Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

1978. május 14., vasárnap Barátaink életéből Épülő Togliatti Az utóbbi két évtized alatt a Szovjetunióban közel 120 ■kisváros alakult át hatalmas ipari centrummá. Ez a folyamat egyenes kö­vetkezménye a szovjet kor­mány gazdaságpolitikájának, amelynek célja az ország minden egyes vidékének egyenletes iparosítása, s az új centrumok ideális szociá­lis infrastruktúrájának ki­alakítása. A Közép-Volga partján elterülő Togliatti város la­kossága az elmúlt negyed­század alatt több mint negy­A lakosság ilyen nagy fo­kú növekedése egy sor szo­ciális problémát szül — mondja Borisz Kasunyin, a városi tanács elnöke. — Mindenekelőtt a lakás- problémára gondolok. Az ál­landó lakásépítés még min­dig nem tud lépést tartani a lakosság növekedésével, bár évente több tízezer lakást építünk fel. Mivel Togliatti főleg a fiatalságot vonzza, és még sokan nem alapítottak családot, ezt a rendkívül égető kérdést jól felszerelt inkhez mérten igyekszünk mindent 'megtenni, hogy a fiatalok már közvetlen a házasságkötés után legalább égy kétszobás lakáshoz jus­sanak. Elképzeléseink sze­rint ez a cél már a közei jö­vőben megvalósulhat. A vá­ros költségvetési alapja egy­re nő, így a lakásépítésre is egyre több anyagi eszközt használhatunk fel. A másik fontos feladat, ami a városra hárul: a nél­külözhetetlen óvodák és böl­csődék felépítése. Csak az autógyárhoz tartozó lakóte­lepen 1971—77-ben több mint 50 óvodát és bölcsődét adtak át rendeltetésének, az­az gyakorlatilag megoldották a problémát. A többi város­Korszerű sportcsarnok Togliattiban Fotó: APN venszeresére nőtt, ma már közel áll a félmillióhoz. A város ipari ereje is egyre növekszik: az évente 660 ezer személygépkocsit gyártó autógyár és vegyi­kombinát mellett hamarosan felépül az ország legnagyobb nitrogénműtrágya-termelő üzeme. A város lakossága előreláthatólag továbbra is az országos átlagot megha­ladó ütemben fog fejlődni és a statisztikai átlagot képvi­selő togliatti lakos átlagélet- kora mindössze 26 év. kollégiumok átadásával eny­híteni tudtuk. Ilyen szállá­sokon elsősorban az egye­dülállók kapnak helyet •— beépített bútorral és minden kényelemmel ellátott két­személyes szobákban. Ugyan­csak itt helyezzük el az ifjú házaspárokat, természetesen átmenetileg. A család növe­kedésével kétszobás lakásba költözhetnék, a felszabaduló kollégiumi szobát pedig egy másik gyermektelen házas­pár kapja meg. Lehetősége­részben még bőven akad ten­nivaló ezen a téren. A vá­ros zöld övezete 18 ezer hektárt tesz ki. Lényegében egész Togliatti fenyveserdő­ben fekszik. A közvetlen környéken 30 turistaszálló és évente 100 ezer ember ellá­tására felkészült szanatóri­um- és profilaktórium-háló- zat áll a dolgozók rendelke­zésére. A sportkedvelők szá­mára sportpalota, több sta­dion épült, és készül a köny- nyűatlétikai pavilon. (APN) Közös küzdelemben erősödött a barátság Bolgár internacionalisták penzai földön A múlt év novembe­rében a Penzenszkaja Pravda hasábjain Varga Gyuláról, az egykori ma­gyar internacionalistáról megjelent egy cikk, me­lyet fordításban mi is közöltünk. Nemrég a bolgár forrdalmárok penzai kapcsolatát is­mertette I. Kondakov a penzai újságban. A szovjethatalom meg­szilárdításáért vívott küz­delemben azok a külföldiek vettek részt, akik annak ide­jén kerültek Oroszországba. Akadtak közöttük Moszk­vában, -Szaratovban és más városokban élő bolgár hadi­foglyok is. Jelen iős hatást gyakorolt rájuk a szociáldemokraták baloldali szárnya, amely a háború, a béke és a forra­dalom kérdésében a lenini álláspontot képviselte. A penzai kormányzóság inszári járásában tartózko­dó bolgár hadifoglyok haté­konyan támogatták a szov­jethatalmat, és „Forrada­lom” néven kört alapítot­tak. Ebben a legtapasztal­tabbak és a legmegbízhatób­bak dolgoztak együtt. A bolgár internacionalisták ál­landó kapcsolatot tartottak fenn az inszári tanáccsal, segítették annak forradalmi tevékenységét. Hamarosan kontaktusba kerültek a pen­zai kormányzóság városai­ban élő egyéb nemzetiségű hadifoglyokkal is. Elérkezett 1918 felejthetet­len márciusa. Inszár városa forrongott. Az ellenforradal­márok minden eszközzel igyekeztek