Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-09 / 107. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1978. MÁJUS 9., KEDD Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM H haladás éltető eleme a béke A békeszerető közvéle­mény már megszokta, hogy a fejlődést, a haladást kép­viselő országok vezetői min­denkor az egész nemzetközi helyzetet meghatározó ja­vaslattal indulnak tárgya­lásra. Javaslataik a külön­böző társadalmi rendszerű államok egymás mellett élé­sének és együttműködésének elmélyítését célozzák. Azt, hogy a fegyverkezési hajsza helyett a vitás kérdéseket tárgyalás útján rendezzék. Ha készült volna olyan statisztika az elmúlt eszten­dőkben, amely adatszerűén kimutatná, hogy az országok első számú vezetői mennyit utaztak, ugyancsak érdekes következtetésre adna alkal­mat. Ám számadatok nélkül is kiderült, hogy minden egyes tanácskozás sikert ho­zott a békés egymás mellett élés meghosszabbításához. Aminek eredménye, hogy 33 év után is nyugodt élettel köszönthetjük Európa béké­jének születésnapját, május 9-ét. Nem hétköznapi, ha­nem életbevágó békevágy az, ami serkentője és egyúttal lendítője a csúcsdiplomácia gyakorlatának. Az enyhülés­nek változatlanul színtere Európa. A helsinki záróok­mány mindinkább érezteti kedvező hatását az államok közötti kapcsolatban. Az enyhülés kiszélesítésé­ben az államok közötti együttműködés erősítésében mélységesen érdekelt a ma­gyar nép is. Ez tükröződött abban az aktív tevékenység­ben, amely hazánkat a nem­zetközi életben az utóbbi években jellemezte. Szilárd elveken nyugvó, kiegyensú­lyozott nemzetközi magatar­tásunk tovább növelte te­kintélyünket a világ orszá­gai körében. Tavaly hat ál­lammal létesítettünk diplo­máciai viszonyt; jelenleg 122 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban. Mindezek a kapcsolatok szülték hazánk­ban az idei béke és barátsá­gi hónap jelszavát: Haladó ’ világban, tartós enyhülést ! Ez kifejezi a magyar társa­dalom és a békemozgal­munk alapvető törekvéseit : a szocializmus építését és a béke megőrzését. A béke és barátsági hónap május 9-től június 9-ig po­litikai közéletünk jelentős eseménysorozata. Hagyomá­nya van. Felidézi a 33 év­vel ezelőtti május 9-ét, a fa­sizmus felett a világháború­ban aratott győzelmet, majd eljut napjainkig, a szocializ­must építő munkánkig. A jelszó tehát jelképezi a békét építő magyar társadalom el­tökéltségét, hogy kitartóan harcol a politikai és a lesze­relés révén a katonai eny­hülés fenntartásáért. A háború elleni szenvedé­lyes fellépést táplálja a múlt világháborúra való emléke­zés is. Csak az tudja igazán gyűlölni a fasizmust, a há­borút, aki elszenvedte annak szörnyűségeit. Az tud iga­zán örülni a békének, aki átélte 1945. május 9-nek szikrázó örömeit. De már a mai nemzedék is jól tudja a történelemből, mi várt vol­na hazánkra, a magyar nép­re, ha nem pusztulnak el a fasiszta barbár erők. Nem több, nem kevesebb : leigá­zás, nemzeti megsemmisülés. Hát ezért vagyunk olyan ki­tartóak, amikor a békéről, a szocializmus építéséről van szó. Az enyhülésért folyó harc­ban világszerte nagy megbe­csülést vívtak ki maguknak a kommunista pártok. A szocializmus építését, a szo­cialista átalakulásokért tett erőfeszítéseiket összekapcsol­ták a békéért, a biztonságért szükséges fellépéssel. Tet­tekkel bizonyították, hogy kommunista küldetésük je­gyében következetesen har­colnak egy olyan világért, amelyben a