Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

1978. június 16., péntek o EIHSEíS Nyári szünet a bölcsüdékben Már megkezdődött a böl­csődékben a nyári takarítási szünet. Békéscsabán, a 2-es számú bölcsődében hamaro­san elkészülnék a felújítás­sal, a belső és külső tataro­zással. A Békéscsabai Építő­ipari Szövetkezet szakipari munkát végez az épületen belül és kívül, a bölcsőde dolgozói pedig takarítanak, így hétfőre minden munká­val elkészülnek s várják az apróságokat. Az ide járó gye­rekek szülei segítenek a „bölcsi” rendbe hozásában, rendben tartásában. A Bé­kés megyei Illetményhivatal Május 1. Szocialista Brigád­ja a gyermeknapra ajándé­kokat vásárolt a csemeték­nek, a víz- és csatornamű vállalat egyik brigádja a füvet nyírta le a nagy terü­letű udvarban, míg a másik brigád a csatornákat tisztít­ja ki a napokban. Képünkön a 2-es bölcsőde két és Mihalik Éva ablakot tisztít gondozónője, Kosztin Jenőné Martin Gábor felvétele Tanácsülés Devaványán Belvíz és óvodagondok — Hogyan lehetne javítani a szakmunkás-utánpótlást? A dévaványai Nagyközsé­gi Tanács június 14-én, szerdán délután tartotta rendes ülését. A megtár­gyalandó témák között először a tanácsülés által hozott és lejárt határidejű határozatok végrehajtása, a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti munká­ja szerepelt Molnár István tanácselnök előterjesztése alapján. Ezután a tanács és intézményei 1977. évi pénz­ügyi zárszámadásának, a költségvetési és fejlesztési alap felhasználásának té­nyeit vizsgálták meg és fo­gadták el a dévaványai ta­nácstagok. Mint az adatok­ból is kiderült, a tanács a közeljövőben sem lesz ké­pes az adott költségvetési keretből (a beruházási so­rompó miatt) hozzáfogni a belvíz- és szennyvízelveze­tési munkálatokhoz. A legtöbben Gellai Béla, általános iskolai igazgató az oktatáspolitikai feladatok végzéséről, a tankötelezett­ségi törvény végrehajtásá­ról szóló beszámolójához szóltak hozzá. Boros Mi­hály tanácstag felvetette a dolgozó asszonyok munka­kezdéséhez kellően nem igazodó óvodai nyitva tar­tást. Ugyanakkor többen szóltak — az óvodai he­lyek hiánya miatt — az iskolai előkészítésben részt venni nem tudó gyerekek problémáiról. Siroki Béláné a függetle­nített óvodák vezetője, vá­laszában elmondta, hogy a fokozott megterhelés mellett az óvodai dolgozók társa­Apróságok — Eső lesz! — íciált át a Békéscsaba Tanács- köztársaság úti egyik bérház erkélyéről valaki a szomszédjának. — Miből gondolja? Hisz alig egy órája állt el... — Nézze csak! Ott jön a locsolókocsi. Ha az locsolni kezd, tutira ve­heti, hogy percek alatt elered az eső. Biztosabh ez, mint a levelibéka elő­rejelzése ... Tényleg jön a kocsi, és locsolni kezd. Mire a Kulich térig érek, való­ban elered az eső. De miért locsol akkor ilyen órákban? Olyan ez, mint mikor fürdik a hal. Vagy in­kább: mint amikor hát­széllel érkezik a táj­fun ... Bár a tavasz sokszor őszre vált, s nyáriasnak se mindig mondható ez a szeszélyes időjárás, még­is kizöldelltek a parkok, friss homok került a ját­szóterek homokozóiba, és felszerelték a hintákat, stb is. De milyen álla­potban?! A tartóláncok hajszálvékonyságúra koptak a hintáknál, ame­lyek erősen „csálésak”, a forgólécek foghíjasok- , ká váltak, és félő, hogy a rájuk mászó gyerekek lába a hézagokba akad. s eltörik. Egyszóval igen rossz állapotban vannak sok helyen a játszóalkal­matosságok. Vajon ki ügyel ezek karbantartására? Hol vannak a patronáló üze­mek, amelyek dolgozói egykoron vállalták a ját­szóterek rendben