megbénítani a szovjethatalmat. A hadi­foglyok gyűlését a bolgár internacionalisták vezették. Egyhangúan kifejezésre ju­tott a munkás-paraszt ha­talom támogatásának szán­déka. A bolgár forradalmá­rok valamennyi népet ba­rátságra és egységre szólí­tották fel, és leleplezték az imperialista intervenciók bűnös jellegét. Ezen a ta­nácskozáson elhatározták, hogy létrehozzák az inszári járásban levő hadifoglyok szervezetét. A jelenlévők lel­kesen fogadták azt a javas­latot, hogy lépjenek be a Vörös Hadseregbe. Azokban a napokban a „Forradalom” nevű kör tag­jai közül P. Taskov, Sz. Nyikolov, I. Gyejanov bol­gár internacionalisták G. Mihajlov (Dobrev) vezetésé­vel részt vettek a hadifog­lyok moszkvai konferenciá­ján. Még az elutazásuk előtt az az ötletük támadt, hogy megalakítják Moszkvában a bolgár internacionalisták csoportját, amely valameny- nyi honfitársuk vezetőjévé válna. A bolgár küldöttség tevé­kenyen bekapcsolódott az agitációs munkába. G. Mi­hajlov tagja lett a moszkvai katonai körzet hadifogoly forradalmi bizottságának. Ebben az időben a penzai kormányzóságban nyugta­lanság uralkodott. A bolgár forradalmárok többször is összegyűltek Penzában, az Internacionalisták Klubjá­ban (most ebben az épület­ben található a Szura Szál­ló) és megvitatták azokat a kérdéseket, amelyek — az ellenforradalmi erők táma­dása esetén — a penzai bol­sevikoknak nyújtandó fegy­veres segítséggel kapcsola­tosak. Amikor Penzában szerbek, magyarok, csehek, németek és más ország képviselőiből nemzetközi brigádot kezd­tek létrehozni, a bolgárok habozás nélkül jelentkeztek. Számos alkalommal a bol­gár forradalmárok Penza kormányzóság falvaiba is el­utaztak. Valamennyi talál­kozás eseménynek számított a parasztok körében, s ily módon is erősödött a bolgár és az orosz nép közötti ba­rátság. Ezerkilencszáztizennyolc májusában és júniusában a bolgárok egy része G. Mi­hajlov vezetésével visszatért hazájába, magukkal hozva Október eszméjét. (Fordította: Bukovinszky Ist­ván) EgYüHmflköJÉs a gyakorlatban Lengyel építkezések Magyarországon Interjú a lengyel BUDIMEX külkereskedelmi vállalat vezérigazgatójával, Jerzy Wojtowieckivel — A lengyel BVDIMEX külkereskedelmi vállalat külföldi beruházásainak térképén a fehér-vörös zászlócskáik újabban meg­jelentek Magyarország te­rületén is... — így van valóban. Ma­gyarország — Csehszlovákia és az NDK mellett — a len­gyel építkezések egyik jelen­tős színtere. A jelenleg megvalósított beruházások legnagyobbika a Kábán épü­lő Hajdúsági Cukorgyár. A létesítményt „kulcsrakészen” adjuk át, ami annyit jelent, hogy Lengyelország vállalta a tervezési, építési, szállítási és gépszerelési, a komplett üzem beindításával kapcso­latos munkákat, valamint a dolgozók képzését. — Kábáról az első cuk­rot 1979 őszén várják. Ho­gyan halad az építkezés? — A cukorgyár naponta 6000 tonna cukorrépát fog feldolgozni. A KGST-orszá­gokban ez a legnagyobb ilyen típusú létesítmény. Méreteit jól érzékeltetik az adatok : összterülete 226 hek­tár, maga az építkezés terü­lete 74 hektár, az épületek beépített légköbtartalma 900 ezer köbméter. 1976 derekán a krakkói kivitelező, a PQLUDNIE Vállalat megkezdte a föld­munkákat és a segédüze­mek építését. Ezzel egy idő­ben megkezdődött magának a cukorgyárnak építése is. Ez ideig már befejeződött minden földmunka és a köz­művesítés, jelentősen előre­haladt az utak és rakodóte­rek és az ülepítőmedencék építése. Lendületes ütemben épül maga a cukorgyár. Ezerötszáz, nagy tapasztala­tokkal rendelkező, kiváló képzettségű lengyel szakem­ber dolgozik itt. A kábái cukorgyár azon­ban nem az egyetlen len­gyel építkezés Magyarorszá­gon. Veszprémben, a lengye­lek mentőállomást, bölcső­dét és 16 tantermes iskolát építenek. Tihanyban nyolc­tantermes iskola épül. Az elmúlt év végén a lengyelek bekapcsolódtak a Paksi Atomerőmű építési munkái­ba is. A BUDIMEX 3500 tonna acélszerkezet össze­szerelését, két lokalizációs torony és négy turbina ala­pozásának építését vállalta. A lengyel és a magyar építőipari tárcák közötti megállapodás keretében a lengyel fél felajánlotta se­gítségét a magyar ipari léte­sítmények építésénél. A ma­gyar fél olyan újabb témá­kat jelölt meg, mint pl. a Szolnoki Papír- és Cellulóz­gyár rekonstrukciója, alumí­niumkohó építése és az ajkai kombinátban alumíniumön­töde építése. — Ezek a példák azt bi­zonyítják, hogy a lengyel építőket szívesen látják a magyar piacon? — Az értékelés partnerünk dolga, mindenesetre tény, hogy Magyarország a BU- DIMEX-et bízta meg a Du­nai Vasmű két kemence­blokkjának építési és szere­lési munkáival. A KOMP­LEX Vállalat a létesítmé­nyek kivitelezésére három nyugatnémet céget kért fel, s a lengyel vállalatot jelölte meg az építési és szerelési munkák végrehajtójaként. Hasonló a helyzet azzal a magyar megrendeléssel is, amelyet egy francia cég ka­pott a kukoricacukor-gyár cukorkivonó üzemének épí­tésére. Jolanta Napruszewska Kongresszus előtt Az NDK sportolói Az NDK-ban a sport is­mét az újságok első oldalán szerepel. Ezúttal azonban nem újabb világraszóló győ­zelem, hanem egy tanácsko­zás kapósán: Berlinben má­jus végén kezdődik az NDK VI. testnevelési és sport- kongresszusa. Távlati célki­tűzés, hogy 1985-re 3,5 mil­lióra növeljék a testnevelési és sportszövetség taglétszá­mát. Ez jelenleg 2,8 millió, vagyis meghaladja a lakos­ság 15 százalékát. 1950-ben mindössze 4396 sportegyesü­let és 691 ezer állampolgár volt a tagja a szövetségnek. zó edzők és bírák, játékve­zetők nélkül. Az edzők szá­mát — nagy többségük min­den ellenszolgáltatás nélkül végzi munkáját — 220 ezer­re, a játékvezetőkét 150 ezerre kívánják növelni 1985-ig. Így válik még reá­lisabbá az a célkitűzés, hogy mind többen sportoljanak rendszeresen az országban. Természetesen, már most p>éldák sokaságát említhet­nénk arra, hogy narminc- negyven embert foglalkozta­tó vállalatoknál is len ítséges a pezsgő sportélet. Ilyei pél­dául a schönebecki traktor­gyár kutatási részlege, amely távol az anyaüzemtől, Bor- nimban működik. Nincsenek többen, mint harmincán, de a testedzésről nem monda­nak le. Különösen az aszta­litenisz és a röplabda ör­vend itt nagy népszerűség­nek. Az imént felsorolt célkitű­zésekből, feladatokból, kira­gadott példákból látszik, hogy a kongresszusnak lesz miről tanácskoznia. Az NDK sportmozgalma, amely már eddig is nagyszerű eredmé­nyekkel kápráztatta el a vi­lágot, úgy tűnik, új fejlődési szakasza előtt áll. A megva­lósításhoz szükséges feltéte­lekről, célkitűzésekről dönt a most összeülő kongresszus. Pintér István A szövetség társadalmi szervezet, amely a demokra­tikus centralizmus elveire építi munkáját. Az NDK al­kotmányának 18. cikkelye kimondja, hogy a „testneve­lés, a sport és a turisztika a szocialista kultúra elemeként az állampolgárok sokoldalú testi és szellemi fejlődését szolgálja.” Ezzel a testneve­lés, a sport és a természet- járás egy állam alkotmányá­ban első ízben emelkedett az állampolgárok jogává. Bár a tömegsport és az élsport eredményessége között szo­ros összefüggés van, nem vi­tatható, hogy a testedzés milliók egészségét szolgálja. A szövetség sportegyesüle- tei, sportkörei ennek megfe­lelően az egész országot át­fogják. Keretein belül mű­ködnek a nagy, világszerte ismert sportegyesületek épp- úvv, mint a termelőszövetke­zetek, falvak kisebb sport­körei. Rendkívül nagy fi­gyelmet fordítanák a gyer­mekek és a fiatalok tested­zésére, ezért igen szoros az együttműködés az ifjúsági v szövetség, az úttörőszervezet, ( a testnevelési és sportszövet- ( ség között. A szakszerveze- ( tek ugyanígy az üzemekben ( kísérik figyelemmel a dől- ( 'gozók sportolási lehetőségeit. ( Az állam szintén nem kis ç erőfeszítéseket tesz a meg- /• felelő létesítmények biztísí- > tására: az előző ötéves terv- ) időszakban például az NDK- > ban 45 fedett uszodát, 589 V tornatermet, 111 sportpálya^ \ és 992 úgynevezett gyakorló- y helyet, kisebb pályát építet- ( tek. Hasonló építkezések sze- y repelnek az 1980-ig szóló \ tervekben is. > A testnevelés és a sport ( azonban elképzelhetetlen ( szervezők, önzetlenül dolgo- ( Varsó sellővel A lengyel fővárosba látogató turisták közül szinte senki sem mulasztja el megtekinteni a Királyi Várat és környékét. A képen az újjászülető műemlékegyüttes a Varsóra oly jellem­ző hableányszoborral (Fotó: CAF — MTI — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom