Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-09 / 107. szám
laHdUKtTd Üveggyár 1978. május 9., kedd o — két elismerés Befejezték a kukoricavetést Csanádapácán a termelés évek éta dinamikusan fejlődik Küldöttközgyűlés a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségében Összeesettéül Siker sikert ér mostanában az Orosházi Üveggyárban: múlt évi eredményei alapján megyénk legnagyobb ipari üzeme elnyerte a Kiváló Gyár címet. Szintén az elmúlt évben — pontosabban az elmúlt mozgalmi évben — kifejtett tevékenysége elismeréseképpen a gyár KISZ-szervezete a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet Zászlója kitüntetésben részesült. A két elismerés lényegében egy tőről fakad, ez pedig a termelőmunka. A gyár KISZ-esei a hét közepén, május 3-án tartották meg küldöttgyűlésüket, s az itt elhangzott beszámoló, valamint a hozzászólások a bevezetőben említett tényeket bizonyították. Mert miről is adott számot a 70 küldöttnek, s a vendégeknek, a gyár vezetőinek Lovas Julianna, az üzemi KlSZ-bizott- ság titkára? Mindenekelőtt arról, hogy a gyár több száz fiataljának helytállását is dicsérik a jó gazdasági eredmények : a termelési érték az előző évhez képest nyolc és fél százalékkal növekedett, a tőkés exportot pedig 18,5 százalékkal teljesítették túl. Ahhoz, hogy a fiatalok magukénak érezzék a gyár gazdasági céljait, természetesen szükséges, hogy megismerjék a terveket. Erre gondosan ügyelnek a vezetők ebben a gyárban; olyan fórumokat alakítottak ki, amelyeken a legszélesebb körben, demokratikus formában ismerhetik meg, és formálhatják véleményükkel, javaslataikkal a dolgozók, közöttük a KISZ-tagság, a gazdasági terveket és a végrehajtás mikéntjét. Volt, ahol a tervjavaslatról a KISZVeszélyes munka az épületbontás A régi, elavult épületeket tucatjával bontják, hogy újakat, korszerűeket építsenek helyettük. Az építkezéseknél azonban sokszor elhanyagolják a munkavédelmi előírásokat. Emiatt az utóbbi években Szarvason, Kondoroson, Füzesgyarmaton és másutt is előfordult halálos baleset. Néhányszor pedig csak a véletlen szerencsén múlott, hogy a le- omló fal senkit sem temetett maga alá. A napokban Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján a bontást végző munkások annak a falnak a tetején álltak, amelyet tőlük kissé oldalt gépek romboltak. Pedig ki tudhatta, hogy a rázkódásra a fal egész hosszában le nem dől? Az SZMT munkavédelmi felügyelője a bontást leállította addig, amíg a munkát kellően meg nem szervezték. Az építőipari balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály számos előírást tartalmaz. Egyebek közt azt, hogy a bontás irányításával felelős vezetőt (szakembert) kell megbízni, akinek a jelenléte nélkül nem lehet a munkát elkezdeni és folytatni. Egyes vállalatoknál azonban ezt a szabályt nem veszik figyelembe. Előfordul az is, hogy a bontást szóbeli hozzájárulással „maszek” vállalkozóknak adják ki, ami lehet, hogy olcsóbb megoldás, de kockázatos, mert veszélynek teszik ki mások életét, testi épségét. alapszervezet kollektívája vagy vezetősége előzetesen is véleményt mondott, a legtöbb esetben azonban a titkár vett részt az üzemi tervekről folytatott előzetes vitákban, és a végleges tervek elkészítésében. A gazdasági célok minden alapszervezeti akcióprogramban, valamint az egyéni vállalásokban is szerepelnek. Megvalósításuk eredményessége kifejeződik a gyári terv túlteljesítésében. Jelentős munka hárul a KISZ-tagságra a II. és III. huta felújításában. A technológiai folyamatok korszerűsítése, új gépsorok telepítése, a keverőüzem rekonstrukciójának megkezdése, a zsugorfóliás csomagolás általánossá tétele, a rakodás gépesítése, és a sort még hosszan lehetne folytatni — mindez megkövetelte a KISZ-tagoktól is, hogy legjobb képességeik szerint, az átlagosnál többet nyújtva végezzék napi feladataikat. A KISZ-tagok aktív, cselekvő részesei a szocialista munkaversenynek, a KISZ ifjúsági versenymozgalmainak, akcióinak. A gyár 143 szocialista brigádja között 36 az ifjúsági szocialista brigád. Mind eredményesebb a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának ténykedése; több, évek óta megoldásra váró feladat teljesítésében sikerrel vettek részt. Elkészült az ifjúsági munka- verseny-szabályzat, az Alkotó Ifjúság pályázati kiírás tervei, a KISZ-radar akció rendszerének kiépítése. A gyár fiatal mérnökei és közgazdászai minden szakmai tanfolyam, előkészítő tanfolyam állandó előadói. A Gyomai Háziipari Szövetkezet termékeit országszerte ismerik a vásárlók Az elmúlt évben felső kötöttáruból, szövött termékből és népművészeti alapanyagból 147 millió forint volt a szövetkezet árbevétele, 10 százalékkal több a tervezettnél. Pulóverből, mellényből, kardigánból és tunikából összesen 740 ezer darabot készítettek. A hazai piacokon kívül 21 millió forint értékű árut exportáltak a szocialista és 6 millió forintnak megfelelő terméket a tőkés országokba szállítottak. A szövetkezet erre az évre is igen gazdag programot készített. A divatnak megfelelően új alapanyagú termékek gyártását kezdték meg. Ehhez segítséget kapnak két nagy hazai partnerüktől, a CENTRIKÖT-től és a Divat Intézettől. Erre az évre 155 millió fo- rin árbevételt tervezett a szövetkezet. Exportra 44 millió forint értékű árut küldenek. Az idén tovább növelik a tőkés expótjukat, az elmúlt évinek csaknem a háromszorosát szállítják a nyugati országokba. A legnagyobb partnereik — a skandináv országok, az NSZK, Fronciaország, Szovjetunió és Csehszlovákia — ennél lényegesen több árut igényelnének, többet átvennének. Egy teljes KISZ mozgalmi év minden eredményét, törekvését nincs mód egyetlen cikk keretében bemutatni. Egy témáról, a KISZ-véd- nökségről azonban még mindenképpen szólni kell. A gyári KISZ-bizottság védnökséget vállalt az üveggyári lakótelepen épülő nyolctantermes általános iskola építése felett. A cél, hogy ez év szeptemberében a gyerekek már birtokukba vehessék az új iskolát. Mint a küldöttgyűlésen az egyik hozzászóló elmondta, a gyár dolgozói — élükön a KISZ- esekkel — eddig összesen 5100 óra társadalmi munkát végeztek ezért a létesítményért, mintegy 500 ezer forintot fizetve be erre a célra. A küldöttgyűlésen a beszámoló után sokan szóltak hozzá az elhangzottakhoz. Elismeréssel beszélt az üveggyári KISZ-esek munkájáról Szabó Miklós, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára. Különösen azt emelte ki, hogy jól kapcsolódik a KISZ a gyár előtt álló gazdaságpolitikai feladatok megoldásához. Tarján József, a gyári pártbizottság titkára az ifjúmunkások nevelésében a KISZ-re háruló feladatokról szólt, Czina Sándor igazgató pedig a tanulás jelentőségét hangsúlyozta. Amint mondta: ma kell tanulni ahhoz, hogy holnap többet, jobb minőséget tudjunk termelni. Végül a küldöttgyűlésen megválasztották a 13 tagú üzemi KISZ-bizottságot, és a városi küldötteket. A bizottság titkára ismét Lovas Julianna. T. I. A gépek jobb kihasználásával, a divatosabb és jobb minőségű termékek gyártásával szeretnék a célkitűzéseiket megvalósítani. Mindezeket segítik a tavaly befejezett rekonstrukció során üzembe helyezett, nagy teljesítményű gépek, a déva- ványai, az ecsegfalvi és a hunyai üzem termelésének bővülése. Ismét kiemelkedő évet zártak a megye déli részén gazdálkodó termelőszövetkezetek — állapította meg Horváth Pál, a tsz-szövetség titkára, a május 5-én megtartott küldöttközgyűlésen. A szövetség szakmai vezetése összeállította a gazdálkodást értékelő jelentését, melyet a tag tsz-ek küldöttei elé terjesztettek megerősítés céljából. A megye déli körzetében 4,7 milliárd forint értékű termelési értéket állítottak elő 1977-ben a közös gazdaságok. Ez 500 millió forinttal több, mint az 1976. évi, a IV. ötéves terv átlagánál pedig 1,5 milliárd forinttal nagyobb. A népgazdaság árualapjaiba a megye déli része 3 milliárd 855 millió forint értékű árut adott. Folyó áron számolva 447 millió forinttal többet a korábbi évnél. Ezekből a számokból egyértelműen megállapítható, hogy a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságokban a termelés évek óta töretlenül, dinamikusan fejlődik. Az előterjesztés alapján a küldöttközgyűlés azt is megvizsgálta, hogy miként alakult a jövedelmezőség. A szövetkezetek bruttó jövedelme 1 milliárd 62 millió forintról 1 milliárd 231 millió forintra növekedett. Ebből a nyereség 625 millió forint. 1976-hoz képest a nyereség 129 millió forinttal több. A fejlődés 26 százalékos! Ez a szám is az eredményes gazdálkodást tanúsítja. Meg kell azonban jegyezni — mondotta Horváth Pál, hogy a kaszaperi Lenin Tsz- ben az évek óta ismétlődő belvízkár veszteséget okozott, de ennek rendezésére külső segítséget a tsz nem vett igénybe. Biztonsági alapjából rendezte a hiányt. A gazdálkodást nagyban befolyásolták a termelési költségek változásai. Bár a költségszint 83 százalékkál kedvezőnek mondható, mégis el kell mondani, hogy az anyagjellegű kiadások egy év alatt hektáronként 1600 forinttal növekedtek, s ma már elérik a 27 680 forintot hektáronként a IV. ötéves terv 19132 forintjával szemben. A tsz-szövetség elnöksége azt ajánlotta a tag szövetkezeteknek, hogy az anyagjellegű felhasználásokat rendszeresen vizsgálják, törekedjenek a célszerűségre és a takarékosságra. A továbbiakban megvizsgálta a küldöttközgyűlés, hogy a megye és az ország termelésében hogyan helyezkedik el a Dél-Békés megyei terület. A főbb növények termésátlaga magasan meghaladja a megyei és az országos szintet. Búzából 54, kukoricából 68, cukorrépából 407 mázsa termett hektáronként. Az országos átlag ugyanezekből a növényekből búza 40,5, kukorica 47,1, cukorrépa 322,4. Az állattenyésztésben a fejlődés üteme 16 százalékos, örvendetes, Hogy növekedett a szarvasmarha-állomány, ezen belül a tehénlétszám. A tejtermelés 365 literrel több tehenenként, mint amennyi 1976-ban volt. Sajnos, ,a marhahizlalás további csökkenést mutat a nagyüzemekben éppúgy, mint a háztáji gazdaságokban. Viszont a sertéstenyésztés dinamikusan fejlődött. A tsz-ekből 26 ezerrel, a háztájiból pedig 23 ezerrel vásároltak fel több hízott sertést, mint 1976-ban. A baromfitenyésztés és a pecsenyecsirke-elő- állítás is erőteljesen növekedett. Azt is megállapította a küldöttközgyűlés, hogy a szövetkezetekben elért termelési sikerek nagyobb részt a jól szervezett alaptevékenységhez fűződnek. A nem mezőgazdasági tevékenység az egész területen nem érte el az 500 millió forintot 1977- ben. A kimagasló termelési eredmények szoros összefüggésben állnak a területen kibontakozott szocialista munkaversennyel. Tavaly tovább erősödött a megye déli körzetében is ,a brigádmozgalom. melyben már 429 kollektíva 5579 tagja vett részt, öt évvel ezelőtt 160 szocialista brigád tevékenykedett az említett szövetkezetekben. A Dél-Békés megyei területen a május elsejei ünnepségek alkalmával tüntették ki a nagyszénási Október 6. Tsz Tessedik Sámuel Szocialista Brigádját kiváló címmel. A kitüntetést az MSZMP Békés megyei Bizottsága adományozta részükre. Ilyen magas kitüntetésben már négy brigád részesült a területen. A szövetkezeti mozgalom a XI. kongresszus határozatainak megfelelően tovább erősödött ,a megye déli területén. Létrehozták a zöldség- vetőmag-termelő modell- társulást Mezőkovácsházán, mely sikerrel zárta működésének első évét. Megalakult a vöröshagyma-termelési társulás is, melynek bázisgazdasága az orosházi Üj Élet Tsz. Javult a szövetkezetekben folyó szocialista építőmunka tartalmi része is. Ezt tanúsítja az a tény, hogy az 1977. évi gazdálkodásért 9 termelőszövetkezetnek ítélte oda a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a kiváló címet. Közülük a nagybánhe- gyesi Zalka Tsz, az orosházi Béke Tsz és az újkígyósi Aranykalász Tsz negyedszer, a dombegyházi Petőfi Tsz, a gádorosi November 7. Tsz és a csorvási Lenin Tsz először lépett dobogóra. Az országos értékelés alapján megállapítható, hogy a kardoskúti Rákóczi Tsz a legjobbak közé küzdötte magát. À csa- nádápácai Széchenyi Tsz és a kunágotai Bercsényi Tsz másodszorra is kiváló lett. Az 1977. évi sikeres gazdálkodásért 8 szövetkezet részesült elismerő oklevélben, így a 36 taggazdaság közül 17 szövetkezet munkáját ismerték el az országos szervek. D. K. Az egy főre jutó halfogyasztás még a három kilogrammot sem érte el az elmúlt évben hazánkban, pedig könnyen emészthető, fehérjében gazdag húsa gyermekektől aggastyánokig mindenkinek ajánlott. Ezt hivatott elhitetni a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet. Képünkön az intézet halkeltetője Fotó: Veress Erzsi Felső kötött termékek belföldre és exportra Huszonegymillió forint értékű árut exportálnak