tartá­sát. Ha megtartanák ígé­retüket, vagy akár a ha­tóságok figyelnének mindezekre, örülnének a gyerekek, és megnyugod­nának a szülők is, ha megszűnnének a bal­esetveszélyt jelentő hin­ták. forgócskák fogyaté­kosságai ... (V) Vizsgáznak a tanuló katonák A magyar néphadseregbe még most is vonulnak be olyan fiatalok, akik nem fe­jezték be az általános isko­lát. Főleg építő-műszaki ala­kulatoknál került előtérbe az általános iskolai oktatás megszervezése, ahol a kato­nafiatalok számára lehetőség nyílik iskolai tanulmányaik folytatására vagy befejezé­sére. Sokféle eszközzel segítik az alakulatok a tanuló kato­nákat. A tankönyvek s egyéb iskolai eszközök be­szerzése mellett rendszeres a patronáló tevékenység; ta­nulópárokat hoznak létre, és az ifjúsági klubokban is egyre gyakoribbak az olyan közművelődési programok, amelyek szervesen kapcso­lódnak az iskolai tananyag­hoz. Az egész éven át tartó ta­nulás, a naponkénti iskolá­ba járás végén minden év­ben fontos állomás a vizs­gák időszaka. Az itt elért eredmények egyrészt a kato­nafiataloknak jelzik, hogy milyen intenzitással tanultak a tanévben, másrészt az ala­kulat közművelődési tevé­kenységét is reflektorfénybe állítják. A vizsgák e hóna­pokban lesznek, amikor is a katonafiatalok tudásukról, szorgalmukról, a katonai szolgálat kötelezettségei mel­lett végzett tanulmányi mun­kájukról adnak számot. (KT) MmMMMmtMmMMtWtMMIMMMMMHHMMMMM Szepi a napsütésben... Fotó: Gál Edit dalmi munkában vállalták eddig is a fél hét órai kez­dést. Természetesen elis­merte, hogy ezzel a problé­mát még nem oldották meg, de ez a továbbiakban a nagyközségi tanács hatás­körébe tartozik. Az iskola­előkészítő foglalkozásokról Tóth Isván általános isko­lai igazgató elmondotta, hogy a jövő tanévtől — hároméves átmeneti idő­szakra — az iskola vállal­ja az óvodába nem járt hat­éves gyerekek iskolaelőké­szítő foglalkozásainak meg­szervezését. A továbbiakban a pálya- irányítás, pályaválasztás szerepét vizsgálták, a he­lyi szakmunkás-utánpótlás javításának érdekében. Szó volt arról is, hogy Dé- vaványa, mint „munkaerőle­adó” település rosszul jár a más vállalatoknál dolgo­zó és szociális alapot másutt képző munkások miatt. Ugyanis ezeknek a dolgo­zóknak a gyermekei Déva- ványán veszik igénybe a szociális kommunális léte­sítményeket, de vállalataik, mivel más településen van­nak, nem járulnak hozzá a dévaványai szociális léte- stímények fejlesztéséhez. Végül Seres István, az ügyrendi bizottság elnöke beszámolója szóbeli kiegé­szítésében elmondotta, hogy néhány tanácstag még min­dig nem látja el elég jól, lelkiismeretesen feladatát. Ezért munkájukhoz feltét­lenül segítséget kell nyúj­tania az ügyrendi bizott­ságnak. Az aktív, jó szellemű ta­nácsülés bizonyította, hogy a dévaványai tanácstagok a meglevő gondokkal tisztá­ban vannak, s többségük tisztségét komolyan, felelős­séggel látja el. B. S. E. Honismereti nyári egyetem Nyíregyházán Június végéig várják a je­lentkezőket az augusztus 1-e és 14-e között Nyíregyházán megrendezendő honismereti nyári egyetemre. A megye- székhely írójának, Krúdy Gyulának munkásságával foglalkozó rendezvényre ez idáig hazánkból és Hollan­diából csaknem 50 irodalmár és pedagógus jelezte részvé­teli szándékát. Tizenöt előadás illusztrál­ja majd az író korát, a tör­ténelmi hátteret, taglalja a két világháború közötti idő­szak Magyarországának kul­túrpolitikáját, foglalkozik az író műveinek elemzésével. Óvodásokat láttak vendégül A napokban vidám gyei mekzsivaj, hangosan cseng kacagás