társadalmi igaz­ságosság, az élet- és munka- körülmények javulása és a szilárd béke boldogítja majd az embereket. E tekintetben a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésével az első sorokban menetelünk. Az azonban az egész vilá­gon mindenki előtt világos, hogy a nemzetközi helyzet alakulásaiban különleges je­lentőségű a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti viszony alakulása. Kapcso­lataik alapját azoknak az egyezményeknek és megálla­podásoknak egész sorozata vetette meg, amelyeket a legmagasabb szintű tárgya­lások eredményeként értek el az elmúlt néhány évben. Létrejöttek a Szovjetunió és az Egyesült Államok közöt­ti együttműködés lehetőségei. Sajnos azonban, még min­dig a legkülönbözőbb aka­dályok tornyozódnak a tel­jes együttműködéshez veze­tő úton. Azok a monopóltő- kés erők támasztják ezeket az akadályokat, amelyek nem érdekeltek sem a Szov­jetunió, sem az Egyesült Ál­lamok jószomszédi kapcso­latában, sem a nemzetközi feszültség enyhülésében. Sok eseménnyel lehetne ezt pél­dázni. „Mi úgy tekintjük a szovjet—amerikai kapcsola­tokat, mint a béke megszi­lárdítását, a fegyverkezési hajsza megszüntetését, az államok közötti egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztését célzó szovjet külpolitika fontos elemét” — hangoz­tatta Leonyid Brezsnyev egyik beszédében. Ma már aligha kell bi­zonygatnunk, hogy ország­építő tevékenységünknek is legfőbb biztosítéka és nél­külözhetetlen erőforrása a magyar és a szovjet nép nagyszerű hagyományokra visszatekintő, megbonthatat­lan testvéri barátsága, a napról napra fejlődő együtt­működése. Pártunk politiká­jából következően a bennün­ket összekötő közös eszmék és célok alapján nemzeti ér­dekeinkkel teljesen össz­hangban van. Ebből követ­kezik, hogy a jövőben is megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonítunk a magyar —szovjet barátság szüntelen erősítésének. Ma, amikor tisztelgő, mél­tó szóval köszöntjük Euró­pa békéjének születésnapját, a világ népeivel együtt mi is lerójuk kegyeletünket az antifasiszta koalíció minden katonája előtt, akik vérüket hullatták, életüket adták a fasizmus feletti győzelemért. Fejet hajtunk honfitársaink sírja előtt, akik a fasizmus áldozatai lettek. Azok előtt, akik hazájukért, népükért, az igaz ügyért harcolva el­hunytak a csatatereken, a börtönökben és a haláltábo­rokban. Rocskár János Koszorúzási ünnepségek a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél Koszorúzási ünnepség volt hétfőn Budapesten a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél a fasizmus fe­lett aratott győzelem 33. évfordulója alkalmából. Az Országos Béketanács nevé­ben Réczei László és Kiss Károly alelnökök, Sebestyén Nándorné főtitkár, és Nagy Mária az MSZBT főtitkára helyezett el koszorút az em­lékműnél. Az Országos Bé­ketanács meghívására ha­zánkban tartózkodó szovjet békeküldöttség nevében Mi­hail Ivanovics Kotov, a szovjet békebizottság fele­lős titkára koszorúzott. Részt vett a koszorúzási ünnepségen Feliksz Pet- rovics Bogdanov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének tanácsosa. A fasizmus fölött aratott győzelem napja, valamint a német nép felszabadulásá­nak 33. évfordulója alkal­mából a Német Demokrati­kus Köztársaság magyaror­szági nagykövetségének tag­jai — Gerhard Reinert nagykövettel az élen — hét­főn a Szabadság téren meg­koszorúzták a szovjet hő­sök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Farkas Mihály vezérőr­nagy, Budapest helyőrségpa- rancsnoka; ott volt Féliksz Petrovics Bogdanov, a Szov­jetunió magyarországi nagy- követségének követtaná­csosa, valamint Dmitrij Ivanovics Oszadcsij vezér­őrnagy, a nagykövetség ka­tonai és légügyi attaséja. 'ÍV*,.;.' ■ Ha bőrünk barna, sárga, vagy fehér, ereinkben egyként piros a vér, s kezünk szorosan egybekapcsolódva, a földbolygót védőn körülkarolja, mint egy végtelen, élő koszorú, hogy ne lehessen többé háború! (Részlet Várnai Zseni: Mint egy végtelen élő koszorú cimű verséből) Megnyitották a békehónap megyei ünnepségsorozatát Szeghalmon Május 8-án, tegnap 19 órai kezdettel megtartották a szeghalmi filmszínház előadótermében a béke- és barátsági hónap megyéi nyitóünnepségét. Ezt — az európai fasizmus felett ara­tott győzelem 33. évforduló­ja alkalmából — a HNF Bé­kés megyei elnöksége az ak­cióban résztvevő szervekkel közösen rendezte. Az ünnepi eseményről készült részletes tudósítá­sunkat lapunk következő számában közöljük. Ülést tartóit az Országos Béketanács Az Országos Béketanács tegnap ünnepi ülést tar­tott a Parlamentben. Az elnökségben helyet foglalt Kál­lai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Mihail Ivanovics Kotov, a Szovjet Békebizottság felelős titkára, dr. Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője. Az ülésen részt vesznek a szovjet, az iraki, a török és az osztrák béketanács küldöttei is. Megkezdüdfill az MTB közgyűlése Akadémiai Aranyérem Ortutay Gyulának Mint minden évben, az idén is tudományos életünk legnagyobb eseménye a Ma­gyar Tudományos Akadémia évi közgyűlése, amelyet ez évben május 8. és 10. között rendeznex, az Akadémia kongresszusi termében, a budai várban. A hétfőn 10 órakor kezdő­dött kibővített zárt ülést Szentágothai János akadé­mikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke nyi­totta meg, majd az Akadé­miai Aranyérem és az aka­démiai díjak átadására ke­rült sor. Az Akadémiai Aranyérmet ebben az évben a nemrég elhunyt Ortutay Gyula aka­démikusnak ítélték oda. A díjat az Akadémia elnöksége még életében ítélte a nagy tudósnak, az erről szóló dön­tés még az év elején szüle­tett. Ortutay akadémikus ki­emelkedő néprajztudományi munkássága, ismeretterjesz­tő és közművelődési tevé­kenysége, széles körű köz­életi aktivitása mellett az is szerepet játszott ebben, hogy a Magyar néprajzi atlasz munkálatainak irányításá­ban vezető szerepet ját­szott. Az első napi ülés a továb­biakban a mezőgazdasághoz kapcsolódó tudományágak jegyében zajlott : Tamássy István akadémikus, az MTA agrártudományok osztályá­nak elnöke tartott előadást „A mezőgazdaság és élelmi­szeripar fejlesztés és a tu­domány feladatai” címmel. A téma fontosságát és a gya­korlattal való kapcsolatát a korreferensek személye is bizonyítja: a magyar mező- gazdaság nem kisebb szakte­kintélye töltötte be e szere­pet, mint Romány Pál, me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Hétfőn délután ezen elő­adás vitájával folytatódott a közgyűlés, ugyancsak a vár­beli MTA-ülésteremben. A, keddi program első fele szintén az előadás vitájából áll, majd kedden délután és szerdán a közgyűlés újabb zárt ülést tart, amely hatá­rozathozatallal zárul. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács nevében Havasi Ferenc, a Honvédelmünkről tárgyalt AZ ORSZÁGGYŰLÉS HONVÉDELMI BIZOTTSÁGA Következetesen megvalósul a két éve elfogadott honvé­delmi törvény: mindjobban azonosulnak a társadalmi, a honvédelmi és az egyéni ér­dekek — hangsúlyozta Oláh István altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, a magyar néphadsereg vezér­kari főnöke az országgyűlés honvédelmi bizottságának hétfőn megtartott kibővített ülésén. A honvédelmi tör­vény — mint hangoztatta a vezérkari főnök — tovább­fejlesztette az érdekvédel­met. A parancsnokok rend­szeresen figyelemmel kísérik a szolgálatot teljesítő kato­nák és családtagjaik életét. A hadkiegészítési és terület- védelmi parancsnokságok a nős hadköteleseket a lakó­helyükhöz minél közelebbi alakulathoz hívják be. Központi Bizottság titkára köszöntötte a tanácskozást. — A Tudományos Akadé­mia közgyűlése mindig ki­emelkedő társadalmi ese­mény — mondotta. — E legmagasabb tudományos fórum állásfoglalásai min­denkor nagy hatással voltak a magyar tudomány fejlődé­sére és ezen keresztül — közvetve vagy közvetlenül — a társadalmi tevékenység legkülőjnbözőbb területeire. Az elmúlt években számos esetben tapasztalhattuk, hogy egy-egy nagyjelentősé­gű politikai döntés előkészí­tésében az Akadémia vezető testületéi is állást foglaltak, véleményt nyilvánítottak. Ez a „gyakorlat” azonban nem szűkül le a legfelső irányító testületekre, örven­detes, hogy az Akadémia in­tézetei, a tudósok, a kuta­tók is mind aktívabb szere­pet vállalnak a gazdaság, a közművelődés, az oktatás, az egészségügy problémáinak megoldásában, mind több kezdeményezés indul ki a tudomány művelőitől. — E közgyűlésnek különös jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy alig há­rom héttel azt követően ült össie, hogy a párt Közpon­ti Bizottsága értékelte a XI. kongresszus határozatának megvalósítását, és kijelölte a következő időszak legfon­tosabb feladatait — mondot­ta a Központi Bizottság tit­kára. — Azzal, hogy a Köz­ponti Bizottság megvonta munkánk mérlegét, kedvező lehetőséget teremtett arra is, hogy a közgyűlés a tudomá­nyos élet kérdéseit. a legfon­tosabb tudománypolitikai tennivalókat e társadalmunk egészét átfogó értékelés fé­nyében vizsgálja. Dr. Réczei László, az Or­szágos Béketanács alelnöke megnyitójában megemlé­kezett a nemrég elhunyt Sík Endréről, majd dr. Szentistványi Gyuláné, az MSZMP KB tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, az Orszá­gos Béketanács alelnöke mondott beszédet. Hangsú­lyozta: a fasizmus feletti győzelem évfordulójára ren­dezett béke- és barátsághó­nap közéletünk immár ha­gyományos és az egész or­szágot, valamennyi társa­dalmi és állami szervet ösz- szefogó eseménysorozata. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője elmondta: nem vé­letlenül választottuk a bé­ke- és barátsághónap jelsza­vaként a Haladó világban, tartós enyhülésért! — jel­szót. Mi mindkettőben elkö­telezettek vagyunk. A tár­sadalmi haladás minden eredménye arra készteti a . nemzetközi imperializmust, hogy megbontsa a békés egymás mellett élést, fel­borítsa a nemzetközi viszo­nyokat, fokozza a szocialis­ta világ fenyegetését. Az imperialista propaganda fegyvertárából előkerítette „a szovjet veszély” fegyvert, azt állítja, ezért szükségesek az új rakéták és más fegy­verek. Ezt a fegyverkezési versenyt úgy akadályozhat­juk meg, ha visszaverjük az imperialista propagandát is — hangsúlyozta. Hétfőn Budapesten és több megyében rendeztek ünnepséget a béke- és ba­rátsági hónap megnyitása alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom