhez lényegében a feltételek jelenleg is biztosítottak, hitel igénybevétel útján. Igen ám, de ennek is vannak ellenzői, akik azt mondják: a hitel felvétele és az egyéb tényezők a kisiparosokat nem ösztönzik a műhelyek korszerűsítésére. Nagyobb ütemű fejlesztésre akkor kerülhetne csak sör, ha a javítást végző kisiparosok a gépbeszerzésre fordított kiadásokat a beszerzés évében egy összegben jövedelemcsökkentő kiadásként számolhatnák el és adóztatásuk ennek figyelembevétele mellett történne. Téves ez az érvelés, mert adóztatásunk rendszere jelenleg megfelelő, amit igazolnák a múlt évben kiadott rendeletek is. Ezek közül a kisiparosok számára legfontosabb az általános jö- vedelmadóról szóló rendelet, mely a korábbinál nagyobb kedvezmény biztosítását tette lehetővé a szolgáltatást végzők számára. így ez a tevékenység ösztönzőbbé vált. Emelkedett a munkaviszony mellett ipari tevékenységet folytató kisiparosok száma és a nyugdíjba vonult ipari dolgozók közül is egyre többen kémek iparjogosítványt. És ha akarnak még többen ipart váltani, a tanácsok nem zárkóznak el az iparjogosítvány kiadása elől, ha a kérelmezők az előírt feltételeknek megfelelnek. Különösen hasznos lenne az üzemekben, ha a gyárakban dolgozó jó szakemberek — munkaviszonyuk megtartása mellett — ipart gyakorolnának, működési engedéllyel. Sajnos enélkül így is sokan művelik a „fusizást”, nem is saját hibájukból. Inkább egyes vállalatok, üzemek vezetőinek makacsságából teszik ezt, akik elzárkóznak a lehetőségtől és nem adnak engedélyt dolgozóiknak. Persze vannak nagyszerű példák Orosházán, Békéscsabán, Szarvason és másutt, ahol a vállalatok vezetői úgy is segítik saját dolgozóikat és a lakosság jobb ellátását, hogy hozzájárulnak dolgozóik kérelméhez, a működési engedély kiadásához. Mindezeken túl új szervezeti és működési formák vannak kialakulóban megyénkben, melyek a lakossági szolgáltatást segítik. Jó kezdeményezés a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának anyagi támogatásával, a KlOSZ szervezésében létrejött mesterek háza, ahol több szakmában, főleg munkaviszonyuk fenntartása mellett működési engedély- lyel rendelkező kisiparosok közös műhelyben dolgoznak. Ügy tűnik, hogy ez a szolgáltatási forma a lakosság részéről támogatásra talált, egyre többen végeztetnek apróbb-cseprőbb, sőt nagyobb munkát közös műhelyben dolgozó kisiparosokkal. O an törekvés arra Békésen, Szarvason, Körösladányban, hogy a békéscsabai tapasztalatok alapján hasonló szolgáltatást alakítsanak ki. A jövőt tekintve hadd idézzük a végrehajtó bizottság ajánlását: a kisipari javító-szolgáltató kapacitás növelése érdekében — különös tekintettel az építőiparra — az illetékes iparhatóságok, a KIOSZ megyei és helyi szerveivel közösen törekedjenek arra, hogy a főfoglalkozásban és nyugdíjasként ipari tevékenységet gyakorló szakembereken túl, a munkaviszony egyidejű fenntartása mellett a működési engedéllyel rendelkező kisiparosok létszáma növekedjék. Mindezt összevetve; bízunk benne, hogy a különböző törekvések meghozzák a kívánt eredményt és egyre töb kisipari szolgáltatást folytató ember tevékenykedik már a közeljövőben. Talán akkor kevesebbet kell szólnunk a kontárokról. Rocskár János Barcson elkészült, s az idén augusztusban átadják rendeltetésének hazánk egyik kiemelt beruházását, a KEMIKÄL Építési Műanyagfeldolgozó Gyárát. Dél-Somogy legnagyobb gyárának mindhárom üzemében — a bitumengyártó, a vakolóanyagokat készítő és a poliészter üzemben — megkezdődött a próbagyártás (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS)