töltötte be az end rődi ÁFÉSZ Hídfő vendég léjének nagytermét. Wágne Józsefné, Martinák Istvánn és Lázár Sándomé óvónői valamint Deák Sándomé é Hunya Incéné dajkák fel ügyelete mellett ugyanis 6 óvodás vendégeskedett a vi rágökkal feldíszített, szépe megterített asztalok mellet A vendéglátó egység Egyel értés Szocialista Brigádj már négy éve szoros kap csőlátót tart a Szabadság Ú1 óvodával, s ennek jegyébe rendezték a vendéglátás Szendviccsel, málnaszörppé cukorkával várták őket, csöppségek pedig kedves ki versekkel és maguk készí tette kézimunkákkal örven deztették meg vendéglátói kát. Még egy szép rózsa csokrot is kapott a brigác melyet az apróságok névé ben Homok András nyújtói át. fl táppénzes helyzet alakulása DEREGÁN GÁBOR, AZ MTI HÍRMAGYARÁZÓJA ÍRJA: Az 1976-os kormányhatáro­zat alapján kibontakozott széles körű, összehangolt munka eredményes volt, erő­södött a táppénzfegyelem — állapította meg a kormány az egészségügyi és a mun­kaügyi miniszter, valamint a SZOT főtitkárának átfogó ér­tékelő jelentése alapján. 1976-ban a táppénzesek aránya 0,4 százalékkal csök­kent az előző évhez képest, 1977-ben, ha kis mértékben is, folytatódott a csökkenés. Az idei eddigi adatok — a téli, kora tavaszi influen­zajárvány ellenére — sem rosszabbak a tavalyinál. A tizedekben kifejezhető csök­kenés nem kis jelentőségű; csupán egytizedszázalékos táppénzes állományváltozás ugyanis naponta több mint négyezer ember munkából kiválását, illetve napi mun­kavégzését jelenti. Az eredményekben nagy szerepe van a kormányha­tározat nyomán született egészségügyi intézkedések­nek, a hatékonyabb gyógyító munkának. A keresőképte­lenséget elbíráló orvosok túl­nyomó többsége nagyobb fe­lelősségtudattal dolgozik, rö­vidült a keresőképesség elbí­rálásához szükséges beutalási és kivizsgálási idő, és a ke­resőképtelenek kivizsgálásá­nak általában soronkívülisé­get biztosítanak. Megkezdődött a táppénzbe vétellel és a felülvizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatás új rendszerének fokozatos bevezetése. Az országban el­sőként a fővárosban és Pest megye gödöllői járásában gé­pi úton dolgozzák fel a kere­sőképtelenek adatait. Ennek nyomán lehetséges a táppén­zes szám alakulásának rend­szeresebb, gyakoribb figye­lemmel kísérése, az okok alaposabb tanulmányozása. Júliusban a főváros egész te­rületén áttérnek a gépi adat- feldolgozásra és azt a közel­jövőben Tolna megyében is bevezetik. Az Egészségügyi Miniszté­rium az elmúlt hónapokban a keresőképesség elbírálásá­hoz szakmai irányelveket bo­csátott közre valamennyi or­vosi szakmára, s azon belül az egyes betegségekre is. E kezdeményezés nagy segítsé­get nyújt az orvosoknak, egyértelmű támpontot ad a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség meghatározá­sához. Az utolsó szakmai irányelv a közeljövőben je­lenik meg, majd jövőre a •minisztérium könyv alakban is megjelenteti a dokumentu­mokat. Kijelölték a főváros­ban és a megyékben a táp­pénzes, valamint a szakmai kérdésekkel foglalkozó fel­ügyelő szakfőorvosokat is, akik a többi között folyama­tosan elemzik a táppénzes helyzetet és szakmai segítsé­get nyújtanak a körzeti or­vosoknak, szükség esetén konzultálnak velük. A táppénzbe vétel szaksze­rűségét nagymértékben se­gíti, hogy fokozatosan felru­házzák a keresőképesség el­bírálásának jogával a teljes munkaidőben foglalkoztatott üzemi orvosokat. Az e joggal rendelkező orvosok száma egy év alatt százzal nőtt, s ma megközelíti a 400-at, a jövőben pedig tovább szélesí­tik ezt a kört. A megyékben és a fővárosban belgyógyá­szati osztályokat, illetve rész­legeket jelöltek ki a foglal­kozási ártalomban szenvedő vagy arra gyanús betegek szakszerűbb ellátására. Itt nagy tapasztalatú orvosok dolgoznak, akik bekapcso­lódnak a körzeti és üzemi orvosok szakmai továbbkép­zésébe is. A főhatóságok, a vállala­tok, a tanácsok nagyobb fi­gyelmet és jelentős összege­ket fordítanak a munkavéde­lem, a munkakörülmények és az üzemegészségügy tár­gyi feltételeinek további ja­vítására. Ez év elejétől hat válla­latnál kísérletképpen beve­zették az úgynevezett rész- táppénz kifizetését. A beteg­ségek lefolyásában ugyanis van egy időszak, az úgyne­vezett lábadozás, amikor a betegállományban levők munkahelyükön rövidített munkaidőben már dolgoz­hatnak, és ez élettanilag és pszichológiaiig is kedvező a gyógyulások szempontjából. A táppénzfegyelem erősíté­sében elért eredmények te­hát jól érzékelhetők, meg­tartásukért és az újabb ered­mények eléréséért azonban további összehangolt, fele­lősségteljes erőfeszítésekre van szükség — állapította meg a kormány. Az egészségügyi dolgozók bérrendezése Az MTI hírmagyarázója írja: Október 1-től — a Mi­nisztertanács határozata alapján — újabb 85 ezer egészségügyi dolgozó része­sül béremelésben, azok, akikre a tavalyi bérpolitikai intézkedés nem vonatkozott. Akkor elsősorban a három műszakban dolgozó ápoló­nők és a fizikai dolgozóik fizetését emelték, és ren­dezték az ügyeleti, készenlé­ti díjakat is. A mostani béremelés a költségvetésből gazdálkodó szerveknek az egészségügyi bérrendelet alá tartozó egyes dolgozóira vonatkozik, s nem érinti a más — kutatói, felsőoktatá­si, államigazgatási és egyéb — bérrendelet alá tartozó, egészségügyi munkakörben foglalkoztatottakat. A béremelés évi összege 640 millió forint. Az orvosok és egyéb felsőfokú végzett­ségűek bérét átlagosan mintegy 20, a tavalyi köz­ponti béremelésben nem ré­szesült egészségügyi szak­dolgozók bérét átlagosan mintegy 17, a gazdasági és ügyviteli dolgozókét átla­gosan 10 százalékkal eme­lik. Ezen felül a főfoglal­kozású tnaumatológusi, valamint iskola- és sportor­vosi munkakörökben mun­kahelyi pótléköt folyósíta­nak. A szakmai irányítás­ban jelentős feladatot ellá­tó felügyelő szakfőorvosok és szakfőgyógyszerészek — az eddigi jutalmazási for­ma helyett — havonta 500 —1000 forint közötti megbí­zási díjban részesülnek. A rendelkezésre álló pénzösszeget az intézetek, az intézmények között dif­ferenciáltan kell felosztani. Ennek során ügyelni kell a kereseti arányok javítására, a szakmai és a munkaerő- gazdálkodási célok meg­valósításának segítésére, és egyes megyék egészségügyi ellátási színvonalának ja­vítására. A személy szerinti bérek megállapításakor az átla­gosnál nagyobb mértékben emelik a kiemelkedően dol­gozók, valamint a területi és a szociális munkát vég­zők alapbérét. Az azonos munkakörön belül kifeje­zésre kell jutnia a munka­körülmények és a munka- kafeltételek különbözősé­gének is. A bér megállapí­tásánál egyebek között fi­gyelembe veszik a munka­kör nehézségi fokát, a terhelést, a nagyfokú fe­lelősséget, az ellátandó te­rület nagyságát, a csatolt községek számát is. Bizto­sítani kell, hogy a pálya­kezdő fiatalok az új bér­tételek alsó határát már most, a bérrendezéskor el­érjék. A határozat végrehajtá­sának részletes szabályait az augusztus 1-i Egészség- ügyi Közlöny tartalmazza. A felemelt béreket az érintettek először a novem­ber 3-i fizetéskor kapják meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom